Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP1A 1985. DECEMBER 31., KEDD Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM Együtt gondolkodva, együtt cselekedve irta: Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke H a egy szóval kellene jellemeznem a mögöttünk álló időszakot, azt mon­danám, 1985 a számvetések éve volt. Ebben az évben — különböző fontos belpolitikai eseményekhez, jelentős évfordulókhoz kapcsolódva — többször számba vettük, mit ért el ez az ország, ez a megye negyven év, s különösen a leg­utóbbi tervciklus alatt. Talán sokan már unják is a számokat, elegük van a gondok és az eredmények sorolásából. Be kell val­lanom, én híve vagyok annak, hogy időről időre mérlegre tegyük és a nyilvánosság elé tárjuk helyzetünket. Minden állampol­gárnak joga van ismerni munkája ered­ményét, joga, van tudni, hogy az általa megválasztott testületek és vezetők ho­gyan teljesítik megbízatásukat, miként sá­fárkodnak a rájuk bízott anyagi eszközök­kel. Ez az alapja az értelmes cselekvés­nek, a tudatos választásnak, az okos bele­szólásnak — végső soron a szocialista de­mokráciának. Másrészről pedig továbblép­ni, jövőt tervezni csak reális helyzetfelmé­résből kiindulva lehet. Őrölnünk kell annak, hogy a tanácsi tes­tületekben mindinkább él a „szeretném magam megmutatni” szándéka. Nem öncé­lúan, hanem a nyitottság, a kontroll, a párbeszéd igényével. Ha ez megfelelő fo- gadókészségre talál — mert ez is fontos —, mindannyiunk épülésére szolgálhat. Ezért igyekszem röviden számot adni a megye lakosságának az 1985. évi tanácsi gazdál­kodásról, Nem kis feladat ez, hiszen ab­ban a tudatban kell elvégezni, hogy az el­múlt időszakban érezhetően erősödött a megye lakosainak igénye az életkörülmé­nyek mennyiségi és minőségi javítása iránt. Azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az elmúlt év a hatodik ötéves terv lezárá­sa és a hetedik ötéves terv előkészítése je­gyében telt el. Már az 1985. évi fejlesztési terv készíté­sekor is nyilvánvaló volt, hogy ez az év meghatározó lesz mindkét középtávú terv­időszakot illetően. Sajnos, a tanácsok fej­lesztéseit alapvetően befolyásoló, már a korábbi években is tapasztalt kedvezőtlen tendenciák az idén is érvényesültek. Ilyen körülmények között különösen örvendetes, hogy a legalapvetőbb célkitűzések mégis megvalósultak, hogy a tanácsi gazdaság tervszerű fejlődéséről számolhatunk be. A lakossági ellátás javítására a tervezett­nek megfelelően 1,3 milliárd forintot fordí­tottak a tanácsok. Folytatódott a középtá­vú tanácsi tervben kiemelt társadalmi­gazdasági programok végrehajtása: a la­kásépítés, az általános iskolai tanteremfej­lesztés, a kórházak rekonstrukciója, az egészséges ivóvízellátás megteremtése. Megkezdődhetett a fiatalok és a nagycsa­ládosok lakáshelyzetének javítását szolgáló intézkedések foganatosítása, a félkészülés a középfokú oktatás területén a demográ­fiai hullám fogadására. Ebben az évben 2900 új lakást építettek a megyében, amelynek döntő hányada csa­ládi ház. A lakásgazdálkodás területén je­lentős előrelépés volt, hogy sikerült 600 fiatal házas, illetve nagycsaládos gondjait megoldani. Az egészségügyi ellátáson be­lül folytatódott a gyulai és békéscsabai kórház rekonstrukciója, az alapintézmé­nyek fejlesztése, a szociális otthoni hálózat bővítése. Békésen átadták a szociális ott­hon 50 férőhelyes új gondozási egységét, Gyulán ifjúsági egészségügyi központ, Ge­rendáson egészségügyi központ. Mezőhe­gyesen 20 férőhelyes bölcsőde épült. A tervidőszak elején megkezdett általános is­kolai program mérsékelt ütemben folyta­tódott, 23 új tanterem készült el. Az el­múlt negyven év legnagyobb megyei kul­turális beruházása fejeződött be m orszá­gos viszonylatban is kiemelkedő megyei könyvtár átadásával. Ez évben már gyer­mekeket fogadott a szanazugi úttörőtábor. Folytatódott a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító építése és a megye több települését, mintegy 265 ezer lakost érintő ivóvízmi nőség-javító beruházás. A legveszélyeztetettebb települések egészséges ivóvízellátását vízkeveréses módszerrel átmenetileg sikerült megolda­ni. Elkészült a Szarvas gázellátását szol­gáló távvezeték. Mindezek a megye lakosságának tevő­leges és nem kis anyagi hozzájárulásával valósultak meg, ami ismételten igazolta a békési emberek hagyományos áldozatkész-, ségét. Az év vége felé haladva többfordulós társadalmi és szakmai viták, széles körű egyeztetések után kirajzolódtak az előt­tünk álló tervidőszakra vonatkozó elkép­zelések. Az 1986. év és a hetedik ötéves tervidőszak fejlesztéspolitikájában lénye­ges változást hoz, hogy módosul a tanácsi gazdaság szabályozó rendszere. Ennek lé­nyege, hogy valamennyi tanács a telepü­lések lakosságszáma alapján differenciált mértékű „fejkvótában” részesül. Így kerül a helyi tanácsokhoz a fejlesztési pénzesz­közök csaknem fele, s a fennmaradó részt kiemelt célokhoz, feltételekhez kötötten kaphatják meg. Ilyen, úgynevezett céltá­mogatott feladatok: a lakásellátás fejlesz­tése, közép- és általános iskolai tantermek építése, a közműellátáson belül a vízellá­tás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás. Ez a korábbinál lényegesen kedvezőbb felté­teleket biztosít tanácsainknak, mivel ön­állóan, a lakosság igényeit messzemenően szem előtt tartva dönthetnek pénzeszköze­ik felhasználásáról. Az önállóság növekedésével megnő a tanácsok felelőssége is. Sokkal körültekin­tőbben kell feltárniuk a döntések előzmé­nyeit és várható következményeit, mert nagyobb lesz a döntések kockázata. Ez azt a kötelezettséget rója a testületekre, hogy a döntések meghozatala előtt minden eddi­ginél jobban támaszkodjanak a lakosságra, a településeken működő társadalmi és tö­megszervezetekre. Ugyanakkor azt is fi­gyelembe kell venniük, hogy a közérdek nem mindig azonos a közvéleménnyel. Te­hát a gazdálkodás megújulása a tanácsi munka tartalmi és módszerbeli felfrissíté­sét és átalakítását is megköveteli. A lakosság életkörülményei a hetedik ötéves tervidőszakban tovább javulhatnak. Bízunk abban, hogy a sokat emlegetett — és tegyük hozzá: jogosan emlegetett — el­maradottságunk a kilencvenes évekre csök­kenni fog. A központi szervek által elis­mert hátrányunk csökkentésére 1,4 milli­árd forintot kapott Békés megye. Ez az összeg az intézmények működtetési színvo­nalának emelését, de főleg egyes kiemelt célkitűzések (pl. a vízminőség javítása) valóra váltását teszi lehetővé. A tanácsok fejlesztési célú kiadásai jö­vőre meghaladják az 1,5 milliárd forintot, amelynek körülbelül 80 százalékát — el­gondolásaink szerint — a lakásellátás, a vízgazdálkodás, a kulturális és az egész­ségügyi ellátás feltételeinek javítására for­dítjuk. Az ideivel azonos számú lakás fel­építésével számolunk. Az egészségügy ki­emelt feladata a folyamatban levő gyulai ■és békéscsabai kórházrekonstrukciók jövő évi befejezése, amelyre 100 millió forin­tunk van. Az oktatás területén 15 új álta­lános iskolai és 8 középiskolai tanterem építését tervezzük. Folytatódik a Jókai Színház felújítása, és Békéscsabán a sport- csarnok beruházása. Az ivóvíz minőségé­nek javítására 220 millió forintot költhe- tünk. Ennek eredményeként véglegesen megoldódik Bucsa egészséges ivóvízellátá­sa, s tovább haladnak a vízbázis bővítését célzó feltáró és rendszerkiépítési munkák Befejeződik a békéscsabai biológiai szenny­víztisztító építése. A kiemelt feladatokon túlmenően a települések mindennapjait be­folyásoló kisebb fejlesztések is lesznek, amelyek az emberek közérzetét javíthat­ják, erősíthetik ragaszkodásukat szülőföld­jükhöz. És ez a legfontosabb! ■ z idén megint kevesebben lettek néhány százzal a békésiek. Több viszont a reményünk arra, hogy ez a folyamat végre megáll. Elértük, hogy az ország elismerte gondjainkat. Most már az kell, hogy együtt gondolkod­va és együtt cselekedve mi is megtegyük a magunkét. Ehhez az alkotómunkához kívánok a megye minden állampolgárának békés, boldog új esztendőt! Áruforgalom A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelenté­se szerint a lakosság az év elejétől november végéig 468,6 milliárd forint értékű árut vásárolt, 34,7 milliárd forinttal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Ez folyó áron 8, összehasonlít­ható áron 1,8 százalékos nö­vekedést jelent. Átlagos mértékben emelkedett a ru­házati cikkek értékesítése, ennél jobban az élelmiszere­ké és vegyesiparcikkeké, s jóval kevésbé a vendéglátá­sé. Kárpáti Ferencet honvédelmi miniszterré választották Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Kádár János tájékoztatta a testületet dr. Rudolf Kirchschlügernek, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására de­cember 11-én Ausztriában tett látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyet­értéssel tudomásul vette. A látogatás jelentőségét hang­súlyozva megállapította, hogy az hasznos volt, és ki­fejezte a két ország zavarta­lan, jó kapcsolatát, elősegíti ónnak további fejlődését gazdasági, kulturális és más területeken. Eredményesen szolgálta a két, eltérő társa­dalmi rendszerű ország kö­zötti jó viszony erősödését, és az általános európai együttműködés ügyét. Az Elnöki Tanács a gaz­dasági és polgári jogi társa­ságok, valamint gazdasági munkaközösségek tevékeny­ségének segítése érdekében és tulajdonszerzési lehetősé­gük bővítése céljából módo­sította a polgári törvény- könyv egyes rendelkezéseit. A testület törvényerejű rendeletet hozott a nem la­kás céljára szolgáló építmé­nyek adójáról. Az 1986. ja­nuár 1-én életbe lépő jog­szabály végrehajtását részle­tes pénzügyminiszteri ren­delet határozza meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a kisiparról szóló 1977. évi 14. sz. tvr-t. Ennek ér­telmében a Kiosz a jövőben ellátja a vállalati gazdasá­gi munkaközösségek egy ré­szének érdekképviseletét és segíti tevékenységüket. A pénzintézeti tevékenység hatékonyságának fokozása végett az Elnöki Tanács mó­dosította a takarékszövetke­zetekről szóló 1978. évi 22. sz. tvr. rendelkezéseit. A választójogi törvény alapján a testület időközi választást tűzött ki a Zala megyei 5-ös sz. országgyűlési választókerületben, és annak időpontját 1986. február 22- ében határozta meg. Az Elnöki Tanács személyi kérdésekben határozott, bí­rákat mentett fel és válasz­tott meg. Az Elnöki Tanács hétfői ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének javaslatára sze­mélyi kérdésekben határo­zott. Kárpáti Ferenc altáborna­gyot kinevezte vezérezredes­sé és megválasztotta honvé­delmi miniszterré. Hétfőn az Országház nán­dorfehérvári termében L o- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter letette a hivatali es­küt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Kárpáti Ferenc 1926-ban, ötgyermekes munkáscsalád­ban született a Borsod me­gyei Putnokon. 1945-ben lé­pett be a Magyar Kommu­nista Pártba. Még abban az évben a Madisz járási titká­ra, majd a megyei pártbizott­ság politikai munkatársa lett. 1948-ban lépett a hadseregbe, ahol mindvégig politikai munkásként dolgozott. Szá­zad-, zászlóalj-, dandár poli­tikai tiszti beosztásokban tel­jesített szolgálatot. Katonai­politikai akadémiát végzett. 1956-ban karhatalmistaként részt vett az ellenforradalom leverésében. 1958-tól 1970-ig az MSZMP Néphadseregi Bi­zottságának első titkára volt. 1970-ben -nevezték ki a nép­hadsereg politikai főcsoport- főnökévé. a honvédelmi mi­niszter helyettesévé. Kárpáti Ferenc 1971-től Pest megyé­ben országgyűlési képviselő. 1975-től 1985-ig az MSZMP. Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja volt. A párt XIII. kongresszusa a Köz­ponti Bizottság tagjává vá­lasztotta. A Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend és több más' kitüntetés birtoko­sa. Hétfőn a Honvédelmi Mi­nisztériumban parancsnoki értekezletet tartottak, ame­lyen részt vett Lázár György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke, Horváth István, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Czinege La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, valamint Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je is. Lázár György ismer­tette az Elnöki Tanács ha­tározatát Kárpáti Ferenc al­tábornagy vezérezredesi ki­nevezéséről, illetve honvé­delmi miniszterré történt megválasztásáról. Ezt követő­en Kárpáti Ferenc vezérez­redes megköszönte a párt- és állami vezetőtestületek bi­zalmát, majd szólt a néphad­sereg előtt álló feladatokról. Uj nyugdíjrendelkezések Az új nyugdíjrendelkezé­sekről hétfőn sajtótájékoz­tatót tartottak az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság képviselői. El­mondották: a VII. ötéves terv egyik fontos célkitűzé­se a nyugdíjak reálértéké­nek — fokozatosan bővülő körben megvalósuló — meg­őrzése. Ehhez kapcsolódik az a közelmúltban már ismert­té vált intézkedés, hogy 1986-tól meghatározott kör­ben a nyugdíjak emelése az éves népgazdasági tervben előirányzott fogyasztói ár­emelkedés mértékéhez iga­zodik. Egyelőre a népgazda­ság lehetőségei nem biztosít­ják, hogy ez az intézkedés a nyugdíjasok teljes körére ki­terjedjen. Ezért a fogyasztói árszínvonal változásának megfelelő évenkénti rendsze­res nyugdíjemelés a legin­kább rászorulókat — a 70. életévüket betöltőiteket és a súlyosan rokkantakat, to­vábbá a vakok személyi já­radékában, illetőleg rend­szeres szociális segélyében és a hadigondozási pénzellátás­ban részesülőket — érinti. Mivei 1986-ban a fogyasztói árszínvonal a népgazdasági terv szerint 5 százalékkal növekszik, az említett kör­ben a nyugdíjakat is 5 szá­zalékkal, de legalább 150 fo­rinttal emelik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom