Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
1986. január 22., szerda o Folytatódik a földgázprogram Szarvason A lakosságot hosszú ideje foglalkoztató téma Szarvason a város ellátása vezetékes gázzal. Lapunk múlt évi, december 18-i számában rövid tudósítás adta 'hírül, hogy a városi tanács ülésén megtárgyalták a gázvezetés helyzetét. Ott részletes beszámoló hangzott el a város vezetői és a beruházásban közreműködő Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalat részéről arról, hogy meddig jutott a munka 1985. decemberéig. Most erről és az 1986- ra vonatkozó tervekről, lehetőségekről tájékozódtunk. A Gyomaendrőd és Szarvas gázellátását szolgáló, összesen 41,8 kilométer hosszú vezetékrendszer építése 1983- ban kezdődött. Főbb létesítményei Szarvason: az óránként 20 ezer köbméter teljesítményű gázátadó állomás, a mintegy 20 kilométer hosz- szú nagy és középnyomású gázvezeték települési gázfogadó állomással, és az 5,2 kilométer hosszú középnyomású elosztóhálózat. A beruházás állami támogatással folyik, teljes költségelőirányzata 106 millió forint. Az építési költségekhez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 30, a Békés Megyei Tanács pedig 25 millió forint támogatást nyújtott a két településnek. A fennmaradó 51 millió forintot a két város tanácsának saját erőforrásokból kellett biztosítani. A Szarvasra jutó 25,5 millió forinthoz 14,6 milliót a város érintett gazdálkodó szervei és intézményei adnak. További 5 millió forint pedig gázkötvényekből folyik be. (Sajnos a kötvények értékesítése — noha a visszafizetési feltételek nem látszanak kedvezőtlenebbnek más kötvényeknél — csak részben sikerült.) A fennmaradó összeget a tanács fejlesztési alapjából kell előteremteni. A 14,6 millió forint hozzájárulás 14 szarvasi intézmény érdeme. Erejüktől, lehetőségeiktől függ, hogy ki menynyivel járul hozzá a város vezetékes gázellátásához. Szép példája ez a társadalmi összefogásnak. A munka jól halad. A múlt évben elkészült — Gyomaendrőd és Szarvas egyenlő arányú teherviselésével — tanácsi beruházásként a 20 ezer köbméter óra teljesítményű gázátadó állomás. Az állomás az úgynevezett mezőtúri gázelőkészítő üzem mellett épült, mintegy 10 millió forint költséggel. Ez a gázellátó rendszer lelke. Elkészült továbbá 20 kilométer hosszú nagy- és középnyomású gázvezeték települési gázfogadó állomással, és most épül az 5,2 kilométer hosz- szú középnyomású elosztóhálózat a város területén belül. E létesítmények műszaki átadása és üzembe helyezése — a még hiányzó 600 méteres utcai középnyomású szakasz kivételével — megtörtént. A múlt év végéig mintegy 150 lakást kötöttek be a gázhálózatba, az idén pedig további 400 lakás bekapcsolása várható. A továbbfejlődést a jövőben döntően a lakosság anyagi áldozatvállalási készsége — társulás formájában — határozza meg. A beruházással kapcsolatban sok lakossági bejelentés, észrevétel érkezett a tanácshoz. Egy részük a hiányzó kivitelezői kapacitásra és a beruházásban részt vevő vállalatok közti együttműködés hiányosságaira hívta fel a figyelmet. A kifogásolt beruházói magatartás miatt történhetett például az, hogy a csatlakozó vezetékek elkészítését 1985-ről erre az évre kellett halasztani és az útburkolatot — kényszerűségből — csak ideiglenesen állították helyre. Sok kritikát váltott ki a gyakori közmű- elszakítás is. Nem titok, hogy a kivitelezést hátráltatták az említett nehézségek, amelyeket jobb szervezéssel talán el lehetett volna kerülni. A gázvezetés a város legnagyobb beruházása volt a most lezárult tervidőszakban. A szakemberek és az illetékesek a megmondhatói annak, hogy milyen megfeszített munka eredményeképpen érkezett meg a gáz Szarvasra. A tanács a decemberi ülésén elismerte az eddigi erőfeszítéseket és eredményeket, de felhívta a figyelmet a további — immár zökkenő- mentes — munkát segítő intézkedésekre. I. Gy. Több tüzelő a Dorogi Szénbányákból! A Dorogi Szénbányák dolgozói ebben az évben a tavalyinál 220 000 tonnával több — összesen 930 000 tonna — jó minőségű barnaszén fejtésére készültek fel, ugyanakkor brikettből is csaknem 300 000 tonnával tqbbet, együttesen 840 000 tonnát akarnak szállítani. A termelés növelésének a feltételeit új beruházások teremtették meg. A múlt év végén kezdték meg a folyamatos munkát a Lencsehegy—II. elnevezésű új bányában, ahol olyan korszerű gépeket szereltek fel, amelyekkel a megszokottnál nagyobb teljesítményt érhetnek el a bányászok a korábbinál kevesebb fizikai munkával. Az új bányában jelenleg egy frontfejtésben termelnek, de már dolgoznak egy újabb frontfejtés előkészítésén. Közben folytatják az építkezést, a bánya bővítését, hogy évről évre fokozhassák a termelést. Az idén már 200 000 tonna barnaszén kerül felszínre az új bányából, amely 1988-ban éri el egymillió tonnára tervezett teljes kapacitását. A brikettgyártás számottevő növelését az teszi lehetővé, hogy áprilisban megkezdik a vállalat új brikett- gyárában is a termelést. A nagy teljesítményű gyárban kitűnő minőségű tüzelőanyagot, 5200 kalóriás brikettet készítenek majd. Számítógépes program szerint állítják össze az alapanyagok receptjét, mégpedig úgy, hogy a végtermék minősége mindig kifogástalan legyen, és a termelési költségek is kedvezően alakuljanak. A dorogi vállalat régi bányáiban is növelik a termelékenységet, könnyítik a fizikai munkát. Magyar gyártmányú önjáró fejtésbiztosító berendezéseket és vágathajtó gépeket helyeznek üzembe. Ezenkívül NSZK gyártmányú fejtő-jövesztő berendezéseket is vásárolnak. Ebben az évben a szénnek már több mint a 70 százalékát gépekkel rakják fel, a szállítást pedig- teljesen gépesítik. Központi és saját erőforrásból átlagosan 12 százalékos bérfejlesztést terveznek. Az átlagosnál nagyobb összeget kapnak a föld alatti termelő munkahelyen dolgozók, az őket kiszolgálók, valamint a közvetlen termelésirányítók. Év közben rendszeresen figyelemmel kísérik a teljesítmények alakulását, és folyamatosan korszerűsítik az érdekeltségi rendszert, hogy megvalósítsák a bérezés munka szerinti differenciálását. Azokban az üzemekben. ahol többletnyereséget érrtek el, a többletnyereség egy részét is saját hatáskörükben, az alapbérek növelésére fordíthatják. A Forcon Békéscsabai Gyárában üzembe helyezték a nemrég vásárolt MK 500 típusú, a Csepeli Szerszámgépgyárban készített CNC-vezérlésű megmunkálóközpontot. A 7,5 millió forint értékű gépet mikroszámítógép vezérli, és az előre elkészített program alapján századmilliméteres pontossággal dolgozik. Egyszerre 24 szerszámot lehet a gépbe helyezni, ezek váltása természetesen automatikus. A gépen a nagy pontosságú NC-szerszámokat készíti a gyár, ezekre nagy szüksége van a hazai iparnak. Ilyen szerszámok eddig is készültek a Forconban, de nem tudták kielégíteni a hazai és exportigényeket. A termelésfejlesztő beruházás részeként vásárolt megmunkálóközponttól azt várják a gyárban, hogy üzembiztosán teljesíti a gépkönyvben leírt nagyon jó paramétereket. Fotó: Fazeka; László Jelentősen bővül a hulladékfeldolgozás Pályázat a beruházási összegekért I------------------------------------------------------------------------------------------1 Korunkban egyre gyakrabban hangoztatják világszerte:- kevesebb a nyersanyag. Sőt, egyes borúlátó jóslatok szerint a jövő egyik legemésztőbb, sürgetően megoldásra váró gondja lesz az, hogy lassan kiapadnak az olajkutak, elfogynak a szén. és vasérckészletek, meddővé válnak a bányák. Ezért„ különösen nagy jelentőségű napjainkban, s főképpen nyersanyagszegény hazánkban a melléktermék- és hulladék- hasznosítás. A régóta szorgalmazott program súlypontja napjainkban — a hulladékfelvásárlás változatlan fontossága mellett — inkább a hulladékok feldolgozása felé tolódott el. Előtérbe került például a vegyipari hulladékok fokozott feldolgozása, de ugyanakkor veszített fontosságából a kőbányameddők hasznosítása, éppen nem megfelelő gazdaságosságuk miatt. A környezetvédelem szempontjait persze nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért e meddők sorsáról is dönteni kell majd. Az eddigi tapasztalatok — éppen a program nyitottsága miatt — kedvezőek. Fontos, hogy a jövőben is pályázat alapján ítéljék oda a beruházási összegeket, hiszen így lehetőség nyílik a válogatásra, a megvalósításhoz szükséges források átcsopbrtosítására, újabb, hatékonyabb hulladékfeldolgozó üzemek építésére, illetve korszerűsítésére. A különféle intézkedések arra szolgálnak, hogy öt esztendő leforgása alatt hatvan százalékkal növekedjék a hulladékforgalom. Ennek elérése érdekében a hulladékfelvásárló szakvállalatok, a Metalloglóbus, a Temaforg, a MÉH, s az egyéb ilyen jellegű munkára szakosodott gazdasági szervezetek 10—12 százalékkal növelik a felvásárolt hulladékmennyiséget. Ezzel párhuzamosan természetesen bővül a begyűjtőhálózat, a szállító, rakodó és tároló kapacitás is. A jövőben növekedni fog a termelő egységek egymás közötti hulladékforgalma is, különösen azoké, amelyek kooperációs kapcsolatban állnak egymással, így a hulladékfeldolgozás is gazdaságosabb. Fontos, hogy az eddig még nem hasznosított hulladék anyagokat is feldolgozzák, s az is, hogy az eddig exportált hulladékot országhatárainkon belül lehessen felhasználni« S végül még valami: néhány országban, így például a Német Demokratikus Köztársaságban igen magas szinten áll a hulladékok hasznosítása. Élenjáró tapasztalat tehát bőven van, érdemes tanulmányozni, megszívlelni a jó példár kát. Hiszen amit ma köny- nyűszerrel eldobunk, mint használhatatlant, arról nem tudhatjuk, hogy holnap nem lesz-e érték belőle. — tarpay — Zavartalanul indult az idei termelési program a Győri Rába Gyárban. Január első felében az előirányzottnak megfelelően egymilliárdos termelési értéket hoztak létre, elindították az első exportszállítmányokat, s tervezett ütemben szállítottak a hazai piacra is. A Rába 1985-ben kiemelkedő eredményeket ért el: árbevétele 23,5 milliárd forint volt, 100 millió dolláros tőkés és több mint 400 millió rubeles szocialista exportot teljesített, nyeresége meghaladta a 4 milliárd forintot. Miután a létszám nem nőtt, az előző évit jóval meghaladó teljesítményt kizárólag a termelékenység, a hatékonyság növelésével érték el. Befejeződött a Martfűi Szövetkezeti Sörgyár malátaüzemének kipróbálása. A Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben épített üzemben a próba során negyven tonna sörárpából készítenek alapanyagot. Az érzékszervi vizsgálatok szerint a mezőhéki maláta minősége jó, kellemes ízű sör készíthető belőle. A gyártás megszervezése azért vált szükségessé, mert az állami söripar nem tudja a szövetkezeti sörgyár teljes malátaszükségletét kielégíteni. A hazai söralapanyag-gyártás történetében újdonságnak számít, hogy Mezőhéken a malátát olyan zárt rendszerben aszalják, hogy a legjobb minőségű sörök főzésére is alkalmas. Húsz éve készült el Rajkánál a magyar—csehszlo-' vák közös közúti átkelő, ekkor költöztek egy épületbe a két ország határőrizeti és vámszervei. A rajkai közúti átkelő rövid idő alatt az ország egyik legnagyobb forgalmú határ- átkelőhelyévé vált. Az elmúlt öt évben 3,5—4.5 millió között volt az éves utas- forgalom. A teherforgalom is igen élénk: tavaly több mint 100 ezer kamion haladt át Rajkánál. A csúcsidőszakok tehermentesítésére a közelben egy kisebb átkelőt is nyitottak, amely a fő szezon baa csütörtöktől vasárnap estig működik. 1985-ben több, már korábban elkezdett nagyberuházás fejeződött be a belkereskedelmi hálózatban. Átadták rendeltetésének a kispesti Centrum és a pesterzsébeti Skála Áruházát, s az ország nagyobb városaiban több bevásárlóközpontot. Összességében mintegy 100 ezer négyzetméterrel bővült, s ma már meghaladja a 8 millió négyzetmétert a kereskedelmi és vendéglátó hálózat. A kereskedelemben elsősorban a nagyobb alap- területű üzletek részaránya növekedett, míg a vendéglátásban mind több a kisebb, hangulatos söröző, gyorsétkező, grillbár. Üj vendéglátó láncok is kialakultak: a fővárosban már több City- grill, Krumplis Fáni üzlet működik, s ha a tárgyalások eredménnyel járnak, MacDonald-hálózat is lesz. Tárolók épülnek 73 ezer tonna gabonának. Saját erőből, támogatásból és hitelből ebben az esztendőben közel 73 ezer tonna gabona befogadására alkalmas új tároló készül el a Hajdú- Bihar megyei mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. A gabonatermelés és felvásárlás mennyiségi növekedését ugyanis eddig nem követte megfelelő ütemben a tárolókapacitás bővítése. Az elmúlt évben viszont huszonegy termelőszövetkezetben megkezdődött a munka, s valamennyi gazdaságban az idén be is fejeződik a tá- rolóépítés. Tizenhét üzemben úgynevezett csarnoktárolót helyeznek üzembe, egy helyen fémsilót, három szövetkezetben pedig nedvesku- korica-tárolót építenek. A gazdaságok többsége saját építőrészlegével készíti el a gabonatárolókat. Megmunkálóközpont a Forconban
