Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 22., SZERDA Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM Városavató Mezőkovácsházán Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes adta át az alapító oklevelet A múlt év december 31-én még falusi lakos az ünnepségen mellettem ülő Józsa József és családja — s velük együtt közel két és fél ezer család —, ez év január elseje óta pedig már valamennyien városiak. Még akkor is, ha a városavatóra csak január 21-én, tegnap délelőtt került sor. Az ünnepi tanácsülésen a meghívott vendégek között ott volt Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Eleki János, Mezőko- vácsháza országgyűlési képviselője, az Elnöki Tanács tagja, dr. Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, Gyulavári Pál, a Békés Megyei Tanács elnöke, valamint a megye, Mező- kovácsháza és a környező községek, továbbá a társvárosok több vezetője, képviselője, lakója. A Himnusszal kezdődött, a Szózattal zárult az ünnepség — mindkettőt a helyi Hunyadi János Gimnázium énekkara énekelte. Ünnepi megnyitót dr. Fekete Lajos, Mezőkovácsháza tanácselnöke tartott. Az elnökség és dr. Fekete Lajos tanácselnök „A mai napon Mezőkovácsháza történetének jelem tős mérföldkövéhez érkeztünk — mondta megnyitójában. — A felszabadulás óta, de különösen az utolsó években végzett, embert próbáló, áldozatos munka meghozta gyümölcsét: valóra vált az a kívánságunk, hogy városi ranggal folytathatjuk tovább településfejlesztő munkánkat. . . A rang kötelez! Tudjuk, jelenleg még a városi települések között a legkisebbek közé tartozunk. Tudjuk, hogy a mai nap csak egy állomása a várossá válás folyamatának, és az előttünk levő út még hosszú és nem könnyű ... Az itt élő nép — az ország sorsában osztozva —- kiállta a történelem viharait. Bizonyítva létjogosultságát ennek a közösségnek, a településnek ...” Az előadó ezután röviden szólt a település múltjáról, történetéről, majd így folytatta: „A felszabadulást követő években kezdetben lassan, később dinamikusan fejlődött Mezőkovácsháza. A lendületesebb fejlődést alapozta meg Mezőkovácshá- zának Reformátuskovácshá- zával való egyesítése, majd ezt követően 1970. január 1- gyel történő nagyközséggé nyilvánítása. A hagyományosan mezőgazdasági jellegű település ipari fejlődését, és ezzel együtt gazdasági erejének növekedését a kormánynak az a döntése hozta meg, melyben Mezőkovács- házát vidéki ipartelepítésre jelölte ki. A városban működő gazdasági egységek össz- termelési értéke ma megközelíti az évi 4 milliárd forintot ... A lakások 55 százaléka komfortos, a közüzemi ivóvízhálózat a település egészét érinti, a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése folyamatban van, a gázvezeték a település egyharmadán kiépült, a város úthálózatának megközelítőleg fele szilárd burkolatú. Ma már elmondhatjuk városunkról, hogy lakosságmegtartó és -eltartó képessége növekedőben van, a környék számára pedig tényleges ellátási és munkaerővonzási centrum.” Az ünnepi megnyitó után Gyulavári Pál ismertette a várossá nyilvánító határozatot, és köszöntötte a megyei pártbizottság és a megyei tanács nevében az új várost. Szólt a település társadalmi- gazdasági fejlettségéről, a térségben betöltött szerepéről. amely megalapozta, hogy a nagyközségi tanács kezdeményezésére Mezőkovácsháza város lehessen. Hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, hogy az avatóünnepség nemcsak Mezőkovácsháza. hanem az egész megye ünnepe. Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes lépett ezután mikrofonhoz, s a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében köszöntötte a megjelenteket. Bevezetőjében — utalva arra, hogy Mezőkovácsháza egyszer, Mátyás király idején már kapott mezővárosi rangot — arról szólt, hogy egy ilyen aktust, ami 500 évente egyszer van a történelemben, egy város igazán érteni és becsülni akkor tud, ha a nagyobb közösség, az ország, hazánk viszonyaiba illeszkedik be. Nagy utat kellett bejárni ahhoz — mondta —, hogy Mezőkovácsháza lakói ide elérjenek, mégis a legjobbkor következett ez az ünnep. S hogy miért? Mert Magyar- országon a településpolitika új lendületet vett. Nemrég hagyta jóvá az országgyűlés az új településpolitikai elképzeléseket, új irányt, utakat szabva meg ahhoz, hogy a települések fejlődése arányosabb, kiegyensúlyozottabb legyen. Ha valahol, akkor Békésben értik ennek a jelentőségét — hangsúlyozta. — A településpolitika legfontosabb feladatai között említette a népességBeszél: Faluvégi Lajog miniszterelnök-helyettes megtartó erőt, azt, hogy ott kapjanak munkát az emberek, ahol családjukkal élnek. Része ennek a politikának azon városok, települések kiemelése, amelyek megérettek a támogatásra. A cél olyan területfejlesztési, települési viszonyok kialakítása, amelyek lehetővé teszik az egész ország arányos fejlődését is. Azok a városok, amelyek e politika nyomán érték el e rangot, még értékesebbnek tekinthetik a városi címet. A második lényeges dolog, ami a várossá nyilvánítás politikai, társadalmi hátterét megvilágítja — folytatta a miniszterelnök-helyettes —, hogy két ötéves terv határán került erre sor. Ezután kitért a VII. ötéves terv néhány fontosabb ismérvére, így az ipar modernizálására, az életszínvonal növelésére, a mezőgazdaság további korszerűsítésére. Külön szólt arról, hogy Békés megye számára a fejlesztés valamivel jobb lehetőségeket ígér, mint az előző tervidőszakokban, s ez így igazságos. Ennek keretében a megye az átlagot meghaladó fejlesztési lehetőségekhez jutott. Végül a mindennapok tennivalóiról szólva három lényeges elemet emelt ki beszédében az előadó: hangsúlyozta, hogy a városépítő tervük kovácsolásakor soha nem szabad elfelejteni, hogy az építés alapja a gazdaságban gyökerezik. Továbbá a város fejlődésével növekszik a város felelőssége a környék lakosságáért: bölcs várospolitikára van szükség, hiszen minden közösség fejlődni akar. nemcsak a központ. S a harmadik fontos tétel: miután Mezőkovácsháza is közel fekszik a határhoz, ez külön felelősséget is jelent, hiszen úgy kell dolgozni, fejleszteni a közösséget, hogy a település, s a hasonló települések fejlődése példás legyen itt, s a határokon túl is. Ezután Faluvégi Lajos átadta a várossá nyilvánítási okmányt dr. Fekete Lajosnak, a tanácselnök pedig a város jelképes kulcsát a miniszterelnök-helyettesnek, a következő szavakkal: ,.Ez a kulcs jelképezze akarásunkat arra, hogy városunk továbbfejlődéséért. gazdasági, kulturális felemelkedéséért szüntelenül dolgozzunk . . . Nyissa meg ez a kulcs számunkra mindig a megértés, a béke és barátság ajtaját.” A holnap városépítői, az úttörők köszöntötték elsőként az új várost, majd többen szót kértek a jelenlevők közül. Elsőként Szabó István, a mezőkovácsházi városi pártbizottság első titkára, utána Illyés István, a HNF városi bizottságának titkára, majd a gazdasági szervek képviseletében Csáti János, (Folytatás a 3. oldalon) D szomszédok * Nagy a nyüzsgés ebben a kora délelőtti órában a kul- túrház előcsarnokában, hiszen jó negyedóra múlva kezdődik a városavató ünnepség. Egy félreeső helyen csendesen üldögél a Radnai házaspár. A két idős ember a szomszédból, Kaszaperről érkezett, valami dolguk volt a Gelkában, s látva az ünnepi készülődést, a kíváncsiság hozta őket ide. — Bejöttünk, gondoltuk széjjelnézünk, ilyet még úgyse láttunk soha, többet talán nem is látunk, tudja, már nyugdíjasok vagyunk — meséli a fejkendős néni. — Tudtak a városavatóról? — Azt, hogy éppen ma lesz, nem tudtuk, de hogy mostantól város, azt nyilván. Ugye, sokat beszéltek mostanában mindenfelé Kovácsházáról, az újság is írta. Hát igaz, ami igaz, dolgos emberek lakják, tipp-topp nép ez. Sűrűn járunk ide, boltba, könnyű az utazás bussgal. Ezután talán .még sűrűbben. Alighogy befejeztük a beszélgetést, a rendezők karon kapták az idős házaspárt, és az előcsarnokból a nagyterembe vezették, hellyel kínálták őket. Ahogy a szomszédokat illik. Szép gesztus volt. A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában megkezdték a kísérleti búzák aratását: ollóval vágják le a kalászokat, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá a búzaszemeket. A legjobb tulajdonságú törzseket továbbne- mesítéshez használják fel. A téli búzatermesztéssel lényegesen lerövidítik az új fajták előállítási idejét. A képen: az üvegházban ellenőrzik a búzák érését (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Első alkalommal: Úttörő-béketalálkozó Szeghalmon A zsadányi Szadako úttörő békeklub kezdeményezésére — a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnökségének és az Országos Béketanács ifjúsági bizottságának támogatásával — január 21-én, tegnap területi úttörő-béke- találközót rendeztek Szeghalmon; Az ifjúsági és úttörőházban tartott összejövetelen a házigazda zsadányi- ak mellett Szeghalom és vonzáskörzete, Gyomaend- rőd, Dévaványa úttörőcsapatai, valamint egy újonnan alakult miskolci békeklub képviselői vettek részt. A délelőtti program közös énekléssel kezdődött, amelyet Pálfalvi János győri bé- kedalénekes vezetett. A megnyitó és a Szadako klub bemutatkozása után Nagyné Hegedűs Judit, a MUSZ külügyi referense a 40. évfor- dqló megünneplésére készülő úttörőmozgalomról, Iván Kornél, az OBT ifjúsági bizottságának titkára pedig a nemzetközi békeévről tájékoztatta a fiatalokat. Gyermekek a mai világban címmel Pirjo Alto, a DÍVSZ gyermekszervezetének (CI- MEA) titkára tartott előadást. Ezt követően csoportos beszélgetésekre került sor, majd ismertették az Üttörők a békéért című felhívást, amelyet e területi béketalálkozó résztvevőinek gondolatai, elképzelései alap_ ján fogalmaztak meg. Az ünnepi rendezvény ideje alatt a Szadako klub békebazárjában a békemozgalommal, a CIMEA-kiadvá- nyokkal kapcsolatos könyveket, matricákat, plakátokat, stb. árusítottak. Az emléklapokon kívül a találkozó névre szóló igazolványát mindenki megkapta, s lehetőség nyílt arra, hogy a békére vonatkozó véleményeket, célkitűzéseket beírják a rendezvény vendégkönyvébe. Bukovinszky István Ülést tartott a SZOT Kedden ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület a magyar szakszervezetek közelgő, XXV. kongresz- szusának előkészületeivel foglalkozott. A tanácsülés Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának kongresszusi beszámolóját és a szóbeli kiegészítés fő gondolatait. A Szakszervezetek Országos Tanácsa úgy döntött, hogy 1986. február 14—16-ra összehívja a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusát. Hazai fajták a külföldiek helyett Az elmúlt három évben a gazdaságok növelték a zöldborsó termőterületét és a kistermelők is szívesen foglalkoztak ezzel a növénnyel. Megtehették: jelentősen bővült a fajtaválaszték. Az utóbbi öt évben tíz új zöldborsóféle került köztermesztésbe úgy, hogy a szaporító gazdaságok és a vetőmagvállalat elegendő vetőborsót biztosított. A termelési rendszerek különösen sokat tettek a termesztési színvonal javításáért, eredményesen szervezték a gazdaságok munkáját és az új fajták elterjesztéséhez is hozzájárultak. A hazai nemesítés is föllendült, így a MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a jelenlegi, évenkénti 3000 tonnás zöldborsóvetőmag.-im- port jelentősen csökkenthető lesz. Remény van arra ugyanis, hogy az új magyar fajták rövidesen elterjednek a gyakorlatban. Legutóbb két új zöldborsó kapott köztermesztési engedélyt. Az egyiket, a Zeusz nevű fajtát a vetőmagvállalat nyíregyházi kutatóközpontjában nemesítették. Jól illeszkedik a hazai fajtaválasztékba, mivel bőven terem és géppel is betakarítható. Az import fajták fölváltására javasolják annál is inkább, mert a veszedelmes növényi betegséggel, a fuzá- riummal fertőzött területeken is biztonságosan termeszthető. A másik fajtát, a Kismacsi 130-ast a Debreceni Agrártudományi Egyetemen állították elő, ezt házikerti termesztésre is ajánlják amellett, hogy a nagyüzemekben sikeresen helyettesíthetik vele a hasonló érési idejű, külföldi zöldborsóféléket. I
