Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

1985. december 16., hétfő Találkozó, köszöntő, fogadás Pénteken este Darócz Ernőné is részt vett azon a szűk körű fogadáson, amelyet Kállai Gyula, a HNF elnöke és Pozsgay Imre, a HNF főtitkára adott. A vacsora után többen is felkeresték megyénk küldötteit a szálláshelyü­kön, s baráti hangulatú, kötetlen eszmecserét folytattak velük. A találkozón részt vett dr. Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Né­meth Attila, megyénk KB-instruktora. A HNF Országos Tanácsának titkára, Ribánszky Róbert szintén ' megláto­gatta küldötteinket és a meghívottakat a szállodában. Szombaton délután dr. Horváth Éva, a HNF Békés megyei elnöke elnökölt a kongresszuson. Egyebek kö­zött köszöntötte a legidősebb résztvevőt, a füzesgyarmati Hegyest Jánost, a Márciusi Front alapító tagját, aki 1899- ben született és Subasicz Éva gimnáziumi tanulót, aki ugyancsak Békés megyei, és mindössze 17 éves. S még egy érdekesség: a délutáni felszólalók között volt dr. Gá­csér József, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanára is, aki több éven keresztül a Békés Megyei Ta­nács művelődésügyi osztályának munkáját szervezte, irányította. Vasárnap reggel folytatódtak a felszólalások, amelyek­nek jelentős részét — időhiány miatt — írásban nyúj­tották be a küldöttek. A főtitkári összefoglaló után meg­alakultak a HNF vezető testületéi, és megválasztották a tisztségviselőket is. A zárszót követően fogadást rendez­tek a Parlament kupolatermében a kongresszus résztve­vőinek tiszteletére. Ezen természetesen ott voltak me­gyénk küldöttei is, akik tapasztalatokkal és felejthetetlen élményekkel gazdagodva tértek haza vasárnap, a késő esti órákban. (Folytatás az 1. oldalról) fejlesztése, hogy szabadab­ban bontakozhassanak ki az alkotó energiák, hatéko­nyabbá váljék az emberi munka. Külön kiemelte a teljes, ugyanakkor hatékony foglal­koztatás egyidejű követel­ményét, s ennek kapcsán szólt arról a nyugtalanító je­lenségről. hogy fellazult a gazdálkodási, helyenként az állampolgári és a munkafe­gyelem. E helyzet megszün­tetéséért — mondotta — mindenekelőtt a kormány­nak, a gazdasági vezetésnek kell cselekednie, abban a biztos tudatban, hogy a szer­vezettebb, fegyelmezettebb munka igénye találkozik a becsületesen dolgozók nagy tömegének helyeslésével. Köszönetét mondott a Ha­zafias Népfrontnak az ötéves terv megformálásához nyúj­tott értékes segítségéért, s azt kérte, hogy vállaljon to­vábbra is részt a szocialista építést, a társadalmi viszo­nyok fejlesztését szolgáló erőfeszítésekből. — A népfrontmozgalom se­gítsen tudatosítani, hogy van programunk. Talán nem olyan látványos, mint koráb­ban, de ambiciózus, sőt, lel­kesítő program, mert a meg­újulás programja. És segít­sen eloszlatni a kishitűséget, erősíteni azt a meggyőző­dést, hogy pártunk vezetésé­vel, a nép összefogásával ké­pesek leszünk tervünket tel­jesíteni. Nemzetközi kérdésekről szólt ezután a kormány elnö­ke. Napjaink világpolitiká­jának legfontosabb esemé­nyeire utalva kiemelte: a bé­keszerető emberiség, népünk üdvözölte az emberiség sor­sáért legnagyobb felelőssé-" get viselő két nagyhatalom vezetőjének személyes talál­kozóját, az újrakezdett pár­beszédet. Fontos lépés volt ez azon az úton, amely a szovjet—amerikai