Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-19 / 297. szám
NÉPÚJSÁG o 1985. december 19., csütörtök Tanácsülésekről jelentjük Békés Verbai László, a városi tanács elnöke mondott először általános tájékoztatót a Békési Városi Tanács tegnap délutáni ülésén, melyen részt vett Inokai János, a városi pártbizottság első titkára is. A következőkben — a napirend szerint — a tanácsülés megvitatta és elfogadta azt a jelentést, melyben a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról kapott tájékoztatást. Ezek között szerepelt a tanácstagi beszámolókon és jelölőgyűléseken elhangzott több mint 700 bejelentés, javaslat sorsa, az 1985. évre kiválasztott harminckét bejelentés megvalósítása, vagy a megvalósulás jelenlegi helyzete. E napirend során döntött a tanácsülés úgy, hogy a város központi, Széchenyi terének rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerüljön. A következő napirend az 1986. év fejlesztési és költségvetési tervének megvitatása volt. Több kérdés is elhangzott. a válaszok pedig kiemelték: a város eltökélt szándéka — a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével — a meglevő intézmény- hálózat fenntartása és felújítása, a tervezett fejlesztések feltételeinek megteremtése. az alapellátásban elért színvonal megtartása. Az előterjesztést a tanácsülés egyhangúan elfogadta; eszerint Békés városa 1986-ban 264 milliós bevétellel és kiadással számolhat. A tanácsülés ezután megvitatta a vásárokról és piacokról intézkedő tanácsi rendeletjavaslatot, kiemelve, hogy az 1975-ben alkotott rendelet már nem felel meg a követelményeknek. A tervezetet a tanácsülés elfogadta, rendeletté emelte. Az új rendelet értelmében Békésen évente 4 alkalommal rendeznek országos kirakodóvásárt. 4 alkalommal országos állatvásárt, és minden negyedév utolsó vasárnapján autóvásárt. Meghatározták, hogy a piactér az élővízcsatorna jobb partján, a Fúró utcai híd és a Széchenyi térre vezető híd közötti terület, a vásárok, piacok árusítási ideje pedig nyári időszakban 5— 12 óráig, téli időszakban 6— 12 óráig. A tanácsülés ezután foglalkozott a Békési Városi Tanácsnak a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, valamint a KISZ városi bizottságával kötött együttműködési megállapodás teljesítésével, ezeket mindkét esetben jónak minősítette. A lakosság településfejlesztési hozzájárulásáról hozott ezután tanácsi rendeletet az ülés. Ennek alapján, a településfejlesztési hozzájárulás mértéke Békésen 1986—1988-ig évente 600 forint, 1989—1990-ben 700 forint. A hozzájárulás két egyenlő részletben, kamatmentesen fizethető a tárgyév március 15., illetve szeptember 15. napjáig. (s) Mezökovácsháza A Mezőkovácsházi Városi Jogú Nagyközségi Tanács december 18-án, délután tartotta ülését dr. Fekete Lajos tanácselnök vezetésével. Először az időskorúakról való gondoskodásról tárgyalt a testület. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a nagyközségben folyamatosan csökken a lakosság, sok az idős ember. Az elmúlt két esztendőben a tanács sokat tett az idősek gondjainak enyhítéséért. Még 1983-ban bevezették a szervezett étkeztetést, a szociális segélyt 85 ezer forinttal emelték. Ez év januárjában felmérés); készítettek a 2 ezer 200 forint alatti jövedelemmel rendelkezők és a 75 évnél idősebbek életkörülményeiről. Ezek szerint 792-en tartoznak ebbe a kategóriába. A 75 évnél idősebbek közül 227-nek 2 ezer 200 forintot sem éri el a jövedelme, 76-an egyedülállóak, és meglehetősen nehéz körülmények között élnek. A szociális gondoskodás formái széles körűek. Rendszeres, kiegészítő és rendkívüli segélyt kapnak. Az idős emberek ellátását a házi szociális gondozószolgálat, az öregek napközi otthona és a szociális otthon garantálja. A volt munkahelyekhez való kötődést az évente megtartott öregek napja és a nyugdíjastalálkozó jelenti. A vállalatoknál, a szövetkezetekben, intézményekben nincs olyan szervezet. vagy személy, amelynek feladata lenne az idősekkel való foglalkozás. Ezt legtöbbször a szakszervezet, a párt- szervezet vállalja magára. A teendők között határozták meg, hogy a tanácsi tisztségviselők időnként látogassák meg az időseket, tájékoztassák őket a község életéről, a fontosabb szociális intézkedésekről. A közteherviselésről alkotott tanácsrendeleteknél vegyék figyelembe az alacsony nyugdíjasok és az egyedülálló öregek anyagi lehetőségeit. s. s. Nyereményjegyzék az 1985. december 17-én megtartott december havi tv-lottó jutalomsorsolásról, melyen a tv- lottó szelvények és a december havi EL szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi röviditéseket használtuk: A vásárlási utalv. (2000 Ft). B személygépkocsira szóló utalvány, 145 190 Ft értékben. C sze- rencse-utalv. (30 000 Ft). D vásárlási utalv. (10 000 Ft). E vásárlási utalv. (9000 Ft). F vásárlási utalv. (7000 Ft). G vásárlási utalv. (5000 Ft). H vásárlási utalv. (4000 Ft). I vásárlási uatlv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1986. január 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Ferenc u. 15.) eljuttatni. HÁROMMILLIÓ 723 744 I 750 510 I 777 276 I 817 425 I 884 340 I 937 872 E 737 127 G 763 893 I 804 042 I 830 808 I 911 106 D NYOLCVANMILLIÓ 020 227 I 060 376 C 087 142 C 140 674 E 033 610 H 073 759 C 127 291 E 154 057 F 167 440 F 274 504 I 301 270 I 328 036 I 354 802 C 394 951 E 421 717 I 010 569 D 037 335 G 077 484 F 104 250 F 180 823 I 287 887 I 314 653 I 341 419 I 381 568 D 408 334 E 435 100 I 023 952 I 064 101 E 090 867 F 117 633 B 131 016 I 171 165 D 211 314 E 238 080 H 264 846 G 304 995 I 331 761 I 358 527 H 385 293 G 412 059 I 438 825 C 465 591 D 505 740 H 532 506 F 559 272 F NYOLCVANEGYMILLIÓ 157 782 C 184 548 I 224 697 E 251 463 F 278 229 I 318 378 I 345 144 I 371 910 I 398 676 G 425 442 I 452 208 C 492 357 H 519 123 E 545 889 F 572 655 I Pénteken: falinaptár-melléklet Lapunk december 20-i, pénteki számában közöljük 1986. évi falinaptárunkat, melyen József Dezső: Behavazott aranyzúzó malmok című képe látható. * Megjelent! A képünkön látható, rég várt könyvújdonság kerül a mai naptól forgalomba. A Békés megyei telefonkönyv egy kötetben tartalmazza a megye összes telefon-előfizetőjének kapcsolási számát. Ilyen formában egyedülálló az országban, ugyanis eddig több megyés telefonkönyvek jelntek meg, a kis alakú, fehér borítós telefonkönyvek pedig csak egy-egy körzet számváltozásait tartalmazták. Szerencsére az eddig használatos telefonkönyvek már jórészt elavultak a sok új telefonbekötés, az újabban bekapcsolt települések nagy száma miatt. Ezért nagy érdeklődéssel számolt a posta, és 40 ezer példányban jelentették meg a Békési megyei telefonkönyvet. Az árusítást ma kezdi meg a megye öszszes postahivatala — 53 forintos áron. Békéscsabán a nagyobb forgalmú újságáru- süó helyeken is megvásárolható a telefonkönyv. A posta illetékesei felhívják az előfizetők figyelmét arra, hogy a könyvet senkinek sem kézbesítik a lakására, az tehát csak az elárusítóhelyeken vásárolható meg. 1. 1. Felnőttoktatásunk negyven éve Tegnap délután Békéscsabán, a vasutas művelődési házban emlékülést tartottak a magyar felnőttoktatás negyvenedik évfordulója tiszteletére. Megnyitó beszédet Vámos László, a megyei művelődési osztály vezetője mondott. Többek között hangsúlyozta: „Megyénk a felnőttoktatásban sok eredményt mondhat magáénak. Országos összehasonlításban is az élmezőnyben vagyunk. Talán ennek is köszönhető, hogy megyénkben hoztuk létre — felsőbb szervek segítségével — a felnőttnevelők nyári akadémiáját, mely a felnőttoktatásban részt vevő vezetők országos továbbképzési bázisává és fórumává vált. A megnyitó után a felnőtt- oktatás területén végzett jó munkáért többen részesültek jutalomban, elismerésben. Ezután dr. Benő Kálmán, a Magyar Pedagógiai Társaság munkatársa a magyar felnőttoktatás történetéről tartott előadást. Majd az iskolarendszerű felnőttoktatás funkcióváltozásairól dr. Gálos Júlia, az Országos Pedagógiai Intézet osztályvezetője beszélt. Ezt követően Ráta Pál Békés megye felnőttoktatásának helyzetét ismertette. Az emlékülés Szeljük György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárának zárszavával ért véget. p. f. Uj forrásműsorozat Petőfiről Petőfi-adattár készül a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Első két kötetét már átadták az Akadémiai Kiadónak, s hamarosan eljuttatják a harmadikat. —• Az új forrásműsorozat első kötete a költőről és műveiről a hazai, valamint a külföldi sajtóban — Petőfi életében — megjelent cikkeket, kritikákat, életrajzi adatokat, verseinek idegen nyelvű műfordításait tartalmazza — mondotta Kiss József tudományos kutató, a sorozat gondozója. Az időrendbe szedett, nyomtatott dokumentumokból az olvasók értékes információkat szerezhetnek Petőfi alkotói, irodalomszervezői, közéleti, politikai tevékenységéről csakúgy, mint verseinek és más írásainak hazai és külföldi fogadtatásáról. Számos újdonság olvasható ebben a kötetben. Ilyen többek között a feltehetően legkorábbi angol nyelvű Pető- fi-fordításoknak országunkban még soha nem publikált szövege egy oxfordi könyvtárban őrzött angol folyóirat 1847-es évfolyamából: a „Jö- vendölés”-nek és az „Árva- lányhaj a süvegem bokrétá- já”-nak átültetése a magyar irodalom lelkes barátjának, John Bowringnak tollából. Érdekesek az egykorú szlovák, cseh nyelvű tolmácsolá- solr, a hazai és a külföldi sajtóban közzétett német nyelvű fordítások is. Mindezek, más adatokkal együtt bizonyítják: Petőfi költészetének híre már életében messze földre eljutott. A II. kötet — az 1983-ban elhunyt irodalomtörténész és filológus, Oltványi Ambrus munkája — a költőre vonatkozó egykorú levél- és naplórészleteknek, adatoknak ugyancsak kronológiai elrendezésű gyűjteménye. Ebben olvashatók a kortársak — köztük Arany János, Jókai Mór, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál — Petőfivel kapcsolatos magánjellegű, nem nyilvánosságra szánt írásai. Szend- rey Júlia naplóját — akárcsak a barátnőjével, Térey Marival folytatott levelezései —, benne regényes szerelme történetének, a házasságkötését megelőző bonyodalmaknak hiteles leírását is kötetbe illesztették. A sorozat harmadik kötetében Petőfi személyi okmányait, iskolai bizonyítványait. katonai pályájának, irodalmi, közéleti tevékenységének dokumentumait teszik közzé. Tévedtünk... Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. Vagyis: előfordulhat mindenkivel. Az már persze kevésbé szerencsés eset, ha egy tévedés nyilvánosságot is kap, s — mondjuk — egy újság hasábjain olvashatunk nem a valóságnak megfelelő dolgokat. Sajnos, most ez velünk is előfordult. A keddi lapunkban a harmadik oldalon közölt cikkünkről van szó, mely a magyarországi lombikbé- bi-kísérleteket ismertette. Nem történt más, mint hogy a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemet — ahol a kísérletek folynak — egyszerűen „áthelyeztük” Szegedre. így már két orvosi egyetem lenne Szegeden. Erről szó sincs, „csupán” az történt: tévedtünk. S hogy az elírás nem volt szándékos, hogy nem voltunk részrehajlók, azt azzal is indokolhatjuk: Csongrád megye székhelyére „költöztettük” a neves egyetemet. Noha mi, szívünk szerint Békésben látnánk szívesen a jelenleginél több felső fokú intézményt . . . Mindenesetre: ezúton kérjük olvasóink elnézését tévedésünkért. Megyei HEB-iilés Ellentmondás a rehabilitációban Még 1983-ban jelent meg az Egészségügyi és a Pénzügyminisztérium együttes rendelete a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról, szociális ellátásáról, majd megalakultak a területi, a helyi és a vállalati rehabilitációs bizottságok. A tapasztalatokat tegnap, december 18-án ösz- szegezte a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A népi ellenőrök kikérték a megyei tanács egészség- ügyi, valamint munkaügyi osztályának a véleményét, tájékozódtak három városi tanácsnál, az itt működő helyi rehabilitációs bizottságoknál, megvizsgálták tizenkét vállalat és szövetkezet ilyen irányú munkáját és elbeszélgettek huszonöt dolgozóval. Ennek alapján megállapították többek között, hogy a megszüntetett adatszolgáltatási kötelezettség miatt a helyi rehabilitációs bizottságok nem ismerik teljesen azokat a munkahelyeket, ahol a megrokkant emberek dolgozhatnának. Az elhelyezkedést segíti a megyei munkaerő-szolgálati iroda, de az utóbbi három évben mindössze tíz igényt jelentettek be a vállalatok és a szövetkezetek, ebből ötöt tudtak elhelyezni. A főorvosi bizottság viszont 329 megváltozott munkaképességű dolgozó kérelmét bírálta el. A Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai elmondották, hogy az írásos jelentéssel ellentétben a szakvélemények nem mindig alkalmasak a rehabilitációra. A munkaképesség csökkenése legtöbbször szív- és érrendszeri, mozgás- és légzőszervi, idegrendszeri megbetegedések következménye. A munkahelyi jegyzék azonban meglehetősen egysíkú. Szinte kizárólag portás, éjjeliőr, telefonközpontos munkakörökre terjed ki. A vállalatok nem kellő körültekintéssel határozzák meg azokat a munkahelyeket, amelyek alkalmasak a foglalkoztatásra. Az átképzés körül sincs minden rendben. Az ellenőrzött tizenkét vállalat közül csupán a békéscsabai Uniconnál alkalmazták ezt a módszert. A vállalatok a vizsgált időszakban 27 dolgozó elhelyezésére tettek javaslatot a helyi rehabilitációs bizottságoknak. Közülük heten megfelelő munkahelyet kaptak, nyolcán szociális ellátásban, illetve járadékban részesültek, tizenketten pedig nem fogadták el a felajánlott munkakört. Ennek főleg anyagi és egzisztenciális okai vannak, ugyanakkor szerepet játszik az elutasításban a kedvezőtlen munkaidő-beosztás, az ingázás, a rokkantsági nyugdíjra való törekvés. Kétségtelen, sok az ellentmondás a rehabilitációban. Az új munkahelyek létrehozása nem megy egyik napról a másikra, és sokba kerül. A vizsgált gazdálkodó szervezetek összesen 551 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. Ennél viszont több munkahely van, de a területi elhelyezkedés nem a legjobb. Sok helyen egészséges dolgozóval töltik be a rehabilitáltak munkakörét. Az állami dotációt sem használja fel minden vállalat és szövetkezet, pedig nem kis összegről van szó, a kifizetett bér 55 százaléka vehető igénybe. Nagy gond, hogy a rehabilitációs eljárás hosszadalmas, olykor két-három évig is eltarthat. addig a dolgozó nem kap semmiféle juttatást. A bizottság úgy foglalt állást, hogy az ilyen ügyek elbírálásánál mindig az ember álljon a középpontban, mert a humánus eljárás mindenképpen indokolt. S. S. EIR — Gyulán Gyorsan tisztázzuk, mit jelent a rejtjeles cím! A gyulai tanács egészségügyi osztálya elhatározta, hogy a várost ellátják olyan táblákkal, térképekkel, amelyek segítségével könnyebb lesz a tájékozódás. Az EIR az Egységes Információs Rendszer kezdőbetűiből ered. A tervek elkészítésére három képzőművész csoport jelentkezett. A megbízást végül is a Gubis Mihály. Lono- vics László, Szereday Ilona hármas érdemelte ki. A három grafikus először is az irányító jelzéseket, az úgynevezett piktogrammokat (ez látható képünkön) tervezte meg, majd ezeket felhasználva több színváltozatban elkészítették a város és a városkörnyék térképeit. Ezután az irányjelző táblák következtek, végül pedig az utcanév- és házszámtáblákra rajzolt a három művész jó néhány variációt. Ügy színben, mint betűformában gazdag kínálatot szállítottak a megrendelőnek. Talán furcsa — eleinte nekik is az volt —, hogy nem munkamegosztással készítették a terveket, hanem a munka minden fázisát közösen végezték. Ennek ellenére összetűzés és harag nélkül túl vannak a munka nehezén — vallják. Terveikben nemcsak a közérthetőség volt fontos szempont, hanem az is, hogy ezek a táblák Gyulának, sőt, csakis Gyulának készüljenek, vagyis ízlésesen simuljanak a város arculatához. A térképek színváltozatai közül végül is egy tompítot- tabb világoszöld mellett döntöttek a gyulaiak. Mivel a térképekre van legsürgetőbben szükség, ezek valósulnak meg legelőször. A térképeket, valamint az irány//. La s i*Í k bcx A Jőűí ill1 fíi* J 1 m A ;u J W jelző táblákat az egészség- ügyi osztály finanszírozza, emellett anyagi támogatást nyújtanak azok az intézmények és vállalatok, akik szerepelnek majd a tájékoztató táblákon. A térképek száma tehát attól függ, mennyi pénz gyűlik majd össze. Ügy tűnik 10—15 várostérkép, három városkörnyék-térkép és mintegy 10 útirányjelző tábla kihelyezésére lesz lehetőség. A terveket egyébként a gyulaiak már megismerhették: novemberben a művelődési központban egy hétig kiállították a változatokat. Az első „közönségtalálkozó” sikeres volt. A táblák várhatóan az idegenforgalmi szezon kezdetéig, vagyis ’86 májusáig már utcán lesznek. S ez — tudva azt, hogy az ötlet idén tavasszal szökkent szárba — dicséretesen gyorsnak mondható. A térképtartó elemek tervét Szabadosné Szászfalvi Ilona készíti majd. Ha a gyulaiaknak megnyerik a tetszését a térképek, akkor az EIR következő lépéseként az utcanév- és házszámtáblák következnek. U. T. Fotó: Szőke Margit
