Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. JANUÁR 17.. PÉNTEK Ára 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM. 14. SZÁM Mezőgazdasági aktíva Békéscsabán A múlt heti ipari aktívaértekezlet után tegnap, csütörtökön a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezetői tanácskoztak Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban, a múlt évi feladatok teljesítéséről, az ez évi célkitűzésekről. Az aktívaülés résztvevőit Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte, köztük Fodorné Birgés Katalint, és Apáti Nagy Gábort, a Központi Bizottság tagjait, dr. Eleki Jánost, a TOT főtitkárát, az Elnöki Tanács tagját, Németh Attilát, a Központi Bizottság instruktorát és Vörös Istvánt, a KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársát, valamint a MÉM s a szövetségek képviselőit. Ezt követően Murányi Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese lépett a mikrofonhoz, hogy elmondja értékelő, feladatmeghatározz'). vitaindító beszédét. Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei titkára köszöntötte a mezőgazdasági aktívaértekezlet résztvevőit Murányi Miklós vitaindítója Murányi Miklós referátumának bevezetőjében emlékeztetett a VI. ötéves tervi célkitűzésekre. Mindenekelőtt leszögezte: a mezőgazdasági ágazat ötéves tervének teljesítése tiszteletre méltó, különösen, ha az utóbbi három esztendő aszálykárait, az állattenyésztés elmúlt évi csökkenését is figyelembe vesszük. Meg kell viszont jegyezni: a megye nagyüzemei termelési terveiket csak úgy tudták teljesíteni, hogy az első kiugró évek után csökkent a teljesítmény, s mindez fokozza a mezőgazdaság előtt álló feladatokat a VII. ötéves tervi célkitűzések elérésében. A termelési tényezők közül elsőként a személyi feltételeket taglalta az előadó. Egyebek mellett kiemelte: Békés megye mezőgazdasági üzemeiben több mint 2 ezer felsőfokú végzettségű szakember dolgozik, az élelmiszeriparban és a mezőgazdasághoz kapcsolódó egyéb vállalatoknál további 650-en. Annak ellenére, hogy évről évre 50—60 fiatal szakember kezdi pályáját megyénkben, az ország más területéhez viszonyított ■ elmaradásunk nem csökkent e téren sem. Továbbra is igen nagy hiány van növényvédő, állattenyésztő és közgazdasági szakemberekben. A beszámoló foglalkozott a_ pályakezdőkkel is. Az előadó rámutatott: az eddigi gyakorlatnak megfelelően, s ha lehet, azt továbbfejlesztve kell foglalkozni a pályakezdők, az ifjú szakemberek helyeté- vel. segíteni egzisztenciális, szakmai és anyagi _ gondjainak megoldását. Szólt a társadalmi tulajdon védelméről, és az egyre gyakrabban tapasztalható anyagiasságról. Á környezetvédelemről elhangzott: a környezetkárosítások terén Békés megye nem tekinthető a súlyosan veszélyeztetett területek sorába. Ennek ellenére mégis vannak olyan részterületek, ahol már mutatkoznak károsodások. A termőföld, a vízkészlet, a levegő, a táj védelme érdekében az eddiginél összehangoltabb, következetesebb munkára van szükség. A beruházások helyzetével részletesen foglalkozott a referátum. A VI. ötéves terv időszakában csökkent a szocialista szektor beruházása. A mezőgazdaságban még súlyosabb a helyzet, mert az általános elvonó intézkedések mellett az ágazatot speciális, kedvezőtlen hatások is érték. Az elmúlt tervciklusban előirányzott 11 milliárd forinttal szemben csupán 9,2 milliárd forint beruházás valósult meg. Különösen kedvezőtlen a helyzet az állattenyésztésben. A ’70-es években épült telepek rekonstrukciója lelassult, újak gyakorlatilag nincsenek. A régi állattenyésztési telepek egy része a mostani tervidőszak végére használhatatlanná válnak, amik az állattenyésztésben amúgy is meglevő feszültségeket tovább növelhetik. Kedvezőbb viszont a helyzet a gabonatárolók terén: 1980—85 között megyénkben több mint 400 ezer tonna tárolótér épült, de a hiány így is még jelentős. Tavaly 782 millió forint értékű gépet vásároltak mezőgazdasági nagyüzemeink, ami a 3 évvel korábbi vásárlásoknak csupán 77 százaléka. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok gépállománya kevés, elavult és leromlott, még kedvező időjárás esetében sem teszi lehetővé az időszerű munkák optimális időben való elvégzését. A technológiai színvonal megtartását, fejlesztését segíti az intenzív gabonatermelési program, melyhez 38 Békés megyei üzem csatlakozott, 5.81 millió forint értékű gép vásárlásával. A beruházások sorában kiemelt helyet foglal el a melioráció. A VI. ötéves terv ideje alatt 801 millió forint állami támogatással egymilli- árd 258 millió forint értékű meliorációs beruházás valósult meg. Ebből a pénzből 60 ezer hektáron sikerült javítani a talaj termőképességén, illetve biztonságossá tenni a termelést. Az utóbbi öt esztendőben megyeszerte jelentősek voltak az energiaracionalizálási beruházások. Ennek keretében 41 mezőgazdasági nagyüzemben valósult meg a földgázfűtés, négy üzemben a hulladéktüzelés, három üzemben a hévízhasznosítás. 14 helyen a gabona nedves és hűtve tárolása, kereken 660 millió forint költséggel. A beruházások eredményeinek tudható, hogy a nagyüzemeink energiafelhasználása az utóbbi években csökkent, miközben az energiaárak csaknem 20 százalékkal emelkedtek. Megyénkben a termőfölddel való gazdálkodás az elmúlt évtized során igen számottevően javult. A szántó- területek csökkenése megállt, sőt, az elmúlt év májusáig a szántó 1219 hektárral több volt, mint az előző évben. Ez köszönhető a meliorációnak, a rekultivációnak, s mindemellett szerepe van ebben a területigényes beruházások csökkenésének is. Célszerű lenne tovább folytatni a rekultivációs munkákat. ugyanis még mindig sok a művelésre alkalmas terület a megyében. A földhivatalok például 324 romos tanyát tartanak nyilván. Murányi Miklós a továbbiakban’ részletesen elemezte megyénk termelési eredményeit. a meglevő gondokat, az elképzeléseket. Mint mondotta, megyénk növény- termesztése három aszályos év ellenére eredményes időszakot zárt. A gabonatermelés az elmúlt ötéves terv során 13,8 százalékkal nőtt. egymillió tonnával több gabona termett a békési földeken, mint az előző tervcik- lusban. A nehézségek ellenére nagy. eredmény, hogy ta- • valy megyénkben megközelítőleg 1,5 millió tonna gabonát takarítottak be az üzemek. így aztán reális és elérhető célkitűzésnek tekinthető az idei 1.6 millió tonna gabonatermés elérése. Igaz, ehhez elengedhetetlen a gondos növényápolás és a szakszerű tápanyag-gazdálkodás. A búza vetésterületének további növelése nem indokolt, ugyanakkor a fajták jobb kiválasztásával, fegyelmezettebb vetőmag-gazdálkodással, gondosabb növényvédelemmel. jobb minőségű talajműveléssel, lelkiismeretesebb vetési és betakarítási munkával fokozhatok a termésátlagok. A kukorica vetésterülete az utóbbi esztendőkben fokozatosan zsugorodott. A szántóföldi növények közül a legszámottevőbben e takarmánynövény termésátlaga csökkent, mindez az aszály hatására. így a többletbefektetések leginkább ennél a kultúránál vannak veszélyeztetve. A napraforgó vetésterülete 13 százalékkal nőtt, s minden eddiginél magasabb, hektáronként közei 2 tonnás átlagtermést sikerült elérni. A cukorrépa vetésterülete nőtt tavaly. A gyárak igényének megfelelően megyénkben 17 ezer 700 hektáron termett e fontos növény, s az utóbbi évek legnagyobb cukortartalmú termését takarították be az üzemek. Megközelítőleg 5 tonna cukrot adott minden hektáron a megtermelt répa. — A növénytermesztéssel kapcsolatban beszélnünk kell a vetőmagtermesztésről is, amihez megyénk adottságai jók. Jelenleg a szántóterület közel 10 százalékán folyik e tevékenység. Természeti és személyi adottságaink ennél nagyobb mértékű vetőmagtermelést is lehetővé tennének, de az igény ezt behatárolja. Zöldségtermelésünk 1985-ben elmozdult a holtpontról. Az ágazat pozíciói (Folytatás a 3. oldalon) A Mczőhegycsi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagüzemében évente több ezer tonna vetőmagot állítanak elő Fotó: F'r'. 'kas László Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság Budapesten tartott üléséről szóló jelentést. Megbízta a gazdasági bizottságot. hogy gondoskodjék az ülés határozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-helyettes jelentését a jamburgi földgáztermelési és -szállítási együttműködésben való részvételünkről folytatott moszkvai tárgyalásokról, és a fentiekre vonatkozó kormányközi egyezmény aláírásáról. A kormány a lakossági áruellátás 1985. évi tapasztalatainak értékelése, és az 1986. évi feladatok meghatározása kapcsán megállapította. hogy az áruellátás színvonala — a szénféleségek kivételével — a népgazdasági terv követelményei szerint alakult. A fogyasztói piac egyensúlyát sikerült fenntartani, a korábbi feszültségek néhány területen csökkentek. A kormány továbbra is fontos feladatnak tartja az áruellátás színvonalának megőrzését, egyes tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek kínálatának kibővítését. Javítani kell az olcsó cikkek kínálatát, különös tekintettel a húsfélékre, tejtermékekre és ruházati cikkekre. Az ehhez szükséges feltételek megteremtésére döntést hozott. Csütörtökön a Magyar Kereskedelmi Kamarában a külkereskedelmi és a külkereskedelmi jogú termelő vállalatok vezetői tanácskoztak az ágazat legfontosabb teendőiről. A megbeszélésen jelen volt Kapolyi László ipari és Váticsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és több más tárca képviselője. Veress Péter külkereskedelmi miniszter elmondta, hogy a VI. ötéves terv legfontosabb célkitűzését — az ország fizetőképességének javítását — sikerült elérni. Ugyanakkor ebben az időszakban a gazdaság exportképessége a konvertibilis elszámolású piacokon romlott. Nem sikerült a termelési szerkezetet a nemzetközi igényekhez igazítani. A Fogyasztók Országos Tanácsa tavaly a lakosság széles körét érintő kérdésekkel foglalkozott. Nőtt a szerepe a fogyasztói érdekvédelemben, munkáját a lakosság egyre nagyobb része támo- ga,tjai . k/" ' I A Fogyasztók Országos Tanácsa állásfoglalásában javasolta, hogy készüljön magas szintű állami rendelkezés a lakások kötelező jótállási rendszeréről, vizsgálják felül a lakáskiutalás A miniszter tájékoztatta a vállalatvezetőket a KGST- országokkal folytatott, ötéves tervegyeztetések eredményeiről, illetve a hosszú lejáratú államközi megállapodásokról. Elmondta, hogy a KGST áruforgalomban erőteljesen nő a feldolgozóipari termékek korszerűségével szemben támasztott igény. Éppen ezért a Szovjetunióval folytatott együttműködés keretében kölcsönösen meghatározták a következő öt évben korszerűsítendő termékek körét. A térvegyeztető tárgyalások eredményei, valamint a hosz- szú lejáratú megállapodások megfelelően alátámasztják a VII. ötéves terv célkitűzéseit. 1986 folyamán egyszerűsítik a külkereskedelmi jog odaítélésének eljárását. B FŐT a fogyasztók érdekvédelméért rendjét annak érdekében, hogy a jövendő lakók hamarabb megismerhessék új otthonukat és beavatkozhassanak a kivitelezés utolsó szakaszába. A FŐT javaslata szerint megfontolandó jogszabállyal előírni, hogy a beruházók a lakások átvételét követően a kivitelezési ár 75 százalékát fizessék ki, s a hátralévő 25 százalékot csak akkor, ha az egy évet követő bennlakás utáni szemle által feltárt hibákat a kivitelező kijavította. Tanácskozás a külkereskedelem feladatairól
