Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

1985. december 17., kedd o Az országos első: Vetési Sándorné A szerző felvételei A varrás mestere Idén december 3-án és 4- én rendezték meg Kiskun­halason. a Halasi Kötöttáru- gyárban az Ipari Miniszté­rium és a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezete által a varrónők részére meghirde­tett országos döntőt. A ver­seny 21 résztvevője közül hárman a Békéscsabai Kö­töttárugyár színeiben indul­tak. A kétnapos tudásfelmé­rés után eredményt hirde­tett a zsűri. Tárgyjutalom­ban részesült Mucsi Mária gépi varró, negyedik helye­zést ért el és különdíjat ka­pott Szabados Margit. Az el­ső helyet és a zsűri külön elismerését Vetési Sándorné. a Béköt békési üzemének dolgozója érdemelte ki. Az abszolút győztest ke­restük fel munkahelyén. (A verseny legjobbja. Ve­tési Sándorné 1972-ben vég­zett Békéscsabán kötő-hur- koló konfekció szakon. Az­óta a békési üzem dolgozó­ja. A fiatalasszony két gyer­mek édesanyja.) Rövid időre elszólítottuk a munka mellől, s kértük me­sélje el az első helyezés tör­ténetét. — A Béköt október 25— 26-ra meghirdette a Szakma Ifjú Mestere versenyt, me­lyen hatan indultunk. Ez amolyan háziverseny, elő­döntő volt a halasi országos megmérettetés előtt. Az első napon szakmai szóbeliből — anyagismeret, technológia, képtan, gyártástervezés — kellett vizsgát tenni. A má­sodik napon pedig követke­zett a gyakorlati verseny. Mindenki kapott egy szabad­idő ruha mintadarabot és egy mérettáblázatot, s ezek alapján kellett — a művele­ti sorrendet összeállítva — egy ugyanolyan ruhát két óra alatt elkészíteni, termé­szetesen már kiszabott anyagból. Nem is figyeltem az időt, igyekeztem lassan, de szépen dolgozni. így is én adtam le elsőnek a kész ru­hát. Mi is minősítettük egymás munkáit, oly módon, hogy nem tudtuk, melyik ruhát ki készítette. A zsűri ellenőriz­te a mintadarabhoz való hű­séget, a varrás minőségét, és a méreteket. Eredményt hir­dettek, s legnagyobb megle­petésemre az első helyet sze­reztem meg. Hárman utazhattunk Kis­kunhalasra, ahol hat válla­lat 21 versenyzője mérhette össze tudását. Mindegyik üzem két-két egyforma bo­nyolultságú mintadarabot hozott, kiszabott anyaggal, mérettáblázattal, cérnával együtt, becsomagolva. Há­romféle anyag szerepelhe­tett: frottír, bolyhos kelme és nyírott plüss. Minden résztvevő húzott egy csoma­got, s azt kellett megvarrni, a mintadarab után. Nekem tulajdonképpen szerencsém volt: a saját vállalatom ter­mékét húztam — egy nyírott plüssből készült női blúzt, amely egyébként egyik díja­zott termékünk. Itt is két óra állt rendelkezésre, s itt is én adtam be elsőként a munkát. Volt ezenkívül még gya­korlati ügyességi verseny: egy kacskaringós vonalon kellett végigmenni a varró­gép tűjével. Politikai és szak­mai írásbelin, majd szóbe­lin adtunk számot tudásunk­ról. A második nap végén eredményt hirdettek. Első helyezett: — s hallom a ne­vemet — Vetési Sándorné. Béköt békési üzeme. Hétezer forint járt a győzelemhez, és megkaptam a zsűri különdí- ját — 2 ezer forintot — az elméleti vizsgán nyújtott tel­jesítményemért. Nagyon örültünk mindhár­man egymás sikerének, meg­kaptuk a mesterszakmunkás bizonyítványt is... Jaj — pillant az órájára — sokat beszéltem már. mennem kell vissza, mert, tudja, mi teljesítménybérben dolgozunk. Hogy mennyi a keresetem?! Három, három és fél ezer forint havonta — szól vissza az ajtóból. Gratulálunk hármójuk sike­réhez és további eredményes munkát kívánunk a Béköt dolgozóinak! H. E. Megyei vadászklub nyílt Régi igényt kielégítendő a múlt hét végén megnyílt a vadászok megyei klubja Bé­késcsabán. Kárpáti József, a Mavosz megyei intéző bizottságának a tagja közvetlen szavakkal köszöntötte a vadásztársasá­goktól erre az első klubfog­lalkozásra érkezett vadászo­kat. Réthy Zsigmond, a klub vezetője pedig a tervezett programokról szólt. Ezt követően Páll Endre. több nagy sikerű vadász­könyv szerzője, a Somogy és Békés megyei vadászok sportkapcsolatainak kiépíté­sén másfél évtizede munkál­kodó, nagy tekintélynek ör­vendő vadászszakember a szarvas és a vaddisznó vadá­szatáról tartott élvezetes, fi­gyelemmel kísért előadást. Az élményekkel színesített, egy vadászélet tapasztalatait tükröző beszámolója meleg, baráti hangvételű beszélge­tésbe torkollt, amelynek so­rán a Békés megyei vadá­szok számos szakmai kérdést is tisztáztak a nagyvadak vadászatát illetően. Befejezésül könyveinek de­dikálásával tette emlékeze­tessé a Békéscsabán, a Baj­za utcai vadászszékházban megnyílt megyei vadászklub első foglalkozását. Magyar technológia szovjet cipőgyárban A Minőségi Cipőgyár és a szovjet Zarja Cipőipari Egye­sülés egyik tagvállalata együttműködési szerződést kötött, aminek értelmében már a jövő év első hónap­jaiban magyar technológiát vezetnek be a Szovjetunió egyik legnagyobb cipőgyárá­ban. A megállapodás szerint a Minő 10 női cipő modelljét, illetőleg ezek gyártási eljá­rását adja át szovjet partne­rének. Az évi 24 millió pár női lábbelit készítő szovjet cég a tervek szerint jövőre 150 ezer pár cipőt gyárt magyar technológiával. Emelkednek a kávéárak a nagy nemzetközi tőzsdéken, mert egy hosszan tartó nyá­ri aszály elpusztította a jövő évi brazil kávétermés nagy részét. Egy font (45,36 deka­gramm) kávét jelenleg 1,57 dollárért adnak-vesznek a londoni és a New York-i tőzsdén, ez olyan magas ár, amelyet 1980 dereka óta nem tapasztaltak. Szakértők sze­rint ez az árszint egyelőre tartani fogja magát, sőt ta­lán valamelyest emelkedik is; A Közös Piac brüsszeli központjában elismeréssel méltatják Dánia gazdasági erőfeszítésének sikereit és különösen azt, hogy — a kö­zösséget sújtó nagy munka- nélküliség közepette — a legutóbbi két évben 90 ezer új munkaalkalmat teremtett, „dán csodáról" beszélnek. Dániában a munkanélküliség arányát az 1983.-as 10,8 szá­zalékról ez év augusztusára 8,1 százalékra szorították le (míg a Közös Piac többi or­szágában átlagosan az aktív lakosság 11 százaléka van munka nélkül és arányuk egyre emelkedik). Dániában kifejezetten az ipari terme­lésben teremtettek új mun­kahelyeket. Itt 1983-hoz vi­szonyítva 10 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság és ez a termelés 15—20 százalékos emelkedésével párosult. „ISZÁKOS” REPÜLŐGÉP. Alkohol üzemanyaggal mű­ködő repülőgépet mutattak be Brazíliában. A brazil re­püléstechnikai kutatóintézet szakemberei szerint semmi­féle problémát nem jelentett a motor átalakítása, hogy az cukornádból készült etanol- lal működhessen. Állítják, hogy a repülőgépmotorok eleve alkalmasabbak az al­koholos üzemmódra, mert az autómotorokkal ellentétben nem karburátor, hanem be­fecskendezés juttatja az égéstérbe az üzemanyagot. HOLLAND SZÉLERŐMÉ. A hollandiai Medemblik közelében ünnepélyesen fel­avatták Európa ez idáig leg­nagyobb kereskedelmi hasz­nosítású szélerőművét, amely a számítások szerint évi 1 millió kilowattóra áramot ter­mel majd. Ez a mennyiség 800 háztartás energiaellátó-, sára elegendő. FÉLELEM AZ ŰJABB ARSTOPTÖL. Belgrádban a legutóbbi napokban több vállalat emelte termékeinek árát. így egyebek között a sör ára üve­genként az eddigi 70-ről 84, illetve 71-ről 91 dinárra emelkedett. A bor 30—40, a mustár és a majonéz 24—26. a liszt 20—30, a gyümölcslé 24—30, az ecet 65 százalék­kal drágult meg. Mint a Politika című lap írja, egyes vállalatok az újabb árbefagyasztástól való félelmükben növelték egyes termékeik árát. Megint késtünk... kötvénykibocsátók Az első megyei A kötvény az értékpapírok egyik formája, amellyel újabban a magyarországi belföldi forgalomban is egyre gyakrabban találkozhatunk. Jogi szempontból a kötvény lényegében kötelezvény, sajátos kölcsönszerződés. A köt­vényt kibocsátó és a vásárló „hitelszerződést” kötnek, amely az értékpapír megvásárlásával lép életbe és visz- szavásárlásával szűnik meg. A kötvényvásárló, amikor az értékpapírt megveszi, e kötelezvény ellenében meghatá­rozott célra pénzt ad kölcsön a kibocsátónak, amit az az előre meghatározott időpontban visszafizet, és a pénz használatáért meghatározott értékű kamatot fizet. Két esztendeje, hogy a megfelelő jogszabályok ki­dolgozásával hazánkban is lehetővé vált a kötvényfor- galmazás. A megtakarítások ezen új, kamatozó formája, hamar elterjedt és népszerű lett a lakosság körében. De sajnos az itthoni, a Békés megyei gazdálkodók, a po­tenciális kibocsátók körében lassabban hódított. Kötvényt általában az bocsát ki, aki­nek valamilyen jó beruhá­zási terve van, de a megva­lósításhoz nincs elegendő pénze. Azt hiszem, ilyen azért akadna jó néhány me­gyénkben . . . Arról, hogy milyen tapasz­talatai vannak e téren a la­kossági kötvények értékesí­tésével is foglalkozó bankfió­koknak dr. Krattinger Már­tont, a Magyar Nemzeti Bank Békés Megyei Igazga­tóságának vezetőjét kérdez­tük: — Jó másfél esztendeje je­lennek meg a különféle la­kossági kötvények, a me­gyében viszont csak az utób­bi időben egy-kettő. Elsőnek tavaly ősszel, tehát frissek voltak, a szarvasi tanács bo­csátotta ki gázkötvényeit. Néhány gazdálkodó pedig most tervezi, szervezi mind­ezt. A kötvénypiac azonban, tapasztalatunk szerint, már meglehetősen telített. Van olyan nap, hogy senki nem tér be hozzánk kötvényt je­gyeztetni. Kezdetben sor- banállás volt, s óra-percre pontosan jegyeztük a vásár­lásokat. Előfordult, hogy azt kellett mondani, elfogytak a kötvények. Mostanában ilyes­mi nemigen történik, ami jel­zi, telítettebbé vált a piac, a megyei lakossági pénzek pedig többnyire máshol ka­matoznak . . Az első megyei vállalati kötvénykibocsátót, a Gyulai Kötőipari Vállalatot akkor kerestük fel, amikor meg­kezdte kötvényeinek árusítás sát. Két napon át az üzem­ben várták az Állami Fej­lesztési Bank Szegedi Igaz­gatóságának szakemberei — Bokor Andrásáé, Hódi Ká- rolyné és Várkonyi Gellért — a kötvényvásárlókat. Ve­lük vártunk mi is, legalábbis az első nap délelőttjén, s közben beszélgettünk. — A kötvénykibocsátási — hallottuk — a budapesti központ készíti elő és a Pénzügyminisztérium hagyja jóvá. A kötvényekért az ál­lam szavatol. Ezt ma még elvárja a lakosság. Az or­szágban az első nagy kibo­csátó a Skála volt, 130—150 millió forint összértékben értékesítette kötvényeit. A feltételek általában hasonló­ak; többnyire 11 százalékos kamatot és 7 éves lejárati időt Ígérve dobják piacra az értékpapírokat. A gyulaiaké ennél pici) kedvezőbb, hat év a lejárati idő. A bankok egyébként, az ÁFB és az MNB, a lakossági és a kö­zületi kötvényeket készpén­zért — napi árfolyamon — továbbforgalmazásra megve­szik. Közben megérkeznek az első vevők. Csizmanadrágos bácsika jön, zsebében a ki­vágott újsághirdetéssel a kötvényvásárlásról. — Itt dolgoztam, mielőtt nyugdíjba mentem — ma­gyarázza —. azért jöttem most el. Egy-egy kötvény tízezer forintot ér* a bácsi kettőt kér és nyújtja át az.