Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

1986. január 24., péntek e Korszerűsödő növényvédelmi előrejelzés Az eddiginél is pontosabb és hosszabb távra szóló elő­rejelzésre lesz képes az idén a növényvédelmi szolgálat. 1986-ban már 12 növény ká­rosítóinak fellépéséről adnak rendszeres, naprakész tájé­koztatást és a távelőrejelzés­ben 20 növényi kultúra 90— 100 kártevőjére hívják fel a figyelmet szolgáltatóhálóza­tukon keresztül. A MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja előrejelzé­seinek összeállításában fon­tos szerep hárul a nagyüze­mekben működő növényvé­delmi szakemberekre, a me­gyei előrejelző intézmények­re, s az egyre korszerűsödő technikai berendezésekre. Az előrejelzéseket vala­mennyi mezőgazdasági nagy­üzem és a velük kapcsolat­ban levő irányító szervek egyaránt megkapják. Igény szerint részprognózist is kér­hetnek a tájegység jellegé­nek, növényi állományának megfelelően. A központi elő­rejelzést azonban nem pó­tolja a helyi termelési fo­lyamatokhoz kapcsolódó üze­mi adatfelvétel. A MÉM ren­deletére létrehozott üzemi kártevőfigyelő hálózat ma már alapjában véve jól mű­ködik, és ez is elősegíti a kellő időben való védeke­zést. Napjainkban egyetlen me­zőgazdasági nagyüzem sincs, amely ne alkalmazná az elő­rejelzés valamelyik formá­ját, s számos termelési rend­szer él ezzel a lehetőséggel. Bekapcsolódva az üzemi elő­rejelzésbe, a Dánszentmikló- si Gyümölcstermelési Rend­szer és mások is a termelési technológiájukba foglalták a kártevők, növényi betegsé­gek fellépésének állandó fi­gyelését. A Balatonboglári Mezőgazdasági Kombinát nö­vényvédelmi szakembergár­dájában előrejelző szakember is dolgozik. A Badacsonyi Szőlészeti Egyesülés és a Veszprém Megyei Növényvé­delmi Állomás együtt ad ajánlást a védekezéshez. A MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja új szolgáltatásai közé tartozik a hamarosan bevezetésre kerü­lő új számítógépes program, amelyet a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemmel közö­sen dolgoztak ki a Commo­dore 64-es gépekre. Egyelőre a búza és a kukorica, ké­sőbb a repce növénykárosí­tóinak előrejelzésére készíte­nek számítógépes módszert. A nagyüzemeknek a táblá­kon kell elvégezniük az elő­zetes adatfelvételt, majd a számítógépes progtem segít­ségével a korábbinál haté­konyabban védekezhetnek. Készülő űj építési jogszabályok Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium 1986-ra jelentős jogszabály­korszerűsítési programot irányozott elő. Célja, hogy csökentse a gyakran még indokolatlan építési kötött­ségeket, megszüntessse a túlszabályozásokat, de egy­úttal szigorítsa a minőségi követelményeket, és jobban ösztönözzön a vállalkozók közötti versenyre, az építé­si igények kielégítésére. Kozma Tamás, a minisz­térium főosztályvezető-he­lyettese elmondotta, hogy rövidesen megjelenik az új országos építésügyi sza­bályzat. Ennek a terjedel­me lényegesen kisebb, mint a jelenleg érvényes sza­bályzaté, mert kihagyták az elavult, valamint a túlzott aprólékossággal részletezett előírásokat, s csak a legfon­tosabb követelményeket ha­tározzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddigi­nél átfogóbban szabályozza a környezet fejlesztéssel, a lakóházak korszerűsítésével a települések építészeti ér­tékeinek megőrzésével kap­csolatos teendőket. Sokan jo­gosan kifogásolták, hogy a a jelenlegi szabályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új szabályzat sze­rint az építési tilalom meg­határozott időre, legfeljebb 5 vagy 10 évre szólhat, s csak nagyon kivételes eset­ben haladhatja meg ezt a határidőt. Az építés minőségének- ja­vítását szolgálja az a jog­szabály, amely felhatalmaz­za az Építésügyi Minőségel­lenőrző Intézetet, hogy hi­bás építési munka vagy anyag észlelése esetén leál­líthassa az építkezést és hatósági eljárást kezdemé­nyezzen a vétkes kivitelező­ve] vagy anyaggyártóval szemben. A minisztérium megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követel­ményrendszert, amelynek teljesítését az építmények műszaki átadásánál és átvé­telénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az elő­írt technikai minimumokat nem teljesíti, a létesítményt nem szabad átvenni. Az idén már érvényesül az a miniszteri rendelet is, amely szerint az ágazat vállalatai és üzemei a szavatossági kötelezettségekben előírtnál hosszabb ideig tartoznak fe­lelősséggel munkájukért, il­letve termékükért. A szige­teléseknél és a főfalaknál például 10 év, az ajtóknál, ablakoknál és a burkoló munkáknál pedig öt év az úgynevezett kötelező alkal­massági idő, amikor a hibát kötelesek kijavítani. Űj in­tézkedés az is, hogy a jö­vőben nemcsak az állami vállalatokra, hanem az épí­tőipari szövetkezetekre és a magánkisiparosokra is ki­terjed a minőségtanúsítási kötelezettség. Csökkenő olajárak Hat év óta a legalacsonyabb az északi-tengeri olaj ára: a túlkínálat miatt egyetlen nap alatt 1,40 dollárral csökkent a jegyzése a londoni tőzsdén. A világpiaci olajár irányzatának legérzé­kenyebb barométere, a brit „Brent” olajfajta márciusi szállításra jegyzett ára hordón­ként alig 20 dollár fölötti: 20,60 dollár. Áprilisi szállításra pedig már a „lélektani” határnak számító 20 dollár alá került: 19,50 dollárért jegyezték a legjobb minőségű brit olajat. A Brent olaj december eleje óta hordónként mintegy 8 dollárral kerül kevesebbe, az 1979— 80-as iráni forradalmat követő második olaj- árrobbanás óta a legalacsonyabb az ára. Az északi-tengeri brit olaj ára az OPEC decem­beri döntése óta csökken, vagyis azóta, hogy az olajkartell bejelentette: világpiaci rész­arányának megőrzését tekinti elsődlegesnek, nem pedig az árak védelmét, vagyis többlet- exportra lehet számítani. Olajpiaci kereskedők úgy vélekednek, hogy a drámai olajáresés oka a szaudi olajtermelés utóbbi hónapokban tapasztalható gyors felfut­tatásában keresendő. A sivatagi királyság az ősszel még csak napi 2,5 millió hordóval ex­portált, de most már hírek szerint napi 5 mil­lió hordónyi a kivitele. A Middle East Economic Survey hetilap ér­tesülése szerint a közeljövőben találkozik a szaudi és a brit szakminiszter. Jamani sejk és Peter Walker nem hivatalos találkozóján kísér­letet tesz az OPEC és az olajkartellen kívüli termelők tevékenységének összehangolására. A lap azért tulajdonít nagy jelentőséget a talál­kozónak, mert Szaud-Arábia az OPEC legna­gyobb termelője, Nagy-Britannia pedig kulcs- pozícióban van az olajkartellen kívüli terme­lők között, ám eddig semmiféle hivatalos egyez­tetésre nem volt hajlandó. Esik az olaj ára az Egyesült Államokban is: a múlt hét vége óta hordónként 3 dollárral csökkent a nyersolaj ára a New York-i áru­tőzsdén. Az irányadó texasi olaj márciusi szál­lításra jegyzett ára hordónként alig 2i dollár fölött volt, a legalacsonyabb a hetvenes évek vége óta. Az áresés azonban visszájára is for­dulhat. Szakértők tájékoztatása szerint, ha az ár hordónként 18 dollárra csökkenne, akkor számos észak-amerikai olajforrás kitermelése gazdaságtalanná válna, s ezért napi 1,5—2 mil­lió hordó olaj ottani termelését be kellene szüntetni. A hiány ellenkezőre válthatja az olajár mozgásának irányát. A Mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezet nagy teljesítményű Rába traktora tár­csával egyengeti a talaj felszínét, hogy tavasszal, mikor majd ebbe a földbe a borsót vetik, tökéletesebb magágyba kerüljön a vetőmag Fotó: Fazekas László Rutex-rekord H stratégia sikere Magyar Puma? Nem mondhatnánk, hogy a Rutex, a Bé­késcsabai Textilruházati Ipari Szövetkezet a legismertebb, jól menő szövetkezeteink kö­zül. Az utóbbi évek teljesítményei alapján azonban kétségkívül egyre nagyobb lesz hí­re, mind többen ismerik meg a Rutex nevét, s természetesen az ott készült termékeket. Ez persze, nem a véletlen műve, hanem a jól átgondolt, következetesen megvalósított stra­tégia következménye. Az 1985-os esztendő ki­emelkedő eredményeket ho­zott a Rutexben. A termelés, az értékesítés több mint 40 százalékkal, 140 millióról 200 millió forintra futott fel, a nyereség az előző évinek mintegy duplája volt. Az ár­bevétellel arányos nyereség — és ez ebben az iparágban meglehetősen ritka — 20 szá­zalék körül alakult. Ezek a gazdálkodók szemében igen szép számoknak minősülnek, de nyomban ki is váltják a következő kérdést: és hon- nah. milyen szintről indul­tak?! Ezt kérdeztük mi is a szövetkezet elnökétől. Havas Istvántól: — Hosszabb időszak, az előző esztendők fejlesztései értek be 1985-ben. Folya­matosan bővítettük a kel- megyártó-kapacitást, teljessé vált az üzemen belüli elő­készítő, kikészítő vertikum, kiépült a külső kooperációs rendszer és a telephelyek láncolata. Ezek teremtették meg a nagyobb arányú ter­melésnövekedés feltételeit. — Tehát extenzív módon, a kapacitások bővítésével nőtt ilyen dinamikus mér­tékben a termelés .. . — Jobbára igen, de termé­szetesen a hatékonyság is sokat javult. A nyereség emelkedése részben a terme­lés növekedésének eredmé­nye, de emellett nem elha­nyagolható a szigorúbb költ­séggazdálkodás, a részlete­sebb költségtervezés jóté­kony hatása, valamint az energiaracionalizálásból — Békéscsabán, Békésen és Vésztőn kiváltottuk az olaj­tüzelést — származó meg­takarítás. Az üzemi karban­tartási munkák alaposabb megtervezése, szervezése is forintokban mérhető haszon­nal járt. Véleményem sze­rint további jelentős tar­talékaink vannak még a munkaszervezés terén. A Rutex tevékenysége alapvetően két. részre oszt­ható. Tőkés exportra, főként bármunkában kabátokat varrnak. Tavaly mintegy 37,5 millió forint értékben szállítottak kabátokat az osztrák, belga, francia és nyugatnémet piacokra. Bár szinten tartást terveztek, dol­lárelszámolású exportjuk enyhe növekedést mutat. A másik. volumenében sokkal jelentősebb tevékeny­ség a tréningruha-készítés. A kelmegyártástól kezdve a különböző elő- és kikészítő műveleteken át a varrásig, csomagolásig, mindent a szövetkezet dolgozói csinál­nak. Igen ritkán található meg egy üzemen belül az összes folyamat, s hogy a Rutexben így van. ez megint csak a gazdálkodás eredmé­nyességét javítja. A tréning­ruhákból — a hazai kínálat szélesítése mellett — egyre több kerül a szocialista or­szágok üzleteibe. A rubelel­számolású export több mint 50 százalékkal — 56 millió forintról 87 millió forintra — nőtt az elmúlt esztendő­ben. — Nos, ezek az eredmé­nyek feltétlenül gazdagítják az államot és a szövetkeze­tét. Vajon a dolgozókat is? — Nyugodtan mondhatom, a dolgozókat is. Az elmúlt esztendő sikeres üzletei csak­nem 17 százalékos bérfej­lesztést tettek lehetővé szö­vetkezetünkben. Az így elért bérszínvonalunk a szakmá­ban elég jónak számít. Azt hiszem, ezért a 17 szá­zalékos bérfejlesztésért le­het irigyelni a Rutex dol­gozóit. Kevesen dicseked­hetnek ilyesmivel manap­ság, és őszintén szólva a gaz­dálkodás normális, megszo­kott menetében ennek soro­zatos megismétlése elkép­zelhetetlen. Kiugróan jó év volt 1985 a Rutexben, s ha jövőre — persze, ez is el­képzelhetetlen — nem tud­nának bért fejleszteni, még Itt készül a kelme akkor is jól jártak. A jelek, szerint azonban az idei esz­tendő se igen lesz eredmény­telenebb. mint a tavalyi: — Továbbra is fejlesztjük tevékenységünket. Tulaj­donképpen még ez is a múlt év sikereihez tartozik, ugyanis akkor alapoztuk meg a most realizálódó fejleszté­séket. Bővíteni tudjuk kel­me- és késztermékválaszté­kunkat. Űj géptípust vásá­roltunk, melyet hamarosan beüzemelünk. Alapvetően pamut jellegű alapanyagot állít majd elő, melyből sza­badidő-ruhákat készítünk. A Skála-Cooppal közösen szer­vezzük az üzletet, ők egyéb­ként tőkével is hozzájárul­nak a vállalkozáshoz. A jól ismert Puma céggel folyta­tunk tárgyalásokat a licenc megvételére. Ha sikerül, ak­kor „Puma-fazonra” készül­nek a szabadidő-ruhák a Rutexben, melyek elsősor­ban — némi export mellett — a magyar üzletekben vá­sárolhatók meg. Elfogadható áron kínálva bizonyára a szabadidő-ru- hálcnak is lesz olyan piaca, mint a tréningruháknak, és akkor lehet, hogy újra irigy­kedünk egy kicsit a Rutex dolgozóira . . . — szatmári — Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom