Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG 1986. január 23„ csütörtök Tessék beszélni... Három óra, három meglepetés a békéscsabai telefonközpontban Több — pontosabban három — meglepetést tartogatott számomra az a három óra, amit Békéscsabán, a telefonközpontban töltöttem. AZ ELSŐ Azzal kezdődött, hogy a portánál egy tapodtat sem mehettem tovább, amíg az igazolványomat be nem mutatom. Soha még igazolványt anyaggyűjtésem 16 éve alatt sehol sem kértek. Hiába, szabály, az a postánál tényleg szabály! (Hitemre mondom, hogy néhány éve egyik ismerősöm amerikai körútja során eljutott a Fehér Házba és igazolvány nélkül tekinthette meg az elnök dolgozó- és könyvtárszobáját!) Szerencsémre kedves, szolgálatkész kísérő partnert kaptam Lagzi Györgyné személyében. Ö kísért fel az emeletre, ahonnan a telefonközpontba biztonsági ajtón keresztül leheiett bejutni. Igaz ez az ajtó üvegből van, betörni mindenképp be lehet, ha valaki rossz szándékkal jár erre! 17.45 ÖRA Azt hittem, hogy az 1982 novemberében átadott új távhívásos rendszerű telefonközpontban így, 18 óra körül csend lesz, beszélgetni is lesz időnk és ismerkedni is az ott éppen szolgálatban levő három telefonkezelővel és a tudakozóban ténykedő hölggyel. Tévedtem. A három telefonkezelő szinte a köszönésem is alig tudta fogadni, nemhogy beszélgetni lehetett volna velük. Legalábbis megérkezésemkor. Hallom a hívások ismétlését: Jugoszlávia, Olaszország, Ausztria, Csehszlovákia, NSZK. Van persze belföldi hívás is jócskán. így tehát nézelődöm, ismerkedem a XX. század sokat szidott, mégis áhított csodájának, a telefonnak gócponti részével. A terem, ahol napközben 24 telefonkezelő dolgozik, becslésem szerint 80—85 négyzetméter területű lehet. Képzelem, milyen bábeli zűrzavar uralkodhat itt, ha mind a 24.-en beszélnek. Érthetetlen, hogy a tervezőnek miért nem jutott eszébe kis fülkékkel elválasztani egymástól az itt dolgozókat. Meditációm zavarja meg Lagzi Györgyné, aki közben egy telefonbeszélgetést bonyolított le. Várja kérdéseimet és válaszol, már amelyikre válaszolhat! 18.40, A MÁSODIK MEGLEPETÉS Szedném ki tokjából a fényképezőgépem, hogy a szolgálatban levőket fotózzam munkájuk közben. Eszem ágában sincs úgy fényképezni, hogy a képre nézve bárki, aki ellenség, profitálni tudjon ... Lagzi- né ijedten néz rám: engedélyt kell kérni — mondja, és már tárcsázza is a hivatalvezető számát. Nem fotózhatok — volt a megfellebbezhetetlen döntés a vonal másik végéről. A telefonkezelő hölgyeknek viccelni volt kedvük — nekem kevésbé —, végre bekerülhetnének az újságba — mondják —, most ennek lőttek! (Jut eszembe, hogy a már említett ismerősöm a Cape Canaveralon ragyogó fotókat készített az objektumról. Láttam is a képeket! Ne értsenek félre, igazán nem célozgatni akartam. Hogy is hasonlítanék össze egy űrrepülőbázist egy telefonközponttal?) 19.20 — Volt a postának egy nagyvonalú gesztusa. A két ünnep között belföldön a tarifa feléért telefonálgathattunk a megadott időben. Vajon az előfizető honnan tudja ellenőrizni, hogy az automata valóban a csökkentett összeget regisztrálta? — Tulajdonképpen sehonnan — volt a válasz. — Az előfizetőnek el kell hinnie, hogy valóban fele összegért beszélhetett. Bíznia kell az automatában! A két ünnep között duplájára nőtt az előző évhez viszonyítva a beszélgetések száma ... A nemzetközi hívások is emelkedtek, holott a kedvezmény ezeket nem érintette. — Miért van az, ha nappal jegyeztetjük, például Szarvast, órák telnek el, míg bejön a kért szám, még ha sürgősre kérjük, akkor is? — Kevesen tudják és kevesen hiszik el, hogy ilyen fegyelem, mint ami a telefonközpontban van, nem sok helyen található. A telefon- kezelők 8 órás munkaidejük alatt egyszer állhatnak fel, 10 percre, egyébként tilos elhagyni a munkahelyüket. Amikor a hívó azt hiszi, azért nem veszik fel a központban, mert kávéznak vagy trécselnek, téved. Akkor éppen egy másik ügyféllel vannak elfoglalva, és ugye egyszerre csak egy emberrel lehet foglalkozni. Hogy miért kell órákat várni a távhívásba be nem kapcsolt helyekre? Vonatkozik ez talán legjobban Szarvas, Orosháza és Sarkad térségére. Sajnos, az áramkör kapacitása nem megfelelő. A hívásokhoz képest nagyon kevés. Ez azt jelenti, hogy ha Szarvast öten hívják, a hatodiknak, vagy tizediknek arra kell és annyit várnia, míg az áramkör fel nem szabadul. Van. amikor ez csak perceket jelent, de sajnos van, amikor órákat várnak. Ilyenkor hiába sürgetik a központot, semmit sem tehetünk. Megszűnik ez a gond, ha a fenti helységek is be lesznek kapcsolva a távhívásba. 19.50 Lagzinét ismét telefonhoz kérik, én újra figyelem a telefonkezelők munkáját. Boszorkányos gyorsasággal kapcsolnak, írnak, beszélnek, rendelkeznek. Visszamondják és kérdezik a távbeszélők számait és a számot, amit kérnek. Hármójuk közül az felelget kérdéseimre, akit éppen nem hívnak! — Hogy melyik országot hívják legtöbbször? — gondolkodik hangosan Andrej Mátyásné. — Talán Romániát és az NSZK-t, de nagy a forgalom Ausztria, Svédország, Líbia és Algéria felé is. — Tessék beszélni — mondja közben egy bejött vonalat kapcsolva —, Jugoszlávia vonalban! — Nem vagyunk még bekapcsolva a nemzetközi távhívásba — veszi át a szót Wolf Mihályné. — Lényegesen kedvezőbb lesz a helyzet, ha ez megtörténik. Hiszen nekünk is le kell adni a külföldi megrendeléseket Debrecen, Szeged vagy Budapest felé. Ez nagyban késlelteti a mihamarabbi kapcsolatteremtést. Nánási Erzsébet, a harmadik szolgálatban levő, fiatal lány. 22—23 évesnek sacco- lom. — Nem könnyű az éjszakai műszakban levők dolga. Veszem például az ébresztéseket. Átlagban 45—50 embert kell felcsörgetnünk. Ezért bizony előfordul, hogy 8—10 perc eltolódással tudunk jelentkezni. Sokan morgolódnak ezért, de hát csak egy szánk és két kezünk van. — Tessék mondani, írom... Líbia . . .— és már írja is a számot, amit Gyuláról kértek. Mi pedig a tudakozó szobáját keressük fel Lagzi Györgynével. Szujó Edit ezen az estén egyedül tartja a frontot. Nappal négyen állnak az érdeklődők kereszttüzében. Szúrópróbaszerűen egy pesti címet kérek tőle ... 3-4 másodperc múlva már olvassa is le a mikrofilmes Minox- gépről. — Általában címeket, számokat kérnek tőlünk. Sokan nehezen értik meg, hogy valakinek a titkos telefonszámát nem mondhatjuk meg, hiszen azért titkos! A HARMADIK MEGLEPETÉS Szeretném még megtudni, hogy az új csabai központnak milyen a kapacitása, hány készüléket lehet még rákapcsolni, hányán várnak a megyében telefonra. és főleg mennyi ideig kell várakozniuk? Miután „hadititkot” kérdeztem, így aztán nem is kaptam választ rájuk! Hogyne! Adjon csak felvilágosítást Szeged. Csaba illetékese nem nyilatkozik! Ügy tűnt, Engedi Antal, a szegedi távközlési üzem osztályvezetője nem ódzkodik kérdéseimre a választ megadni. — A békéscsabai telefon- központ 8 ezres kapacitású, 5400 előfizetőt kapcsoltunk be ez ideig. A közületi előfizetők gyakorlatilag ki is vannak elégítve. Ami a magánszemélyeket illeti, 1200— 1300-an várnak bekapcsolásra. Hogy ki és mikor kaphatja meg, azt körülbelül sem tudom megmondani. Sok mindentől függ. De a gyakorlat szerint 2-3 év volt idáig a várakozási idő. Ügy tudom, a megye vezetői éppen egyeztető tárgyalásokat folytatnak a postaközponttal a telefonközpont fejlesztéséről. Addig is folyamatosan történnek a készülékek bekötései. 21 ÓRA Mintha csendesedne a „forgalom”. Az éjszakás már előkészült munkájához. Lagziné kikísér és búcsúzóul ezt mondja: — Ezelőtt 7 órában dolgoztak a telefonközpontosok és az is épp elég volt. Azt hiszem, mindenki elképzelheti, hogy napi 8 órát megfeszítve figyelni, beszélni, intézkedni egyfolytában, nem gyerekjáték. Jó lenne, ha megkapnánk ismét a 7 órás munkaidőt. Béla Vali Számitógépes munkaidő-nyilvántartás Déte-tervek Több gabona és hús Dél-Békésből A Déte a gabonatermesztésben a hektáronkénti hozamok emelését tűzte célul, így kívánják elérni búzából a 6 tonna hektáros, kukoricából a 10 tonna hektáros átlagtermést. Az ágazat jelentősége meghatározó a térségben, mivel a szántóterület kétharmadát foglalja el. A gabonatermesztésben a Déte egyrészt önállóan, to- ■* vábbá más egységekkel közösen kis- és nagyparcellás fajtakísérleteket végez. Ezek alapján tesz javaslatot a következő évek fajtaösszetételére, tápanyaggazdálkodására, a termesztéstechnológia egyéb kérdéseire.' 1986-ban tovább lépnek az intenzív gabonatermesztési programban, bővítik a gépesítési (ehetőségeket, új, korszerű módszer alapján vizsgálják a talajokat (EUF), és ennek alapján folytatják a műtrágyázást. A vetőmagtermesztésben ezen túl a szegedi gabonamag- társulással kívánnak tagsági viszonyt létesíteni. Bővítik és szorosra fűzik a kapcsolatokat a kutatóintézetekkel, termelési rendszerekkel. Meghatározó a taggazdaságokban a cukorrépa-termesztés, melyet 8500 hektáron folytatnak a gazdaságok. A terület megtartása mellett hektáronként 7—7,5 tonna cukorhozamot kívánnak elérni. Az ipari növények közül elsősorban a napraforgó, a szója, a lóbab, az őszikáposzta-repce és a mustár termesztése jelentős. A zöldségtermesztésben mintegy 4 ezer hektáron a megyei vállalatok igényét kívánják biztosítani. Az állattenyésztésben az utóbbi időben megromlott versenyképességet szeretnék javítani, ezzel a csökkenő állatlétszámot valamelyest növelni. A szarvasmarha-tenyésztésben 6—8 gazdaságban várható állományfejlesztéssel együtt járó rekonstrukció. Idei felkészüléssel indul a munka és a kivitelezések zöme 1987—88- ra fog esni. Feladatuk továbbá a tenyésztői munka színvonalának javítása. A sertéságazatban 4-5 szövetkezetben indul fejlesztés, illetve telepi rekonstrukció. A genetikai munkában továbbra is azt a Déte-prog- ramot érvényesítik, amely a saját üzemen belül előállítható hibrid sertést jelenti. A takarmányozásban is továbblépnek. A Purina tápsorok jelentősebb elterjesztésével számolnak az idén. A baromfiágazatban meglévő termelésintegrációt a tsz-ek és a baromfiipar között még szorosabbra akarják fűzni. A magyar nemesített lúd orosházi tájfajtájának felkarolását, kitűnő máj termelő képességének kihasználását tervezik. Juhtenyésztésben a szinten tartást és a korrekt értékesítést kívánják megvalósítani. Csorváson 20 ezer hektár, míg Kardoskúton 30 ezer hektár terület agrokémiai ellátására készülnek fel az épülő új telepekkel. Ezzel megoldódik a nagyszénási már üzemelő teleppel együtt a térség több mint felének korszerű agrokémiai ellátása, a nitrogén műtrágyák oldatba vitele, továbbá a nitrogén, foszfor, káli műtrágyák szuszpenziós kijuttatása. Meliorációs beruházás folyik mintegy 20 ezer hektáron. Az idén befejeződik a térség földgázzal történő ellátása. (Verasztó) A Reanai Finomvegyszergyárban áttértek a munkaidő számítógépes nyilvántartására, s ezzel egyidejűleg a műszaki és az adminisztratív részlegek dolgozói számára kötetlenebbé tették a munkarendet. A budapesti gyár munkatársait a kapukban a központi számítógéppel összekötött blokkolóórák fogadják, amelyek a kódszámos igazolványok alapján azonosítják kezelőiket, s rögzítik érkezésük, távozásuk időpontját. A géppel azt is közölni kell, hogy napközben ki milyen célból hagyja el az épületet. Így ha valaki a munkájához tartozó hivatalos ügyek intézése miatt távozik el, a számítógép ezt az időt is beszámítja napi munkájába, mint ahogy azt is, ha előző nap beprogramozza, hogy másnap reggel nem a gyárban kezd, hanem máshová szólítja hivatali kötelessége. A magánügyek miatti távollétet természetesen nem számítja be a ledolgozott munkaidőbe. A számitógép a gyár csaknem 600 dolgozójának munkaidőadatait tárolja pontosan és megbízhatóan egy hónapig, a bérszámfejtésig. Ezek az adatok bárki számára hozzáférhetők; a dolgozók a terminálként működő blokkolóórákon hívhatják le addigi összesített ledolgozott óraszámukat. A számítógép nyilvántartja és kimutatja azt is, ki hányA Minőségi Cipőgyár tavaszra mintegy 400 ezer pár lábbelit ad a belkereskedelemnek. Az első szállítmányok árusítását rövidesen megkezdik az üzletekben. Az üzem az idén 2 millió pár szór késett el, s akinél ez sokszor előfordul, annak a nyereségrészesedése bánja. A blokkolóóra használatával yaló visszaélés, a valótlan információk közlése pedig a fegyelmivel való elbocsátást vonja maga után. A kézi adminisztrációnál jóval egyszerűbb számítógépes nyilvántartás a Reanal- ban — a vegyiparban az elsők között — kedvező lehetőséget teremtett a korábbiaknál kötetlenebb munkarend bevezetésére a műszaki, közgazdasági és üzem- gazdasági osztályokon, valamint egyes fizikai munkakörökben, ahol a dolgozók feladatai a napok, a - hónapok során nem egyenletesen elosztva adódnak. Az érintett mintegy 200 dolgozónak naponta 9 és 13 óra között feltétlen a munkahelyén kell tartózkodnia, előtte és utána viszont meghatározott időpontok között teendőik szerint gazdálkodhatnak munkaidejükkel, összességében» azonban havonta teljesíteniük kell a törvényes munkaidőt, s arra ügyelniük kell, hogy 10 óránál nagyobb munkaidőtartozást nem vihetnek át egyik hónapról a másikra. A számítógépes munkaidőnyilvántartás kezdeti tapasztalatai kedvezőek a vállalatnál, javult a munkaidő kihasználása, a korábbiaknál jóval kevesebb a késés, s több mint 20 százalékkal csökkent a munkából indokolatlanul távol töltött idő. cipőt készít, mintegy 40-fé- le fazonban. A tavaszi modellek színe igen gazdag, és az igényeknek megfelelően a cipősarok magassága is változatosabb a korábbinál. Női cipők, szandálok tavaszra ERRŐL ÍRTUNK... Vagy még kihez...? Előttük a sör, de egyik sem fogyasztja. Mind a három idős bácsi mereven néz a békési büfé falán függő táblára. Csóválják a fejüket, így én is odanézek. Ezt bizony elég végigolvasni is! Tessék figyelni; a felfüggesztett táblán a következő olvasható: „Fontosabb panaszaival és észrevételeivel forduljon felsőbb szerveinkhez: Állami Kereskedelmi Felügyelőség, Békéscsaba, Sztálin u. 14. MÉSZÖV Keresk. Főoszt. Vendéglátóip. Oszt., Békéscsaba, Petőfi u. 3. Földművesszövetkezetek Békési Járási Központja. Békés, Szánthó A. u. 20. Békés és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, Békés, Szántó A. u. 2.” Itt véget ér a tábla. — Most oszt melyik panasz hova tartozik? — néz egymásra a három ember. — Mer’ a múltkor nekem egy kicsivel kevesebbet mértek, de szóltam a vezetőnek, rögtön hozzátették, ami hiányzott. Minek ehhez „felsőbb szerv”?... S valljuk be őszintén, van ebben a táblában egy kis svindli is. Mert ugyan hová forduljak „fontos panaszommal”, mikor Sztálin út nincs is Békéscsabán?! (Békés Megyei Népújság, 1966. január 22.) Cigarettafüst mellett... Nincs a világon még egy olyan élvezeti cikk, amelynek annyira változatos lenne a története, és amely olyan feltartóztathatatlan erővel hódította volna meg a világot, mint a dohány . .. D. T - né az idén szakmai tanulmányúton járt az NDK-ban; Berlinben, Drezdában. Egész németországi útja során csak magyar nőt látott dohányozni, beleértve, a szép számú egyéb nemzetiségű külföldi látogatót is. Azt tapasztalta, hogy Németországban csak olyan nő dohányzik, aki fel akarja magára hívni a figyelmet . .. Amikor egy alkalommal Berlinben egy német nőt cigarettával akart megkínálni, az olyan megbotránkozással nézett rá, hogy abban a pillanatban elhatározta, leszokik a dohány, zásról. D.-né azóta nem gyújtott rá .. . (Békés Megyei Népújság, 1966. január 25.) Ismét panasz taxiügyben. Tegnap a Békéscsabai Mentőállomásról hívták fel szerkesztőségünket taxiügyben. Már a korábbiakban is írtunk arról, hogy ezekből a közhasznú járművekből kevés van a megyeszékhelyen, de az a tény, amit tegnap telefonon közölt a panaszos, már szinte érthetetlen. Elmondta a telefonáló: — Január 24-én, délután negyed 5-től majdnem negyed 6-ig várakoztam a taxiállomáson, de ez idő alatt egyetlen taxi sem bukkant fel a láthatáron. Érthetően bosszús voltam, nemcsak a magam esetéért, hanem, mert egy kisgyermekes anya is hasztalanul várt a hidegben, s végül kénytelen volt gyalog elindulni a latyakos, csúszós úton. Kérdésemre az ott levő tehertaxi vezetője tájékoztatott, hogy most csak egy személyszállító taxi üzemel... (Békés Megyei Népújság, 1966. január 26.) Nyereséges tésztagyártás. A Körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz tésztaüzemében 12 éve készül a finom csiga-, cérnametélt- és az egyéb száraztészta-féleség. Az elmúlt évben rekord eredményt értek el: 20 millió forint értéket termeltek a tésztagyártó lányok, asszonyok, s a várható nyereség 3 millió forint lesz. (Békés Megyei Népújság, 1976. január 22.)
