Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-09 / 288. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. DECEMBER 9., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Korparancs December a számvetés és a következő évi feladatok ki­tűzésének hónapja a gazdasági életben. A közvélemény ezúttal is érdeklődéssel várta, milyen tükröt mutat fel pártunk Központi Bizottsága az idei munkáról és mire szólít, hív 1986-os tennivalóinkat illetően. Ami a nem­sokára záruló óévről elhangzott az MSZMP KB decem­ber 4-i ülésén, az egybeesik mindnyájunk tapasztalatá­val: gazdaságunk, a termelő szférák hatékonysága nem javul kellően, a szokatlanul hideg tél, s a világpiaci akadályok is növelték hátrányainkat. Be kell érnünk az idén a tavalyinál mindössze 0,5 százalékkal nagyobb nemzeti jövedelemmel, az ipari termelés másfél-két szá­zalékos növekedésével, némileg csökkent építőipari és a < tervtől elmaradt mezőgazdasági termeléssel. Eszerint nincs is jó hír? Van. Mert míg régebben eredményként könyveltük el az ország fizetőképességé­nek megőrzését csökkenő reálbérek mellett, az idén már enyhén növekvő reáljövedelemmel értük el ugyanezt. És arról se felejtkezzünk el, hogy a tervtől elmaradt muta­tók is fejlődést takarhatnak, bár — megismételjük, sőt aláhúzzuk — az előrehaladás mértékével egyáltalán nem vagyunk elégedettek. A Központi Bizottság számba vette mindazt az erőfe­szítést, amit ki-ki a maga helyén a mai létbiztonságun­kért, az elfogadható ellátásért, a fejlett szocialista vív­mányok megőrzésére tett. Azért, hogy évről évre, ha mégoly kis lépésekkel is, de előrehaladjunk. Ez az erő­kifejtés — okosabb mederbe terelve, gondosabban fel­használva — biztosítéka annak, hogy jövőre a párt szán­déka szerint kicsit merészebb célokat követhessünk, ne­vezetesen: élénkebb gazdasági növekedést érjünk el. Ter­mészetesen a nagyobb fordulatszám csak a jövedelmező tevékenység mellett kínál többet: ezért továbbra is ja­vítjuk iparunk termelési szerkezetét, kiemelve a maga­sabb feldolgozottsági fokú termékek kibocsátását — az a drágább ugyanis. Igyekszünk a ráfizetéses vállalatokat nyereségessé változtatni, ha fontos cikkeket gyártanak. A mezőgazdaságban is a nagyobb hozamok jelentik a célt, kevesebb anyag és energia felhasználásával. A hatékonyság szót gyakran használjuk, talán el is koptatjuk. Mégis olyan korparancsot jelez, amelynek en­gedelmeskednünk kötelező. A Központi Bizottságnak a jövő évi tervre és költségvetésre vonatkozó irányelvei is hatékonyságcentrikusak. Ezt mutatja, hogy a több mint 200 milliárdos beruházási munkát elsősorban a korsze­rű technológiák, a műszaki haladás megvalósítására fordítjuk, folytatjuk a sok verítéket, bányászerőt kímélő Paksi Atomerőmű és a bős—nagymarosi vízlépcső épí­tését. Számottevően javul a telefonellátottság is, hiszen a modern hírközlés ma már termelőerő. Lesz-e látszata az elvárt jobb munkánknak? Kimondja a Központi Bizottság határozata, hogy a népgazdaság teljesítményével arányosan javulniuk kell az életkörül­ményeknek. Számokban kifejezve: a lakosság reáljöve­delme, fogyasztása egy százalékkal, pénzbeli jövedel­münk 6, az átlagkereset 5—5,5 százalékkal növekszik. Mindez a tervezett 5 százalék fogyasztói árszínvonal-nö­vekedés mellett! Azt jelenti ez mindenekelőtt, hogy az árak nem „emésztik fel” a többletbevételeinket. Sőt, gondolhatunk a szénfalnál dolgozók, a közvetlen terme­lésirányítók bérének soron kívüli emelésére is. Méltány­landó, hogy mellettük sor kerül a 70 éven felüli nyugdí­jasok megsegítésére is. A több mint 2 milliós nyugdíjas­társadalom leginkább rászoruló rétege jut így támogatás­hoz, azok, akiknél a régi nyugdíjuk reálértéke a legin­kább csökken. A gyermeknevelők gondján enyhít a gyermekgondozási díj kiterjesztése a gyermek másfél éves koráig. A legnagyobb társadalmi probléma, a lakás­kérdés megoldását jövőre 63—65 ezer lakás felépítésével kívánjuk szolgálni. Figyelmeztetett a Központi Bizottság, hogy mindez csak úgy érhető el, ha megszüntetik a munkafegyelem lazaságait. „Megfelelő munkaszervezéssel, jogi szabályo­zással, szemléletformálással biztosítani kell a munkaidő- alap teljes kihasználását, és növelni kell e téren a veze­tők és a dolgozók felelősségét” — állapította meg a párt vezető fóruma. Terveink megfogalmazásakor nem felejtjük el hozzá­tenni: tehetségen, erőn kívül mindehhez még béke is kell. Az MSZMP Központi Bizottsága ennek is hangot adott, amikor Kádár Jánosnak, a párt főtitkárának a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai talál­kozójáról adott tájékoztatója alapján igen jelentősnek ítélte Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi tárgya­lásait. A magyar népet méltán tölti el bizakodással az, hogy a két nagyhatalom vezetője az atomháborút lehe­tetlen megoldásnak ítélte, kimondva, hogy azt soha nem lehet kirobbantani. Mind gazdasági céljainkban, mind p)edig biztonságunkban támaszkodunk a szocialista or­szágok közösségére, mindent megteszünk a békéért — hangzott a Központi Bizottság fórumáról. Ez ugyanis a legfontosabb külső feltétele annak, hogy a jobb életet ígérő terveinket — felelősebb és hatékonyabb munkával — valóra váltsuk. Komornik Ferenc Magyar1—egyiptomi vállalatközi árucsere Vasúti csúcsforgalom Az idén júliustól kereske­dőházként működő Trans- elektro Külkereskedelmi Vállalat 5-5 millió dollár ér­tékű export-, illetve import- keretmegállapodást írt alá — több magyar vállalat képvi­seletében — a kairói Arab Foreign Trade Co. képvise­lőivel. Az ezt kiegészítő bankközi megállapodást a Külkereskedelmi Bank és az egyiptomi Export Deve­lopment Bank megbízottai kötötték meg. A keretmegállapodás alap­ján többféle magyar árucikk kivitelére nyílik lehetőség 1986-ban, így a többi között elektromotorok, hegesztőgé­pek, hűtőgépek és izzólám­pák szállítására. Ellentétel­ként egyebek között mélyhű­tőládák, textíliák és ruházati cikkek, cipők és bőráruk ér­keznek Egyiptomból. a Dél-fllföldön Csúcsforgalmat bonyolí­tottak le vasárnap a MÁV Szegedi Igazgatósága mun­katerületén. A Dél-Alföldön összesen 1700 áruval rakott vasúti kocsit fogadtak, illet­ve indítottak, jórészt a vál­lalatok iparvágányairól. A vállalatok számos helyen, mint például Békéscsabán és Szegeden órák alatt kiürí­tettek és visszaadtak a for­galomnak zúzott kővel. il­letve más útépítő anyaggal rakott, 20—25 vagonos irány­vonatokat. Az útnak indított áruk közül a legnagyobb té­tel még mindig a cukorré­pa: több mint 360 vagonnal továbbítottak a feldolgozó gyárakba. Az év végi, ünne­pek előtti forgalmat hamaro­san növelik a Duna—Tisza közi borgazdaságok szállít­mányai is: az első, pezsgővel rakott irányvonatot vasárnap indították útnak Bácsalmás­ról és Izsákról külföldre. Tanácskoztak a szakszervezetek Kiemeltek: Mexikó, Olaszország, NSZK, Franciaország, Lengyelország és Brazília Alig néhány perccel az­után, hogy Joao Havelange, a FIFA brazil elnöke és Jo­seph Blatter svájci főtitkár Mexikóvárosba érkezett, le­zárult a „találgatások kor­szaka” — a két neves sport­vezető azonnal a sajtó nyil­vánosságára hozta a FIFA 1986-os VB-döntőre vonatko­zó kiemelési javaslatát. A FIFA illetékesei elmondták: a szervezőbizottságnak ki­emeltként Mexikót (a ren­dezőt), Olaszországot (a cím­védőt), továbbá az NSZK-t, Franciaországot, Lengyelor­szágot és Brazíliát javasol­ják. A tájékoztatás szerint Olaszország a Pueblában és Mexikóvárosban küzdő A- csoportot vezeti. Mexikó a B- csoport kiemeltje, mexikóvá­rosi és toluca-i mérkőzés­színhelyekkel. A C-csoportba kerül Franciaország (Leon és Irapuato), a D-csoportot Bra­zília vezeti és Guadalajará- ban játszik, az NSZK az E- csoport kiemeltje (Queretaro, Mexikóváros), Lengyelország pedig az F-csoporté (Mon­terrey). A kiemeltek mellé három másik urnából húzzák a csapatokat. Egy urnába ke­rülnek a dél-amerikaiak: Ar­gentína, Paraguay és Urug­uay, valamint a három leg­jobb európai: Anglia, a (Szovjetunió és Spanyolor­szág. A következő urna hat csa­pata: Algéria, Marokkó, Dél- Koreá, Irak, Kanada és min­den valószínűség szerint Dá­nia. A negyedi urnába kerülő válogatottak: Portugália, Bulgária, Észak-Irország, Skócia, Belgium és Magyar­öt ágazati szakszervezet kongresszusa ülésezett szom­baton a fővárosban. Az épí­tők székházában folytatta munkáját az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének kongresz- szusa. Az Édosz székházá­ban összeült az Élelmezés­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének, a Néphadsereg Mű­velődési Házában a Közal­kalmazottak Szakszervezeté­nek, a SZOT-iskolán a Bőr­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének, a Fővárosi Tanácsnál pedig a Közlekedési és Szál­lítási Dolgozók Szakszerve­zetének kongresszusa. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének kongresszusán felszólalt Gyulavári Pál, Bé­kés megye tanácselnöke. (Felszólalását lapunk 3. ol­dalán közöljük.) A Gyulai Várfürdő fedett uszodájának géptermében rendsze­resen ellenőrzik az uszoda vizének tisztaságát. Folyamatosan mérik a vízben levő anyagok, különösen a szabad, illetve kö­tött flór tartalmát. Ennek is köszönhető, hogy az aránylagos kihasználtság mellett sem fordult eddig elő komolyabb fer­tőzés. Képünkön Kádár József vesz vízmintát Fotó: Béla Ottó Megnyitották az „Orosháza sporttörténete” kiállítást hpzni majdan a városi sport­múzeumot”. A kiállítás már valóság. Aligha találtak volna mél­tóbb és nevesebb sportem­bert a megnyitón a gazdag anyag méltatására, mint Mátrai Sándor 80-szoros lab­darúgó-válogatottat, aki meghatottan, bizony köny- nyeivel küszködve lépett a mikrofonhoz, s dr. Hévvízi Sándor múzeumigazgató kö­szöntője után meg is je­gyezte: nem lehetne ezt a „mérkőzést” pályán in­kább . . Az egykori orosházi diák elöljáróban a nemes vállal­kozásról szólt, hiszen orszá­gos viszonylatban is kevés példát tudunk hasonlóra, A kiállítás segít abban, hogy felelevenítse a helyi sport­pályák régi kedvenceit, egy­szersmind emléket állítva nekik, közben felvillantva a sok-sok kiváló sportember portréját, rendszerezze a legfontosabb eseményeket, eredményeket. Orosháza sportja az 1894-ben meg­épült polgári iskolai tornate­rem felépítésével kapott len­dületet. Kutatásokból tud­juk; már 1896-ban „kapuőr­ző láblapdázást” azaz labda­rúgást is játszottak, később korcsolyázóegylet alakult, 1898-ben pedig életre hívták az Orosházi Torna Egyletet. Az igazi, nagy tömegeket mozgósító sportegyesületek azonban csak jóval később jöttek létre, így 1912-ben az Orosházi Testgyakorlók Kö­re egy év múlva a mai OMTK elődje, amely ugyan­csak ezt a nevet, vagyis az Orosházi Munkás Testedző Kör nevet viselte. És .. . itt volt az első világháború előtt a legmodernebb vidéki uszoda, a Diana-fürdő. (Folytatás a 8. oldalon) A sport nagy ünnepei kö­zé nemcsak az emlékezetes győzelmek, sorsdöntő gólok tartoznak. Hogy mennyire így van ez, arra bizonyíték a tegnap délelőtti, orosházi Szántó Kovács Múzeumban rendezett ünnepség is. Már jóval a meghívón jel­zett 11 óra előtt zsúfolásig megtelt valamennyi emeleti terem. Régi nagy csaták hő­sei, idős sportemberek üd­vözölték egymást, legtöbben sok-sok év után találkoztak újra. Alighanem Soós Fe­renc egyik nagy, dédelgetett álma valósult meg: az Oros­házi Városi Tanács testneve­lési és sportosztályának cso­portvezetője 10-egy néhány évvel ezelőtt mondogatta először, „elkezdtük az anyag- gyűjtést, szeretnénk létre­Mátrai Sándor méltatja a kiállítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom