Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-20 / 16. szám

I 1986. január 20., hétfő-ben láttuk, kommentáljuk Megvették a Zöldértet? Vonalban vagyunk Ma, hétfőn ismét vonalban leszünk. Délután 2 órától 7 óráig várja a telefon innenső vé­gén az önök kérdéseit Nemesi László, lapunk művelődéspolitikai rovatának munkatársa. Bármilyen témával kapcsolatosan lehet kér­déseket feltenni. Munkatársunk várja az önök javaslatait, ötleteit is, hogy a követ­kezőkben miről olvasnának még szívesen a szombatonként, a 10. oldalon megjelenő Család — Otthon című rovatunkban. A hívásokat a 27-844-es telefonszámon várjuk ma délután. Népi ellenttrök tervei —lrpszel--------­P anaszkodunk Nem tudom, észrevet- ték-e: az utóbbi időben környezetünkben egyre többen panaszkodnak. Va­lahogy úgy áll a dolog: szinte divattá vált min­dennapos problémáinkat borúlátóan tálalni. A minap is régi isme­rőssel találkoztam, akiből csak úgy dőlt a panaszára­dat. Munkahelyén — ahol géplakatosként dolgozik — ugyanis hiába vezették be a teljesítmény-bérezést, anyaghiány, szervezetlen­ség akadályozza a folya­matos munkát. A boríték­ban pedig kevesebb lapul, mint korábban, amíg óra­bérben dolgozott. A felesé­ge emiatt egyre gyakrab­ban pöröl vele otthon. Ezért — mint mondja — műszak után nincs nagy kedve hazamenni. Ilyen­kor a társakkel be-beül- nek az üzemhez közeli presszóba. Aztán csak úgy árad a panasz szinte vala­mennyiükből. Pedagógus ismerősöm amiatt bánkódik, hogy ke­vesen vannak az iskolá­ban, magas a heti túlóra­szám és hiába lépett a kö­zelmúltban életbe a ren­delkezés az adminisztráció csökentéséről, neki to­vábbra is vezetni kell a különböző — olykor feles­leges — nyilvántartásokat. A kisnyugdíjas azért inge­rült, mert alig tudja kifi­zetni a vízvezeték-szerelő­nek a tetemes számlát 3 ezer forintos nyugdíjából, . s a helyzet csak tovább romlik,' mivel a lakás, amelyben lakik, már el­múlt 15 éves. A labdarú­gócsapat edzője azért él esténként nyugtatókon, mert az alapozáskor két meghatározó játékosa ki­dőlt a sorból. A fájós lábú, idős asz- szony amiatt bosszús, mert a buszon nem adják át a helyüket a nálánál jóval fiatalabbak. Amikor mind­ezt szóvá teszi, olyan jel­zőkkel illetik, hogy úgy érzi, még neki kell szé­gyenkeznie. Keserveit so­rolja fiatal, 30-on túl já­ró mérnök barátom. Mun­kahelyén állandóan meg kell küzdenie a gáncsos- kodókkal, s most az év elején emellett még a leg­biztosabbnak hitt támasza, felesége is elhagyta, mondván: te olyan élhe­tetlen vagy fiam! Ezek az apró jelzések azt mutatják, valami nincs rendjén közérzetünkkel, hajlamosak vagyunk a pesszimizmusra. Ha mind­ehhez hozzátesszük, jó néhány területen, így a válások számát illetően, az alkoholfogyasztásban, az európai élmezőnybe tartozunk, úgy érzem tenni kell valamit. Sze­rencsére vannak jó pél­dák is. Mezőgazdaságunk fejlődési üteme az elmúlt 20 évben a legjobbak közé tartozik szerte a világon. Társadalmunkban meg­vannak az°k az egészséges erők, amelyek közösen ké­pesek leküzdeni a megle­vő nehézségeket. Termé­szetesen mindez nem megy máról holnapra. Ügy vélem, az egyének, a ki- sebb-nagyobb bajok egy részét — ami elsősorban tőle függ — önerőből kell orvosolnia. Ezért ne vár­junk másra, hanem pró­báljunk saját területünkön már mától többet tenni azért, hogy megszűnjenek ezek a fejfájást okozó je­lenségek. Eszembe jut régi isme­rősöm esete. „Az optimiz­mus fél siker” — állította évekkel ezelőtt. S hogy igaza lehetett, mi sem bi­zonyítja jobban, súlyos autóbalesete után jelenleg teljes értékű emberként dolgozik. Az ő hite, el­szántsága, követendő pél­da lehet mindannyiunk­nak, amikor napi bosszú­ságainkra gondolunk. Verasiztó Lajos Izgatottan vártam a tele­vízió vasárnap esti