Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-13 / 292. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 13., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM Fő célkitűzésűnk az életszínvonal javítása és a gazdasági fejlődés ütemének növelése Ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés Megyei Bizottsága tegnap, december 12-én Nagy Jenő titkár elnökletével ülést tartott. A testület meghallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság december 4-i üléséről, majd Csatári Béla titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és az 1986. évi célkitűzésekről szóló jelentést, valamint a megye hosszú távú terület- és településfejlesztési koncepciójára készített javaslatot. A pártbizottság a továbbiakban elfogadta saját és munkabizottságai jövő évi munkaprogramját, s végezetül személyi kérdésben döntött. December elejéig teljesítette éves tervét a Patex békéscsabai gyára Fotó: Szőke Margit Az 1985. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése, az 1986. évi célkitűzések A pártbizottság elé került jelentés megállapította, hogy bár az 1985. évi célkitűzések nem minden területen valósultak meg, mégis jelentős eredményekről lehet számot adni. Az ipari és a mezőgazda- sági termelés várhatóan eléri a múlt évi szintet, vagy azt szerény mértékben meghaladja. Folytatódott a gazdaságtalan termékek gyártásának visszaszorítása, a gazdálkodás korszerűsítése, takarékosabban használták az erőforrásokat, korszerűsödtek a belső irányítási és érdekeltségi rendszerek. Differenciáltan, de számottevően nőtt a termelés jövedelmezősége. Várhatóan 2884 lakás építése fejeződik be. melyből 122 az állami lakások száma. A 2762 személyi tulajdonú lakásból 1972 családi ház. A szociális otthoni férőhely százzal bővül. Az általános iskolai tantermek száma 23- mal. a középiskolaiaké négygyei növekszik. Széles körű egyeztetések és társadalmi viták után a tanácsok kidolgozták a VII. ötéves tervi koncepciójukat, és az egyre szélesedő demokratizmus talaján végzik a további tervezőmunkát. Folyamatosan, az eredetileg tervezettnél gyorsabb ütemben folyik az átállás a vállalatvezetés új formáira. Az érintett 37 vállalat közül mindössze 5 átállása marad 1986 első félévére. Az eredmények mellett a korábbi években kevésbé érzékelhető problémák is megjelentek vagy súlyosbodtak: anyagellátási és kooperációs zavarok, az exportértékesítés, ezen belül különösen az élelmiszerexport nehézségei. Több kedvezőtlen tendencia együttes hatására komoly feszültségek alakultak ki az állattenyésztésben, amely az idén a sertésállomány csökkenéséhez vezetett. Súlyos hiány volt — erőfeszítéseink ellenére is — a szilárd tüzelőanyagból. A szocialista szektor beruházásainak folyó áron számított értéke mintegy 6 százalékkal kisebb az előző évinél. A foglalkoztatottak száma, ha mérsékelten is, de tovább csökkent. Mindezek ellenére megyénk ipara és mezőgazdasága a VI. ötéves tervidőszakban az országos átlagot meghaladó termelésnövekedési ütemet teljesít. Az ipar öt év alatt több mint 13 százalékkal, a mezőgazdaság az előirányzottnak (13—15 százalék) megfelelően 13 százalékot meghaladóan növeli teljesítményét. Az ipari termelés alakulása Ipari termelésünk dina- nikus növekedése az utóbbi vekben lelassult. Az év ele- i tartós hideg, az ésetenkén- i anyag- és munkaerő-ellá- ási problémák, a piaci érté- esítéssel kapcsolatos nehézégek, különösen a megye oarszerkezetét meghatározó lelmiszeripart, gépipart és pítőanyag-ipart sújtották, összességében a bázis körül lakul a termelés szintje. A zövetkezeti ipar éves színen mintegy 7 százalékos ter- nelésnövekedést ért el, a em szövetkezeti ipar telje- ítménye viszont mintegy 2 zázalékkal elmarad az előző vitől. A nehézipar bázisszintű eljesítményéből kiemelkedik bányászat, 1(1—11 százalé- os növekedésével. Igen ked- ezően alakult egyes gép- pari vállalatok piaci pozí- iója, ugyanakkor más vállaltoknál a kooperációs parterek szállítási lemaradása, z importengedélyezés kése- elme és a kockázatra ter- íelés akadályozta a ki- gyensúlyozott gazdálkodást. ,z építőanyag-ipar termelé- e a múlt évi jelentős növe- edés után az idén mintegy 4 százalékkal csökken. Az építési beruházások visszafogása és a magánerős építkezések tervezettnél alacsonyabb szintje piaci telítettséget, értékesítési gondokat idézett elő. A könnyűipar termelése várhatóan 2 százalékkal nő. Jelentős a bőr-, szőrme-, cipő-, a kézmű- és háziipar. valamint a múlt évben még csökkenő teljesítményt nyújtó textilruházati ipar termelésének növekedése. A kapacitások jobb kihasználásával, a külső kooperáció bővülésével, az export gazdaságosságának javításával több gazdálkodó egység (Kner Nyomda, Béköt, Rutex) különösen figyelemre méltó vagy kiugró eredményt ér el. Az élelmiszeripar termelése összességében elmarad az előző évitől. A húsiparban a sertésvágó-vonal cseréje és karbantartása, valamint a sertésvágások második félévi visszaesése okozza a termelés csökkenését. Az állatállomány csökkenése kedvezőtlenül érintette a tej- ' és a gabonaipar teljesítményét is, amely ugyancsak bázisszint alatt marad. Az élelmiszeriparban csak a baromfiipar és a tartósítóipar termelése emelkedik, de a termelési-értékesítési feltételek tekintetében ezek sem mentesek a gondoktól. Az export — összehasonlító áron — várhatóan meghaladja az előző évit, de az árbevétele csökken. Relációnként vizsgálva: a rubel- elszámolású export nő, a nem rubelelszámolású viszont csökken. A konvertibilis export előző évben tapasztalt erős növekedési üteme az élelmiszeripar, azon belül is döntően a húsipari export visszaesése miatt csökkent. (A baromfi-, a konzerv- és a hűtőiparban növekedett a tőkés export.) Az élelmiszeripar nélküli iparban a tőkés export az országos átlagot meghaladóan, megközelítőleg 10 százalékkal nő, ami részben a jó gépipari kivitel eredménye. A könnyűiparban igen nagy a szóródás a tőkésexport-tel- jesítésekben. A 40—50 százalékos visszaesések mellett 25—60 százalékos emelkedések is tapasztalhatók. Az építőipar építés-szerelési tevékenysége a korábbi években tapasztaltnál nagyobb mértékben, mintegy 10 százalékkal csökken. Az elhúzódó tél miatt a termelés- kiesésen túl állandó gondot jelentett a fizikai létszám csökkenése, az -anyaghiány és -késedelem. A termeléskiesés pótlására tett intézkedések nem jártak sikerrel, és így nem biztosított a lakásátadási tervszám teljesítése sem. A mezőgazdaság teljesítménye Mezőgazdasági üzemeink teljesítménye elismerésre méltó. A gabonafélék vetés- területe összességében kisebb volt az előző évinél. (A búza vetésterülete 3 százalékkal nőtt, a kukoricáé 5 százalékkal csökkent.) A termésátlagok általában az előző évi alatt maradtak. Ezen belül azonban a kukorica termésátlaga meghaladja a múlt évit, napraforgóból az utóbbi évek egyik legmagasabb termésátlagát sikerült elérni, cukorrépából pedig igen magas cukortartalommal számolhatunk. Döntően a jövedelmezőség romlása miatt csökkent a megye állatállománya. A csökkenés a háztáji gazdaságokban a legnagyobb mértékű. A rendkívüli tél okozta károk mellett, az első félévi átvételi késedelmek, a minőségi átvétel nem megfelelő előkészítése, és; természetesen az alacsony jövedelmezőség egyaránt szerepet játszott a sertésállomány csökkenésében. A sertéstenyésztés ösztönzésére hozott intézkedések hatása csak a következő évben lesz érzékelhető. Nem élvez kedvező pozíciót a juhtenyésztés sem, és csökkent a tyúkfélék állománya is. Az országos csökkenéssel szemben viszont megyénkben tovább nőtt a vágóbaromfi-felvásárlás. Részben a szabályozás, részben az elmúlt két év eredménykiesése miatt tovább csökkentek az üzemek beruházási lehetőségei. További előrelépés történt a meliorációs program megvalósításában. Az idén 12 ezer 400 hektáron 280 millió forint értékben javították a termőhelyi adottságokat, a földhasználatot. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzete kedvezőbb, mint az elmúlt évben. A múlt évit valamelyest meghaladó nyereség várható, csökken a veszteséges gazdálkodók száma, a veszteség és az alaphiány mértéke. Közlekedés, kereskedelem, életszínvonal A közlekedés területén a személyszállítás teljesítménye mintegy 4 százalékkal emelkedik. Ezen belül a közúti személyszállításban 5 százalékkal nő a szállított személyek száma. A vasúti utasforgalom ugyanakkor mintegy 1—1,5 százalékkal elmarad az előző évitől. A teherszállítás teljesítménye várhatóan 2 százalékkal marad el a múlt évitől. Ezen belül a vasúti teherszállítás csökkenése nagyobb mértékű. Az útfenntartásra fordított összegek nagysága az előző évi szinten alakul. A bővülő telefonhálózat ellenére is a telefonhálózat fejletlensége továbbra is sok feszültséget okoz. A kiskereskedelem folyó áron mért forgalma az országosnál mérsékeltebb, 6,5 százalékkal nő, összehasonlító áron számítva valamelyest meghaladja az előző évit. A bolti élelmiszerek és élvezeti (Folytatás a 2. oldalon) A népfrontkongresszust köszöntve Pártunk az utóbbi három évtizedben mindig különös figyelmet szentelt a társadalom legátfogóbb tömegmozgalmának állapotára, fejlesztésére. Korábbi negatív tapasztalatok is intettek arra, hogy népfrontpolitikát formalitásnak venni nem egyéb, mint a minden kommunista és munkáspárt éltető közegét jelentő tömegkapcsolatok formaságként kezelése. De az ugyancsak idestova 30 esztendeje meghirdetett, és gyakorolt szövetségi politika valóraváltásához is a népfrontmozgalom kínál országnyi méretű teret. A benne rejlő erőforrások felszínre hozása egyszersmind a legértékesebb nemzeti vagyon, az emberekben meglevő alkotókészség kiaknázása. A történelemből tudjuk, hogy a népfrontpolitika harcban született politika, amelyet fél évszázaddal ezelőtt a kommunista pártoknak és más baloldali erőknek a fasiszta veszélyre figyelmeztető szava hívott életre. Ma szerencsére békésebb körülmények között dolgozhatunk, ám az eredendő elhatározás, a fő célokban egyetértő, tisztességes emberek mozgósítása legfontosabb feladatainkért — ma is érvényes. Ennek alapja az a szövetségen nyugvó közmegegyezés, amelyből a lényeg, a fejlett szocialista társadalom felépítésének programja, és a békeszerető magyar külpolitika elfogadása senkinek nem okozhat lelkiismereti problémát. A népfrontmozgalom vállalja a ráeső részt a helyben létrejött érdekek megfogalmazásából, ütköztetéséből és rangsorolásából. A helyi érdekegyeztető viták cselekvő demokratizmusa társadalmi méretekben hatalmas energiákat teremt, hiszen ha már a célok kitűzésébe is érdemben bevonják az állampolgárokat, akkor a kivitelezésből is részt kérnek. Ennek eredménye, ha úgy tetszik, a haszonelvűség alapján is megfogalmazható: a település- fejlesztési társadalmi munkaverseny-mozgalom VI. ötéves tervi végösszege körülbelül 50 milliárd forint értékű többlet a nemzeti jövedelemben. Bármely témáról is van szó, a szakmai előterjesztés is kimunkáltabbá, megalapozottabbá válhat az érintettek véleményének, ötleteinek ötvözésétől, arról nem is szólva, hogy az úgynevezett laikusok nem is annyira laikusok. A majdani használó mindenképpen ért ahhoz a részlethez, ami őt konkrétan érinti, a népfront különböző munkabizottságai pedig az egyes: szakterületek avatott tudorainak ismereteit is magukénak vallhatják. Mindez együtt azt eredményezi, hogy a demokratizmus e fórum- rendszere nem laikusok, hanem — némi pátosszal — a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezete. Mostanában a különböző értékőrző mozgalmak fellendülésének lehetünk tanúi, amelyben új erőre kap a környezetvédelem, sőt, környezetfejlesztés, a honismeret, a hely- és üzemtörténeti kutatás. Ugyancsak a jelen társadalmi gondjai növelték a család-, nő- és ifjúságvédelem dolgaiban tanúsított közéleti buzgalmat. Az úgynevezett hagyományos népfrontmegbízatások sem maradnak érintetlenek az idők hatásától. Figyeljünk például a materialista—istenhívő párbeszéd új elemeire, arra, hogy manapság már nem a mindenáron való „megtérítés”, hanem a mindkét fél tisztelt örök emberi, társadalmi értékek ápolásáért való közös fellépés a cél. S említhetjük a népfronton belül ugyancsak tradicionálisan jelen levő testületek tevékenységét, ezen belül az Országos Béketanácsét, amely módszereinek felfrissítése, az ifjúsági békeközösségek tucatjainak megalakulása után ugyancsak tágította a helyét, növelte szerepét a társadalmi összhangzatban. E gondolatok jegyében kívánunk eredményes tanácskozást a VIII. népfrontkongresszusnak. (r. t. j.)
