Békés Megyei Népújság, 1986. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-14 / 11. szám
népújság; 1986. január 14., kedd Jár a cserekészülék! il vállalati stratégia: Javul a színes tv alkatrészellátása Önfinanszírozó gazdaság Az utóbbi hónapokban javult a hazai gyártmányú színes tv-készülékek alkatrészellátása, s a nagyobb szervizek több olyan csere- készülékkel rendelkeznek már, amelyekkel az elhúzódó garanciális javítások idején pótolhatják a megrendelők berendezéseit — állapította meg a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság közelmúltban végzett felmérése. A múlt év közepe táján különösen sok olyan panasz futott be a népi ellenőrökhöz, amelyben a színestévé- tulajdonosok kifogásolták, hogy a szervizek indokolatlanul hosszú időre vállalták a készülékek javítását. A KNEB vizsgálata megállapította. hogy a javítási idő elhúzódásának legfőbb oka az alkatrészhiány volt. Az utóbbi években hazánkban jelentősen megnőtt a színes készülékek iránti igény. s mind többen vásároltak korszerű. teletext vételére alkalmas berendezéseket is. Az alkatrészellátás azonban nem minden esetben tudott lépést tartani a megnövekedett vásárlási kedvvel. Ugyanakkor az ország több helyén fellépett hiány másik oka, hogy az önállósodó javító-szerelő kisvállalatokat alkatrésszel ellátó készletező céghálózat kiépítése nem Környezetkímélő jégolvasztási eljárást próbáltak ki sikerrel Győrött. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés által menedzselt találmány alkalmazásával nem sózott homokot, hanem szeszgyári mellékterméket’ úgynevezett vinaszt szórtak, illetve locsoltak ki a jeges hóval borított közterületekre, utakra, hidakra, vasúti és közúti felüljárókra. Az eredmény várakozáson felüli volt. A jég sokkal gyorsabban olvadt el, mint a sózott homok alkalmazásánál, ugyanakkor a vinasz nem károsítja a növényeket, és nem okoz korróziót a fémtárgyakban sem. tartott lépést a szervezeti változásokkal. Így a kisebb szervizek nem mindig jutottak hozzá az általuk igényelt részegységekhez; elhúzódott a javítási idő. Az alkatrészellátást tovább nehezítette, hogy az adott időszakban — szállítási problémák, behozatali korlátozások miatt — kevesebb import képcső érkezett hazánkba a szocialista és a nyugati partnerektől. A sza porodó panaszok nyomán a KNEB a magyar gyártókhoz, az Orionhoz és a Videotonhoz fordult segítségért. A közös egyeztetés után — szeptemberben — a gyártók ígéretet tettek rá, hogy felmérik a javító-szerelő vállalatok alkatrészigényét. s növelik a központi, valamint a márkaszervizek készleteit. A kisebb vállalatok megfelelő ellátása érdekében pedig a jövőben esetenként közvetlenül — a központi raktárakat kikerülve — is kielégítik rendkívüli alkatrészigényeiket. Tovább javította az ellátás színvonalát, hogy az utóbbi hónapokban ütemesebbé váltak a szocialista partnerek szállításai és ezzel egy időben több nyugati gyártmányú képcső érkezett hazánkba. Az intézkedések hatékonyságáról tanúskodik, hogy az, elmúlt hónapokban csökkent A győri szeszgyárban évente 40 ezer tonna ilyen melléktermék képződik, amelyet eddig állati takarmányok dúsítására használtak. A városban már tavaly is kísérleteztek a vinaszos jégolvasztással, nagyobb arányokban azonban csak most alkalmazták: a tél első rohama után 85 tonna vinaszt locsoltak ki az utakra. A kiszórást a tél folyamán a szükségnek megfelelően többször is megismétlik, s a későbbiekben tervezik az anyag kisebb tételekben való forgalomba hozását is a háztulajdonosok, az ingatlankezelő vállalatok és intézmények részére. a készülékek javítását kifogásoló lakossági bejelentések száma. Az alkatrészellátás elemzésével egy időben a KNEB ipari főosztálya tájékozódott a cserekészülékkel kapcsolatos problémákról is. Az irányító szervek 1.969- ben hozott rendelete előírta, hogy a szervizek a javítás idejére kötelesek cserekészüléket adni a megrendelőnek. ha a garanciális javítás meghaladót a 30 napot. Az elhúzódó javítási idő. és a cserekészülékek hiánya miatt azonban a tv-szervi- zek többsége, különösen a kisebb vállalatok nem tudtak eleget tenni az előírásoknak, illetve gyakran fekete-fehér készüléket ajánlottak fel a színes tévéjüket javíttató ügyfeleknek. E gyakorlat miatt igen sok jogos panasz érkezett a népi ellenőri szervekhez. Várhatóan ezen a kiélezett helyzeten is változtat a KNEB. az Orion és a Videoton megállapodása, amelynek megfelelően a gyártók felmérik a szervizek cserekészülékigényeit. s ellátásuk javításának első lépcsőjeként több berendezést bocsátanak az országos márkaszerviz-hálózat rendelkezésére. Ezután fokozatosan a kisebb javítószerelő vállalatok is több készülékhez juthatnak. Dél-alföldi gázmérleg A Dél-alföldi Gázszolgáltató Vállalatnál mérleget készítettek a hatodik ötéves tervidőszak eredményeiről. Eszerint az öt év alatt a tervnek megfelelően 60 várost és községet kapcsoltak be a földgázellátásba. A vállalat működési területén. Bács, Békés és Csongrád megyében 93 000-ről 170 000- re növekedett a földgázfogyasztók száma. A gázvezetékek építésében nagyobb részt helyi erőforrásokból teremtették meg a fedezetet. A lakosság társadalmi munkával is hozzájárult a vezetéképítéshez. Számottevően nőtt, mintegy 430 000-re emelkedett a területen a PB-gázf fogyasztók száma is. így a gázzal főző, illetve fűtő háztartások száma a Dél- Alföldön megközelíti a hatszázezret. A VI. ötéves tervben 220 millió forint nyereséget állított elő a Békéscsabai Állami Gazdaság, míg az V. ötéves terv egésze alatt csupán annyit, mint a befejezett tervciklus utolsó évében. A jövedelmezőség tavaly a megyei átlagnak háromszorosa volt. Az eredményekhez vezető irányítási módszerek, ösztönzési eljárások adottak minden gazdasági egység számára. Itt sikerrel alkalmazták ezeket. Kínálkozó tartalékok A Békéscsabai Állami Gazdaságban öt éve még 1500-an dolgoztak, évente 1,5 százalék béremelésben részesültek az emberek, s az év végi nyereség még 3 százaléknyi bérfejlesztéssel ért fel. Már a tervciklus első éveiben vizsgálták, miként lehetne a jobb munkát jobban megfizetni. Az elmenők helyett nem vettek fel új munkavállalókat és bátran nyúltak a megtakarított bérhez. A VI. ötéves terv utolsó évében már 7,5 százalékkal keresett többet egy-egy gazdasági dolgozó. A gazdaság irányításában a különféle feladatvégrehajtási módszerek jól megférnek egymás mellett. Működik önelszámoló egység, mint egy önálló kis gazdaság a nagyüzemben. A növénytermesztési főágazat területi elven gazdálkodik, s a tmk egyszemélyi vezető irányításával, a területre kidolgozott sajátos ösztönzési rendszerrel végzi munkáját a gazdaság egész vertikumának igényeit figyelembe véve. Az ellenőrzés speciális formája ebben a gazdaságban a havonkénti költséghozam-beszámoló. Az egyes fő- és mellékágazatok első számú vezetői adnak itt számot, miként alakultak a költségek, ezzel szemben milyenek a hozamok. Az első számú vállalatirányító vezetők is ilyenkor tájékoztatják — a részt vevő középvezetőkön keresztül — a dolgozókat, hogyan alakultak a szabályozók, milyen kedvező és kedvezőtlen döntések születtek a vállalati tanács ülésein, mi történt a közgazda- sági életben. A gazdaság vezetői úgy tapasztalják, hogy ezek a módszerek beváltak, jól megy a munka, s a gazdálkodós fő ütőerén tarthatják a kezüket. — Nem szaladnak ki olyan könnyen a forintok a kezünkből — fűzi hozzá dr. Bacsa Vendel igazgató. — Ezért is lehetett elérni, hogy kevesebbet költsünk például az adminisztrációra. Tavaly 58 millió forintról 40 millióra sikerült visszaszorítani az ilyen kiadásokat, ez tiszta eredmény, ennyivel is több jut a borítékba. Sok kicsi sokra megy Ebben a gazdaságban 880 dolgozó közül 700-an a növénytermesztésben, állattenyésztésben keresik a kenyerüket, 180-an pedig a melléktevékenységek bevételével gyarapítják a közös vagyont. A növénytermesztés a közepes mezőgazdasági év ellenére jó eredményeket produkált. A répatermesztés a korábbi kedvező szabályozás nyomán több hasznot hoz 100 kilogrammonként 20 forinttal, magasabb a nyeresége, mint 1984-ben, a búza. a kukorica a megyei gazdaságok átlagterméseit tekintve a jobbak között rangsorolható. A borsó sem volt az elmúlt szezonban hálátlan növény, összességében 32,2 millió forint a növénytermesztés nyeresége. Hát még ha nincs aszályos év, akkor 30—35 százalékkal magasabb lehetett volna az eredmény. Az állattenyésztésben kevéssé lehet fölsrófolni a jövedelmezőséget. De azért egyik tevékenység sem ráfizetéses, s ez már önmagában véve is sikernek számít. A szarvasmarhatartás 4 milliót hozott, a tépett, zabbal etetett liba 1,1 milliót, a juhászat 1,3 millióval járult hozzá 1985-ben az eredményekhez. A melléktevékenység igen gazdag skáláját találjuk. Vállalkozásokat Telekgerendáson, Debrecenben, Gyulán s sok helyen az országban. Ami nem megy haszonnal, azt tovább nem vállalják fel. Így szűnt meg tavaly a drótfonás, amin akkora volt az adóteher, hogy nem érte meg foglalkozni vele. Az üdítő- és szeszesital-forgalmazás haszna sem volt elég a fejlődéshez, ezért a márciusban létrejött önálló közös gazdasági társulásban most már csak mint részvényes szerepel az állami gazdaság. Ennél persze jóval több a bevált üzlet. Az idegenforgalom, amelynek fejlődésében meghatározó szerepet vállalt Gyulán a gazdálkodó mezőgazdasági üzem. Az erdőgazdálkodás, amin nincs ugyan sok haszon, de hasznos, a környezetvédelmi gmk, a kazángyártás, s a legutóbbi új tevékenység a használtruha- kereskedés, mind-mind apró milliócskák a bevételeket tartalmazó nagy kalapban. Erre futja év végén A VI. ötéves terv befejező évében az árbevételhez viszonyított nyereség 14 százaléknyi volt. Ez az eddigi legkiemelkedőbb eredmény az elmúlt esztendőkben. így a bérfejlesztéssel együtt 21,5 százaléknyi a gazdaságiak bérjellegű többletjuttatása. Erre azonban már 1986-ban aligha nyílik mód, a gazdasági szabályozók tovább szigorították a bérek kiáramlását. Komoly adóterhek nélkül, éves átlagban mintegy 8 százaléknyi bérfejlesztésre van lehetőségük. További létszámcsökkentés sem kínálkozik. Már elkészült az idei és a hosszú távú vállalati stratégia. A fegyelmezett munkával elért eredményeket a jelen tervidőszak alatt további hatékonyságjavítással szeretnék megfejelni. S amire vállalkoznak, nem is kevés, ugyanis a közvetlenül több eredményt nyújtó gazdálkodási módszerek kimerülőben vannak, s most a termelés költségeinek lefaragása, a magasabb hozamok elérése — bár eddig is ezt tették — ad újabb feladatokat, mellette olyan kiegészítő pénzforrások keresése, amelyek bevételei segítik a növényvédelmi, állattenyésztési munkát. Azt tervezik, hogy mihamarabb kifizetik hiteleiket, s nem vesznek fel újabbakat, hiszen a 13—14 százalékos kamat súlyos teher, mi több, lassítja a fejlődést. Ügy gondolják, hogy ilyen dinamikus növekedés mellett — mint a VI. ötéves tervben —, képesek lesznek arra, hogy a gazdálkodást hitelek nélkül folytassák egyre magasabb fokon és színvonalon. Képződnek majd olyan alapok, melyekből jut beruházásra — gépre, épületre —, a gazdálkodást segítő infrastruktúra létrehozására, a kiugró eredményekkel párhuzamosan kimagasló fejlődésre. Számadó Julianna Környezetkímélő jégolvasztás KGST: az öt fö irány atomenergetika A KGST-tagországok által tavaly decemberben elfogadott komplex program harmadik fő iránya az atom- energetika gyorsított fejlesztése. Ennek célja, hogy nagymértékben elősegítse a KGST-tagországok energia- termelésének növelését. Ezzel csökkenthetők a beruházások a íűtőan.vag-kitermelő ipari ágazatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségletek kielégítésére a hiánycikkjellegű szerves fűtőanyagokból, a kőolajból és a földgázból. A program megvalósítása során a KGST tagállamai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá. üzembiztosabbá és megbízhatóbbá váljanak az. atomerőművek, s létrejöjjenek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás. az irányítható termonukleáris reakció használatbavételéhez. Az álomenergetika eddig is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a következő években még tovább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérlegén belül. Bulgáriában jelenleg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bővítések, újabb atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villamos áramnak 1990-ben 40 százalékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal részesednek az atomerőművek az energiatermelésből. Az országban most épül a harmadik ilyen erőmű. Lengyelország egyelőre nem rendelkezik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Csehszlovákiában 1990-ig 29.6 százalékra kívánják növelni az atomerő- művi energia részarányát az országos energiatermelésben. Kubában jelenleg az első. Romániában pedig az első három atomerőmű építése folyik. Az atomenergetika a Szovjetunióban a legfejlettebb. ahol atomerőművek tucatjai működnek. A szovjet energiatermelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízi erőműveknek kell biztosítaniuk. Igen kiterjedt szakosodás alakult ki a KGST-országok között az atomerőművi berendezések gyártásában és kölcsönös szállításában is. A további fejlesztés célja, hogy az eddiginél is nagyobb hatékonyságú, szabványosított és egységesített berendezésekből álló újabb atomerőművek épüljenek a KGST-országokban. A feladatok között szerepel »a természetes urán kihasználásának javítása. Új, az eddiginél is hatékonyabb módszereket dolgoznak ki a radioaktív hulladékok kezelésére, szállítására és eltemetésére, valamint az üzemidejüket letöltött atomenergetikai berendezések biztonságos felszámolására. Az atomenergetika az áramellátás után bevonul a távfűtésbe is. A Szovjetunióban már a közeljövőben elkezdi a termelést két atomerőmű, a gorkiji és a voronyezsi. Ezek egyrészt lakások távfűtéséhez. másrészt ipari üzemek működtetéséhez termelnek majd hőt. Működésük tapasztalatai alapján megkezdődhet ezeknek az energia- központoknak az építése más KGST-országokban is. Intermedierek ürgentínába Kukorica-gyomirtószerek gyártásához szükséges intermedierek szállítására kötött hosszú távú szerződést a Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat az argentin Quimica Estrella céggel. A megállapodás értelmében a Chemolimpex az észak-magyarországi vegyiművekben készülő intermedierekből öt év alatt több mint ötmillió dollár értékben szállít az argentin partnernek. Az idei első szállítmányokban már megegyeztek a felek. A szerződés megkötését három esztendei előkészítő munka előzte meg, ez idő alatt az argentin cég felkészült a kukorica-gyomirtó- szerek gyártására, az előállítására szükséges új üzem munkába állítására. Az üzem saját technológiája alapján nemrégiben megkezdte a termelést, amihez az északmagyarországi vegyiművek szakembereitől is kaptak műszaki segítséget. A Chemolimpex és az ÉMV munkatársai más országokkal is tárgyalnak hasonló üzletekről. Versenytárgyalás külkereskedőknek. A múlt év októberében kezdődött meg az összefogás gázvezeték-rendszer Gyomaendrőd—Hajdúszoboszló közötti hazai szakaszának építése. A beruházás költségének igen nagy hányadát teszik ki az importból származó kompresz- szorállomások és hírközlő berendezések, amelyeknek a kizárólagos beszerzője eddig a Chemokomplex volt. Á beruházás gondozója, a Siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat a költségek csökkentése érdekében változtatni kívánt az eddigi monopolhelyzeten, ezért versenytárgyalást írt ki a hazai leágazást a szovjetunió.beli fővezetékhez csatlakoztató beregdaró- ci kompresszorállomás berendezéseinek beszerzésére. A versenytárgyaláson való részvételre a Chemokomplex mellett felkérték a Trans- elektro, a Nikex és a Geo- minco külkereskedelmi vállalatokat is. A borítékolt, titkosan kezelt pályázatok elbírálása alapján a megbízatást legkedvezőbb és gördülékeny lebonyolítást ígérő ajánlatával a Transelektro nyerte el. Szőlőoltvány-készítés Mát- raalján. A mátraaljai történelmi borvidéken megkezdték a szőlőoltványok készítését. A tervek szerint az idén csak a termelőszövetkezetekben mintegy 12 millió vadalanyt párosítanak nemes vesszővel. Ebből a belföldi szükségletnek több mint egyharmadát fedezik, és hasonló arányban részesednek az exportból is. A legtöbb oltvány a nagyrédei Szőlős- kert, az abasári Rákóezi, valamint a Markazi Mátravöl- gye Tsz-ben készül. A termelők tapasztalatai szerint a későn érő szőlőket hazánkban az utóbbi években gyakran súlyosan károsította a szélsőséges időjárás. Ezért az oltványkészítésnél is az íz- és zamatanyagban gazdag korai és középérésű fehér borszőlő- fajták kerültek előtérbe. Szem előtt tartják emellett, hogy külföldön is egyre keresettebb az egri történelmi borvidék híressége, a bikavér, kékszőlő-fajtákból is nagy mennyiségű oltványt készítenek.
