Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-09 / 288. szám
ISmUkfcM 1985. december 9., hétfő o Vonalban voltunk — Szeghalmon A Szeghalmi Városi Tanács vezetőiből álló tekintélyes létszámú stáb várta december 2-án, hétfőn délután a város helyzetével, jövőjével kapcsolatos telefonhívásokat. A kérdezők többsége igen tájékozott volt a város jövőjét meghatározó VII. ötéves tervkoncepcióról. Választ inkább egycgy konkrét kérdés gyakorlati megvalósításának lehetőségére vártak, amelyre Kozák Sándor tanácselnök és dr. Kardos Mihály vb-titkár vállalkozott a vonal innenső végén. Lapunkban azokat a kérdéseket és válaszokat közöljük, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. V. István szeghalmi lakos kérdésében az időskorúak gondjaival foglalkozott. Arra kívánt választ kapni, hogy a városi tanács tervezi-e az időskorúak ellátásának javítását. Azt is hozzátette indoklásként, hogy jelenleg nő az öregek száma Szeghalmon, s házi szociális ellátásuk nem megoldott. Az idős emberek nem szívesen mennek el más településre, ezért Szeghalmon is szükség lenne egy szociális otthonra vagy nyugdíjasok házára. A tanácselnök válaszában a következő gondokra világított rá: — A városi tanács a VII. ötéves tervi koncepció összeállításánál összegezte a lakossági igényeket és az anyagi lehetőségek ismeretében rangsorolta a feladatokat. A tanács vezetése egyetért a felvetés jogosságával, mert a telefonálóval azonos módon ítéli meg a városban és környékén élő időskorúak helyzetét. A megyei szervekkel folytatott térségi egyeztetés alkalmával ezt a gondot súlyponti kérdésként vetettük fel, hiszen a város és városkörnyéken élő 35 ezer ember körében merült fel. Olyan intézményre lenne tehát szükség, amely e térség igényeit képes kielégíteni. Ezt viszont jelentős megyei segítség nélkül a város saját erőből megoldani nem képes. A megye által meghirdetett céltámogatások rendszerében viszont a szociális otthon nem szerepel. Talán — a megyei tanács egészség - ügyi osztályával összefogva — volna reális lehetőség a megoldásra. Haránt Mihályné Békésről az iránt érdeklődött, hogy Szeghalomnak a várossá válás óta mennyire sikerült a középfokú szerepkörnek megfelelni, s mely feladatokat kívánják a következő ötéves terv folyamán e kérdéskörben megoldani. A vb-titkár tömör válasza: — Az alapokat még a várossá válás előtt leraktuk, így az egészségügyben, a közoktatásban és a kereskedelemben. Az iparosítással már korábban megoldottuk a foglalkoztatási gondokat, s ma már a körzetközpont és a városkörnyék közötti közlekedés is megfelel a középfokú szerepkörnek. A VII. ötéves tervben a közművelődés körzetközponthoz méltó körülményeit kívánjuk megteremteni a művelődési központ és' a mozi együttes rekonstrukciójával. Ez a munkálat az előzetes számítások szerint 20 millió forintba kerül majd. Papp Imre szeghalmi lakos két kérdésre is várt választ. Nevezetesen: — Építe- nek-e kövesutat a Szeleskertben, s tervezik-e egy új vendéglátóipari kombinát építését a városban? — A VII. ötéves tervi koncepcióban — mondotta Kozák Sándor — a szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése szerepel, de utcákra még nem bontottuk le. Ez érthető is, hiszen a terveket még csak jövőre hagyják jóvá, s így csak a tervezés második szakaszában kerül sor az építésre váró útszakaszok pontos megjelölésére. Elképzelhető azonban, hogy a Szeleskert valamelyik gyűjtőutcáját, amelyik a legnagyobb forgalmat bonyolítja le, szilárd burkolattal látjuk el. Második kérdésére a következőket válaszolhatom: rendezési tervünk megjelölte már a vendéglátóipari kombinát helyét. A Béke, a Május 1. és a Bethlen utcák által körülhatárolt terület beépítésére elkészült a tanulmányterv, amely a magas kivitelezési költség miatt csak hosszabb távon valósulhat meg. Ez a terv magába foglal egy kisvárosi szállodát, egy önkiszolgáló éttermet, presszót és néhány, az ifjúság szórakozását szolgáló helyiséget. Sajnos, ennek a felépülte a következő ötéves tervben nem látszik biztosítottnak. A 41-es telefonszámról kérdezték: — Kiknek kell fizetni a településfejlesztési hozzájárulást? Illetve miért fizet azonos összeget az, akinél az egy főre eső jövedelem 10 ezer forint, s akinél csak alig haladja meg a 2500 forintot? — A településfejlesztési hozzájárulás — válaszolta dr. Kardos Mihály —, nem jövedelemelvonó jellegű, inkább önkéntes hozzájárulás. Városunkban ez az összeg érdekeltenként nyolcszáz forint. Tervezzük azonban, hogy — az egyik változat szerint — területenként differenciálunk. A városközpontban élők kétszáz forinttal többet, a peremkerületeken lakók pedig ugyaneny- nyivel kevesebbet fizetnek. Ezt később tanácsi rendelet szabályozza. A következő két kérdés is erről a telefonszámról érkezett: — Mikorra várható a vezetékes gáz bevezetése a családi házakba, s kíván-e az állami kereskedelem üzlethálózatot telepíteni Szeghalomba a VII ötéves tervben? — Miután a város közelében nincs a gáznak gerincvezetéke, nem tervezi a tanács a lakossági gázhálózat építését — mondotta a vb- titkár. — Ha később erre sor kerül, a megoldás csak lakossági társulás révén képzelhető el, amely azonban nagyobb összegű lesz, mint a teho. A második kérdésre válaszolva arra is utalnom kell elöljáróban, hogy tudomásunk van arról, miszerint a lakosság úgy véli, az állami kereskedelem szeghalmi megjelenésének egyetlen gátja az áfész. Az igazság az, hogy az utóbbi években — tudomásunk szerint — egyetlen állami kereskedelmi vállalat sem jelentkezett hivatalosan ilyen igénnyel. Ha mutatkozna érdeklődés részükről, s biztosítanák a fejlesztéshez szükséges anyagi fedezetet, szívesen fogadnánk őket. A tanácsi tervben azonban nem szerepel az üzlethálózat fejlesztése. Mátrai János kérdezte a 33-as telefonszámról: — A város és városkörnyék tanácsainak VII. ötéves tervében miért nem szerepel a lakossági szolgáltatás fejlesztése? A gondokra csak egy példát: az elektroszerviz kisvállalat ugyan el kell lássa a város környéki településeket is, de például Füzesgyarmaton a tanácsi bérlemény bérét száz százalékkal felemelték. Ügy vélem — hangsúlyozta a telefonáló —, hogy a helyi tanácsok nagyobb segítséget is adhatnának e szolgáltatásnak. — A korábbi tervidőszakban — válaszolta a tanácselnök —, a megyei tanács, ha eléggé alacsony összeggel is, de támogatta a különböző szolgáltató szervezeteket a szolgáltatásfejlesztési alapból. A VII. ötéves tervben az ilyen támogatási alap megszűnik, s a szolgáltató- egységek a helyi tanácsok támogatására lesznek utalva. Ezért egyetértek azzal a kezdeményezésével és megállapításával, hogy a nagyobb felelősség és önállóság közepette a helyi tanácsoknak a lakossági szolgáltatásokkal is felelősségteljesebben kell foglalkoznia. Ugyanis tisztában kell lennünk azzal, hogy a szolgáltatások színvonala a lakosság közhangulatát jó vagy rossz irányba befolyásolhatja. A végleges erőfeszítésnél Szeghalom Város Tanácsa ezt a feladatot is. mérlegelni fogja, s remélem, hasonlóképpen fognak gondolkodni a környező települések tanácsai is. Az elhangzottakat lejegyezte: B. Sajti Emese Jótanácsok autósoknak Hidegben, hóban az utakon Volt is, van is...? Európába beköszöntött a tél, síkosak, sárosak, jegesek az utak. Mindez a gép- járművezetőktől fokozottabb figyelmet igényel. Persze, a téli közlekedésből a járműveket sem lehet kihagyni. A téli autózásról beszélgettünk Mázán Lászlóval — 42 éves, közlekedésmérnök', kinevezett igazságügyi közlekedés szakértő —, a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatójával. — Nagyon sokszor elmondtuk, lehet hogy frázisként hat, de igaz: veszélyes üzem a közlekedés. Azok a szerencsés gépkocsivezetők, akik télen tanultak meg autót vezetni, nekik a nyári közlekedés kevesebb gondot jelent. Aki viszont nyáron tanulta a járművezetést, annak problémát okozhat a téli közlekedés. Néhány jó tanács, különösen a kezdő gép- járművezetőknek: figyeljenek az optimális sebességre, a fékek használatára, ügyeljenek a közlekedési szituációkra, vagyis az előzésre, kanyarodásra. — Hogyan készítsük fel gépkocsinkat a télre? — Már a tél beköszöntése előtt célszerű gépkocsinkat szakműhelyben felkészíteni. Ez fontos a forgalom biztonsága szempontjából és sok kellemetlenségtől is megszabadulhat így az ember. A forgalom biztonsága megkívánja, hogy lehetőleg fékpadon ellenőrizzük a fékek hatásosságát. Biztosítani kell a kerekeknek az azonos fékerőt, ugyanis különböző fékerőnél sáros, jeges úton megcsúszhat, megperdülhet az autónk. Ha kocsink megcsúszott, akkor a fékpedált engedjük fel, motorfékkel, kormánymanőverrel igyekezzünk egyenesbe hozni, egyenesben tartani a járművet, majd guruljunk az útpadkára. Télen és nyáron jelentős különbség van a kézifék használatában. A fékszerkezetek párás, esős időben el- nedvesednek, ezért fagypontnál a behúzott kézifék fékpofái odafagynak a fékdobhoz. Induláskor ez nemcsak gondot, hanem meghibásodást is okozhat. Volt rá példa, hogy így leszakadtak a kocsi fékpofái. — Mit tegyünk a világító- és jelzőberendezésekkel? — Feltétlenül szükséges a fényszórók műszeres beállítása. Tapasztalataim szerint nagyon sok autó helytelenül beállított fényszórókkal közlekedik, ami a kedvezőtlen téli látásviszonyoknál növelheti a veszélyhelyzetet. Adott esetben célszerű és hasznos a ködlámpák használata, s ajánlott a hátsó helyzetjelző ködlámpa bekapcsolása. Ha a látási viszonyok megkövetelik, akkor javasoljuk, egész nap a tompított fényszóróval a közlekedést. Ezzel ne spóroljunk, mert. csak utalok rá. a Kresz szabálya kimondja a látni és látszani elvet. Ide sorolnám még a párás és a jeges ablakok tisztítását, mert autóvezetéshez kevés a tenyérnyi kilátási felület. Ezzel együtt gondoskodjunk az ablaktörlők gumilapátjainak kifogástalanságáról és az ablakmosó berendezés alkoholos folyadékkal való feltöltéséről. — A gumiabroncsok milyenek legyenek? — Lehet radiál és diagonál egyaránt, de kifogástalan! Ismert: az őszi, téli közlekedési viszonyoknál a gumiabroncsok tapadása erőteljesen csökken. Ismétlem: csak kifogástalan gumiabroncsokkal vágjunk a ■télnek. A jó tapadást semmiféle spray, csodaszer nem pótolja. — Az üzembiztonság szempontjából mit ellenőrizzünk még különös gonddal? — A tél nagyobb elektromos felhasználást is igényel. Az akkumulátorokat utántöltéssel felkészíthetjük a télre. Egy jól feltöltött akkumulátor károsodás nélkül, gondtalan indítást garantál, akár mínusz 25 fokon is Az említettekhez hozzátartozik ggy nagyon lényeges dolog, nevezetesen az optimális sebességgel való közlekedés. — Tulajdonképpen ezen a kifejezésen mit értünk? — Optimális az a sebesség, amely elég gyors ahhoz. hogy biztonságosan elérjük úticélunkat, s elég lassú ahhoz, hogy veszélyhelyzet nélkül tegyük meg ezt az utat. Ezzel együtt fokozottabban ügyeljünk az előzésre, a nagyobb követési távolság betartására, az útkereszteződésben való közlekedésre, a vasúti és a gyalogos átjárókon való áthaladásra — mondotta befejezésül Mázán László. Szekeres András . . . csak éppen akkor és az nincs, amit venni szeretnénk. Ezt sajnos, azt hiszem valamennyien tapasztaljuk. Most például acryl vagy pamut gyermek harisnyanadrágot kerestem, kerestünk hiába. Ezt azért is furcsál- lottam, mert emlékszem, a harmadik negyedévben kény- szerszabadságrá küldte a Gyulai Harisnyagyár dolgozói egy részét, kénytelen volt visszafogni termelését, mert nem kelt az áru. És most itt a „szomszédban”. Békéscsabán a következőket hallom: Ifjúsági Aruház: — Sajnos. sem pamut, sem acryl harisnyanadrágot nem tudunk adni. Régóta hiánycikk. Nem, nem valószínű, hogy karácsony előtt még kapunk . . . Univerzál Aruház: — Pamut harisnyanadrágunk nincs, acryl általában van, de méret- és színhiányos a választék. Folyamatosan érkezik az áru, a szállítmányok összetétele eltérő, így hol ilyen, hol olyan nagyságú és színű termék kapható. A nagyobb méretű harisnya- nadrág inkább hiánycikk. Gyermekruházati: — Acryl harisnyanadrágot legfeljebb 5 éves gyermeknek adhatunk, pirosat. Nagyobb és más színű, valamint pamut nincs. És mit mond a gyártó? A gyulai gyár igazgatója: — Teljes kapacitással termelünk, tervszerűen, határidőre teljesítjük a rendeléseket, de fonalgondok mindig voltak. Különösen nehéz az acryl beszerzése. Egyébként arról, hogy miből, mennyit vehet most a kereskedelem, a Kereskedők Áruháza adhat pontos felvilágosítást. Kereskedők Áruháza. Gyula, az áruház vezetőnője: — Naponta érkezik és megy tovább az áru tőlünk. Gyermek pamut harisnyanadrág folyamatosan van. acrylból többet vennének, mint amennyit adni tudunk. Hogy hiánycikk lenne? Szerintem csinált gond. Szeptemberig bárki bármennyit vehetett Volna ... Persze, készletezni senki nem akar, pontosabban az állami kerskedelem a fennálló szabályok mellett nem tud készletezni. Most mindenki sokat akar, s mi próbáljuk arányosan kielégíteni az igényeket. Az igazsághoz tartozik az is. hogy a régi, folyamatosan nálunk vásárló partnerek némi előnyt élveznek ilyenkor . . . Nem, az Univerzál Áruház nem tartozik állandó, nagy vevőink közé. Nem tudom miért, nem rajtunk áll, természetesen minden hozzánk forduló kereskedőt igyekszünk maximálisan kiszolgálni. Ma például háromezer acryl harisnyanadrág „jött be”, biztos vagyok abban, hogy mire megjön az igazi hideg, minden gyereknek lehet meleg harisnyanadrágja. . . És ha már novemberben nagy hideg lett volna? Ide kívánkozik még az, amit a gyulai gyár igazgatójától hallottam. Szerettek volna az ünnepek előtti hetekben Békéscsaba sétálóutcájában nyílt árusítást szervezni, faházzal vagy sátorral. A városi tanács erre nem adott engedélyt. A gyulai tanács viszont igen, vagyis a gyulai sétálóutcában az idén is válogathatnak a harisnyák között. És nekik van igazuk . .. — SZÍ — Értesítjük tisztelt ügyfeleinket, hogy a bérmásoló-sokszorositó üzemünk a Békéscsaba, Kiss Ernő u. 6. sz alól elköltözött. Üj cím: Békéscsaba, Jókai u. 15. SZOLGÁLTATÁSAINK: — tervmásolás — lapmásolás — sokszorosítás — nyomtatványok, gépkartonok készítése — meghívók — névkártyák. Információtechnikai Vállalat Békés—Szolnok megyei Leányvállalata Sok száz doboz, s bennük sok száz harisnya a Kereskedők Áruházában Fotó: Fazekas László
