Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
o 1985. december 21., péntek lupszél----------N évjegy Nem nyomtatott, nem az a kis fehér karton, amit alkalmanként szükségből, esetleg divatból adunk egymásnak, küldünk el újévi jókívánságokkal, vagy praktikus célból, hogy emlékezzenek ránk, kérésünkre ide és ide juttassanak el üzenetet. Nem ez a fajta névjegy az, ami írásra késztetett. Ha nem ez, akkor miféle? Nyilván olyan, amit kissé áttételesebben nevezünk „névjegynek", miközben nem is az, de írójáról, tulajdonosáról sok rejtett (vagy nem is nagyon titkolt) dolgot elárul. Legutóbb Békéscsabán, a műemlékegyüttes parókiájának fehér kerítésén jelent meg, de láthattunk hasonlókat Orosházán, Gyulán meg jó tucat községben is. Kedvelt helyei a tiszta, lehetőleg frissiben festett falak, kerítések, csempézett üzletportálok. Minden jó terep ehhez a névjegyhez, ahol sokan lát- halj/ik és sokan érezhetnek egyfajta védtelenséget a névjegy tulajdonosaival szemben. Tudni kell még, hogy ezt a névjegyet (a felsorolt felületekre és más alkalmasakra) színes, de leginkább fekete spréfestékkel Írják. közölve a járókelőkkel, hogy Beatrice a király, vagy netán X. Y. hűje. (Nem sajtóhiba.) Békéscsabán, mint említettem. a nagytemplommal szembeni parókia kerítése a közkedvelt, ahol a spréző debilitás leadja névjegyét. Régóta sajnálkozva figyelem a küzdelmet, amit a két láthatatlan fél vív egymással. Egyfelől a névjegyíró rossz ízlésűek, másfelől azok, akik a kerítés tisztaságáért felelősséget éreznek. Szándékosan nem írtam, hogy az evangélikus lelkészi hivatal, mert nincsen ebben a „névjegygyártásban" semmi egyházellenes. A sprézők csak a szép, tiszta, nagy, fehér kerítést látják, lehetne mögötte iskola, kórház, óvoda, hivatal, akármi. Az ellenállhatatlan vágy, hogy közléseiket közüggyé emeljék, nem nézi a mögöttes területeket. A tisztaságot nézi, ami ugye, tűrhetetlen; a környezetet nézi. amibe egyetlen otromba szóval bele lehet piszkíta- ni; közösségellenes vágyainak kiélését keresi, hogy a város lakói) bosszantsa, ingerelje. amíg megint csak nem jön valaki a felelősek közül, és újra fehérre nem festi a falat. Olyan ez, mint a spon- gya és a tábla. Tisztára törlik, jöhet a következő. Láttam már olyan „névjegyet" is, amit (ugyancsak erre a kerítésre) sáros gumicsizma talpaival „írtak”, de olyat is, amelyre a névjegyíró szép két, dolgos kezét tette, oda mintának, mind az öt sáros ujjának lenyomatával... Hogy a drasztikusabba- kat ezúttal mellőzöm, oka csupán annyi; alig van mögöttünk a karácsony, a szeretet ünnepe, és ilyenkor annyi szép örömünk van. Hátha a névjegyírókat is megtisztította kissé az Ünnep, mely azért lett. hogy jobbá tegyen bennünket. Végül >s; nem vagyunk egyformák. Ki ilyen, ki olyan névjegyet hagy maga után. Azért jó lenne megismerni őket! Jó lenne, ha ezeket a környezetpusztítókat, gátlástalan sajnálatra méltókat megtisztelhetné már a város. Vagy tényleg reménytelen, hogy egyszer lefüleljék őket? Pedig van rá paragrafus is, úgy tudom. Illetve hinni szeretném. Ne adjuk fel (amu még el sem kezdtünk) . . . Sass Ervin Az utóbbi időben egyre többször csengetnek be lakótelepi lakásokba, de kertes házakba is különböző kisiparosok megbízottjai. Közülük egyesek családi fényképekre, gyermekeinkről mosolyalbum készítésére, mások redőnykészítésre szeretnének megrendelést kapni. Ma. amikor a vállalkozások világát éljük, minden kisiparos igyekszik a legjobb piacot megszerezni magának. így van ez a rolókészítőknél is. Házról házra járnak, és felajánlják szaktudásukat. Mester és mester, hát még a megbízottja között micsoda különbség van. Többségük udvarias, nem tolakodó. Hivatkoznak a redőny hő-, hangszigetelésére, esztétikai és gyakorlati előnyeire. Némelyikük azonban agitatív, néha már-már túlzottan is. Mi, lakók pedig, többnyire bizalmatlanul fogadjuk őket. Az időnként előforduló visz- szaélésekről persze mindannyian tudunk példákat felhozni a sajtóból, rádióból és a Kék fény adásaiból. De hogyan érzi mindezt egy redőnykészítő? — Néhány kollégánk valóban visszaél szakmai és saját becsületével — mondja Dávid József reluxa- és re- dönykészítő kisiparos. — Sajnos, ez rossz fényt vet a többi rolókészítőre is. Az emberek bizalmatlanokká bálnak velünk szemben. Ez megnehezíti az üzletkötéseinket. — Az ország távoli részeiről, Budapestről, és ön is Berettyóújfaluból jár ide, Békéscsabára dolgozni. Ha az előítéletek miatt tényleg ilyen nehéz megrendelőhöz jutni, akkor miért nem saját lakókörnyezetében vállal munkát, ahol esetleg több az ismerős? — Biztos vagyok benne, hogy Csabán is van redőnyös, de egyre több a lakossági igény. Az emberek A szövetkezetek 7,8 milliárd forint bevételt értek el. A bolti kiskereskedelem forgalma folyó áron 5,4 százalékkal növekedett, mely kevesebb az országos átlagnál. A legtöbben, az építő- és tüzelőanyag-telepeket, az áruházakat keresték fel. Csökkent a zöldség- és gyümölcs-, valamint a vegyesboltok forgalma. Alapvető élelmiszerekből kiegyensúlyozott volt a kínálat. Bővült az olcsóbb és a diétás húskészítmények választéka, több rájöttek a redőny előnyére, és a helyi kisiparosok talán nem győzik csinálni. Az itt élő lakótelepieknek egyébként szerencséjük is van; többségük ablakára felszerelhető a redőny vagy a reluxa. Vannak városok, ahol a tömblakásokat olyan elforgatható ablakszerkezetekkel építették meg, amelyekre lehetetlen felrakni. — Divatos, jól fizető szakma hírében áll a rolókészítés, önnek megéri? — Megéri-e...?! Ha ráfizetnék, biztosan nem csinálnám. Ne higgye azonban senki, hogy az anyagköltség, munkaráfordítás és az útiköltség levonása után. a fennmaradó összegből valamikor is milliomos leszek. — Hányféle színből választhat a megrendelő? — Három alapszín a jellemző: fehér, világos és sötétbarna. Időközönként a különböző gyártó vállalatoktól beszerezhető anyagok között színárnyalat-eltérés tapasztalható. Aki végül is úgy dönt, hogy készíttet redőnyt vagy reluxát, annak alaposan a pénztárcájába kell nyúlnia. Az 1000 forint négyzetméter körüli ár nem kis beruházást igényel. Ezért többen az OTP-hez fordulnak hitel reményében. — Tudnak-e kölcsönt adni ilyen esetben? A kérdésre dr. Szekeres István, az OTP igazgatóhelyettese válaszolt: — Ilyen célra sajnos, nem. Van ugyan egy kölcsönlehetőség, mely a személyi tulajdonú lakások utólagos hőszigeteléséhez nyújt támogatást, de ez kizárólagosan csak a redőny vagy reluxa felszereléséhez nem vehető igénybe. A lakások (lakóépületek) hőszigetelési értékét jelenleg az MSZ—04 140 2-es hőtechnikai szabvány írja elő. A szabványban előírt érték eléréséhez a roló felszerelése édesipari terméket lehetett kapni, kevesebben panaszkodtak a sörhiányra. Nem sikerült kielégíteni a keresletet kolbászfélékből, főtt és füstölt húsokból, időnként hiányzott a fűszerpaprika, a citrom, az étolaj, a margarin. Ellentmondásos a ruházati ellátás is. Túlkínálat volt lakástextíliákból, kötöttárukból. Választéki hiányra panaszkodtak a vásárlók konfekcionált, csecsemő- és gyermekruházati termékeknem elegendő. Ugyanakkor előírás szabályozza, milyen munkálatok végezhetők el utólagos hőszigetelés címén. (Pl.: nyílászárók faszerkezetének felújítása, hézagok tömítése kittel, vagy habosodó műanyaggal stb.) Ilyen teljes hőszigetelés elvégzéséhez már adható kölcsön. Hitelkérelem esetén a tervezett hőszigetelésről részletes műszáki dokumentációt kell mellékelni az OTP-hez. Fontos tudnivaló még, hogy utólagos hőszigetelésre kölcsön csak abban az esetben adható, ha a lakóépület (lakás) építési engedélyét 1982. november 1-e előtt kiadták, és