Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-24 / 301. szám

1985. december 24., kedd NÉPÚJSÁG o fl karácsonyról, a szereiéiről, a békéről Beszélgetés Táborszky Lászlóval, a kelet-békési evangélikus egyházmegye esperesével — Az emberiség egyik leg- családiasabb ünnepe a kará­csony. Mi. hivő keresztyének valljuk, a karácsony az iste­ni szeretetnek, Jézus szüle­tésének az ünnepe. Az evan­géliumi elbeszélés szerint, a Megváltó születésekor a betlehemi éjszakában az an­gyalok kara ezt énekelte: ..Dicsőség a magasságban Is­tennek és a földön békesség, és az emberekhez jó akarat”. A békességre, a jóakaratra egyre nagyobb szükség van a legkisebb, s a legnagyobb közösségekben, a népek egy­más közötti kapcsolatában egyaránt. Mi feladatunknak tartjuk a békességért váló munkálkodást. Készek va­gyunk mindenkivel együtt­működni, aki óhajtja és küzd érte. Békéscsabán, a nagytemp­lommal átellenben levő, mű­emlék jellegű parókián be­szélgetünk Táborszky László­val, a kelet-békési evangéli­kus egyházmegye esperesé­vel. Nógrádi megyében szü­letett, ötgyermekes, földmű­veléssel is foglakozó iparos családban. Pesten végezte a középiskolát, majd Sopron­ban az egyetemet, a teológi­át. 1949-ben szentelték pap­pá. Tatabányán kezdte a szolgálatot, . onnan Szákra. Kondorosra, majd Békés­csabára került. — Hegyes-dombos vidé­ken születtem, és sohasem gondoltam, hogy az Alföldre kerülök. Nagyon megszeret­tem ezt a vidéket, és az itt élő embereket. Erősen kötő­döm Békéscsabához. Ebben talán az is közrejátszik, hogy szülőfalum, Vanyarc község, ahol születtem, kétnyelvű. Nagy számban élnek ott is szlovákok. — Bizonyára a karácsonyi hagyományoknak is van ha­sonlósága? — A békéscsabai szlovák­ság a XVIII. század elején érkezett a megyébe Közép­' Szlovákiából. Köztudott az áttelepülés oka. Elsősorban a megélhetés és a vallás sza­bad gyakorlása. Legkedve­sebb ünnepük a karácsony- volt. A múlt század végéig nem volt divatban a kará­csonyfa állítása. — Hogyan ünnepeltek? — Az első világháborúig betlehemesek jártak házról házra, ugyanúgy, mint az én szülőfalumban, ott, Nógrád- ban. Leggyakrabban öten. Pásztorok és egy angyal. Fiatalok, de néha középko­rúak is vállalkoztak a betle- hemezésre. Papírból. vagy fából készült jászolbölcsőt tartalmazó kistemplomot. vagy a templomhoz mellékelt istállót vittek magukkal. Az evangélium jelképeként, hogy itt született a Megvál­tó. A betlehemezés nappal zajlott, de ennél is fontosabb volt a karácsonyi éneklés a házak ablakai alatt. Este az ünnepi istentisztelet után in­dultak el a rokonokhoz, az ismerősökhöz. Ma is szívesen emlékszem a régi vanyarci karácsonyokra, amikor éj­nek idején testvéreimmel együtt én is énekeltem az ab­lakok alatt. — Mit énekeltek? — Karácsonyi énekeket. Legkedveltebb a csabai szlo­vákság körében a „Cas ra- dosti, veselosti” kezdetű ének. Közismert a magyarban is. ,,Örömdalok hangozzanak világszerte széjjel, Betle­hemben Üdvözítő született az éjjel.” — Milyen jelentőséget tu­lajdonít a mai karácsonynak? — Meg vagyok győződve arról, hogy a karácsony a vallásos és nem vallásos em­berek körében eg.varánt a közösség megélésének nagy­szerű alkalma. Napjainkban a családi kapcsolatok, sajnos, eléggé meglazultak. A kará­csony alkalom arra, hogy a szeretet melegével közeled­jenek egymáshoz az embe­rek. Ezt szolgálja az ajándé­kozás is. Nem a drága aján­dékokra kell gondolni, ha­nem arra, hogy örömöt sze­rezzünk szeretteinknek. Ápoljuk egymás között á kapcsolatokat. Meghitté, örömtelivé tegyük az ünne­pet. A parókia tágas szobájá­ban könyvek sokasága. A polcokon régi és új kiadvá­nyok, regények, tudományos művek. Az asztalon külön­böző prospektusok a megye életéről, jelenéről és múltjá­ról. Keverednek az egyházi kiadványokkal. Az egyik publikáció a békéről, az em­berek egymás közötti meg­értéséről szól. A Lutheránus Világszövetség adta ki. Tá­borszky László esperes el­nöke a Békés Megyei Egy­házközi Békebizottságnak, amely a katolikus- papságon kívül összefogja az összes fe- lekezetet. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlését ké­szítette elő. Milyen szerepe van az egyházközi békebi­zottságnak? Milyen célja volt a Lutheráuns Világszö­vetség budapesti nagygyűlé­sének? fr- Két szóval válaszolha­tok mind a két kérdésre. A béke reménysége. Ez a leg­alapvetőbb feladat, a béke megőrzésére. A Lutheránus Világszövetség budapesti nagygyűlése olyan főtémát választott, amely nemcsak az egyháznak, hanem a mai vi­lágnak is egyik legalapve­tőbb kérdése. Ez a kérdés így hangzik: mi a jövője az embernek, mi a jövője a vi­lágnak? Világunk jelentős részét ma kétségtelenül egy atomfegyverekkel megví­vott, új világháború apoka­liptikus borzalmai tartják szüntelenül rettegésben. A vi­lág nagyobb részében egy másfajta félelem szorítja össze százmilliók szívét: a naponkénti félelem az éhség­től, a betegségtől, a munka­nélküliségtől. Reménysége­ink harmadik nagy ellenfele ma az „ökológiai . időzített bomba", mely egész termé­szeti világunkat és vele em­beri jövőnket fenyegeti. A tudományos-technikai fejlő­dés kitárta előttünk az életet széppé és gazdagabbá tevő lehetőségek kincseit. Másfe­lől azonban felelőtlenül rosz- szul használva az elképzel­hetetlen méretű háborús pusztításnak, a környezet megfertőzésének is fenyegető forrása lehet. El kell gondol- koznuk azon is, hogy lazul­tak a családi kötelékek. Egyes társadalmakban anar­chista tendenciák érvénye­sülnek. Növekszik a terro­rizmus, a bűnözés, a kábító­szer-élvezet, az alkoholiz­mus. — Mit tehet a világ jobbí­tása érdekében, a béke meg­őrzésében az egyház? — A mi reménységünk: re­ménység Krisztusban. — Mit jelent ez a gyakor­latban? Nefán valami elzár­kózást, passzivitást? — A hit bizalma és a re­ménység egyáltalán nem passzív várakozást jelent, hanem a szeretet dinamikus és szüntelen aktivitását. Ál­landó küzdelem és harc a bűn, a rossz erőivel szemben. Egyházunknak az evangéli­umból fakadó elkötelezettsé­ge. hogy szolgálja a jót. hogy hidat építsen a népek között, hogy óvja a békét. A történelem is bizonyítja, hogy a protestáns papság ma­gától értetődően híve a bé­kének. A világon ma mint­egy 80 millió evangélikus él. Hogy mit tehet az egyes eré­ben a békéért? Nekem is gyakran fölteszik a kérdést. Meggyőződéssel vallom, hogy sokat. Ki-ki a maga helyén. Én a szószékről is. Beszélgetésünk gyakran megszakad. Különböző ügyek­ben keresik. Még folynak a rekonstrukciós munkák. Ép­pen hogy befejeződött az evangélikus nagytemplom és . kistemplom felújítása, fo­lyik a múlt században épült, parókiák renoválása. Tá­borszky László esperesnek jelentős társadalmi megbíza­tásai is vannak. Tagja a vá­rosi és megyei tanácsnak. Aktívan tevékenykedik a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságában. Minek tekinti ezt a sok megbízatást? —• Elsősorban megtisztelő feladat. A közjóért való munkálkodás nem idegen a papi szolgálattól, sőt mi több, kötelesség is, hogy fog­lalkozzunk az emberek min­dennapi gondjaival. — Mivel tölti a karácsonyi ünnepeket? — Békéscsabán, és a gyü­lekezethez tartozó más tele­püléseken kollégáimmal együtt istentiszteletet tar­tunk. Az ünnepek után fele­ségemmel rövid időre Bu­dapestre utazunk gyermeke­ink. unokáink, rokonaink meglátogatására. Serédi János Fotó: Fazekas László ——-----Ü—— y ermekfalu — Battonya Battonyán, az SOS gyermekfaluban, a központban levő kö­zösségi épület után 5 családi lakóházegység készült el nem­rég. Az egyenként 6—8 gyereknek otthont adó épület külső és belső megjelenésében esztétikus, funkciójában tökéletesen megfelel az igényeknek. A tervek szerint a jövő év április végére 7 lakóépület, a vendégház és a gondnoki egység is elkészül* Szőke Margit képriportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom