Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-27 / 302. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesiilletek! N E PUJSAG I MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES a MEGYEI TANÁCS LAPIA 1985, DECEMBER 27., PÉNTEK Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Üzemi körkép év végén Magyar pártküldöttség utazott Indiába Gyulán a vasipar 9 milliós nyereségéből az öntöde majdnem 6 milliót hozott Fotó: Béla Ottó December mindig a nagy hajrák hónapja, az utolsó lehetőség az esetleges év végi lemaradások pótlására, a tervek teljesítésére. Ugyanakkor a visszapillantások. becslések hava is, amikor már meglehetősen pontos adatokkal jelezhetik az egész évi munka eredményét. Körképünkben néhány Békés megyei üzemet kérdeztünk meg, hogyan látják az elmúlt esztendőt. Szőnyegszövők A Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet szőnyegeit azt hiszem, már valamennyien ismerjük. A kézi szövésű, pasztell színekre építő, iparművész tervezte termékek ország- és mondhatnánk Európa-szerte kedveltek. Az üzemnek mégis voltak gondjai. Ahogyan a háziipari termékek zöménél, úgy a szőnyegeknél is értékesítési gondok jelentkeztek a tőkés piacokon. Másrészt a hazai közgazdasági szabályozók változásai sem kedveztek az élőmunka-igényes cikkeket gyártóknak. Ennek ellenére, ahogy a szövetkezet elnökétől, Karczag Józseftől megtudtuk, a békéscsabai szövetkezet ebben az esztendőben termelését várhatóan 7.7 százalékkal növeli az elmúlt évihez képest. Ezzel termelési tervét 100 százalékra teljesíti. A mintegy 120 millió forint értékű szövött szőnyegekből 49 millió forintért értékesítettek tőkés piacokon. A napjainkban legfontosabbnak ítélt mutató a nyereség. A szövetkezet dolgozóinak örömére a tervezett 7 millió forintot sikerült elérniük. Ez 29 százalékkal haladja meg az előző évben elért eredményt. Annál is inkább nagy teljesítménynek számít ez, mert nemcsak a szabályozók, a növekedő adóterhek nehezítették az idei gazdálkodást, hanem az egyre csökkenő dolgozói létszám is gondot okozott. Mindezen úrrá lenni, és az 1986-os esztendőt megalapozni, különböző szervezési intézkedésekkel és az irányítás színvonalának emelésével sikerült. —SZÍ— Nyereséges ciklus a vasiparban Mintha tegnap történt volna, pedig még az év elején volt. hogy Gyulán, a vasipari szövetkezet egyik műhelycsarnokában az elnök. Dudás István — mint egy komoly matematika tanár — odaállt a táblákra felfüggesztett grafikonok elé. Ezek szemléltetően mutatták az 1984-es év tényadatait, és az 1985-re szóló prognózisokat. Az egyik táblánál a grafikonokon az oszlopok érzékletesen fejezték ki a nyereség és az elvonások összefüggő növekedését. A dolgozók egy része komolyan figyelte a magyarázatokat, de a hátsó sorokban jó néhányan kuncogtak, meg összesúgtak, amikor az elnök azt bizonygatta, hogy a kis szövetkezetnek 1985-ben 9 millió forint nyereséget kell produkálnia ahhoz, hogy minden kötelezettségüknek eleget tegyenek, és megfelelő mértékben emelhessék a dolgozók jövedelmét. És ezt a 9 milliót a már unos-untalan emlegetett — de sajnos, igaz —, egyre nehezebb gazdasági körülmények között kellett elérni. — Lehet, hogy most már nagyképűségnek tűnik, én hittem ebben a 9 millió forintban — mondja Dudás István elnök, és helyeslőén bólintott rá Szabó Györgyné főkönyvelő is. — Ismerem a gárdát, a lehetőségeket, meg láttuk azokat a tartalékokat is, amelyeket jobb munka- szervezéssel, körültekintőbb gazdálkodással felszínre lehet hozni. Első teendőnk az volt, hogy a szakemberekkel összedugtuk a fejünket, és kinek-kinek a javaslata alapján megfogalmaztuk azokat a feladatokat, amelyeknek a sikeres teljesítése esetén elérhetőnek látszott ez a nyereség. Amikor a vitákban kikristályosodott a tennivaló, akkor egy intézkedési tervet dolgoztunk ki, és ha vérszerződést nem is kötöttünk, de nagyon komolyan hangsúlyoztuk — mivel jónak láttuk ezt a tervet —, ha törik, ha szakad, végrehajtjuk. Elengedhetetlennek tartottuk a szövetkezeten belül, hogy főleg az öntödére figyeljünk hangsúlyozottan. Tudtuk, szólamokkal nem lehet hatékonyabb és minőségileg jobb munkát sem követelni, sem elvárni az itt dolgozóktól. Mi is úgy ítéltük meg. hogy aki sokat dolgozik, keressen is tisztességesen. Darabbéres rendszert vezettünk be, így — természetesen jó minőség esetén — az öntödében a kereset 5—11 ezer forintos határok között alakult. Ez az ösztönző bér sikeresnek bizonyult. Korábban évente 60—80 fős volt a fluktuáció az öntödében. Ebben az évben ehhez képest már elenyésző a létszámmozgás, mindössze 11-en jöttek, illetve mentek el. Igyekeztünk anyagilag is honorálni azokat, akik többet tettek a közösért. Soha ennyi pénzt — 200 ezer forintot — nem fizettünk még ki újításokért, mint az idén. Az öntödében a selejt 15-ről 7 százalékra csökkent. Mégpedig olyan körülmények között, hogy a múlt évben bevezetett új termékek komplikáltabbak, műszakilag és a minőséget tekintve is igényesebbek. A minőségileg és mennyiségileg jobb munka eredményeként az itt dolgozók keresetnövekedése a tervezett hét százalék helyett az idén eléri a 16 százalékot! Mindezekhez elengedhetetlenül fontos azt is tudni, hogy a szövetkezet létszáma hogyan alakult az elmúlt években. 1981-ben a 95 fizikai dolgozóra még 96 nem termelő létszám jutott. Ez az arány az idén 92-ről 58-ra csökkent. Az ugyancsak ’81-es egy főre eső teremlési érték 268 ezer forint volt, az idei évben több mint félmillióra nőtt. Hogy mit lehet mindehhez hozzátenni ? Nos. az év eleji kuncogok arca év végére komolyra vált. B. O. Egy év lányság Űj neve van a Fékon Ruházati Vállalat Békéscsabai Gyárának ez év elejétől: Unicon Ruházati Vállalat. Természetesen nemcsak a név változott, leányvállalat lett az üzem, amiről az esztendő folyamán lapunkban is többször olvashattak. Ahogy mondani szokták, az első lépések a legnehezebbek. így van ez az önállósodás útjára lépő vállalatoknál is. Az üzem nagy tervekkel indult. A létszám szinten tartása mellett 11,8 százalékkal magasabb árbevételt terveztek, mint volt 1984-ben. A növekedést főként az exportbővítésre alapozták. A kül- és belpiaci helyzet azonban nem teljes egészében kedvezett elképzeléseiknek. Az árbevételt a tervhez képest — tájékoztatott bennünket Balogh Mihályné gazdasági igazgatóhelyettes — várhatóan 96,3 százalékra teljesítik. A bázisévhez képest viszont a teljesítés 109 százalékos lesz. Három piacra dolgozik a békéscsabai vállalat. Hazánkba az idén 2 százalékkal, a szocialista országokba 100 százalékkal, a tőkés országokba 7 (Folytatás az 5. oldalon) Az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt meghívására csütörtökön az MSZMP Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében küldöttség élén Indiába utazott Pozsgay Imre, az MSZMP KB tagja, a HNF Országos Tanácsának főtitkára, hogy részt vegyen a párt megalakulásának 100. évfordulója alkalmából Bombayben rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja Kisfalvi János, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aravinda Ra- machandra Deo, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete. Fenyőünnep a Parlamentben Az idei karácsonykor is kék és piros nyakkendős pajtások százai töltötték meg az Országház kupolatermét. A szerda délelőtt kezdődött kétnapos ünnepi programra négy csoportban összesen mintegy háromezer kisdobost és Úttörőt — tanulásban és a közösségi életben kitűnt pajtásokat — hívott meg a Magyar Úttörők Szövetsége. A szaloncukorral és színes díszekkel ékesített négyméteres fenyő — a Veszprémi Erdőgazdaság ajándéka — köré a fővárosból és a megyékből, valamint a gyermekvárosokból és nevelőotthonokból egyaránt érkeztek úttörőküldöttségek, hogy részt vegyenek az immár 31. alkalommal megrendezett fenyőünnepen. A programot egyórás főműsor nyitotta meg, amely — Szirmai Béla rendezésében — a magyar népi karácsonyi hagyományokból elevenített fel képeket. A szeretet és béke jegyében ösz- szeállított programban a gyerekek egyebek között láthattak régi regölő játékokat, részletek hangzottak el a Diótörő balettből és az István, a király című rockoperából. A zenés, játékos műsor részeként a pajtások régi ismerőseikkel is találkozhattak, így Halász Judittal, a Bojtorján együttessel, Kemény Henrik bábművésszel, valamint a KISZ Központi Művészegyüttesének tánckarával és zenekarával. A Télapót — immár 26. alkalommal — ezúttal is Hadics László színművész személyesítette meg. A főműsort követő színes kiegészítő programokban — különböző helyszíneken — a gyerekek együtt játszhattak, mókázhattak a Kaláka együttessel, hallgathatták és énekelhették is Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczi László gyermekdalait, valamint vi- deovetítésen találkozhattak a televízióból jól ismert kedvenceikkel. Mások a kupolában Rodolfó bűvészmutatványait csodálhatták meg. vagy a Karsai Pantomim Rt. és az artistaképző iskola növendékeinek bemutatóját élvezhették. A korábbi évekhez hasonlóan ez alkalommal is volt KRESZ-vetélkedő. Karácsonyi gyertyafény Elhagyottak karácsonya Gondos kezek karolják fel a csecsemőt, a kisdedet Ápolják, nevelik, dédelgetik. Ilyenkor közös karácsonyukon az otthon dolgozói kötötte mellénykékben, a fenyő alá készített játékokkal bolyonganak a teremben. Meleg, anyai, apai szíveket keresnek a kis lábak. A gyermekek növekednek, s az óvoda, az iskola készíti fel őket az életre, a nevelők segítik át őket a nehézségeken, s bíznak abban, hogy ezek a gyerekek majd szerető szülőkké lehetnek . . . A Gyulai Megyei Állami Nevelőotthonban az iskolás apróságok érdeklődéssel veszik körül az idegent, de szemérmesen hallgatnak, ha az faggatásukba kezd. Lassan oldódik meg a nyelvük. (Folytatás a 3. oldalon) Idősöket köszöntöttek Gyomaendrödön A gyomaendrödi művelődési központ „Boglya" amatör együttese műsort ad az 1. sz. önóban Ügy tűnik, most már csakugyan hagyománnyá vált az a karácsonyi köszöntő és ajándékozás, amelyet néhány évvel ezelőtt a Hazafias Népfront, a szakmaközi bizottság, a TÜSZSZI, a KISZ és a művelődési központ a település három öregek napközi otthonában kezdeményezett. A közelmúltban a nagy érdeklődéssel várt rendezvény előtt Gellai József- né, a szociális intézmények vezetője tájékoztatott bennünket az 1979-ben megnyílt 1. sz. öno helyzetéről, továbbá az időskorúakról való gondoskodás különböző formáiról. Amint mondotta: e létesítménybe járó idős embereknek mintegy 50 százaléka térítésmentesen veszi igénybe a különböző szolgáltatásokat, míg a másik kettőben ez az arány 30, illetve 10 százalék. Egyébként a reggeli 60, az ebéd 330 forintba kerül egy- egy személynek havonta. Az úgynevezett hetes napközi otthonok iránt szintén megnőtt az igény. A városi jogú nagyközség gyomai része (Németváros—Besenszeg), valamint az endrődi része (Szarvasvég) ma még olyan területnek számít, ahol mind több ember szorul szociális gondozásra. A meglevő három önót kéthetente egy alkalommal keresi fel az orvos, de ha szükséges, akkor többször is. Ezekből az intézményekből átlagosan tízen kerülnek szociális otthonokba évente. A színvonalas ellátást a tanácson kívül Gyomaendrőd valamennyi termelő üzeme — a lehetőségekhez mérten — támogatja Ezek közül kiemelkedik a Béke Termelőszövetkezet, amely az öregszőlőben élő időskorúakon igyekszik segíteni. Különben a településen hét hivatásos és húsz tiszteletdíjas házi szociális gondozó tevékenykedik. Az 1-es sz. önóban ottjártunkkor három nyugdíjast: Biró Lajost, Rau Mihálynét és Kulik Gergelynét kérdeztük meg. Mindhárman nem kis meg1 elégedéssel szóltak azokról az anyagi és egyéb juttatásokról, valamint művelődési, szórakozási lehetőségekről, amelyek kedvezőbbé tették életkörülményeiket, s feloldották a magány okozta feszültségeket. Kép, szöveg: Bukovinszky István i