használatbavételi engedéllyel rendelkezik, valamint a hőszigetelési munkát a rendelet hatályba lépése után kezdték meg — mondta Szekeres István. Tény, hogy kölcsön nélkül is gomba módra szaporodnak a redőnnyel felszerelt lakások. Csáki Antalt, a Békéscsabai Városi Tanács műszaki osztályának vezetöhelyet- tesét arról kérdeztük, mi a véleménye a sokasodó rolókról, hogyan illeszkednek ezek az új színfoltok a városképbe ? _ — A redőny és reluxa felszerelése nincs engedélyhez kötve, és egyelőre nem is tartjuk szükségesnek a szabályozását. A lakótömbökhöz viszonyítva nem alkotnak akkora felületet, mely már jelentősen befolyásolná a városképet. Sőt, változatos színeikkel, félig vagy egészen leeresztett állapotukban oldottabb hangulatot teremtenek lakótelepeinken. A lakástulajdonosokra van hát bízva, hogy szereltetnek-e redőnyt lakásaik ablakaira, vagy morcosán lehúzzák a rolót — az üzletkötő orra előtt. bői. Nem sikerült kielégíteni az igényeket flanell-, gyapjú- és pamutárukból, harisnyából és zokniból. Javult a női cipők választéka, gyerek. és férfilábbelikből viszont továbbra sincs megfelelő kínálat. A divatcikkek körét közvetlen árubeszerzéssel színesítették. A tartós fogyasztási cikkek közül nem okozott gondot a gázkészülékek, a széntüzelésű tűzhelyek, a centrifugák, a varrógépek beszerzése. Ugyancsak túlkínálat volt szilárdBácsa András Szövetkezeti árukínálat Több diétás húskészítmény — Közvetlen beszerzések — Kevés a radiátor és a televizié — Lebegő tolipiac Megyénk fogyasztási szövetkezetei egy- első 9 hónapjának munkáját mérlegre re nagyobb szerepet játszanak az áruellá- tesszük, megállapíthatjuk; valamelyest nőtt tásban, hiszen árbevételük 86 százaléka a a forgalom, javult a gazdálkodás, kiskereskedelemből származik. Ha az év „Nehéz becsületesen élni, de jó” Répást János nyugalmazott alezredes idestova már 27 éve lakik Szeghalmon. Legmélyebb emlékei azonban szülőfalujához kötődnek, ahol nem csak gyermekéveit és ifjúságát töltötte el, hanem érett férfikorát is, s életének sorsdöntő változása szintén azon a településen következett be. De vegyük sorra pályafutásának egy-egy állomását ennek a hosszú, göröngyös utat bejárt embernek. Csor- váson született 1923-ban. Édesapja gazdasági cseléd volt, az egyik Wenckheim- birtokon. Édesanyja szintén csorvási. A szülők hat gyermeket neveltek fel. János úgy végezte el a hat elemit, hogy tanév közben is gondozta a grófi kocsis jószágait. Ennek ellenére jól megtanult írni, olvasni és számolni. Munkája fejében egy mázsa búzát, meg egyéb élelmet kapott. Később az orosházi tanyákon kisgazdák fogadták fel, majd 1942-ben a csorvási malomban kezdett dolgozni. A felszabadulás alapvető fordulatot hozott. Minden lehetőséget és körülményt számba véve úgy döntött, hogy neki a kommunista pártban van a helye. Még mielőtt végleg elkötelezte volna magát az új hadsereggel, 1946-ban határőrré képezték ki Herenden. Leszerelése után visszament Csor- vásra, a malomba. Majd 1949-ben a párt tüzértiszti iskolára küldte, s a következő év tavaszán hadnaggyá avatták Budapesten. Csapatszolgálat, tanulás és tanárkodás váltogatta egymást, míg végül 1954-ben az orosházi, 1958-ban pedig a szeghalmi kiegészítő parancsnokságra helyezték. Az előbbi helyen mint parancsnokhelyettes, az utóbbin már mint parancsnok szolgált 1978-ig, nyugállományba vonulásáig. A néphadsereg vezető párt- szervezetében hosszú éveken keresztül töltött be tisztségeket és még most is tagja a területi MHSZ-nek. Ami kitüntetéseit illeti, talán érdemes megemlíteni, hogy a Jubileumi emlékérmen kívül a Szolgálati Érdemérem és a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát több alkalommal kapta meg. Felesége adminisztrációs munkakörben dolgozik jelenleg. Három gyermekük van. A legidősebb, János jogtanácsos Mezőtúron. A középső, László, buszvezető Mezőberényben és a legfiatalabb, Erika, most végzi a tanítóképző főiskolát Debrecenben. A szolgálati teendők ellátása, valamint a családtüzelésű kazánból és kályhából. Sajnos, nem mondható el mindez az egyes hűtőszekrényekről, motorkerékpárokról, automata mosógépekről, a fekete-fehér és a színes tévékről. Nőtt az érdeklődés a bútorok iránt, főleg a korpusz- és az elemes bútorokat keresték. Folyamatos lett az építőanyag-ellátás, csupán az égetett tetőcserép és a fenyőfűrészáru volt hiánycikk. Nagy készletekkel rendelkeztek a szövetkezetek vasbeton termékekből és nyílászárókból. Az előző évhez képest javult az üveg és a porcelán, a háztartási papírárnak kínálata, de továbbra sincs elegendő villamos szerelési anyag, radiátor, alkatrész. Jótékonyan hatoltak az áruellátásra az úgynevezett közös boltok, amelyek 9 hónap alatt 245 millió forint értékű árut adlak el, a Békésszövker pedig 439 millió forinttal segítette az áfész-boltok forgalmát. Ami a vendéglátást illeti: a szövetkezeti szektor részaránya ma már 60 százalék. A forgalom folyó árakon 3,6 százalékkal növekedett ugyan, de elmarad az országos átlagtól. Az áfészek többHépási János ny. alezredes, volt járási kieg.-parancsnok Fotó: Kovács Erzsébet nevelés gondja, baja Répási János idejét annyira lekötötte hogy még üdülni sem ment el. Külföldön is csak egyetlen alkalommal fordult meg. Szerény körülmények között él és nagyon örül annak a hétvégi kertnek, amelyen megtermelheti a főzéshez szükséges zöldségféléket. Még az eljövetelem előtt feltettem neki egy olyan kérdést, amelyet más, hasonló beosztású tisztnek eddig még sose. Előfordult-e hébe-hóba, hogy egyes szülők vagy hozzátartozók „megkörnyékezték” a parancsnokot azért, hogy fiuk (férjük, vejük, sógoruk, stb) ne vonuljon be. A válasz egyértelműen így hangzott: igen. Az alezredes több esetet is megemlített azzal kapcsolatban, milyen jogos, avagy átlátszó indokokkal kértek felmentést, esetleg halasztást a katonaság alól a fiatalok. Ilyenkor mérlegelni kellett. Volt, amikor Répási János motorkerékpárra ült és saját szemével győződött meg arról, hogy a családi körülmények valóban rosszak, és így az érintett fiatalembernek nem kellett bevonulnia a hadseregbe. Ám egy-két olyan eset is előfordult, amely már-már a lekenyerezés szándékát is feltételezte. Ilyenkor a parancsnok a leghatározottabban visszautasította a felkínált anyagi javakat és keményen elítélte ezen próbálkozásokat, ugyanolyan szigorral, mint azokét, akik „csak” egy kis protekcióért folyamodtak. Ugyanis mindig visszagondolt nagyapjára, aki unokáit hasznos, erkölcsi útravalóval látta el. A régen sok-sok megaláztatást átélt fiú többek között tőle hallotta: „Nehéz becsületesen élni. de jó". És ő ezt örök életére megjegyezte, meg is tartotta . . . Bukovinszky István sége 1—10 százalékos forgalomnövekedésről adhatott számot, három szövetkezet 10 százalék fölött teljesített, négy viszont a tavalyi eredményt sem érte el. örvendetes, hogy az előfizetéses ételeladás 14,8, az üdítő italoké 3,9 százalékkal nőtt. Szintén figyelemre méltó, hogy a kiskereskedelmi üzletek 41 százaléka szerződéses, illetve jövedelemérdekeltségű formában működik, amely az összes kiskereskedelmi árbevétel csaknem 50 százaléka. Az áfészek 25 százalékkal több terméket vásároltak fel, mint az elmúlt esztendő azonos időszakában. Nehézségek voltak a toll értékesítésével. Mezőkovácsházán például szeptember 30-án 130 millió forint értékű tollat raktároztak. Kedvezően alakult a baromfi eladása, a méz, a gyógy- és az ipari növények, a zöldség és a gyümölcs felvásárlása. Évről évre csökken a tojás- és a nyúlfel- vásárlás. Mindezek ellenére a megye fogyasztási szövetkezetei év végére teljesítik exporttervüket. S. S.