Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-29 / 304. szám
1985. december 29.. vasárnap e BH2DHS 0 magánlakás-építés a KNEB szemével 0 flz építkezők védelmében A korszerű csoportos családi házak és kis társasházak telekellátása megoldatlan. Az intenzív beépítési formákhoz ugyanis már csatornázás, szennyvíztisztítás szükséges, s a költségeknek nincs fedezete. , A lakosság sérelmesnek tartja, hogy a tanácsok újabban az infrastruktúra kiépítésének költségeit igyekeznek az érintett terület lakóira áthárítani, míg a hasonló fejlesztéseket másutt korábban tanácsi forrásokból finanszírozták. Feszültségeket okoz, hogy a közműves telkeket a tanácsok az OTP részére mérsékelt áron juttatják, az építő- közösségeknek viszont a tényleges forgalmi értékhez közel álló használatbavételi díjért. A jelenlegi lakáspolitikai elvekkel ellentétes ez a gyakorlat, mivel nem az állampolgárt támogatják vagyoni-jövedelmi helyzetétől függően, hanem régi módon az építmények, illetve az építési módok közt tesznek igazságtalanul különbségeket. Kit és mit támogassunk? Az állami és a lakossági teherviselés arányaival együtt változtak a kivitelezési módszerek. Az előző évhez képest 1983-ban 70 százalékkal nőtt a családiház-építésre felvett OTP-kölcsönök száma, és 140 százalékkal az összege. Egy csapásra hiánycikké vált a tégla, a cserép és eladhatatlanná vált a panel. Az anyagellátási feszültségek 1985-től megszűntek, mivel központi intézkedések hutására nőtt a kínálat, az építkezési kedv pedig lanyhult. De változatlanul gond a korszerű technika, főleg a házgyárak kihasználása és a magánerős építkezések igényes kivitelezése. Minden korszerű megoldás többnyire drágább a hagyományosnál. Ez azonban csak részben tükröz valóságos költségkülönbségeket. A korszerű, új termékek árát ugyanis már a bekerülési költségek alapján határozzák meg. míg a régi hagyományos termék ára gyakran államilag támogatott. Szakemberek körében felvetődött, hogy célszerű lenne bizonyos építőanyagok (például kisméretű tégla, cement) ártámogatása helyett a korszerű, energiatakarékos termékeket (például az új szabványoknak megfelelő nyílászáró szerkezeteket) dotálni, illetve a felszabaduló összegekkel a rászoruló lakásépítőket segíteni. Vállalatok is építsenek A magánerős lakásépítésben kevés nagyvállalat vesz részt, jobbára kísérleti jelleggel. A szövetkezetek, az építőipari kisvállalkozások, sőt a kisiparosok részvétele is elenyésző. A lakosság jobbára házilagos kivitelezésben építkezik, s a szakmunkákat működési engedély, adózás és felügyelet nélküli fusizók végzik. Az illetékesek elnézőek a mindinkább szélesedő gyakorlattal szemben, mivel kapacitáshiányt pótol. nélküle a magánlakások túlnyomó többsége nem épülne fel. Pedig a negatív hatások nyilvánvalóak. Igen gyakran végeznek kőművesek, szerelők, burkolok, festők maszekmunkát főmunkaidőben. A statisztika kimutatja, hogy a szakmunkások a mellékesre koncentrálva a szervezetlen munkahelyekre vándorolnak. Sok szakszerűtlenség és súlyos kivitelezési (például statikai) hiba található az építkezéseken. A lakásépítéstől a vállalatok, a szövetkezetek azért idegenkednek, mert a maximált ár alacsony jövedelmezőséget tesz lehetővé, rossz a szakipari kooperáció és magasak a minőségi követelmények. A lakásépítés ösztönzését szolgálja, hogy 1986- tól a vállalatok, a szövetkezetek lakásonként 20 ezer forint (a fővárosban 24 ezer forint) adóvisszatérítést kapnak. Az a nagyvállalat például, amelyik 1000 lakást épít Budapesten, az 24 millió forinttal gyarapíthatja közvetlenül felosztható alapjait. Ez jelentős változást, esetleg kínálati túlsúlyt teremthet a lakásfronton, ösztönzik egyebek közt az iparosított (házgyári) technológiák széles körű alkalmazását a magánerős építkezéseken. Hosszú távon Az új lakáspolitikai rendelkezések hatályba lépését követően mindössze három év telt el, s máris jelentős eredményekről adhatunk számot. Nemcsak az építkezések területén. A kedvezőbb feltételek közt erősödött a lakásmobilitás, élénkült a vásárlás, a csere. A lépcsőzetes lakáshoz jutás keretében a fiatalok hamarabb juthatnak az első, bár nem végleges lakáshoz.» Az újragondolt lakáspolitikai elvek és a kiadott rendelkezések hosszú távra szólnak. A népi ellenőrzés vizsgálati tapasztalatainak hasznosítása lehetővé teszi, hogy az egész lakásgazdaság továbbfejlődjék a VII. ötéves tervidőszakban, a gazdasági ésszerűség és a társadalmi igazságosság jegyében. Kovács József Sarkad nagyközség hároméves lakásépítési programjának első évében, 1985-ben 38 magánerőből épülő lakáshoz adtak építési engedélyt. A következő évben a tervek szerint a sánc- nagykerti részben 59 telket értékesít a tanács a lakosság körében Fotó: Fazekas László A vegyes vállalati jogszabályok változása A pénzügyminiszter január 1-i hatállyal módosította a vegyes vállalatok alapításáról és működéséről szóló két jogszabályt. Ennek alapján egyszerűsödik a vegyes vállalatok engedélyezési rendszere és változik adózásuk. Magyarországon 1972 óta van lehetőség arra, hogy külföldi és magyar cégek közös kockázaton alapuló vállalkozásokat hozzanak létre. A pénzügyi feltételek jelenlegi változásának célja, hogy mind több olyan új társulás jöjjön létre, amely segíti a technológiai színvonal emelését, a munkaszervezés korszerűsítését és új exportképes termékek gyártását. A befektetési lehetőségek vonzóbbá tétele érdekében egyszerűsödik az engedélyezési eljárás. A jelenlegi kétlépcsős engedélyezési rendszer egylépcsőssé válik. Eddig tárgyalási és alapítási engedélyt is kellett kérni, ezután csak az alapításhoz szükséges engedély. Kedvezően változik a vegyes vállalatok adózása is. Eddig a jogszabályban leírt adókedvezményeket eseti elbírálás alapján kaphatták meg a vegyes vállalatok, így az alapítók a tárgyalások során nem számíthattak ezekre kellő biztonsággal. A jövőben nyilvánosságra hozzák azokat a feltételeket, amelyek alapján a kedvezményeket automatikusan biztosítják. A népgazdasági szempontból elsőbbséget élvező területeket előre meghirdetik, és ha a jogszabályban előírt feltételeknek u társulás megfelel, ötéves adómentességgel számolhat. A részletes szabályokat a Magyar Közlöny 1985 51-es száma tartalmazza. „Közelebb” a fővároshoz Örkénynél jobbra fordulunk, az M5-ösre A Békéscsaba és Budapest között autóval gyakran utazók a megmondhatói: a mindig zsúfolt 5-ös főúton vagy a valamivel szélesebb, de nem kevésbé telített 4-es főúton sohasem leányálom a kétszázegynéhány kilométeres távot a kormánykerék közelében eltölteni. A zsúfoltság enyhítése, az utazás kényelmesebbé tétele, de mindenekelőtt a baleset- veszély csökkentése rendkívül fontos a közlekedési program megvalósítása során. A gazdasági helyzet jelenleg nem engedi meg, hogy erőtejjesebb ütemben folytassák az autópályáink építését, így az M5-ÖS sem készülhet csak szakaszosan. Az óév vége felé azonban így is örömmel vették az autósok, hogy átadták a forgalomnak az M5-ÖS pálya első szakaszát, amely a Nagykőrösi útnál indul ki Budapestről, és — egyelőre — Örkényig tart. A 40 kilométeres szakaszon sincs még minden készen, de az eddiginél máris lényegesen kényelmesebb a főváros megközelítése. Képeink ebben igyekeznek segíteni. O A 4-es főúton Kecskemét felől haladva Örkény belterületén ez a lámpasor állít meg. A külső sávba sorolva, majd jobbra fordulva, itt térhetünk rá az M5-öshöz vezető néhány kilométeres szakaszra , Az új autópá- 7m ffl lya jelenleg ^ eddig tart. A ép az Örkény—Albertirsa özötti út M5-ÖS fölött átrpln fpliil iárniáról kpsziilt O Budapest felől érkezve ... hamarosan tovább tarthatjuk az egyenes irányt Lajosmizséig (fábián)
