Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-14 / 293. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÄG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 14., SZOMBAT Ara: 2,2i forint XL. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM Eleken háromszor nyerték el a ..kiváló” címet Megkezdődött a Hazafias Népfront Vili. kongresszusa Tegnap az építők Rózsa Ferenc székházában megkezdte munkáját a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa. A ta­nácskozáson több mint 1200 küldött vesz részt, hogy meg­vitassa a VII. kongresszus óta végzett munkát, meghatá­rozza a demokratikus tömegmozgalom előtt álló feladato­kat. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkárhelyettese. Sarlós István, az országgyűlés elnöke, Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának elnöke, a Politikai Bizottság tagjai; valamint hazánk társadalmi, gazdasági és kulturá­lis életének számos személyisége. Délután két órára megteltek a tanácskozóterem székso­rai, s a résztvevők elénekelték a Himnuszt. Kállai Gyula megnyitója A kongresszust Kállai Gyu­la, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a tanácskozás küldötteit, meg­hívott vendégeit. Megemlékezett a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak 1981 óta elhunyt tagjai­ról. A kongresszus résztve­vői felállással adóztak az elhunytak emlékének. A résztvevők megemlékez­tek az országos pénzügyi ellenőrző bizottság elhalálo­zott tagjairól is. — Mozgalmunk VIII. kongresszusa — mondotta Kállai Gyula — egybeesik a társadalmi és politikai har­cok egyik kiemelkedően fon­tos évfordulójával. Fél év­százada, hogy 1935-ben, a világ kommunista pártjainak nagy nemzetközi találkozó­ján, a Kommunista Interna- cionálé VII. kongresszusán meghirdették a kommunista pártok új politikai irányvo­nalát, a népfrontpolitikát. — Ez a politika széles kö­rű visszhangra talált az egész világon: új utakat nyi­tott az emberiség szebb, jobb és boldogabb életéért, a békéért folyó harcában. Ilyen távlatokat nyitott meg nálunk, Magyarországon is. A népfrontpolitika minden­kor a legteljesebb mértékben az ország és a nép érdekeit szolgálta. — Fontos tanulság az is, hogy a népfront mint politi­kai tömegmozgalom akkor tölti be szerepét és hivatá­sát, ha mindig igazodik az adott kor, az adott társada­lom követelményeihez; olyan célokat tűz maga elé, ame­lyek megvalósításáért ké­pes a tömegeket mozgósítani, s olyan tennivalókat jelöl meg, amelyek elvégzésére az emberek milliói szívesen vál­lalkoznak. E feladatok meg­határozására hivatott ' mos­tani kongresszusunk is. — A népfront és a nemzeti egység egymástól elválaszt­hatatlan fogalmak. Ma már több évtizedes tapasztalat bizonyítja: abban, hogy a párt politikája és alapvető társadalmi célja nemzeti programmá emelkedhettek, a Hazafias Népfrontnak nél­külözhetetlen, semmi más­sal nem pótolható szerepe volt, van és lesz a jövőben is. — Politikánkat, közéle­tünket az idén és a meg­előző években is a nagyfokú aktivitás jellemezte, és jel­lemzi ma is, a nehezebbé vált körülmények között — mondotta a továbbiakban Kállai Gyula. — Ilyen cse­lekvő, hazánkat és nemze­tünket erősíteni akaró szel­lemben zajlottak le a közel­múltban azok a falu- és vá­roskörzeti lakossági gyűlé­sek, városi és megyei nép­frontértekezletek, amelye­ken megválasztották a nép­frontbizottságokat és kong­resszusunk 1206 résztvevőjét. Ezt követően bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa legutóbbi ülésén nyolc tagú jelölőbi­zottságot választott, amely­nek elnöke dr. Márton Já­nos, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet főigazgatója. A kongresszus résztvevői kéz­hez kapták az országos ta­nács tagjainak névsorát, il­Beszédének bevezető ré­szében a világpolitika köz­ponti eseményeiről, az eny­hülés és a béke perspektí­váiról szólt. Leszögezte: a Magyar Népköztársaság kül­politikája bizonyság rá, hogy a magunk szűkösebb lehető­ségeit jól kihasználva, köz­reműködésünk hasznos lehet a nemzetközi politikában is, a megértés, a párbeszédre törekvés, a kölcsönös meg­becsülés szellemének gyara­pításával nemcsak szemlé­lők és várakozók, de részt­vevők is lehetünk a humá­num szolgálatában. A Ha­zafias Népfront ezt a kül­politikát támogatja a maga szerényebb eszközeivel elv- szerűen. s működési körén belül, lehetőségei szerin! gyakorlatilag is. A népfront­mozgalom nemzetközi tevé­kenysége hazánk külpoliti­kájának szerves