Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

II KPVDSZ és a Külkereskedelmi Minisztérium vezetőinek megbeszélése BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Munkásgyűlés a Körös Volánnál Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar—Kubai Gazdasági és Műszaki-Tudományos __ E gyüttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke Jósé Rámán Fernández mi­niszterelnök-helyettesnek, a bizottság kubai társelnöké­nek meghívására pénteken Havannába utazott, ahol részt vesz a bizottság 14. ülésszakán. Kovács Éva keramikus először 1978-ban mutatkozott be a bé­késcsabai közönségnek a Képcsarnok Vállalat Munkácsy-be­mutatótermében formatervezett étkezési edényeivel és akkor még meglepetést okozó néhány edényével. 1981-ben már ön­álló figurális kiállítóként jelentkezett. Az azóta eltelt évek gazdag eredménye a most megrendezett képcsarnoki kiállí­tás, és a kötődésé a békéscsabai közönséghez, emlékezve a kellemes fogadtatásra Fotó: Gál Kdlt N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 4., SZOMBAT Ara: 2,2# forint XLI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM Marjai lózsef Hubába utazón A Körös Volán Vállalatnál már hagyomány, hogy az öt­éves tervciklus végén a vál­lalat igazgatója munkásgyű­lésen ad számot a megvaló­sított célkitűzésekről, a gon­dokról és a feladatokról. Így volt ez tegnap, pénteken dél­előtt is. A vállalat központ­jában megtartott munkás­gyűlésen részt vett Kiss Sán­dor _ a megyei pártbizottság osztályvezetője, Szeljak György, az SZMT titkára. Sprőber József, a megyei ta­nács közlekedési osztályának vezetője, a Közlekedési Mi­nisztérium képviseletében pedig dr. Sárvári László. Több mint kétezren gyűltek össze, hogy meghallgassák Vándor Pál igazgató beszá­molóját a VI. ötéves terv­időszakról, mely a jelentő­sebb változások korát is je­lentette: megváltozott a gaz­daság- és vállalatirányítási rendszer, tovább erősödött a vállalati önállóság, megszűnt a Volán Tröszt. Mindezek a vállalat alapvető feladatait nem változtatták meg. igaz érintették tevékenységét. To­Kazettaátrakók 1986-ban már a nagyobb teljesítményű, 1000 megawat­tos atomerőművi blokkokhoz is szállít kazettaátrakó be­rendezéseket a GANZ-Má- vag gépgyára a szocialista országokba. Ezek gyártásához rövidesen új üzemcsarnokot is felépítenek a vállalatnál. A KGST-államok szakosí­tási megállapodás alapján készítik az egyes energetikai, köztük az atomerőművi gé­peket, s a magyar ipar vál­lalta a kazettaátrakók előál­lítását valamennyi partner igényeinek kielégítésére. A kazettaátrakó berendezések segítségével az atomreaktor fűtőelemeit mozgatják, szál­lítják. A berendezés a hasz­nált fűtőelemeket a vízzel feltöltött aknából úgyneve­zett pihentető medencébe rakja át, az új elemeket pe­dig a tárolóból áthelyezi a reaktorba. Az átrakó sínpá­lyán mozog, és manipulátor vezérli. A műveleteket igen nagy pontossággal kell elvé­gezni, ezért még vízalatti vábbra is kiemelt feladatá­nak tekintette a Körös Volán a közúti személyszállítást, a lakossági szolgáltatást és a megyében jelentkező áruszál­lítási igények kielégítését. A tervidőszak első két évében a dinamikus, majd a mérsé­keltebb ütemű fejlődés jel­lemezte a vállalat életét. A személyszállításról el­hangzott: az elmúlt tervidő­szakban indítottak 5 millió 255 ezer autóbuszjáratot, melyből minden 2603. késett, s minden 1270. kimaradt. A személyszállítás fejlesztésére 150 millió forintot fordítot­tak, egyebek között vásárol­tak 112 korszerű autóbuszt és 40 személygépkocsit. Ami az áruszállítást ille­ti, arról Vándor Pál el­mondta: a csökkenő fuvar­piaci lehetőségek miatt ter­vezett célkitűzéseiktől elma­radtak. Ehhez részben hoz­zájárult az is, hogy 1980-tól fokozatosan 3140 dolgozóból több mint 500 elment a vál­lalattól. Igaz az is, hogy az említett időszakban a volá- nos dolgozók személyi jöve­kamerákon keresztül is fi­gyelik az átrakás minden mozzanatát a központi vezér­lőben dolgozók. Eddig — szovjet dokumen­tációk alapján — a 440 me­gawattos reaktorhoz állítot­tak elő ilyen berendezéseket, s hasonlót szereltek fel Pak­son is. Időközben több szo­cialista országban megkezd­ték az 1000 megawattos erő­művek tervezését és telepíté­sét. A nagyobb reaktorokhoz szükséges első átrakót egy bolgár cég rendelte meg a GANZ-Mávag-tól. A korsze­rű vezérlésű berendezés nemrég készült el, s alkatré­szekre bontva a szállítmányt uszályokon és kamionokban útnak indították Bulgáriába. Az új, 1000 megawattos kazettaátrakóból 1986-ban már négyet készítenek bolgár és szovjet megrendelésre. Megkezdték a távlati igények felmérését is, s 1990-ig elő­reláthatóan legalább \íz ilyen berendezést szállítanak a szocialista országokba. delme 37,2 százalékkal nőtt, ma már meghaladja a 64 ezer forintot. A VI. ötéves terv idősza­kában 633 millió forintot fordítottak fejlesztésre, kere­ken 77 millió forinttal töb­bet az előirányzottnál. Üj járműveket, rakodógépeket vásároltak, korszerűsítették a szociális létesítmények so­rát, autóbusz-állomásokat he­lyeztek üzembe. A vállalat előtt álló VII. ötéves tervről Vándor Pál igazgató elmondta, hogy eszközfejlesztésekkel tovább­ra is kiemelt feladatuknak tekintik a közúti személy- szállításban és áruszállítás­ban vállalt kötelezettségeik magasabb színvonalú teljesí­tését, a gazdálkodás haté­konyságának fokozását, a vállalati dolgozók életszínvo­nalának növelését. A sikeres VI. ötéves terv után gazdag és még eredményesebb kö­zéptávú célkitűzések megva­lósítása vár a Békéscsabai Körös Volán Vállalat kollek­tívájára — szekeres — Fotó: Szőke Margit Festékszóró kocsik Svájcba Háromszáz darab festék­szóró kocsit gyártott tavaly a móri Vértesalja Ipari Szövet­kezet a svájci Plastilute cég megrendelésére az üzletfél licence alapján. Az öt esz­tendős termelési kapcsolat és ikooperáció során nemcsak a berendezések gyártását ta­nulták el 4 svájci partner­től, hanem a festékszórást is. A szövetkezet gyártmányai egy részéért cserébe festéket kap a Plastilute-től, és ide­haza vállalja közúti útburko­lati jelek felfestését, vala­mint sportpályák játékteré­nek vonalazását. Igényesen végzett munkájuk és a kitű­nő alapanyag mind több megrendelést hoz számukra. 1986 első negyedévében ők végzik többek között a Feri­hegyi repülőtér parkolójának teljes felfestését is. 1000 megawattos reaktorokhoz A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének és a Kül­kereskedelmi Minisztérium vezetői — Vas János főtit­kár és Veress Péter minisz­ter vezetésével — pénteken megvitatták a külkereskede­lemben dolgozók feladatai­val, élet- és munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos kérdése­ket. A szakszervezet és a mi­nisztérium vezetői egyetér­tettek abban, hogy a haté­konyság fokozása érdekében tovább kell fejleszteni a vál­lalatok ösztönzési rendszerét, s meg kell kezdeni a fokoza­tos áttérés előkészítését a 40 órás munkahétre. Szükséges­nek tartják a külkereskede­lem szervezeti átalakításának folytatását is. A Külkereskedelmi Mi­nisztérium vezetői hangsú­lyozták, hogy továbbra is igénylik a szakszervezet se­gítségét a vállalati gazdasági célok megvalósításához, to­vábbá ahhoz, hogy javulja­nak kapcsolataik a termelő partnerválallatokkal. Megkezdődtek a munkásőrök egységgyűlései Szombaton Heves, Vesz­prém, Fejér és Somogy me­gye munkásőreinek tanács­kozásával megkezdődnek a munkásőrök januári évnyitó egységgyűlései. A január 4. és február 2. között országszerte nagy tár­sadalmi nyilvánosság előtt megrendezendő fórumokon az egységparancsnokok jelen­téseikben számot adnak ar­ról, hogyan dolgoztak a most befejeződött VI. ötéves terv időszakában munkahelyeiken a munkásőrök; értékelik a közéleti tevékenységben, a politikai nevelésben, a ki­képzésben, a kiképzési és szolgálati feladatok teljesíté­sében végzett munkát, s be­számolnak a munkásőrközös- ségek fejlődéséről is. Az egységgyűléseken a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, és a kormány több tagja, számos közéleti vezető, valamint a fegyveres erők és testületek több magas rangú parancs­noka vesz részt. Az egység­gyűléseken jelen lévő köz­életi személyiségek szólnak a párt céljairól, a népgazdaság előtt álló feladatokról. A fórumokon — a hagyomá­nyoknak megfelelően — megköszönik a leszerelő munkásőrök több évtizedes szolgálatát, s köszöntik a testület alapító tagjait. Ugyancsak az egységgyűlése­ken tesznek esküt az új munkásőrök — köztük sok fiatal és nő —, akik az utób­bi hónapokban kiválóan fel­készültek pártmegbizatásuk teljesítésére. A gyűléseken — munkatár­saik és családtagjaik jelenlé­tében — kiemelkedő munka­helyi és szolgálati helytállá­sáért, illetve a szocialista munkaversenyben elért ered­ményeiért több munkásőr veheti át az országos pa­rancsnok által adományozott kitüntetéseket. Az idén Sza­bó Gáspár nevét viselő ajkai munkásőregység veheti át kiemelkedő munkája elisme­réseként a ..Munkásőrség Ki­váló Egysége” címet, a ván­dorzászlót, valamint Várhe­lyi György szobrászművész — e kitüntetést jelképező — Harcos út című alkotását. A munkásőrség tevékenységét leginkább segítő 91 nagy­üzemnek. intézménynek, tár­sadalmi szervezetnek és fegyveres alakulatnak dísz­oklevelet és elismerő pla­kettet adományoznak az egy­séggyűléseken. A 20—25 éve szolgáló munkásőrök felesé­gei az országos parancsnok köszöntő levelét vehetik át. Magyar trópusi kutatások Magyar trópusi kutatók nemrég csatlakoztak a Nem­zetközi Biológiai Unió „A trópusok évtizede” elnevezé­sű kutatási programjához. Eddigi kutatási eredményei­ket, amelyek a trópusok ter­mészeti értékeinek, élővilá­gának feltárását, védelmét szolgálják, hamarosan pub­likálják. E kötetben a Ma­gyar Tudományos Akadémia ökológiai és Botanikai Ku­tatóintézetének biológusai — miként Borhidi Attila igaz­gatóhelyettes, a kutatás ve­zetője az MTI munkatársá­nak elmondta — ismertetik Kuba trópusi területeinek növénytakaróját, valamint a bennük rejlő, eddig ismeret­len erőforrásokat. Ezt a kö­tetet az Akadémiai Kiadó angol nyelven jelenteti meg, spanyol nyelvű kiadását a Kubai Tudományos Akadé­mia tervezi. A könyvben le­írják többek között azt a 400, ez ideig nem ismert nö­vényfajt, amelyet a magyar és kubai kutatók közös mun­kával fedeztek fel a sziget- ország területén az utóbbi években. Az újonnan fel­tárt növények közül 22 gyógyszer-alapanyagot tar­talmaz, több közülük bútor- gyártásra alkalmas, értékes fát szolgáltat, jelentős há­nyaduk különleges dísznö­vény. Országunk számára . is hasznosak azok a vizsgála­tok, amelyeket a következő év első felében folytatnak Kubában, a Zapata-félszige- ten. A Magyar Tudományos Akadémia Limnológiai Ku­tató Intézete és a Vízminő­ség-védelmi Tudományos Kutató Intézet szakemberei azt tanulmányozzák, hogy a 15 ezer négyzetkilométernyi láp milyen mértékben képes kiszűrni a rajta átáramló folyókból az ipari és mező- gazdasági szennyező anyago­kat. A cél az, hogy ne ke­rüljön veszélybe a bataba- nói tengeröböl vízminősége, az itteni halászat termeli ugyanis Kuba jelentős ex­portcikkének, a languszták­nak a zömét. A vizsgálatok egyes eredményeit a kis-ba- latoni természetvédelmi program megvalósításánál is alkalmazzák majd. Zapata a Kis-Balaton nagyméretű modelljeként is tekinthető, benne mindazok a víztisztu­lási folyamatok tanulmá­nyozhatók, amelyek a Kis- Balatonra hárulnak a víz minőségének megóvása ér­dekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom