Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 21., szombat UNK Mezőkovácsháza 1986. január 1-tttl: város A Mozaik Aruház I Az áfész cukrászüzeme A földeken a jövőt alapozzák Az Üj Alkotmány Tsz korszerű terménytárolója Mezőkovácsháza lakossága két évvel ezelőtt erősen reménykedett abban, hogy a várossá nyilvánításra benyújtott pályázatát az illetékesek kedvezően bírálják el. Egyszer azért, mert Mátyás király idejében a település már elérte a mezővárosi rangot, azután, mert már 1872- ben járási székhellyé nyilvánították és 1950 után, a megyerendezést követően, az eleki, mezőkovácsházi és bat- tonyai járások összevonásával újonnan kialakított járásnak is központja maradt. 1970-től pedig nagyközségként tett eleget — növekvő dinamikával — középfokú szerep körének. Érveik sorában ott szerepelt még egy igen tetszetősen kerek évforduló is: Mezőkovácsháza 1983-ban ünnepelte megalapításának 500. évfordulóját. Nos, a döntés ismert: a nagyközség 1984. január 1- gyel, a közigazgatás átszervezésével városi rangot kapott, azzal a feladattal, hogy a vonzáskörzetében — 17 helység több mint 50 ezer lakosára érvényesen — a középfokú ellátás letéteményese legyen, s ezt a szerepkört a középfokú oktatásban, meg az ügyészségi-bírósági feladatok ellátásában a körzet másik két nagyközségével. Mezőhegyessel és Battonyá- val megosztva gyakorolja. ami késik, nem múlik Azóta szűk két év telt, s íme az Elnöki Tanács 37 85. sz. rendeletével másik 15 településsel együtt 1986. január 1-gyel várossá nyilvánította Mezöko vácsházát, az Alföld déli részén, a Maros —Körös közének vidékén, a Szárazér partján fekvő települést. így megyénk hetedik városa, vidékünknek abban a térségében „született”, amelyet az országos település- fejlesztési koncepció város- hiányos területnek minősít. S ez így is van. Elegendő egyetlen pillantást vetnünk a térképre, máris szembetűnik, milyen szabálytalan az az új várost ölelő gyűrű, amelynek kerületén Mezőkovácsházá- tól 30 kilométerre Orosháza. 46 kilométerre Békéscsaba. 43-ra Gyula és 50-re Makó fekszik. Egy jó térképről az is leolvasható, hogy Mezőkovácsháza az országos vasúthálózatba egyetlen mellékvonallal kapcsolódik, elkerülik az országos főútvonalak is, területét mindössze két alsóbbrendű út szeli át. Nagyon sok feladatot kell tehát megoldania a jövőben ahhoz, hogy térségi küldetésének, az itt lakók megelégedésére tehessen eleget. Nézzük, mit hozott magával mindehhez a múltból, mit alapozott meg a közelmúltban, hol tart ma és mit ígér számára a jövő? A távolmúltról az eddigieken túl talán annyit érdemes még megjegyezni, hogy — hasonlóan az ország más vidékeihez — a tatár, majd a török a Csanádi lösz lakott helyeit is felprédálta, elpusztította, minek következtében Kovácsháza területét is csak pusztaként emlegették egészen 1814-ig, amikor is bérlői, a Bittó testvérek. Imre és Albert, dohányker- tészeket telepítettek le itt, a későbbi Nagy-, majd Hosz- szú-Ko.vácsháza megalapítóit, kik ezen elnevezésekkel különböztették meg településeiket a két szomszédos Kovácsházától : Tótkovácsházától, a mai Végegyházától, illetve Refkovácsházától, amely 1969-ben egyesült a két hosszú utcájáról elnevezett Hosszú-Kovácsházából lett Mezőkovácsházával. A ragyogó adottságú földeket tehát a dohánytermelők kezdték itt megművelni, őket a gazdasági kényszer, a dohány árának esése „térítette át” a múlt század közepén a fuvarozásra, de ebben is országos hírűekké váltak: Szeged—Arad, Temesvár— Szolnok, Erdély—Dunántúl kizárólagos szállítói voltak, míg 1883-ra az arad—Csanádi vasút meg nem épült. Üj- fent a föld felé fordultak: meghonosították a seprűci- rok-, majd a gabonatermesztést, de továbbra sem mondtak le arról, hogy pia- cozzanak, most már a maguk gyártotta kocsikon, a település iparosainak, kézműveseinek portékáit szállították a vásárokra. Mindezzel igen fontos és gazdag örökséget hagytak a falura azl944-gyel kezdődő új világ idejére is. Magad uram, ha szolgád nincs Mezőkovácsháza — ahol a két világháború közt mindössze egy szeszfőzde, két malom, meg egy kocsigyár működött — egészen az 1960-as évek végéig kimaradt az iparosításból. Ez azután kétféle következményt vont maga után. Az egyik — és ez adta és adja meg napjaink Mezőkovácsházájának is legfőbb sajátosságát —, hogy a mezőgazdaság mellett a keresők egyre nagyobb hányadának adott munkaalkalmat itt a kereskedelem, a vendéglátás, a közlekedés és a lakossági szolgáltatások csaknem minden ágazata. Ezért van az ma, hogy a munka- vállalóknak csaknem felét — ezen belül a kereskedelemben a keresők 18—20 százalékát — e körben találjuk. A késői iparosítás másik következménye már korántsem ilyen szívderítő. Arról van tudniillik szó, hogy 1960 és 1980 között az egykori mezőkovácsházi járás népességének egyharmadát, maga Mezőkovácsháza pedig ugyanezen idő alatt lakosságának egytizedét veszítette el. E vidéket, sajnos a legaktívabb nemzedékek és az átlagosnál jobban képzettebbek hagyták el elsősorban, s hogy e folyamatot Kovácsháza megállítsa, önerőből is igyekezett a gazdasági életet fellendíteni, a hely.- és környékbelieknek minél több munkaalkalmat teremteni. A kedvező adottságok kihasználásával és a szellemi tőke koncentrálásával a helyi termelőszövetkezet — ahol jelenleg 41 felsőfokú végzettségű, 80 érettségizett és 380 szakmunkás dolgozik —, az Üj Alkotmány Tsz a tájegység jobb mezőgazdasági üzemei közé tartozik. Ez a közös gazdaság több mint két évtizede műveli egymaga az 5400 hektáros kovácsházi határt 700 dolgozó taggal, 500 nyugdíjasról is gondoskodva. Éves árbevétele gabona és ipari növények termesztéséből, sertés-, szarvasmarha- és lótartásból, építőipari és kísérleti gépjavító részleg üzemeltetéséből meghaladja a 300 millió forintot, az általa szervezett háztáji termelés pedig a 45 milliót. Kis- és nagyüzem együttesen 24 ezer sertést hizlal meg évente Mezőko- vácsházán. Ugyanakkor az Üj Alkotmány Tsz a gesztora az országos jelentőségű zöldségvetőmag-termelő társulásnak is. «• Nem kevésbé figyelemre méltóak a már említett tercierágazat legjelentősebb képviselőjének, a Mezőkovácsháza és Vidéke Afésznek a népességmegtartásra tett erőfeszítései sem. A térség egészében mintegy 1500 embert — ebből 600-at Kovácsházán — foglalkoztat a fogyasztási szövetkezet, amely a kereskedelem és a vendéglátás mellett exportra termelő üzemeket is magáénak mondhat. Mezőkovácsháza térségében állítják elő az ország seprűéi roktermésének 90 százalékát, amelynek felvásárlásában, feldolgozásában és értékesítésében az áfész a Ci- tévvel osztozik. Ugyanígy országos jelentőségű az az általa kialakított termelőkor, amelyben kisüzemek százaival együttműködve a törzs- libatartást'ól a