Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-05 / 285. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 1 MEGYEI TMNACS LAPJA 1985. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,8# forint XL. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM Magyar—szovjet egészségügyi és orvostudományi együttműködés illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Kádár János elvtársnak, a párt főtitkárának tájékoztatóját a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról. Megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló előterjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Teljesítették VI. ötéves tervüket az oroszlányi bányászok Magyarország és a Szovjetunió Egészségügyi minisztériuma további öt évre meghosszabbította egészségügyi és orvostudományi együttműködését. Az 1986—1990. évre szóló tervet a két minisztérium képviselői a napokban írták alá Budapesten, az Együttműködési Állandó Munkacsoport VI. ülésén. Meghatározták ugyanakkor együttműködésük fő irányait is: eszerint közös tudományos kutatásokat végeznek többek között az anya- és gyermekvédelem, a szív- és. érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a munkaegészségügyi és foglalkozási megbetegedések, valamint a rekonstrukciós sebészet terén. A program jórészt a magyar és a szovjet intézetek közvetlen együttműködése révén valósul meg. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem például a Moszkvai Gyermekgyógyászati és Gyermeksebészeti Intézettel együtt a gyermekkori krónikus veseelégtelenség korai felismerésének és gyógykezelésének újabb lehetőségeit, a Moszkvai Pirogov Orvos- tudományi Egyetemmel pedig a bőrbetegségeknél alkalmazható új immunológiai módszereket kutatja. A szegedi orvostudományi egyetemmel az epeúti, a máj- és hasnyálmirigy-betegségek új diagnosztikai és kezelési módszereit tanulmányozza. A debreceni orvostudományi egyetem a kijevi orvostudományi egyetemmel együtt a krónikus tüdőbetegségek diagnosztikai módszereit vizsgálja. Az Országos Traumatológiai Intézet és a Kijevi Ortopédiai Intézet a törések után fellépő csont-vérkerin- gési rendellenességek gyógyításának új módszereivel foglalkozik. Az együttműködő magyar és szovjet tudományos kutató és oktatási intézetek szakemberei ellátogatnak egymás intézményeibe, közösen folytatnak vizsgálatokat, kölcsönösen tájékoztatják egymást a kutatásaik eredményeiről. Az új ötéves terv megvitatásakor elemezték az 1981 —1985. évi együttműködési terv megvalósítását. Megállapították: az idegsebészeti, onkológiai, . haematológiai. pulmonológiai. nephrológiai, élettani, valamint az ionizáló sugárzással kapcsolatos kutatásaik voltak a leghatékonyabbak. Új módszereket dolgoztak ki az agyvelőda- ganatok gyógykezelésére, továbbá májvírus. alkohol okozta, valamint öröklött betegségek megkülönböztetésére. Tudományos módszereket javasoltak az iskolai órák nehézségi fokának, a tanulók érzelmi állapotának értékelésére. A most záruló tervidőszakban a szovjet szakemberek megismerkedtek a magyar orvosképzés szervezésével, számos betegség diagnpiszlizálásánakj és gyógykezelésének új módszereivel. A magyar szakemberek viszont megismerték többek között a szovjet onkológia, kardiológia, traumatológia, farmakológia, az anya- és csecsemővédelem eredményeit. Az együttműködés révén a két ország egészségügyében 96 új vizsgálati módszert vezettek be, 18 módszertani ajánlást, öt kézikönyvet adtak ki. s számos tudományos cikket közöltek. A szovjet egészség- ügyi intézményekben sok, különleges kezelést igénylő magyar beteget részesítettek ellátásban. Ebben az időszakban a két ország egészségügyi minisztériumainak vezetői rendszeresen találkoztak és tájékoztatták egymást országaik egészségügyi fejlődéséről. Megállapították, hogy együttműködésük elősegítette országaik egészségügyi ellátásának javítását, orvostudományi eredményeinek hatékonyabb hasznosítását. Szerdára teljesítették hatodik ötéves tervüket az Oroszlányi Szénbányák dolgozói. A tervciklus kezdetén 14 millió 855 ezer tonna szén termelését tervezték, de időközben a megnövekedett igények miatt ezt 14 millió 965 ezer tonnára módosították. Most ennek a kötelezettségnek tettek eleget az oroszlányiak: Ezen belül a lakosságnak szánt minőségi szénből az eredetileg tervezettnél 270 000 tonnával többet szállítottak, összesen 5,2 millió tonnát. A jó eredményt többek között az tette lehetővé, hogy ebben a tervidőszakban kezdődött meg a szén kiaknázása az eocénprogram első bányájában, a márkushegyi aknában. E korszerű bányáOrszágos konferenciát tartottak szerdán Kecskeméten a szőlőtermesztés jövőjéről. A kertészeti egyetem szőlészeti és borászati kutatóintézete által összehívott tanácskozáson — amelyen több hatszáz szakember vett részt — egyebek között azt hangsúlyozták, hogy immár halaszthatatlan teendő a szőlő- termesztés megújítása. Sürgeti ezt a nagy veszteségeket okozó legutóbbi tél is. amely a terméskiesésen kívül 10 ezer hektárnyi területen a szőlő teljes kipusztuból kerül felszínre a hazai mélyművelésű szánbányák termelésének tíz százaléka. A folyamatos munkát tervszerű vágathajtással alapozták meg. Az öt év alatt 122 ezer méter vágatot építettek a vállalat bányáiban, hogy a széntermelő brigádoknak mindig időben és megfelelő mennyiségben előkészítsék a fejtéseket. A hétezer dolgozót foglalkoztató oroszlányi bányavállalatnál az elmúlt öt évben különösen nagy gondot fordítottak a munkavédelemre, a műszaki fejlesztésre, a nehéz fizikai munka megkönnyítésére. Munka- és egészségvédelmi beruházásokra csupán az idén több mint 50 millió forintot költöttek. lását okozta, 25 ezer hektáron pedig oly mértékben károsította az ültetvényeket, hogy újra kell nevelni a tőkék termőkarjait. Ahhoz, hogy gazdaságos legyen a szőlőtermesztés, az eddiginél belterjesebbé kell tenni az ültetvényeket, s legalább 16—18 tonna hektáronkénti hozamot kell elérni. A fajtaváltáshoz, a termőhelyek megválasztásához jók a lehetőségek: az utóbbi évtizedek 30 új nemesítésű borszőlő hibridjéből, illetve kiónjából válogathatok ki a jövő borszőlőfajtái. Konferencia a szőlőtermesztésről Vasúti előszállítások A jövő évi előszállítási kedvezményekről tájékoztatót tartott szerdán Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese. összesen csupán alig hárommillió tonna kedvezményezett árut fuvarozott a vasút az év első három hónapjában, s több mint 35 millió forint fuvardíjkedvezményt nyújtott a fuvaroztatóknak. Jövőre a vasút újból a január 1. és március 31. közötti időszakra hirdeti meg előszállítási akcióját. Ügy tervezik, hogy a nagyobb ösztönzés érdekében az eddig érvényben levő 10 százalék helyett 20 százalékos kedvezményt nyújtanak a fuvaroztatóknak. A vezérigazgató- helyettes szólt arról is, hogy változatlan marad az előszállítási akcióba bevonható árufajták köre. Az előszállítással megegyező időszakban ismét rendez rakodási versenyt is a MÁV. Tegnap, kedden délután Löküsházán a gyulai áfész vezetői átadták a község lakosságának a rekord gyorsasággal — mindössze két hét alatt — elkészült, korszerűen felszerelt, mélyhűtőkkel ellátott kis ABC-áruházat. A mintegy 300 négyzetméter alapterületű üzletben másfél millió forintos árukészlettel segítik elő a község lakosságának ellátását a vegyi áruktól az élelmiszerekig Fotó: Béla Ottó Napirenden a „Foaia noastra” Nemrégiben Gyulán a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének székházában több fontos napirendet vitattak meg a szövetség mellett működő bizottságok. Elsőként a közművelődési bizottság ülésén Sz. Kiss János értékelte évi munkájukat, valamint rendezvényeiket. Egyik legfontosabb volt ezek között a tavasszal Méhkeréken sorra került román nemzetiségi kulturális találkozó, amelyen több együttes mutatta be a nemzetiségi hagyományokon alapuló műsorát. Megvitatták a jövő évi munkatervjavaslatot is. Ebben szerepel egyebek között — főleg a felnőttek számára — kiírásra kerülő román nemzetiségi kulturális seregszemle, amelyet úgy szeretnének megrendezni, hogy minél szélesebb réteget mozgósítsanak. Ezért a községekben kezdik, majd egy megyei elődöntő következne. Az országos döntőt 1987-ben tartják Kétegyházán. A sajtóbizottság ülésén Hocopán Sándor, a Foaia noastra főszerkesztője adott tájékoztatást a szerkesztőség ez évi munkájáról és kérte a bizottságot, hogy adjanak több segítséget a szerkesztőség kollektívájának ahhoz, hogy minél színesebb, sokrétűbb lapot tudjanak adni az olvasóknak. Az anyanyelv-oktatási bizottságon Martyin György és Cs. Nagy Lajosné értékelését hallgatták meg, majd elfogadták a jövő évi munka- programot. Kép, szöveg: Béla Ottó Illúziók és veszélyek A „Csillagháború — Illúziók és veszélyek” című kiadvány magyarországi megjelenése alkalmából olvasói konferenciát rendezett szerdán az Országos Béketanács és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Budapesten, a Semmelweis utcai kulturális intézményben. A Szovjetunióban az idén megjelent kötet magyar kiadását a Zrínyi Katonai könyvkiadó és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában vehetik kézbe az olvasók. A konferencián részt vett és felszólalt Ivan Aboimov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. A felszólalók felhívták a figyelmet arra, hogy a világűr militarizálása a háborús veszély újabb forrása lehet, annak megakadályozása korunk halaszthatatlan feladatává vált. Élénkülő ÁFB-kötvénypiac Az Állami Fejlesztési Bank kötvénypiacán az idén nemcsak a lakossági kötvények, hanem a vállalati értékpapírok iránt is jelentősen megnőtt az érdeklődés. Korábban elsősorban a lakosság által vásárolható értékpapírok kereslete haladta meg a kínálatot. A vállalati értékpapírok növekvő forgalma azzal is magyarázható, hogy ezeket újabban a bank nem bizományba, hanem készpénzért vásárolja meg. Ez megnövelte az ilyen kötvények iránt a bizalmat, ami most már piaci forgalmukban is jelentkezik. Ugyancsak élénkíti a forgalmat, hogy az utóbbi néhány esztendőben alakult új pénzintézetek nemcsak az értékpapírok kibocsátásába, hanem a kötvények vásárlásába is bekapcsolódtak. Többségük főként azért jelentkezik mindinkább vásárlóként is a piacokon, mert tartalékainak egyre nagyobb hányadát igyekszik könnyen értékesíthető kötvényekben elhelyezni. összességében megállapítható: a kötvénypiac jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakosság körében és a vállalatoknál egyaránt nőjön a megtakarítási kedv, s gyorsuljon a tőkeátcsoportosítás. A kötvényvásárlók 20—40 százaléka általában nem az OTP- ből veszi ki pénzét, hanem egyéb megtakarításait fekteti be az értékpapírokba. Az ÁFB-nél új értékpapírformák kidolgozásával szeretnék tovább növelni a megtakarítási kedvet, s egyúttal újabb rétegeket is be kívánnak vonni a kötvényvásárlásokba. A kötvénypiac működési feltételeinek javítása érdekében az Állami Fejlesztési Bank összehangolja tevékenységét más pénzintézetekkel. Már eddig is jó együttműködés alakult ki a lakossági kötvények kibocsátásában az ÁFB és az OTP, illetve a vállalati kötvényforgalomban az ÁFB és a Magyar Nemzeti Bank között. Lehetőséget látnak arra is, hogy a pénzintézetek az értékpapírok kibocsátását az eddiginél jobban ösz- szehangolják, javítva ezzel a forgalomba hozatal feltételeit. Nagyobb összegű értékpapír esetén több pénzintézet is részt vehetne a kibocsátásban, megosztva a kockázatot. Ennek feltételeit az Állami Fejlesztési Bank szakemberei jelenleg vizsgálják.