része. Ezen az alapon eredményesen fej­lődtek nemzetközi kapcsola­taink a két kongresszus kö­zötti időszakban, és új lehe­tőségek tárultak fel ezáltal is a kölcsönösen hasznos eszmecserékhez, s ahhoz, hogy hozzájáruljunk a béke védelméhez, a népek közöt­ti barátság elmélyítéséhez. Feladatunk a jövőben is ezeknek a céloknak a szol­gálata, külkapcsolataink to­vábbi tágításával és elmélyí­tésével mindazon területe­ken, ahol a fenti célok ered­ményesen szolgálhatok. Ezután megemlékezett a népfrontmozgalom történe­téről. Mint mondotta: a moz­galom programjának közép­pontjában mindenkor a nemzet jövőjének legfonto­sabb kérdései és a magyar társadalom fejlődésének, megújulásának időszerű fel­adatai álltak. Ez a hagyo­mány kötelez a feladatválla­lásra, mindig is megszabta és megszabja ma is a nép­iéivé a jelölőbizottság írá­sos javaslatát az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tagjaira. Az elnök indítványára a résztvevők elfogadták a kongresszus napirendjét: 1. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszá­molója; előadó: Pozsgay Im­re, a HNF Országos Tanácsá­nak főtitkára. 2. Az országos pénzügyi el­lenőrző bizottság beszámoló­ja; előadó; László Andor, a bizottság elnöke. 3. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának megala­kulása és az országos pénz­ügyi ellenőrző bizottság meg­választása. A napirendnek megfelelő­en Pozgsay Imre emelkedett szólásra. frontmozgalom irányát és tevékenységének fő vonalait. Hazánk felszabadulása 40. évfordulójának megünneplé­se során ennek tudatában igyekeztünk számot vetni mozgalmunk történetével és eredményeivel, igyekeztünk új és valósághű értékleltárt készíteni ez utóbbi négy év­tized vívmányairól és köze­lebb jutni a nemzettudat, a magyarság és a szocializ­mus viszonyának a tisztázá­sához. Arra törekedtünk, hogy a közgondolkodás és a történeti tudat alakítását ezen az évfordulón is első­sorban a cselekvés szervezé­sével, a társadalmi felada­tokra való mozgósítással kössük össze, készülve köz­ben erre az eseményre, a kongresszusra is. A népfront VIII. kong­resszusa nagy jelentőségű belpolitikai eseménysorozat fontos állomása. Ez a soro­zat az MSZMP XIII. kong­resszusának meghirdetésé­vel, az arra való felkészü­léssel és a pártkongresszus megtartásával kezdődött. Eh­(Folytatás a 2. oldalon) Kitüntetési ünnepség A Hazafias Népfront VIII. kongresszusa alkalmából pénteken a SZOT-szállóban kitüntetéseket adtak át a mozgalomban hosszabb ideje kiemelkedő munkát végző tisztségviselőknek, aktivistáknak. Az ünnepségen jelen volt Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. A kitüntetéseket Kállai Gyula, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyújtott át. Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapott dr. László Andor, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott el­nöke, a HNF Országos Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának elnöke és dr. Bencsik István, a HNF OT nyugalmazott főtitkára, az OT alelnöke. Április Negyediké Érdemrenddel tüntették ki dr. De­rne László nyugalmazott egyetemi tanárt, az Olvasó népért mozgalom munkabizottsági tagját, dr. Pirityi Sán­dort, az MTI szerkesztőségvezető-helyettesét, az HNF OT nemzetközi kapcsolatok munkabizottságának tagját és Szalayné Pásztor Gabriellát, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal főosztályvezetőjét, a HNF Országos Titkár­ságának tagját, a nő- és rétegpolitikai munkabizottság elnökét. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: Antal Károly, a Képes Üjság főszerkesztő-helyettese, dr. Csa- lótzky György, az Igazságügy-minisztérium főosztályve­zető-helyettese, a HNF OE közjogi munkabizottságának tagja. Fábián Zoltán, a pesterzsébeti Vasas Művelődési Központ nyugdíjas igazgatója, a közművelődési munka- bizottság elnöke, Knoll István filmrendező, a HNF OE időskorúakkal foglalkozó országos társadalmi munkabi­zottságának elnöke és Kőmíves István, a Fővárosi Ta­nács nyugalmazott elnökhelyettese, a pénzügyi ellenőrző bizottság titkára. A Munka Érdemrend ezüst és bronz fokozatával két- két aktivistát tüntettek ki, míg a Népfronmunkáért ki­tüntető jelvényt öten kapták meg. A HNF emléklapját tizenheten vehették át. Az ünnepség után díszebéden látták vendégül a kitün- tetteket. akiket Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára üd- 'vözölt. Pozsgay Imre beszéde Ünnepség a határon Országszerte ezekben a na­pokban adják át az elisme­réseket, kitüntetéseket, azok­nak a határőr egységeknek, amelyek példamutatóan, be­csületes helytállással őrizték államhatáraink sérthetetlen­ségét. Megyénkben az orosházi hátárőrkerülethez tartozó őrsök közül csütörtökön dél­előtt Lökösházán, Mitró Zol­tán határőr őrnagy adta át gratuláló szavak kíséretében Tapasztó István századosnak a „Kiváló őrs” kitüntető zászlót és oklevelet. A ha­tárőrök közül többet kaptak soronkívüli előléptetést és jutalomszabadságokat helyt­állásukért. A kitüntetett egy­ség előtt Sebesi Lászlóné, a körzet országgyűlési képvise­lője mondott elismerő szava­kat és köszönetét a kitünte­tetteknek. Ugyancsak itt ad­ták át Domsik Jánosné ke- vermesi községi tanácselnök a tanács által alapított em­lékplakettet az őrs parancs­nokának és a személyi ál­lománynak. Ezen a napon délután Ele­ken is hasonló ünnepséget rendeztek. Itt Káli József határőr alezredes adta át a „Kiváló őrs” kitüntetést iga­zoló zászlót és oklevelet Pet- ruzsán György őrsparancs­noknak. Az elekiek ezzel már harmadízben nyerték el a rangos kitüntetést. Az ün­nepségen részt vettek a nagyközség párt-, állami és tanácsi vezetői. Itt Borzsák Lajos, a helyi termelőszövet­kezet elnöke gratulált vala­mennyiük nevében a magas elismeréshez. Tegnap, pénteken délelőtt az ünnepségsorozat Gyulán folytatódott. A helyi FEP másodszorra, a határőr őrs első ízben érdemelte ki az „Élenjáró egység” címet. A kitüntetést Kiss József és Di- mák János százados vette át. Az ünnepeiteket Szatmá­ri Gábor, a városi pártbi­zottság munkatársa köszön­tötte. Délután Mezőgyánban Bálint György határőr alez­redes nyújtotta át a „kiváló” kitüntető címet Siró László századosnak. Kép, szöveg: Béla Ottó Hazánkba látogat az amerikai külügyminiszter Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására december 15- én, vasárnap hivatalos látogatásra hazánkba érkezik George P. Shultz, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere. SZMT-tanácskozás Tegnap délelőtt Békéscsa­bán ülésezett a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa. Elő­ször Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára tartott tájékoztatót a szakszerveze­tek legfontosabb feladatai­ról. Kiemelte, hogy az SZMT megyénk 130 ezer szervezett dolgozójának érdekében te­vékenykedik. Éppen ezért az SZMT-nek fokozottan részt kell vennie a megye politi­kai, gazdasági és társadalmi életében, annak alakításában. A második napirendi pont előadója Araczki János, a megyei tanács általános el­nökhelyettese volt. Előbb a Békés megye 1986, évi taná­csi terve és a VII. ötéves tervi szabályozó rendszerről készített írásos anyaghoz fű­zött szóbeli kiegészítést, majd a felmerült kérdésekre adott választ. Az ülés bejelentésekkel ért véget. Hungarológiai intézet Párizsban Párizsban az új Sorbonne Egyetemen Jean-Pierre Che- venement francia közoktatá­si miniszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter fel­avatta az Egyetemközi Hun­garológiai Központot. Az ün­nepélyes aktuson jelen volt Henri Behar, az új Sorbonne Egyetem elnöke, valamint számos francia és magyar egyetemi tanár és akadémi­kus. Az Egyetemközi Hungaro­lógiai Központ létrehozását a francia—magyar vegyes bi­zottság kezdeményezte. Cél­ja a francia egyetemeken folyó hungarológiai kutatá­sok összehangolása és fej­lesztése, a francia és a ma­gyar egyetemek közti kap­csolatok előmozdítása. A központ elsősorban doku­mentációs és információs bázis lesz a francia egyete­mek Magyarországgal fog­lalkozó kutatói számára. A könyvtár pedig nemcsak a filológusok, hanem számos más tudomány képviselői­nek igényeit fogja kielégíte­ni. Megnyitó beszédében Che- venement felelevenítette a francia—magyar kapcsola­tok történetét Rákóczi korá­tól napjainkig. Válaszában Köpeczi Béla köszönetét mondott, minden­kinek, aki a központ létre­hozásában közreműködött. Rámutatott, hogy az új pá­rizsi intézmény hozzájárul­hat a magyar irodalom és kultúra jobb megismerteté­séhez Franciaországban. Be­széde végén méltatta Jean Perrot professzornak, az új intézet igazgatójának a ma­gyar nyelv és kultúra kuta­tásában és oktatásában vég­zett több évtizedes munkás­ságát, és átadta neki a Pro Cultura Hungarica kitünte­tést. Az új francia Egyetemkö­zi Hungarológiai Központ el­ső rendezvénye már meg­nyitása előtt háromnapos Kosztolányi-kollokvium volt az író és költő születésének 100. évfordulója alkalmából.

Next

/
Oldalképek
Tartalom