Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-21 / 299. szám
NÉPÚJSÁG 1985. december 21., szombat Egy válasz visszhangja Balogh László a 14-es számú Békés megyei országgyűlési választókerület képviselője az Országgyűlés őszi ülésszakán szólalt fel. Erre válaszolt dr. Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, melynek leglényegesebb részeit tegnapi számunkban már közöltük. A parlament folyosóján Balogh Lászlót a válaszról kérdeztük. — Mindenképpen pozitív válasz — kezdi a békési Egyetértés Tsz elnöke. — Különösen, ha a korábbi hónapok intézkedéseivel összehasonlítom a válaszban említetteket. Főleg a szarvasmarhatartásra hat ösztönzően, hogy megszüntették a felhalmozási adókat, az állami támogatást 30-ról 50 százalékra emelték, s jelentős a tejtermékek ár- kiegészítése. A sertéstartás visszaesését is, úgy tűnik, megállítja ez az intézkedés. De a magas árakat és az alacsony jövedelmezőséget még nem biztos, hogy ki tudja, egyenlíteni az egy forint 40 filléres árrendezés, ami közvetlenül az Országgyűlés után lépett életbe. — Október második felétől már érvényben vannak ezek a támogatások. Tsz-elnökként közeli tapasztalatai lehetnek hatásukról... — A választókerületemben máris érezhető ezek hatása. A sertéstartásra újra megélénkültek a szerződéskötések, holott korábban ez aggasztóan visszaesett. A képviselő még nem kapott választ minden felvetésére hisz az őszi ülésszakon beszélt az ivóvízellátás gondjairól, s az Élővíz-csatorna állapotának tarthatatlanságáról. Erre majd a Város-, Településfejlesztési és Természetvédelmi Bizottságnak kell válaszolnia. — Annyit azonban már tudok — mondja Balogh László —, hogy a bizottság következő ülését Békésen tartja és így közelről megismerheti az Élővíz-csatorna orvosolandó helyzetét. (Folytatás a 2. oldalon) tartalmilag és szervezetileg korszerűsíteni kell. A kormány tudatában van annak, hogy sok családnak és főként a fiataloknak ma még mindig a lakáshoz jutás a legnagyobb gondjuk. Arra számítunk, hogy a VII. ötéves t«rv időszakában 320 —340 ezer új lakás épül fel, s hogy a tervidőszak végén a megépült lakások egyötöde bérlakás lesz. 1990-re a lakásom csaknem háromnegyede részesül közműves vízellátásbanA következő években tovább növeljük a szociálpolitikai kedvezményeket. Jövőre már az átlagosnál nagyobb kedvezményeket kapnak a fiatal házasok és a több gyermekes családok. A lakáshelyzet javítására a tanácsok társadalmi és gazdasági programot dolgoznak ki, amelyet a kormány fog jóváhagyni. — A tervkészítés befejező szakaszában figyelmünket a gazdasági és a műszaki fejlődés kulcspontjaira, az elosztás fő arányaira és a terv végrehajtásához szükséges legfontosabb eszközökre összpontosítottuk. Megújítottuk a központi gazdaságfejlesztési programokat, illetőleg újakat bocsátottunk útjukra. Ezen felül — a vállalatok önállóságára építve — szervezési és más állami intézkedéseket tartalmazó gyakorlatias cselekvési programokat dolgoztunk ki arra, hogy elterjedjen nálunk például a robottechnika, a különleges minőségű anyagok gyártása, csökkenjenek a szállítási távolságok és ráfordítások, s hogy folytatódjon az intenzív gabonatermesztési program végrehajtása. Az MSZMP Központi Bizottságának 1984. évi áprilisi állásfoglalása alapján a VII. ötéves terv időszakában folytatjuk a gazdaságirányítási rendszer átfogó korszerűsítését. Előkészítjük a vállalati adózási rendszer olyan irányú módosítását, hogy annak révén a központosított tiszta jövedelemből az eddiginél nagyobb rész realizálódjon a forgalmazásban, és kevesebb adó terhelje a termelési folyamatokat. Foglalkozunk egy olyan egységes személyi jövedelemadó-rendszer bevezetésének a föltételeivel és sokrétű összefüggéseivel, amely egyebek között lehetővé tenné, hogy a jövedelem- és keresetszabályozás jobban egymásra épüljön, és ez az adórendszer társadalmilag igazságosabb legyen. A tervidőszak során fokozatosan, a jövedelemtermelő képesség bővülésével arányosan tágítani kívánjuk a gazdálkodó szervezetek mozgásterét. A jövő évtől kezdve fokozatosan mérsékeljük az eredményesen dolgozó vállalatok fejlesztésiadó- és kamatterheit avégett, hogy megkönnyítsük a népgazdasági célokhoz kapcsolódó, ígéretes beruházásokat. Az előnyös kivitel nagyarányú növelésére vállalkozó gazdálkodó szervezeteket a fejlesztéshez kapcsolódó különféle pályázatokkal és megállapodások keretében kedvezményekkel ösztönözzük. A VII. ötéves terv a kibontakozás programját vázolja föl, reális távlatokat kínálva a gazdálkodó egységek számára. A helyi elképzelések valóra váltásának esélyeit javítja az is, hogy a szabályozás új elemeinek nagyobb részét már az idén bevezettük, s így azok megismerése és az átállás már nem zavarja az új tervidőszak indulását. A VII. ötéves népgazdasági terv egyértelműen mutatja a haladás irányát, s ösz- szefogott föltételrendszert és cselekvési programokat ad a következő évek társadalmi és gazdasági fejlődése számára — mondotta végezetül Faluvégi Lajos, a kormány nevében kérve a törvényjavaslat megvitatását és elfogadását. A Minisztertanács elnökhelyettesének expozéja után megkezdődött a vita, amelyben elsőként Bognár József, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének igazgatója szólalt fel. Többek között hangsúlyozta: a terv- és költségvetési bizottság az Országgyűlés többi bizottságával együtt, az utóbbi hónapokban nagy energiát fordított a VII. ötéves terv sokoldalú megvitatására. Javasolta, hogy a VII. ötéves terv törvényjavaslatát az írásban benyújtott módosító indítványokkal a képviselőtestület fogadja el. Majd Szépvölgyi Zoltán (Bu— Az Országgyűlés ülésszakának napirendjén nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és politikai szempontból is nagy fontosságú törvényjavaslat szerepel — mondotta elöljáróban. — A beterjesztett törvényjavaslat reális célokat tűz társadalmunk elé, meggyőződéssel vallhatjuk programunknak. Nem kevesebbre vállalkozik, mint a gazdasági építőmunka töretlen folytatására, egy lendületesebb előrehaladás megalapozására, az élet- színvonal és az életkörülmények javítására. Az MSZMP Központi Bizottsága és a magam nevében a tervtörvényjavaslatot támogatom, s azt a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. A kamatlábak jelentős emelkedése következtében — az alacsonyabb adósságállomány után is — a tervben számítottnál mintegy 400 millió dollárral több kamatot kellett kifizetnünk. Ezek ellenére is eleget tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek, csökkentettük tartozásainkat. Az elmúlt időszakban e hatások és gondok a szocialista országok majdnem mindegyikében jelentkeztek, s emellett olyan új problémákkal találtuk magunkat szemben, mint a nyersanyag- és energiaforrások kiaknázásának növekvő költségei, a műszaki fejlődés nehézségei, a külső és belső egyensúlyi problémák, vagy az intenzív gazdasági növekedés irányítási és finanszírozási gondjai. Most, a tervidőszak végén elmondhatjuk, hogy társadalmi megrázkódtatások nélkül, alapvető társadalmi vívmányaink megőrzése mellett sikerült túljutni e kritikus időszakon úgy, hogy a gazdaság néhány fontos területén dapest, 57. vk.), Budapest Főváros Tanácsának elnöke. dr. Schmidt Ernő (Vas m., 10. vk.), a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát vezérigazgatója, Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.), a Kerepestarcsai Nagyközségi Tanács elnöke, Mérei Emil (Baranya m., 7. vk.), a Mecseki Szénbányák vezérigazgatója és Pál László Istvánná (Somogy m., 3. vk.), a szent- balázsi óvoda vezetője szólalt fel. Ezután Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára (országos listán megválasztott képviselő) emelkedett szólásra. jelentős változások következtek be. Az egyik az. hogy megállt a külső és belső egyensúlyi viszonyok felbomlásának, az eladósodás növekedésének az V. ötéves tervidőszakban felgyorsult folyamata. A másik, hogy szerény, de mégis figyelemreméltó fejlődés bontakozott ki a termelés és a fogyasztás számos területén is. A lakosság egy főre jutó fogyasztása reálértékben az 1980. évi 53 ezer forintról 1985-ben közel 57 ezer forintra emelkedik. A lakásállomány növekszik; a javulást jól mutatja, hogy 1980-ban 113 család jutott 100 lakásra, 1985- ben pedig 105. A lakásellátást tekintve az európai középmezőnyben foglalunk helyet. Végül a VI. ötéves terv egyik legfőbb eredménye, hogy ismét egyensúlyba hozta az ország gazdaságát: a költségvetés helyzete jobb, mint az V. ötéves tervben volt. Az eredmények mellett ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a választott út új feszültséggócok kialakulását is eredményezte. Az egyik az. hogy a fejlesztési források megcsappanása lelassította a magyar gazdaság kívánatos és elodázhatatlan strukturális fejlesztését. A másik az, hogy a kedvezőtlen külső és belső körülmények összejátszása, a kialakult hatékonysági színvonal megnövelte a magyar gazdaságban lappangó inflációs nyomást, aminek eredményeként évi 4,2 százaléktól 8,3 százalékig terjedő infláció alakult ki. A keresetek és a pénzbeli társadalmi juttatások reálértékét nem tudtuk megőrizni, a reálbérek csökkentek, költségvetési intézményeink szolgáltatásai romlottak, s mindez kedvezőtlenül befolyásolta a társadalmi közhangulatot. Havasi Ferenc ezután a törvényjavaslatokról szólva hangsúlyozta: — Á VII. ötéves terv koncepciója reális és mértéktartó. Fő törekvése az egyensúly megszilárdítása, az adósság- állomány további csökkentése, a gazdasági fejlődés élénkítése. s az életszínvonal javítása. Ez a gazdasági stratégia másképpen kapcsolja össze a növekedési ütem és az egyensúly követelményeit, mint a VI. ötéves időszak tényleges menete, de nem jelenti a „mindenáron való” fel- gyorsulás igényét. A növekedés felgyorsulása csak az egyensúlyi és hatékonysági követelményekkel összehangolt lehet, mivel ettől elszakadó „gyorsító” szándékainkkal ellentétes következményekre vezetne. A gazdaság ilyen típusú élénkítésének fontos eszköze a műszaki-technikai haladás meggyorsítása. A párt és a kormány az elmúlt években is kiemelt figyelmet fordított a tudományos-műszaki fejlődésre. E kérdéskört társadalmunkban érthetően egyre nagyobb érdeklődés kíséri, és az elmúlt öt esztendő mérsékelt fejlesztési lehetőségei is felerősítették a vitákat. Eredményeink ellenére tisztában vagyunk azzal, hogy a legfejlettebb országokhoz — az Egyesült Államokhoz, Japánhoz, a Szovjetunióhoz és másokhoz — viszonyítva számottevő lemaradásunk van. Ezekkel az országokkal azonban 40 évvel ezelőtt sem voltunk azonos szinten. Vannak olyan területek, ahol erőfeszítéseink eredményeként lemaradásunk a nemzetközi élvonaltól nem túlzottan nagy, mint például a biotechnológia egyes részterületei, más esetben viszont úgy minősíthetünk, hogy a. lemaradás ugyan jelentős, de annak csökkentése érdekében inj- tézkedések történtek (pl. az elektronikában). Végül van néhány olyan terület — pl. a termelés széles körű auto matizálása, a robottechnika alkalmazása —. ahol még nem vagyunk képesek az elé maradás érzékelhető csokikén tésére. Napjainkban tanúi vagyunk annak, hogy a KGST keretein belül is egyre inkább előtérbe kerülnek a műszaki fejlesztés gyorsítár sának kérdései. A szocialista országok gazdasági fejlődésének meggyorsítását és a tudományos-technikai haladással való lépéstartást szolgálja a KGST e heti rendkívüli ülésszakán elfogadott, 2000-ig szóló műszaki-tudományos fejlesztési program. E program következetes végrehajtása hozzájárul műszaki-gazdasági színvonalunk növeléséhez, biztonságunk erősödéséhez, sebezhetőségünk csökkentéséhez. Az eddiginél szilárdabb bázist teremt ahhoz, hogy kölcsönös előnyök alapján hatékonyabban tudjunk bekapcsolódni a nemzetközi munka- megosztásba a műszaki-tudományos területeken is. Gazdasági feladataink eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele a fegyelmezett, okosan szervezett, jó minőségű munka. Széles körű tapasztalat, hogy az utóbbi években a munkafegyelem romlik, a munkaidőt nem használjuk ki megfelelően, nem sikerül visszaszorítani a munkaidőn belüli magáncélú elfoglaltságokat. Különböző becslések és számítások szerint a munkaidőalap egyötöde-egy- hatoda elvész a termelésből. Ennek okai összetettek, ezért a munkafegyelem javítása egyaránt igényel igazgatási, szabályozási teendőket, a gazdálkodó szervezeteknél belső érdekeltségi-szervezési intézkedéseket, valamint szemléletváltozást eredményező politikai és ideológiai munkát. Változásokra van szükség az ünnepnapok körüli munkarend kialakításában, a szabadság kiadásának rendjében, a foglalkozási rehabilitációs gyakorlatban, a munkaügyi viták eljárási módjában, a szolgáltatások munkaidőn kívüli igénybevételi lehetőségeinek bővítésében, a különféle társadalmi rendezvények munkaidőt kímélő szervezésében. Mindez nem a dolgozók megrövidítését célozza, éppen ellenkezőleg, a munkaidő jobb kihasználása, a termelés ésszerű szervezése útján az elosztható- jövedelem növelését, így a dolgozók érdekét szolgálja. ,A tervjavaslat nem irányoz elő, nem ígér látványos fordulatot^ mert ennek nem teremthetők meg a feltételei. Amit tartalmaz, az a szorgalmas és javuló munkán alapuló fokozatos előrehaladás, amelyet meg lehet valósítani, s amit lehet teljesíteni. Ehhez a munkához pártunk XIII. kongresszusa világos, mozgósító erejű programot adott, amit a gazdasági építőmunkában a VII. ötéves terv céljainak elérésével lehet megvalósítani- A teljesítéshez nagy erőt kölcsönöz, ha az Országgyűlés meggyőződéssel fogadja el, s vallja sajátjának a VII. ötéves tervet — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. * * * Ezután Csipkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.), a Keceli Szőlőfürt Mezőgazda- sági Szakszövetkezet elnöke. Ladányi József (Borsod m„ 25. vk.), a - Borsod-Abaújf Zemplén Megyei Tanács elnöke, Juratovics Aladár (Csongrád m., 7. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat algyői üzemegységének igazgatója, Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa, Biró Miklós (Szabolcs-Szat- már m„ 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója, dr. Juhár János (Pest m„ 24. vk.) pomázi körzeti orvos, Kócza Imre (Heves m„ 3. vk.), az Egri Fi- nomszerelvénygyár vezér- igazgatója, Karvalits Ferenc (Zala m„ 1. vk.), az MSZMP Zala Megyei Bizottságának első titkára, Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.), a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat üzemigazgatója, Tulok András (Veszprém m.. 9. vk.), a Pápai Állami Gazdaság kerületvezetője, Bánffy György (Budapest, 4. vk.) színművész, a József Attila Színház tagja, Tőzsér Gáspár (Nóg- rád m„ 4. vk.), a Nógrádi Szénbányák munkavédelmi főellenőre, dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a fővárosi János Kórház-rendelőintézet főigazgató főorvosa, Solymosi József (Tolna m., 4. vk.), a Bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke és Balogh László (Pest m„ 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke szólalt fel. Ezzel az Országgyűlés téli ülésszakának első munkanapja — amelyen egymást váltva elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János — befejeződött. A képviselők ma folytatják a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat megvitatását. Kérések a képviselőhöz Ancsin Károly, a csor- vási Lenin Tsz alig 30 éves traktorosa, \Csorvás, Gerendás. Kétsoprony, Kondoros, Telekgerendás és Űjkígyós országgyűlési képviselője még újonc az Országházban. A szünetben találkoztunk és bevallom, hogy amikor két hete bent járt a szerkesztőségünkben lediktálni fogadónapjait, s megkérdezte, mennyibe kerül a közlés, bizony belém bújt a kisördög, s a másodperc töredékéig arra gondoltam, hogy mondok egy összeget. Ancsin Károly nem lepődik meg, csak mosolyog a dolgon, s megnyugtat, érti és szereti a tréfát. Azért viszont neheztel, hogy míg sok képviselő első fogadónapjára ellátogattunk, az övét kihagytuk. Gyorsan megnyugtatom, ez nem választóinak, vagy személyének szól, sorra kerül az ő kerülete is. — No, nem gyanakszom mellőzésre — mondja a fiatal képviselő —, csak már az első napon nagyon sok érdekes problémával fordultak hozzám. Sok helyütt panaszkodtak a kenyér- és a húsellátásra, szinte mindenütt gond van az ivóvízzel és a szennyvízzel. Szó esett a szeméttárolásról és a gázbekötésekről. De jöttek hozzám olyan kéréssel is, hogy egy éppen nehezen pótolható tanácsi dolgozó kapjon egy év halasztást a katonaságtól. — És sikerül segíteni? — Egyelőre még keresem és tanulom a módját. De csöppet sem reménytelen egyik ügy sem. Havasi Ferenc beszéde