érte já­rót. — Tessék megolvasni — biztatja a hölgyeket. — Az asszony olvasta meg. de tes­sék csak, úgy biztos. Miután aláírja az iratot, megint zsebébe nyúl. — Itt a személyi igazol­vány. Nem kell? Biztos? Hát jó, akkor átolvasom ezeket — fogja a feléje nyújtott kötvényeket. Ismét nyílik az ajtó. A kék dzsekis, farmeros fiatal­ember öt kötvényt vásárol. Az eddig nem sok szeren­csét hozó autónyeremény- betétkönyvéből vette ki a pénzt. A bácsikával ellen­tétben az ő irataira szükség van, ugyanis a kötvényeket a banknál letétbe helyezi. Távoztával megint vevőmen­tes percek következnek. A délelőtt folyamán, 9-től 11 óráig, négyen vásároltak összesen 175 ezer forint ér­tékben kötvényeket. Persze, ez csupán a kezdet. A mil­liomosok — jegyeztük meg búcsúzóul — ezután jön­nek ... És ez nem is tréfa, ahogy a szegediek mondták, találkoztak már néhánnyala kötvényárusítás során. Ám, hogy most milyen eredménnyel zárult a két nap, nem sikerült megtud­nunk. A gyulai gyár igazga­tója ugyanis az elmúlt más­fél-két hét alatt nem tudott időt szakítani tájékoztatá­sunkra. így arra sem' vála­szolhatunk, hogy miért az Állami Fejlesztési Bank a partnerük a kötvénykibocsá­tásban, s a befolyt összeg rendeltetéséről is csupán annyit mondhatunk, mint ál­talában. tehát hogy gépvá­sárlásra, épületberuházásra fordítják azt. A kibocsátott kötvények összértéke egyéb­ként 15 millió forint. A kötvény gazdasági je­lentősége nem elhanyagol­ható. Megjelenésükkel lehe­tővé vált, hogy a gazdálko­dó^ fontos, jövedelmezőnek ígérkező beruházásaikat ha­marabb megvalósíthassák. A Pénzügyminisztérium szakemberei minden köt­vénykibocsátási tervet, be­ruházási elképzelést gondo­san mérlegelnek, s csupán azok kapnak engedélyt pénz­forrásaik ilyetén kiegészíté­sére, akiknek szándékait, gazdasági feltételeit megfe­lelőnek találják. Bízunk benne, hogy megyénkben is többen próbálkozhatnak si­kerrel .. . — szatmári — Létrejött a „kölcsönügylet” Ellenőrizték az ívhegesztő berendezéseket A Békés megyei vállalatok, üzemek több ezer elektromos ívhegesztő berendezéssel rendel­keznek. Az Országos Munkavé­delmi Főfelügyelőség Békés me­gyei Felügyelősége a napokban ezeket a berendezéseket ellen­őrizte és biztonságtechnikai hiá­nyosságok miatt több mint öt- vennek a használatát felfüggesz­tette. A leggyakoribb hiba Tolt az elektródafogók és a kábelek rossz szigetelése. A felügyelőség megállapította, hogy gázhegesztés helyett egyre inkább az ívhegesztést alkal­mazzák. A feltételek biztosítot­tak, cserealkatrészek rendelke­zésre állnak, a kereskedelemben bármikor beszerezhetők. Elegen­dő a szakember ..is, bár kevés köztük a minősített hegesztő. Az ívhegesztő berendezések ál­lapotának a munkakezdés előtti ellenőrzése és a hibák kijavítá­sa kötelező. A rossz berendezés használata közben nemcsak a hegesztőt, hanem a környezeté­ben dolgozókat is áramütés ér­heti, az elektromos szikra pedig tüzet okozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom