Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

NÉPÚJSÁG o 1985. december 19., csütörtök Tanácsülésekről jelentjük Békés Verbai László, a városi tanács elnöke mondott elő­ször általános tájékoztatót a Békési Városi Tanács teg­nap délutáni ülésén, melyen részt vett Inokai János, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra is. A következőkben — a napirend szerint — a tanács­ülés megvitatta és elfogadta azt a jelentést, melyben a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról kapott tájékoztatást. Ezek között szerepelt a tanácstagi beszá­molókon és jelölőgyűléseken elhangzott több mint 700 be­jelentés, javaslat sorsa, az 1985. évre kiválasztott har­minckét bejelentés megvaló­sítása, vagy a megvalósulás jelenlegi helyzete. E napi­rend során döntött a tanács­ülés úgy, hogy a város köz­ponti, Széchenyi terének rendezése is az elvégzendő feladatok közé kerüljön. A következő napirend az 1986. év fejlesztési és költ­ségvetési tervének megvita­tása volt. Több kérdés is el­hangzott. a válaszok pedig kiemelték: a város eltökélt szándéka — a pénzügyi le­hetőségek figyelembevételé­vel — a meglevő intézmény- hálózat fenntartása és fel­újítása, a tervezett fejleszté­sek feltételeinek megterem­tése. az alapellátásban elért színvonal megtartása. Az előterjesztést a tanácsülés egyhangúan elfogadta; esze­rint Békés városa 1986-ban 264 milliós bevétellel és ki­adással számolhat. A tanácsülés ezután meg­vitatta a vásárokról és pia­cokról intézkedő tanácsi ren­deletjavaslatot, kiemelve, hogy az 1975-ben alkotott rendelet már nem felel meg a követelményeknek. A ter­vezetet a tanácsülés elfogad­ta, rendeletté emelte. Az új rendelet értelmében Békésen évente 4 alkalommal rendez­nek országos kirakodóvásárt. 4 alkalommal országos állatvásárt, és minden negyedév utolsó vasárnapján autóvásárt. Meghatározták, hogy a piactér az élővízcsa­torna jobb partján, a Fúró utcai híd és a Széchenyi tér­re vezető híd közötti terület, a vásárok, piacok árusítási ideje pedig nyári időszakban 5— 12 óráig, téli időszakban 6— 12 óráig. A tanácsülés ezután fog­lalkozott a Békési Városi Tanácsnak a Magyar Hon­védelmi Szövetséggel, vala­mint a KISZ városi bizottsá­gával kötött együttműködé­si megállapodás teljesítésé­vel, ezeket mindkét esetben jónak minősítette. A lakosság településfej­lesztési hozzájárulásáról ho­zott ezután tanácsi rendele­tet az ülés. Ennek alapján, a településfejlesztési hozzájá­rulás mértéke Békésen 1986—1988-ig évente 600 fo­rint, 1989—1990-ben 700 fo­rint. A hozzájárulás két egyenlő részletben, kamat­mentesen fizethető a tárgyév március 15., illetve szeptem­ber 15. napjáig. (s) Mezökovácsháza A Mezőkovácsházi Városi Jogú Nagyközségi Tanács de­cember 18-án, délután tar­totta ülését dr. Fekete Lajos tanácselnök vezetésével. Elő­ször az időskorúakról való gondoskodásról tárgyalt a testület. Az írásos beszámoló megállapította, hogy a nagy­községben folyamatosan csökken a lakosság, sok az idős ember. Az elmúlt két esztendőben a tanács sokat tett az idősek gondjainak enyhítéséért. Még 1983-ban bevezették a szervezett ét­keztetést, a szociális segélyt 85 ezer forinttal emelték. Ez év januárjában felmé­rés); készítettek a 2 ezer 200 forint alatti jövedelemmel rendelkezők és a 75 évnél idősebbek életkörülményei­ről. Ezek szerint 792-en tar­toznak ebbe a kategóriába. A 75 évnél idősebbek közül 227-nek 2 ezer 200 forintot sem éri el a jövedelme, 76-an egyedülállóak, és meglehető­sen nehéz körülmények kö­zött élnek. A szociális gon­doskodás formái széles körű­ek. Rendszeres, kiegészítő és rendkívüli segélyt kapnak. Az idős emberek ellátását a házi szociális gondozószolgá­lat, az öregek napközi ott­hona és a szociális otthon garantálja. A volt munkahe­lyekhez való kötődést az évente megtartott öregek napja és a nyugdíjastalálko­zó jelenti. A vállalatoknál, a szövetkezetekben, intézmé­nyekben nincs olyan szerve­zet. vagy személy, amelynek feladata lenne az idősekkel való foglalkozás. Ezt legtöbb­ször a szakszervezet, a párt- szervezet vállalja magára. A teendők között határoz­ták meg, hogy a tanácsi tisztségviselők időnként láto­gassák meg az időseket, tá­jékoztassák őket a község életéről, a fontosabb szo­ciális intézkedésekről. A köz­teherviselésről alkotott ta­nácsrendeleteknél vegyék figyelembe az alacsony nyug­díjasok és az egyedülálló öre­gek anyagi lehetőségeit. s. s. Nyereményjegyzék az 1985. december 17-én megtar­tott december havi tv-lottó ju­talomsorsolásról, melyen a tv- lottó szelvények és a december havi EL szelvények vettek részt. A nyereményjegyzékben az alábbi röviditéseket használtuk: A vásárlási utalv. (2000 Ft). B személygépkocsira szóló utal­vány, 145 190 Ft értékben. C sze- rencse-utalv. (30 000 Ft). D vá­sárlási utalv. (10 000 Ft). E vá­sárlási utalv. (9000 Ft). F vásár­lási utalv. (7000 Ft). G vásárlási utalv. (5000 Ft). H vásárlási utalv. (4000 Ft). I vásárlási uatlv. (3000 Ft). A nyertes szelvényeket 1986. január 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Münnich Fe­renc u. 15.) eljuttatni. HÁROMMILLIÓ 723 744 I 750 510 I 777 276 I 817 425 I 884 340 I 937 872 E 737 127 G 763 893 I 804 042 I 830 808 I 911 106 D NYOLCVAN­MILLIÓ 020 227 I 060 376 C 087 142 C 140 674 E 033 610 H 073 759 C 127 291 E 154 057 F 167 440 F 274 504 I 301 270 I 328 036 I 354 802 C 394 951 E 421 717 I 010 569 D 037 335 G 077 484 F 104 250 F 180 823 I 287 887 I 314 653 I 341 419 I 381 568 D 408 334 E 435 100 I 023 952 I 064 101 E 090 867 F 117 633 B 131 016 I 171 165 D 211 314 E 238 080 H 264 846 G 304 995 I 331 761 I 358 527 H 385 293 G 412 059 I 438 825 C 465 591 D 505 740 H 532 506 F 559 272 F NYOLCVANEGY­MILLIÓ 157 782 C 184 548 I 224 697 E 251 463 F 278 229 I 318 378 I 345 144 I 371 910 I 398 676 G 425 442 I 452 208 C 492 357 H 519 123 E 545 889 F 572 655 I Pénteken: falinaptár-melléklet Lapunk december 20-i, pénteki számában közöljük 1986. évi falinaptárunkat, melyen József Dezső: Behavazott aranyzúzó malmok című képe látható. * Megjelent! A képünkön látható, rég várt könyvújdonság kerül a mai naptól forgalomba. A Békés megyei telefonkönyv egy kötetben tartalmazza a megye összes telefon-előfi­zetőjének kapcsolási számát. Ilyen formában egyedülálló az országban, ugyanis eddig több megyés telefonkönyvek jelntek meg, a kis alakú, fe­hér borítós telefonkönyvek pedig csak egy-egy körzet számváltozásait tartalmazták. Szerencsére az eddig hasz­nálatos telefonkönyvek már jórészt elavultak a sok új telefonbekötés, az újabban bekapcsolt települések nagy száma miatt. Ezért nagy ér­deklődéssel számolt a posta, és 40 ezer példányban jelen­tették meg a Békési megyei telefonkönyvet. Az árusítást ma kezdi meg a megye ösz­szes postahivatala — 53 fo­rintos áron. Békéscsabán a nagyobb forgalmú újságáru- süó helyeken is megvásárol­ható a telefonkönyv. A posta illetékesei felhívják az előfi­zetők figyelmét arra, hogy a könyvet senkinek sem kézbe­sítik a lakására, az tehát csak az elárusítóhelyeken vá­sárolható meg. 1. 1. Felnőttoktatásunk negyven éve Tegnap délután Békéscsa­bán, a vasutas művelődési házban emlékülést tartottak a magyar felnőttoktatás negy­venedik évfordulója tiszte­letére. Megnyitó beszédet Vámos László, a megyei mű­velődési osztály vezetője mondott. Többek között hangsúlyozta: „Megyénk a felnőttoktatásban sok ered­ményt mondhat magáénak. Országos összehasonlításban is az élmezőnyben vagyunk. Talán ennek is köszönhető, hogy megyénkben hoztuk létre — felsőbb szervek se­gítségével — a felnőttneve­lők nyári akadémiáját, mely a felnőttoktatásban részt ve­vő vezetők országos tovább­képzési bázisává és fórumá­vá vált. A megnyitó után a felnőtt- oktatás területén végzett jó munkáért többen részesül­tek jutalomban, elismerés­ben. Ezután dr. Benő Kál­mán, a Magyar Pedagógiai Társaság munkatársa a ma­gyar felnőttoktatás törté­netéről tartott előadást. Majd az iskolarendszerű felnőttok­tatás funkcióváltozásairól dr. Gálos Júlia, az Országos Pe­dagógiai Intézet osztályveze­tője beszélt. Ezt követően Ráta Pál Békés megye fel­nőttoktatásának helyzetét ismertette. Az emlékülés Szeljük György, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa titkárának zárszavával ért véget. p. f. Uj forrásműsorozat Petőfiről Petőfi-adattár készül a Magyar Tudományos Akadé­mia Irodalomtudományi In­tézetében. Első két kötetét már átadták az Akadémiai Kiadónak, s hamarosan el­juttatják a harmadikat. —• Az új forrásműsorozat első kötete a költőről és mű­veiről a hazai, valamint a külföldi sajtóban — Petőfi életében — megjelent cik­keket, kritikákat, életrajzi adatokat, verseinek idegen nyelvű műfordításait tartal­mazza — mondotta Kiss Jó­zsef tudományos kutató, a sorozat gondozója. Az idő­rendbe szedett, nyomtatott dokumentumokból az olvasók értékes információkat sze­rezhetnek Petőfi alkotói, iro­dalomszervezői, közéleti, po­litikai tevékenységéről csak­úgy, mint verseinek és más írásainak hazai és külföldi fogadtatásáról. Számos újdonság olvasható ebben a kötetben. Ilyen töb­bek között a feltehetően leg­korábbi angol nyelvű Pető- fi-fordításoknak országunk­ban még soha nem publikált szövege egy oxfordi könyv­tárban őrzött angol folyóirat 1847-es évfolyamából: a „Jö- vendölés”-nek és az „Árva- lányhaj a süvegem bokrétá- já”-nak átültetése a magyar irodalom lelkes barátjának, John Bowringnak tollából. Érdekesek az egykorú szlo­vák, cseh nyelvű tolmácsolá- solr, a hazai és a külföldi sajtóban közzétett német nyelvű fordítások is. Mind­ezek, más adatokkal együtt bizonyítják: Petőfi költésze­tének híre már életében messze földre eljutott. A II. kötet — az 1983-ban elhunyt irodalomtörténész és filológus, Oltványi Ambrus munkája — a költőre vonat­kozó egykorú levél- és naplórészleteknek, adatok­nak ugyancsak kronológiai elrendezésű gyűjteménye. Ebben olvashatók a kortár­sak — köztük Arany János, Jókai Mór, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál — Petőfivel kapcsolatos magánjellegű, nem nyilvá­nosságra szánt írásai. Szend- rey Júlia naplóját — akár­csak a barátnőjével, Térey Marival folytatott levelezé­sei —, benne regényes sze­relme történetének, a házas­ságkötését megelőző bonyo­dalmaknak hiteles leírását is kötetbe illesztették. A sorozat harmadik köteté­ben Petőfi személyi okmá­nyait, iskolai bizonyítványa­it. katonai pályájának, iro­dalmi, közéleti tevékenysé­gének dokumentumait teszik közzé. Tévedtünk... Tévedni emberi dolog — tartja a közmondás. Vagyis: előfordul­hat mindenkivel. Az már persze kevésbé szerencsés eset, ha egy tévedés nyilvánosságot is kap, s — mondjuk — egy újság hasáb­jain olvashatunk nem a valóságnak megfelelő dolgokat. Sajnos, most ez velünk is előfordult. A keddi lapunkban a harmadik ol­dalon közölt cikkünkről van szó, mely a magyarországi lombikbé- bi-kísérleteket ismertette. Nem történt más, mint hogy a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetemet — ahol a kísérletek foly­nak — egyszerűen „áthelyeztük” Szegedre. így már két orvosi egyetem lenne Szegeden. Erről szó sincs, „csupán” az történt: té­vedtünk. S hogy az elírás nem volt szándékos, hogy nem voltunk részrehajlók, azt azzal is indokolhatjuk: Csongrád megye székhe­lyére „költöztettük” a neves egyetemet. Noha mi, szívünk szerint Békésben látnánk szívesen a jelenleginél több felső fokú intéz­ményt . . . Mindenesetre: ezúton kérjük olvasóink elnézését tévedésünkért. Megyei HEB-iilés Ellentmondás a rehabilitációban Még 1983-ban jelent meg az Egészségügyi és a Pénz­ügyminisztérium együttes rendelete a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról, szociális ellátásáról, majd megalakul­tak a területi, a helyi és a vállalati rehabilitációs bi­zottságok. A tapasztalatokat tegnap, december 18-án ösz- szegezte a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság. A népi ellenőrök kikérték a megyei tanács egészség- ügyi, valamint munkaügyi osztályának a véleményét, tájékozódtak három városi tanácsnál, az itt működő he­lyi rehabilitációs bizottsá­goknál, megvizsgálták tizen­két vállalat és szövetkezet ilyen irányú munkáját és elbeszélgettek huszonöt dol­gozóval. Ennek alapján meg­állapították többek között, hogy a megszüntetett adat­szolgáltatási kötelezettség miatt a helyi rehabilitációs bizottságok nem ismerik tel­jesen azokat a munkahelye­ket, ahol a megrokkant em­berek dolgozhatnának. Az el­helyezkedést segíti a megyei munkaerő-szolgálati iroda, de az utóbbi három évben mindössze tíz igényt jelen­tettek be a vállalatok és a szövetkezetek, ebből ötöt tudtak elhelyezni. A főorvo­si bizottság viszont 329 meg­változott munkaképességű dolgozó kérelmét bírálta el. A Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai elmondották, hogy az írásos jelentéssel ellentétben a szakvélemények nem min­dig alkalmasak a rehabilitá­cióra. A munkaképesség csökke­nése legtöbbször szív- és ér­rendszeri, mozgás- és légző­szervi, idegrendszeri megbe­tegedések következménye. A munkahelyi jegyzék azonban meglehetősen egysíkú. Szinte kizárólag portás, éjjeliőr, te­lefonközpontos munkakörök­re terjed ki. A vállalatok nem kellő körültekintéssel határozzák meg azokat a munkahelyeket, amelyek al­kalmasak a foglalkoztatásra. Az átképzés körül sincs min­den rendben. Az ellenőrzött tizenkét vállalat közül csu­pán a békéscsabai Uniconnál alkalmazták ezt a módszert. A vállalatok a vizsgált idő­szakban 27 dolgozó elhelye­zésére tettek javaslatot a helyi rehabilitációs bizottsá­goknak. Közülük heten meg­felelő munkahelyet kaptak, nyolcán szociális ellátásban, illetve járadékban részesül­tek, tizenketten pedig nem fogadták el a felajánlott munkakört. Ennek főleg anyagi és egzisztenciális okai vannak, ugyanakkor szerepet játszik az elutasításban a kedvezőtlen munkaidő-be­osztás, az ingázás, a rokkant­sági nyugdíjra való törekvés. Kétségtelen, sok az el­lentmondás a rehabilitáció­ban. Az új munkahelyek lét­rehozása nem megy egyik napról a másikra, és sokba kerül. A vizsgált gazdálkodó szervezetek összesen 551 csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztatnak. En­nél viszont több munkahely van, de a területi elhelyez­kedés nem a legjobb. Sok helyen egészséges dolgozóval töltik be a rehabilitáltak munkakörét. Az állami dotá­ciót sem használja fel min­den vállalat és szövetkezet, pedig nem kis összegről van szó, a kifizetett bér 55 szá­zaléka vehető igénybe. Nagy gond, hogy a rehabilitációs eljárás hosszadalmas, oly­kor két-három évig is eltart­hat. addig a dolgozó nem kap semmiféle juttatást. A bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy az ilyen ügyek el­bírálásánál mindig az ember álljon a középpontban, mert a humánus eljárás minden­képpen indokolt. S. S. EIR — Gyulán Gyorsan tisztázzuk, mit jelent a rejtjeles cím! A gyulai tanács egészségügyi osztálya elhatározta, hogy a várost ellátják olyan táblák­kal, térképekkel, amelyek se­gítségével könnyebb lesz a tájékozódás. Az EIR az Egy­séges Információs Rendszer kezdőbetűiből ered. A tervek elkészítésére há­rom képzőművész csoport je­lentkezett. A megbízást vé­gül is a Gubis Mihály. Lono- vics László, Szereday Ilona hármas érdemelte ki. A három grafikus először is az irányító jelzéseket, az úgynevezett piktogrammokat (ez látható képünkön) ter­vezte meg, majd ezeket fel­használva több színváltozat­ban elkészítették a város és a városkörnyék térképeit. Ezután az irányjelző táblák következtek, végül pedig az utcanév- és házszámtáblákra rajzolt a három művész jó néhány variációt. Ügy szín­ben, mint betűformában gaz­dag kínálatot szállítottak a megrendelőnek. Talán furcsa — eleinte ne­kik is az volt —, hogy nem munkamegosztással készítet­ték a terveket, hanem a munka minden fázisát közö­sen végezték. Ennek ellené­re összetűzés és harag nél­kül túl vannak a munka ne­hezén — vallják. Terveik­ben nemcsak a közérthető­ség volt fontos szempont, hanem az is, hogy ezek a táblák Gyulának, sőt, csakis Gyulának készüljenek, vagy­is ízlésesen simuljanak a város arculatához. A térképek színváltozatai közül végül is egy tompítot- tabb világoszöld mellett dön­töttek a gyulaiak. Mivel a térképekre van legsürgetőb­ben szükség, ezek valósul­nak meg legelőször. A térké­peket, valamint az irány­//. La s i*Í k bcx A Jőűí ill­1 fíi* J 1 m A ;u J W jelző táblákat az egészség- ügyi osztály finanszírozza, emellett anyagi támogatást nyújtanak azok az intézmé­nyek és vállalatok, akik sze­repelnek majd a tájékoztató táblákon. A térképek száma tehát attól függ, mennyi pénz gyűlik majd össze. Ügy tűnik 10—15 várostérkép, há­rom városkörnyék-térkép és mintegy 10 útirányjelző táb­la kihelyezésére lesz lehető­ség. A terveket egyébként a gyulaiak már megismerhet­ték: novemberben a művelő­dési központban egy hétig kiállították a változatokat. Az első „közönségtalálkozó” sikeres volt. A táblák várhatóan az ide­genforgalmi szezon kezdeté­ig, vagyis ’86 májusáig már utcán lesznek. S ez — tudva azt, hogy az ötlet idén ta­vasszal szökkent szárba — dicséretesen gyorsnak mond­ható. A térképtartó elemek tervét Szabadosné Szászfalvi Ilona készíti majd. Ha a gyulaiaknak meg­nyerik a tetszését a térké­pek, akkor az EIR követke­ző lépéseként az utcanév- és házszámtáblák következ­nek. U. T. Fotó: Szőke Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom