Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 23., hétfő Csődtörvény Szombat délelőtt, a téli ülésszak második napján ültünk le egy rövid beszélgetésre Zahorecz Józseffel, a Gá- dorosi November 7. Tsz elnökével. A téma nem is lehetett volna más, mint amiről az ülésteremben is szó volt: a VII. ötéves terv, az ország, a megye várható fejlődése, előrehaladása. — Józan, mértéktartó a tervezet, felvázol egy olyan jövőképet, melyet minden képviselőtársam elérhetőnek tart. Persze ehhez szükség van a termelés fokozására, exportképességünk javítására. Nem hanyagolhatjuk el az új technikai, technológiai eljárások bevezetését sem. Mindehhez viszont meglehetősen sok pénz kell és ezt nekünk kell kitermelnünk. Sajnos, ez egyre nehezebb, mert nagyon nagyok az elvonások. Itt most nem általában az ellen szólok, hogy a nyereség egy részét elveszik tőlünk, adó vagy más elvonás formájában, természetesnek tartjuk, hogy a közös kiadásokra, a külföldi adósságok csökkentésére kell a pénz. Azt viszont már nehezen értjük, hogy miért kell a tőlünk és a többi jól gazdálkodó szervezettől elvett pénzen a rosszul dolgozókat, a veszteségesen termelőket éveken keresztül támogatni. Tisztában vagyunk vele, hogy — főlég nálunk a mezőgazdaságban — bárkivel előfordulhat, hogy egy-két rossz év után nehéz helyzetbe kerül. Az ilyeneknek természetesen segíteni kell. De ha akár az iparban, akár a mezőgazdaságban egy termelőegység már évek óta csak veszteséggel tud működni, akkor abból le kellene von pi a tanulságokat. Ezek természetesen nem új gondolatok, már sokszor és sok helyütt elhangzottak. Mi valamennyien abban bízunk, hogy sikerül gyorsabban fejlődnünk, és a lemaradó ágazatok is megkezdik végre a felzárkózást. Aki pedig erre nem képes, azt nem kell állandóan pénzügyi injekciókkal segíteni. A kidolgozás alatt álló csődtörvény már megadja az egyértelmű jogi lehetőségét is annak, hogy a veszteséges területen felhalmozott tőke végre a hatékony ágazatokba áramoljon át. (Folytatás a 2. oldalról) Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII- ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. Az idei terv végrehajtásának kedvezőtlen vonásai mellett igen tiszteletreméltó és megőrzendő eredményeit is hangsúlyozni kell. Fizető- képességünket ez évben is fenntartottuk. Nőtt a feldolgozóipari export nagysága. A lakosság reáljövedelme, fogyasztása a terv szerint alakul. A kormány igazított a szabályozókon, részben évközben, részben pedig jövő évi hatállyal. Reméljük, hogy ezeknek a módosításoknak szintén kedvező hatásuk lesz; köztük a kukoricatermelés vagy egyes állattenyésztési ágazatok fokozott ösztönzésének- A gondok egy másik részének megoldása rajtunk, mindnyájunk további munkáján múlik. A hatékonyság javulása, a piaci igényekhez való alkalmazkodás, illetve ennek javítása kemény, fegyelmezett munkát követel, és elsősorban tőlünk függ, hogy e téren elérjük-e azt a változást, amely a termelés és a hatékonyság dinamikus fejlődését már 1986-ban — s remélem, jövőre is mielőbb — megalapozza. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása, és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erősíteni a szabályozók módosításának sok eleme, de emellett állami gazdaság- szervezési intézkedéseket is teszünk az export előmozdítására. Ami a jövő évi költség- vetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 szá- zalékkal növekednek. Az állatni költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, meü el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restáltalánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a .tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. riktív előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását- De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre nö- , vekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul, és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit. Ám nem lehetett eltekinteni a szabályozók mértékének változásától néhány területen — így a többi között, a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerültünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és újraelosztása a jövő évi terv követelményeihez igazodjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. Hetényi István az intézkedések közül kiemelte a felhalmozási adó részben szelektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztéseket, a strukturális változásokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügyi kedvezmények megnövekedését. Kitért arra, hogy egyes termelési ágak. az elmúlt időszakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igényelnek. Ilyen a szénbányászat, a vaskohászat és az élelmiszergazdaság néhány területe. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta — nagyon következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú kötlséggazdálkodással mérsékeljék a kiadásokat. Az adópolitikai -törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartják a termelési politika céljait: növeljük a kedvezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az iparitanuló-neveléshez nyújtott támogatást, és így tovább. A szellemi tevékenységek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált egy méltá- nyosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteherviselés jobb érvényesítése érdekében a kormány javaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, épít- ményjellegű ingatlanok, üdülők adóztatásának módosítására már 1986-ban. A kormányzat ' jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szűkebb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára és a tv-előfizetési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról két -forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többlet- bevétel közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre, Január 1-től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül további négy, tehát összesen 6 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első félévben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugdíjellátása is. A hetven éven felüli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal emeljük. A hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bűvül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a jogcímek nagy mértékben kiszélesednek. A bányászla- kás-építés duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglévő és az újonnan üzembe lépő infeizmenyek gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmunka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is. A törvényjavaslat a tanácsoknak a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a településfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalékuk jut. fejlesztésre. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának vezetője a terv- és költségvetési bizottság megbízásából ismertette a törvényjavaslat bizottsági vitájában elhangzott véleményeket és javaslatokat. A napirendi ponthoz más hozzászóló nem jelentkezett, így határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi költségvetéséről és a tanácsok 1986—1990. évi középtávú pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben — egy ellenszavazattal — elfogadta. Interpellációk Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Vodila Barna (Borsod m.. 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács ede- lényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált az igazságügyminiszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelényben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az igazságügyminisz- tet: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetke- zerdő években az emlitett intézmények ismételten Edelényben működhessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a szinvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Ugyanakkor elvárható, hogy az állampolgárok ügye-bajos dolgait minden egyes esetben jogpolitikailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intézzék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Ede- lénybe. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Marhája Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos a belkereskedelmi miniszterhez interpellált a ráckevei üdülőkörzet kiemelt fejlesztése tárgyában. E kérést azzal indokolta, hogy a Csepel-sziget, a ráckevei Duna és környéke a budapesti dolgozók és az ide látogató külföldiek számára is kellemes pihenésre, kikapcsolódásra kínál lehetőséget. A Pest Megyei Tanács pénzügyi lehetőségei nem adnak módot az üdülőkörzet komplex fejlesztésére. A képviselő kérte a belkereskedelmi minisztert, hogy az érintett tárcákkal együtt terjessze a Minisztertanács elé a ráckevei Duna üdülőkörzeti VII. ötéves tervtől kezdődő, kiemelt fejlesztését. Az interpellációra Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter válaszolt. Hangsúlyozta: a ráckevei üdülőkörzet a VI. ötéves terv idején az idegenforgalmi alapból 30 millió forintos támogatást kapott. Ez a terület 200 ezer ember számára ad kikapcsolódási lehetőséget, ezért fejlesztésére, a jogos helyi igények kielégítésére 1986-tól kezdődően az idegenforgalmi alapból és a Belkereskedelmi Minisztérium állami támogatási keretéből az eddiginél nagyobb összegeket fordítanak. A kormány jövőre megtárgyalja az idegen- forgalom hosszú távú területi és településfejlesztési tervét. Ebben visszatérnek arra a kérdésre is. hogy indokolt-e — s ha igen, mikor — felvenni a meglevő négy kiemelt üdülőkörzet mellé egy ötödiket. A belkereskedelmi miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenkq Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — i Sarlós István zárszavával ért véget. Az Országgyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóiknak. (MTI) Az Országgyűlés téli ülésszakáról Lónyai László, Szőke Margit és Ungár Tamás tudósított. Fekete János (középen) képviselőtársaival beszélget Hetényi István expozéja