keltetésen, a libanevelésen, a tolltermelé- sen, a -hizlaláson át, a libamáj-exportáláson, baromfi- feldolgozáson, tollkikészíté- sen keresztül, egészen a pehelypaplanok varrásáig és kiviteléig mindent maga old meg. A közelmúlt jövőt alapozó dolgainál tartunk hát. S ha ennek taglalásában végére hagytuk az ipar szerepét, abban sincs véletlen még akkor sem, ha ez az ágazat ma már nagyobb súllyal szerepel a foglalkoztatásban, mint a mezőgazdaság. Kétségtelen, hogy a körzetből bejáró ingázók — kiknek aránya 22 százalék a helyben foglalkoztatottakhoz mérten — elsősorban a három jelentősebb ipari üzemben, illetve a termelőszövetkezetek építőipari vállalatainál találnak elsősorban munkát. Hetedik a hetedikben A négy cég — a Mezőgép, az Évig helyi üzeme, a Bé- köt itteni telepe, s az ÉSZKV — azonban együttesen is csak az aktív dolgozók 23— 24 százalékát fogadja. Ezek közül az orosházi társ gyárral közös „fedél” alatt nemrég új vállalatot alapított Mezőgép — a fontos exportcikknek számító csőtörők és silóvágók gyártója, a személyautók szervizének üzemeltetője —, az új város egyetlen önálló ipari üzeme. Az Évig az útkeresés nehézségei miatt csupán fele any- nyi embert alkalmaz egyelőre, mint amennyit eredetileg reméltek tőle, a Béköt telepén pedig mindössze százan dolgoznak. Ez hát összességében az a gazdasági háttér, amelynek immár egy 7 ezer lelkes város további fejlődését kell „táplálnia”,. olyan városét, amelynek a hetedik ötéves tervben jó néhány olyan fejlesztést kell megvalósítani, amelyeket már a korábbi időszakban is nehezen nélkülözött. Azt kell mondanunk, hogy megyénk hetedik városának hetedik ötéves terve igazán impozáns. Az utóbbi időkben birtokba vett új tanácsháza, OTP— bank—ÁB-székház, földhivatal, rendőrkapitányság, 8 tantermes általános iskola, 40 férőhelyes bölcsőde, gimnázium, tsz-központi iroda mellett a következő esztendőkben épül fel az új postaköz- pont, buszpályaudvar, hét új orvosi lakás, négy új gimnáziumi tanterem, Dégáz-ki- rendeltség, sütőüzem, kisállat-feldolgozó, vetőmag-feldolgozó üzem, több kilométer út, járda és több száz lakás — hogy csak a legfontosabbakat említsük. Kőváry E. Péter Kislexikon S*; • — A település lakónépességének száma (1985. január 1-i állapot) : 7186 fö — 100 lakásra jutó lakos 272 fő — Komfortos lakások aránya 55% — Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (vízvezetékkel ellátottak aránya) : 56% — Közüzemi csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya: 10% — Belterületen megépített gázvezeték hossza: 21,4 km — Bekötött lakások aránya:- 27°;, — Kiépített belterületi utak aránya: 49% — Egy körzeti orvosra jutó lakos: 1785 fö — Az ezer lakosra jutó évi szakrendelési órák száma: 1217 — Az ezer lakosra jutó óvodai férőhely: 48 — Egy osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma: 26,7 — Egy középiskolai osztályteremre jutó tanulók száma: 48,7 — Középfokú oktatási intézményekben tanulókból bejárók aránya: 58,2% — Ezer lakosra jutó bolti alapterület: 847 — összes bolti, kiskereskedelmi forgalomból az iparcikkforgalom aránya: 64,1" o — Ezer lakosra jutó összes vendéglátóhelyi alapterület: 503 m! — Az egy lakosra jutó összes vendéglátóipari forgalom: 5492 Ft Az új tanácsháza Önálló lett a Mezőgép Hiányzik egy reprezentatív étterem Karácsonyi vásár a Mozaikban Fotó: Fazekas Bászló