politikai magazinjának riportját Demján Sándorral, a Skála- Coop vezérigazgatójával. Már jó néhány hete fölröppent a hír: a közös szövetkezeti vál­lalat megvette a budapesti Zöldértet. Az esemény azért is érdekes, mert mindannyi­unkat közvetlenül érint a zöldség- és gyümölcsterme­lés, -ellátás. Legutóbb éppen a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálta meg a zöldség- és gyümölcstermé­kek útját a termelőtől a fo­gyasztóig. Feltárta a terme­lésben, a forgalmazásban és az ellátásban keletkezett fe­szültségeket, a felvásárlási ési a fogyasztói árak közötti je­lentős eltérés okait. A ter­melés feltételei a kisgazda­ságokban kedvezőbbek, mint a nagyüzemben. A kisterme­lés arányának az emelkedé­se a felvásárlási és forgal­mazási rendszerben új mód­szerek alkalmazását igényel­te, amely lassan bontakozik ki, és kedvezőtlenül befolyá­solja a termelési kedvet, a kínálatot. Sajnos, a nagyke­reskedelmi tevékenységet folytató megyei Zöldértek és fogyasztási szövetkezetek az új helyzethez nem alkalmaz­kodtak. Ezek a szervezetek ahelyett, hogy hatékonyabb A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kuta­tások Központja az előző öt év kutatási eredményeiből, valamint A terület, és tele­pülésfejlődés társadalmi­gazdasági folyamatai Ma­gyarországon című orsaágos középtávú kutatási program feladataiból indult ki, ami­kor is a közelmúltban meg­határozta a következő öt év teendőit. A tervkoncepció szerint 1986 és 1990 között a legfon­tosabb program az intenzív gazdasági fejlődési pályához tartozó tartós regionális fo­lyamatok feltárása. Három főbb kutatási irányt hatá­roztak meg. Ezek: a gazda­ság fejlődése és területi-te­lepülési viszonyai; népesedé­si és településformáló folya­matok; a természeti környe­zet, mint a társadalmi gaz­dasági folyamatok integráns eleme. A kutatásokban részt vesz az MTA RKK alföldi kutató­gazdálkodásra forgalmazásra törekedtek volna, többségük nem vette fel a versenyt a konkurrenciával, inkább fo­kozatosan csökkentették a zöldség- és gyümölcsforgal­mukat. Demján Sándor kijelentet­te: nem vették meg a Zöldér­tet, hiszen ezek szövetkezeti közös vállalatok, a legna­gyobb és legerősebb szerve­zet, a Skála majd lenyeli a veszteségeket. Mert a buda­pestiek vesztesége 1984-ben 200 millió forintot tett ki, tavaly szintén alaphiányos lett a vállalat. Központi pénz nincs, a szövetkezetek elsőd­leges feladata pedig a kiste­lepülések minél jobb áruel­látása. November óta tanul­mányozták a KNEB összefog­laló jelentését, és a Szö- vosszal közösen döntöttek. Üzletpolitikájuk egyértelmű és világos. Megszervezik a termelést, a felesleges zöld­séget és gyümölcsöt, ha kell, külföldön értékesítik. A .Ská­la azt is megteheti, hogy fel­dolgozva értékesítse az árut, jó pénzért exportáljon, és a dolgozók bérét is felemelje. Mit mondjak? Jó érzéssel álltam fel a székből az adás után. Végre elindult vala­mi, amely régen várat ma­gára. És nemcsak Budapes­ten. s. S. csoportja is, mely Békéscsa­bán működik. Mindhárom témakör vizsgálatában van­nak feladataik, különböző részterületeken folytatják a kutatásokat. így részt vesz­nek a Magyarország határ menti településeinek komp­lex vizsgálatában, A fejlődést meghatározó társadalmi-gaz- dasági-természeti tényezők területi rendszere az Alföl­dön című kutatási program­ban is. Az MTA RKK alföldi ku­tatócsoportja az elkövetkező öt évben — többek között — a további kutatásokban is érdekelt: a települések in­tenzíven együtt élő csoport­jainak fejlődési folyamatai, a település, mint a helyi tár­sadalom térbeli szervezete; a magyar kisvároshálózat át­fogó vizsgálatai, az alföldi települések sajátos kapcso­latainak feltárása; a termé­szeti környezet és az idegen- forgalom kapcsolatrendszere. P. t. A Békés Megyei Népi El-, lenőrzési Bizottság összeállí­totta idei munkaprogramját. Eszerint az első félévben központi feladatként meg­vizsgálják a tankötelezettsé­gi törvény végrehajtásának tapasztalatait. Áttekintik „Az exporttevékenység ala­kulása, annak akadályozó té­nyezői” című vizsgálati té­mát. A népi ellenőrök utó- vizsgálatot folytatnak a gépi állóeszközökkel való gazdál­kodás helyzetéről. Tájéko­zódnak a korábbi ellenőrzé­sek tapasztalatainak haszno­sításáról. Beszámoltatják az Orosházi Üveggyár vezetését a vállalat társadalmi tulaj­donvédelmi helyzetéről. Az elmúlt 30 évben a me­zőgazdaságban nélkülözhe­tetlenné váltak a műanya­gok. A fejlődés a leglátvá­nyosabb a kertészeti ága­zatban volt. Éppen a mű­anyag tette lehetővé, hogy hazánkban a friss zöldség termelése mind télen, mind nyáron megoldottá vált. Mindez akkor lett valóság, amikor a fejlett európai or­szágok, Hollandia, Belgium, még az üveg alatti termelést szorgalmazták. Magyaror­szág más úton indult el, s a ’60-as évek elején már 24 hektár fóliaborítású zöldség- termelő telep készülj el. A ’70-es évek végére épült ki hazánkban a 160 hektár­nyi üvegfelület, ám ekkorra a kertészetekben már 2500 hektáron neveltek fólia alatt zöldséget. Az üvegfelület az­óta gyakorlatilag nem válto­zott, a fóliaboritás viszont napjainkra már meghaladja az 5 ezer hektárt. A Békés Megyei Művelő­dési Központ főiskolai illet­ve egyetemi felvételi vizs­gára indít előkészítő tanfo­lyamot Békéscsabán azok­nak a dolgozóknak, akik művelődési házakban, könyvtárakban helyezkedtek el, s nem rendelkeznek a munkakörükhöz szükséges felsőfokú képzettséggel. A második félévben köz­ponti feladatként megvizs­gálják a mezőgazdasági ha­szonbérbe adás, részes műve­lés nagyüzemi tapasztalatait. Programjukban szerepel a lakossági szolgáltatások hely­zetének, a továbbfejlesztés feladatainak az áttekintése. Beszámolót hallgatnak meg a Körös Volán Vállalat szemé­lyi és áruforgalmi helyzeté­nek alakulásáról, valamint a bejelentések, panaszok, ja­vaslatok intézéséről. Beszá­moltatják a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi. illetve kereskedelmi osztályát a zöldség-, gyü­mölcsforgalmazás javítására tett intézkedéseikről. A fóliaházak elterjedésé­nek persze nemcsak piacsza­bályozó szerepe van, hanem jelentős a gazdasági haszna is. A költségek lényegesen kisebbek, mint az üvegház­ban. A fólia beruházási költ­ségei alacsonyabbak, ezért a szerényebb anyagiakkal bíró gazdaságok, háztáji és kis­termelők számára is elérhe­tő. Hosszan lehetne még taglalni a műanyagok mező- gazdasági hasznosítását az esőztető- és dréncsövektől a műanyag ládákon keresztül a szőlő támberendezéséig, ám mind költségében, mind je­lentőségében a fóliaházak szerepe emelkedik ki legin­kább a műanyagfelhasználás sorában. A jövőben a szak­emberek véleménye szerint, dinamikusan fejlődik a mű­anyagok elterjedése a me­zőgazdaságban. Az érdeklődők hetente egy alkalommal — összesen 16- szor — találkoznak, hétfőn­ként. Az első foglalkozás ja­nuár 20-án lesz. A tanfolyam befejeztével a művelődési központ bonyolítja le, a hallgatók felsőfokú intéz­ménybe történő jelentkezé­sét is. Készül a „mű”. A békéscsabai ifjúsági és úttörőház Tóth Er­nő festőművész vezette gyermekszakkörének tagjai munka közben Fotó: Gál Edit Kenyerezö Az utóbbi hetek leginkább felkapott ügye az ünnepek előt­ti, közbeni, utáni kenyérínség. Szinte már lerágott csont a sütőipar e legfontosabb termékének hiánya, mindannyiunk „életének” ünnepi nélkülözése. Különösen azóta, hogy a téma megjárta már a kabaré pódiumát és a tömegkommunikáció szócsöveit, sőt a minap a mezőgazdasági aktívaülésen is szó­ba került Igazán nem kenyerem az okoskodás, de van egy rendkí­vüli, ropogós példám __Nagyapám pék volt — a levegő he­l yett is a lisztet szívta. Természetesen maszek volt a papa, ám olyan kenyeret gyártott, hogy a hetedik határban is érez­ni lehetett illatát. Jöhetett újév, pünkösd, augusztus 20., kis- és nagykarácsony, az öreg felöltötte fehér köpenyét, „berob­bantott” csutkaszárral a kemencébe, s csak ügy potyogtak a barnára sült bucik. 0 nem mutogatott se az inasára, se a nulláslisztre, se a kenyercspajtására, se a szomszéd Jolánkájára, aki hetenként járt pékségébe a betevő falatokért. (Igaz, az öreg kenyérmű­vesre sem nyújtogatta senki az ujját.) Nagyapám csak sütött, hisz neki volt sütnivalója, elvégre pékként kereste kenyerét... _ . Fö ldrajzi kutatások Műanyagok a mezőgazdaságban V. 1. Tanfolyam felvételizőknek HÍREK HírflgyeletQnk 19' óráig hív­ható, a tele- A^ AAA f onszámunk: Z/'uDU Hírügyeletes: Pénzes Ferenc MA: FÁBIÁN NAPJA A Nap kél 7.24 — nyugszik ^6.26 órakor A Hold kél 11.44 — nyugszik 2.40 órakor ÉVFORDULÓ Negyven évvel ezelőtt 1946. január 20-án jelent meg ismét a Társadalmi Szemle, az MKP tudományos folyóirata. Ilyen volt... Változékony időjárás jellemez­te a hét végét. Szombaton reg­gel a derült időben mínusz 13 fokig süllyedt a hőmérő hi­ganyszála, s napközben is mí­nusz 5 fok körül alakult. Va­sárnap hajnalban 0 fok körül alakult a hőmérséklet, napköz­ben 4—5 fokig emelkedett. A szombat reggelre lehullott mint­egy 15 cm-es hó szombaton megmaradt, vasárnap nagy része elolvadt. Szombaton este a meg­élénkülő déli, délnyugati szél hatására 60—70 km-es széllöké­sek keletkeztek és hófúvás kez­dődött a megyében, amely reg­gelre megszűnt. Vasárnap túl­nyomórészt erősen felhős volt az ég, élénk délnyugati szél fújt. Az évszakhoz képest eny­he idő jellemezte a nap időjá­rását. A tájékoztatást Kudlák János adta. ...ilyen lesz az idő Országszerte várható eső, zá­poreső, majd havazás, hózápor. Napközben felszakadozik a fel­hőzet, egyúttal északira fordul és megerősödik, sokfelé gyakor­ta viharos lesz a szél. Futó hó­záporok várhatók. A hőmérsék­let hajnalban 2 és 7 fok között, kora délután 0 és plusz 5 fok között várható. — BÉKÉSCSABÁN a me­gyei könyvtárban január 21- én 16 órai kezdettel Orosz romantika című hangver­senyt rendeznek. A műsor­ban közreműködnek Bárdi Sándor, Kenessey Gábor (ének), Szecsődi Ferenc (he­gedű) és Bódás Péter (zon­gora). — BÉKÉSCSABÁN a Len- csési étteremben január 22- én, szerdán este 9 órakor a Megyei Művelődési Központ szervezésében Boncz Géza közreműködésével egyórás vidám műsort mutatnak be. — TELEFONDOKTOR. A heveny, lázas beteg étrend­jéről hallhatna^ azok, akik január 21-én és 23-án fel­hívják a telefondoktort a 24-011-es számon délután két és három óra között. — HIDROGÉNNEL működő autó. Japánban bemutattak egy autót, amelynek üzem­anyaga a hidrogén. A kocsi 2,5 tonnás, tartályában 480 kilogramm hidrogénvegyület fér el, amelyből 80 köbméter hidrogéngáz képződhet. A 60 lóerős motor több mint 100 kilométeres sebességet fejt­het ki. Az autóval 230 kilo­méteren át lehet hajtani tankolás nélkül. — OROSHÁZÁN a Petőfi Művelődési Központban az orosházi galamb- és kisállat, tenyésztők egyesülete január 24. és 26. között nemzetközi kisállat-kiállítást rendez. LOTTÓ A Sportíogadási és Lottóigaz­gatóság közlése szerint a 3. já­tékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottónyeremények — a nye­reményilleték levonása után — a következők: 4 találatos szelvé­nye 63 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 181 845 fo­rint; 3 találata 6309 fogadónak volt, nyereményük egyenként 908 forint; a 2 találatos szelvé­nyek száma 225 368 darab, ezek­re egyenként 30 forintot fizet­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom