Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

rjl z f T LLI □ M r/j'k a v Vonalban voltunk — Szarvason Szarvason sokan meg sem várták kérdéseikkel a hétfő délutánt. Gyakran szólt a telefon hétfő délelőtt, sőt, az előző hét végén is. Persze az érdeklődés hétfő délután 2 és fél 5 között tetőzött. Dr. Pataki István tanácselnök népes stábot mozgósított, így mindenki azonnal megkap­ta a szakszerű választ. A legfontosabb, legtöbbeket érintő kérdésekre adott válaszokat közöljük most a lehető leg­tömörebben, de nem mellőzve semmi lényegest. Csökken a város lakossága A Békés megyei városok lakossága növekszik. Egyet­len kivétel Szarvas. Mit le­het ez ellen tenni? — fo­galmazták meg jó néhányan aggódásukat. A város népességcsökkené­sének legfőbb, alapvető oka­it a VII. ötéves tervkoncep­ciót összefoglaló korábbi cik­künk megfogalmazta. A vi­szonylag elmaradottabb inf­rastrukturális ellátottság, az átlagosnál alacsonyabb jö­vedelmi viszonyok, a pálya­kezdő fiatalok elhelyezkedési gondjai, a foglalkoztatási problémák miatt nincsenek túl kedvező, a fiatalok szá­mára vonzó életfeltételek a városban. Évente 250—300 fő részére kellene munkalehető­séget biztosítani, ezzel szem­ben legfeljebb 160—170 el­helyezkedési lehetőség van, s az is szűk szakmabeli meg­oszlásban. Az elhelyezkedési gondok fokozottan érintik a gimnáziumot és a szakközép­iskolát végzetteket, valamint a 8. általános után tovább nem tanulókat. A helyi gazdálkodó szer­vezetek, elsősorban a törté­nelmi hagyományokkal ren­delkező szövetkezeti ipar, a korábbi években óriási erő­feszítéseket és eredményeket értek el a lakosság foglal­koztatásában. A jelenlegi gondok megoldásához, az újabb mennyiségi és minő­ségi igények kielégítéséhez azonban már nagyobb össze­fogásra van szükség, ami­hez a tanács a maga sajátos eszközeivel, szervezési tevé­kenységével, koordinációs le­hetőségeivel kíván segítséget nyújtani. A városban ma nem meg­felelő . a szakmunkásképzés. A csabai 611-esnek Szarva­son van ugyan egy kihelye­zett tagozata, azonban ez az iskola jó néhány szakmában nem tud utánpótlást biztosí­tani. A szakmunkások má­sutt tanulva már nem tér­nek vissza Szarvasra, ezért a város lakossága nemcsak fogy, de öregszik is. önálló szakmunkásképző intézet létrehozása a VII. öt­éves terv végére várható. Ha a gimnázium tanterem­bővítése befejeződik, felsza­badul egy olyan épület, amelyben a képzés beindul. A tárgyi feltételek rendelke­zésre állnak majd a szak­munkásképzéshez a Kossuth utca 56. szám alatti épület felújítása és átalakítása után. Lakás, telek A VII. ötéves tervben 849 lakás épül. Ezek döntő többsége magánerős építke­zés lesz. A Szerdobszk-lakótelepen 140, a Szabadság, dr. Melich János, Jókai és Kazinczy ut­cával határolt területen 230 lakás felépítését tervezik. A lakáshoz jutás helyi fel­tételeinek javítására a ta­nács összesen 18 millió fo­rintot tervez. A kiemelt szo­ciális kategóriás családok, a fiatal házasok és a több- gyermekes családok lakás­kérelmüktől függően többféle támogatásban részesülnek. A telekellátás a lakásépí­tésekhez elegendő lesz. A Szentesi úti lakóterületen 226 lakás, a Malom utcában 50 lakás felépítésére lesz le­hetőség, Emellett jelentős számú — mintegy 300 — magántulajdonú megosztható telek található a város csa­ládi házas övezeteiben. Fokozódó igény tapasztal­ható a kisebb szobaszámú lakások iránt. A garzonlaká­sok építésének nem kis aka­dálya, hogy az egy négyzet- méterre jutó költség lénye­gesen magasabb, mint a na­gyobb szobaszámú lakások­nál. Szarvason jelenleg nincs komfortos garzonház vagy ifjú házasok otthona. A ta­nács az OTP-vel együttmű­ködve keresi erre a megol­dást. Utak, járdák, parkok Szarvason a burkolt utak aránya elkeserítően ala­csony. Van-e remény a vál­tozásra? Van, elsősorban azonban lakossági összefo­gással, kihasználva a me­gyei tanács útpályázatának lehetőségeit. Ennek lényege, ha valahol a lakosság önerő­ből vagy az érintett gazdál­kodó egységek segítségével vállalja az útalap megépíté­sét, ott jelentős esély van az útalap aszfalttal történő bur­kolására, az említett pályá­zat segítségével. így készült szilárd burkolatú út a Jókai, a Benka Gyula, a Bem, a Bacsó és a Damjanich utcá­ban. Szarvas közlekedési hely­zetét nehezíti a várost át­szelő ■ 44-es főközlekedési út túlzott terheltsége is. Ráadá­sul kevés a parkoló. A vá­rost elkerülő főközlekedési út megépítésére az ezredfordu­lóig nem lehet számítani. El­sősorban a Lenin és a Jókai utca hivatott a Szabadság út tehermentesítésére. Emellett viszonylag rövid időn belül le kell választani a kerék­páros forgalmat a 44-es út városi átkelési szakaszán. Parkoló építésére a Vajda Pétéi-, a Petőfi, a Széchenyi, a Lehel, a Deák Ferenc, a Martos Flóra és a Bocskai utcában, valamint a Kossuth és a Lenin úton, a leálló­sávban van lehetőség, termé­szetesen a pénzügyi lehetősé­gektől függően. Sokakat érintenek a Szer- dobszk-lakótelep „úttalan út­jai”. Erre eddig nem volt pénz, mivel a lakásárakban nem szereplő kisajátítás költ­sége meghaladta a 15 millió forintot, s a közművesítésre 5 milliót fordított a tanács. A Béke közi szilárd burkola­tú út megépítését "86-ra ter­vezik. Járdaépítés a Bocskai utca felől, az itt épülő tömb befejezése után, ’87-ben vár­ható. A teljes lakótelepi kör­nyezet kialakítása csak 1989- ben fejeződhet be. A következő öt évben — úgy tűnik — javul a város parkjainak állapota. Az er­re fordított összeget feltétle­nül növelni szeretné a ta­nács. Parkok és a zöldterü­letek állapota azonban nem­csak pénzkérdés, hiszen ezek egy kicsit tükrözik a lakos­ság szemléletét is. A város­szépítő bizottság e téren ért már el eredményeket. Nem elég csak parkosítani, fákat ültetni, azokat gondozni, vé­deni is kell. Ivóvíz, szennyvíz, gáz A szarvasi ivóvíznek nagy a vas-, az ammonium- és a gáztartalma, s magas a hő­mérséklete. A Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat eddig is sokat tett a vízmi­nőség javítása érdekében, de a VII. ötéves tervben továb­bi vízkezelő (fertőtlenítő és vastalanító) berendezésekre lenne szükség. Szarvasra Bé­kés megye vízminőség-javító programja nem vonatkozik, mivel a város vízminőségi problémái kevésbé súlyosak, mint a megye legsűrűbben lakott középső részén, vala­mint Orosháza és Szeghalom környékén. Sok utcában szeretne a la­kosság szennyvízcsatornát építeni, _ akár nem csekély anyagi áldozatot vállalva. Ennek azonban néhol hiá­nyoznak a műszaki feltéte­lei, ugyanis a város 14 át­emelő körzetre oszlik, s ed­dig összesen 6 átemelő épült meg. Vagyis a szenyvízcsa- torna-építés feltétele, hogy a hiányzó átemelők megépül­jenek. Egy-egy átemelő költ­sége meghaladja az 1 millió forintot. Ezek megvalósításá­nak pénzügyi lehetőségei még nem teljesen tisztázot­tak. A tanács célja egy több körzetre kiterjedő szenny­víztársulat létrehozása, köz­ponti és megyei pénzügyi céltámogatások elnyerésére. Azokban az utcákban, ahol a műszaki lehetőségek adottak, az eddig már bevált utcatár­sulásos formában lehetséges a szennyvízcsatorna megépí­tése. A városi tanács ezt je­lenleg tervezéssel, társadal- mimunka-szervezéssel és műszaki ellenőrzéssel tudja támogatni. Egyébként a költségek maximum 90 szá­zalékához az OTP hosszú le­járatú kedvezményes kama­tú hitelt nyújt. Arra a kérdésre, hogy mi­kor indul meg a gázszolgál­tatás, azt a biztató választ adhatjuk, hogy napokon be­lül. (A Jókai, a Széchenyi, a Kossuth és néhány ezekhez csatlakozó utcáról van szó.) Sok panasz érkezett a gáz­vezeték-építésre. Tény, hogy ezek üteme nem volt megfe­lelő. Elhúzódott a gerincve­zeték kiépítése, így az ingat­lanok csatlakozó vezetékei­nek elkészítésére csak rész­ben került sor. Ez azért is okozott feszültségeket, mert az elmaradt munkák költsé­geit az érintett ingatlantu­lajdonosok már befizették. Természetesen '86 tavaszán a kivitelezők pótolják az el­maradt munkát. Nagy gon­dot jelentett a gázszerelői kapacitás hiánya, ugyanis a lakosság ez irányú igényei lényegesen meghaladták a lehetőségeket. ’86-ra viszont már több kivitelező jelezte, hogy Szarvason is tud mun­kát vállalni. A Kossuth ut­cában tapasztalt szakszerűt­len kivitelezésnek az volt az oka, hogy az alépítményi munkát a kivitelező hiányos felszereltséggel végezte. Jövőre mintegy 5 kilomé­ter, a további években pe­dig évi 3-4 kilométer gáz­vezeték építését tervezi a tanács. Gázvezeték elsősor­ban ott épül majd, ahol a lakosok vállalják a költsé­geket. Idegenforgalom Jó volna tényeket vála­szolni az idegenforgalom jö­vőjéről érdeklődőknek. A hidrogeológiai kutatások szerint termálvíz van ele­gendő. Ennél több konkré­tumot azonban e pillanatban felelőtlenség lenne közölni. A termálvíz hasznosításáról biztató tárgyalások folynak, skandináv és francia tőke is érdeklődik. Ebben a tervcik­lusban egy 3 lépcsős beruhá­zás első szakasza jöhet szóba. Ez hozzávetőleg 130 millió forintot igényelne. Ennek tá­mogatásához a városi ide­genforgalmi alap pályázatot nyújtott be a Belkernek. Ha az első lépcső megvalósulna, akkor a kemping téliesíthe- tővé válik, s ez azt jelente­né, hogy a kemping egész évben rentábilis lenne. Az első szakasz az Erzsébet-li­geti üdülő területlétesítmé- nyeinek fűtését is megolda­ná. Azt is tudni kell, hogy a jelenlegi számítások szerint 300 millió forintos. 3 lépcsős beruházás még nem tartal­mazza a termálgyógyászattal összefüggő költségeket. Az idegenforgalmilag ugyancsak nagy jelentőségű Körös-holtággal hamarosan részletesen foglalkozunk. A december 2-i fórum minden fontos kérdésre válaszolt. Az idegenforgalom szem­pontjából az sem érdektelen, hogy a tanács mit tesz a városépítészeti tevékenység színvonalának javítása érde­kében. A Magyar Urbaniszti­kai Társaság konkrét segít­séget ajánlott fel a városnak. Ezen felül a megyei tanács javaslatára a szarvasi tanács a helyi hagyományokon ala­puló családiház-tervpályá- zatot kíván meghirdetni. A városszépítő bizottság köz­reműködésével a- tanács ki­jelölte a védettséget igénylő területeket, épületeket. Vé­dettséget élvez a Kossuth Lajos utca, a Bajza utcától a Deák Ferenc utcáig, és egyes népi építészeti emlékekben gazdag területek. Ugyancsak elválaszthatat­lan az idegenforgalomtól, hogy milyen a város kultu­rális kínálata. Mert az bi­zony kevés, még a város la­kosságának is. A vendéglátó egységek zöme nincs felké­szülve az igényes szórakoz­tatásra. A művelődési köz­pont nem rendelkezik kis­csoportos foglalkozásra al­kalmas helyiségekkel. Több üzem ugyan jó példáját ad­ta, hogyan lehet színvonalas kulturális kínálatot kialakí­tani. További lehetőség az úttörőház helyiségeinek jobb esti kihasználása. A népmű­velőkre, a műsorszervezőkre gyakran elkeserítően hat az egyes rendezvények iránti csekély érdeklődés. Persze, lehet hiba a rendezvények­ben is, a reklámban is. azonban azt is be kell látni, ha a csirkét szállítani, a ve­tőmag-kukoricát címerezni kell. akkor nincs színház. Erről is, arról is Mit vár a tanács a tehó- tól? — kérdezték többen. Amennyiben a lakosság többségének szavazata a te- hó mellett szól, ebből éven­te 2, 2 és fél millió forint bevétel várható. Az eddigi eredmények szerint az ivó­vízbázis-növelés kapott na­gyobb számú szavazatot. A pénzügyi feszültségeket dön­tő módon nem enyhítheti a településfejlesztési hozzá­járulás, ám ha leszavazzák, a gondok súlyosbodnak; Űj üzlet építése viszony­lag kevés várható. Befejező­dik a Szabadság u. 50—52 sz. alatti üzlet építése. Tárgyalá­sok folynak egy kis ABC- ről, elsősorban a Szerdobszk lakótelep ellátására. Az áfész fejlesztési tervei kö­zött a Gárdonyi utcai felvá­sárlótelep befejezése, és a Rákóczi úti bútorraktár fel­újítása szerepel. Az Alföldi Tüzép Vállalat egy Fészek áruház megépítését tervezi a Vágóhíd utcai telepén. A fel­soroltak mind legfeljebb a tervidőszak végére készülnek el. Feltétlenül jó hír az, hogy az öt év alatt összesen 200 gyerek napközis elhelyezésé­nek gondját oldják meg, évente egy-egy csoport be­léptetésével. Szeretnék orvosolni a csökkent munkaképességű­ek elhelyezkedési gondját is. Egy százszemélyes foglal­koztatóra van szükség. Ha a tanács kap központi segítsé­get. akkor ezt és a városban levő gazdálkodó egységek közös összefogását igénybe véve e szorító gond orvosol­ható. A külterületen levő idős emberek szociális helyzeté­nek javítására öregek nap­közi othonának létesítését tervezi a tanács Ezüstsző­lőn. Érpartiszőlőn és Mo- tyóban. mindenütt 20-20 fé­rőhellyel. E három helyen ebédet és uzsonnát tudnak biztosítani, s reggel 8-tól délután 5-ig könyvtár, tv, társasjátékok várják az idő­seket. E napközi otthonok a külterületeken megszűnt ál­talános iskolák átalakítása és felújítása után az öféves terv első felében már üzemelni fognak. A 7-es napközi ott­hon — a Bethlen Gábor ut­cában — ’87 szeptemberére nyit. Ez bentlakásos lesz. vagyis hétfő reggeltől szom­bat estig napi 4-szeri étke­zést biztosítanak. Azoknak, akiknek nincs lakása, a nap­közi otthon hétvégeken is nyitva tart. A Szarvast érintő Buda­pest—Mezőhegyes közötti közvetlen vasúti közlekedés igényét a MÁV jelenleg nem tudja kielégíteni. A Keleti pályaudvar befogadó képes­sége korlátozott, s a jelen­legi menetidő a közvetlen összeköttetéssel sem csök­kenne. Ennek ellenére a he­lyi tanács tovább szorgal­mazza a közvetlen vasútvo­nalat. azonban ahhoz, hogy a kérelem célt érjen, megyei, sőt, központi segítség szük­séges. Sok telefonáló foglalko­zott a város garázda elemei­vel, s főleg a lumpen cigá­nyoknak közbiztonságot sér­tő, a lakosságot irritáló ma­gatartásával. A válaszok rendkívül összetettek. Mély­reható okokat kell feltárni és elemezni, ezért a tanácsi vezetők külön cikkben kí­vánnak foglalkozni lezzel a problémakörrel. Az elhangzottakat lejegyezte: Ungar Tamás Több hagyma exportra A Békés Megyei Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Szö­vetkezeti Vállalat kollektívá­ja — ezen felül valamennyi szocialista brigád — csatla­kozott a felszabadulásunk 40. évfordulójára és az MSZMP XIII. kongresszusa tisztele­tére meghirdetett munkaver­senyhez. A dolgozók felaján­lást tettek többek között ezer tonna terven felüli vö­röshagyma export-szállításá­ra. Végül a tervezett 9 ezer tonnával szemben 12 ezer 62 tonna vöröshagymát expor­táltak, csaknem teljesen tő­kés országokba. Természete­sen bőven jut a kedvelt fű­szerből a hazai üzletekbe is. Fotó: Fazekas László Háztáji almahámozás A hajdani fonók, tollfosz­tók, a régi falvak e sajátos hangulatú közös munkáinak, szórakozásainak hangulatát idézik fel ezekben a hetek­ben Szabolcs-Szatmár megye almatermelő vidékein. A ha­gyományőrzés oka ezúttal el­sősorban az, hogy a kereske­delmi árusításra alkalmatlan almát hámozva, kicsumázva és szeletelve kilónként egy forinttal drágábban veszi meg a Nyíregyházi Konzerv­gyár, mint anélkül. így ugyanis még kitűnően fel­használható az alma akár befőttnek, akár pudingalap­anyagnak. A létszámgondok­kal küzdő konzervgyár jól jár, mert ezt a munkát egyébként nem tudná elvé­geztetni, a termelő pedig többletbevételhez jut. A csa­ládtagok, rokonok, ismerő­sök kisegítik egymást, meg­egyezéssel kialakított sor­rendben valamennyiük al­máját előkészítik a szállí­tásra. Új zsinegüzem Szegeden A meglévő gépek átcsopor­tosításával és újak üzembe helyezésével új kötözőzsineg­üzemet alakítottak ki a Sze­gedi Kenderfonógyárban. A gépek többségét a vállalat Kendergép nevű leányválla­latának szakemberei készí­tették el: 12 olyan orsózó­gépet gyártottak, amelyekért több millió forint értékű de­vizát kellett volna kiadni. Az új üzemrész munkájának korszerű megszervezésével 15 százalékkal nőtt a mező- gazdaság által igényelt zsi­negek gyártásának termelé­kenysége. Mindez azt jelenti, hogy ezentúl — a korábbinál kisebb létszámmal — évente 200 000 kilóval több, polipro­pilénből készülő kötözőanya­got adnak a hazai mezőgaz­dasági nagyüzemeknek. VÁLLALJUK IK 211 AUTÓBUSZOK. IFA W 50 é.s GAZ 66 tip. TEHERGÉPKOCSIK futó- cs középjavítását, műszaki vizsgára történő előkészítését, műszaki vizsgáztatását XI. sz. Autójavító Vállalat, Szeged, Vásárhelyi P. u. 4. Tel.: 11-429.

Next

/
Oldalképek
Tartalom