kapcsola­tok javulásán át az egész nemzetközi helyzet enyhülé­séhez vezethet. Pártunk és kormányunk továbbra is ar­ra törekszik, hogy szövetsé­geseinkkel együtt hozzájá­ruljunk egy enyhültebb vi­lág megteremtéséhez, előse­gítsük a népek és államok egyenjogú, gyümölcsöző kap­csolatainak fejlesztését. En­nek jegyében voltunk házi­gazdái a közelmúltban befe­jeződött Európai Kulturális Fórumnak is. — A fórum sikere bizo­nyította, hogy az elmúlt évek zordabb nemzetközi légköré­ben sem szenvedtek jóváte­hetetlen kárt az enyhü­lés vívmányai. E tanácsko­zás egyben hozzájárult ha­zánk nemzetközi tekintélyé­nek növeléséhez is, amelynek mindenkor belső építőmun­kánk eredményei adhatnak valódi fedezetet. Ez eggyel több ok arra, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk szeretett hazánk, a szocialis­ta Magyarország felvirágoz­tatásáért — mondotta Lázár György, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága és a kormány nevében kérve ehhez a je­lenlevők, a Hazafias Nép­front, egész népünk támoga­tását. Végül a kongresszus­nak további sikeres munkát, a résztvevőknek jó egészsé­get, boldog új esztendőt kí­vánt. Ezt követően Bíró Imre kanonok, az Országos Béke­tanács Katolikus Bizottságá­nak főtitkára ismertette a betegsége miatt távollevő Lé­kai László bíboros, esztergo­mi érseknek, a Magyar Ró­mai Katolikus Püspöki Kar elnökének a kongresszushoz intézett üzenetét. A levél a Hazafias Népfront VIII. kongresszusa állásfoglalási tervezetével kapcsolatban megjegyzi: ezekből a lapok­ból is az a felfogás csendül ki, hogy az országépítésben olyan nemzeti összefogásra van szükség, amely a köz­akarat mellé közös cselekvést is teremt. Fekete Gyula, a Magyar írók Szövetségének alelnöke az Olvasó Népért mozgalom eredményeiről számolt be. Sevaracz Máté, a Bácsal­mási Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke a több nemzetiségű Bács-Kis- kun megyében élő németek, bunyevácok, sokácok, szlo­vákok életéről beszélt. Drótos László, a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója hangsúlyozta, hogy az utóbbi években gaz­daságunk fejlődésének gond­jai nemzeti méretekben fog­lalkoztatják a társadalmat. Dr. Szirtes Zoltán szegedi körzeti orvos, a HNF Orszá­gos Cigánytanácsának alel­nöke kiemelte: növekedett a szakmunkás-képesítést szer­zett cigányok száma. Dr. Alberth Béláné, a HNF Hajdú-Bihar Megyei Bizott­ságának titkára felhívta a figyelmet arra, hogy közös cselekvéssel kell összefogni a népi, nemzeti egység erősíté­se érdekében. Asbót Jánosné, a Magyar Hűtőipari Vállalat budapesti gyárának igazgatója a HNF nőbizottságainak véleményét is tolmácsolva hangsúlyozta, arra kell ügyelni, hogy egy- egy adott esetben a gyakorla­tot igazítsuk hozzá a nők sajátos helyzetéhez. Nagy Ferenc fafaragó mű­vész Tabról szavak helyett a kongresszus tiszteletére ké­szített fafaragását nyújtotta át a mozgalomnak. Ráday Mihály, a Magyar Televízió operatőre épített hagyományaink megőrzésé­nek fontosságáról szólt. A délelőtti szünetet köve­tően a soros elnök köszöntöt­te a kongresszusra érkező, s az elnökségben helyet fog­laló Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárát, akit a jelenlevők nagy tapssal fogadtak. Ezt követően Keresztury Dezső akadémikus szólalt fel. A Magyar Irodalomtör­téneti Társaság elnöke kifej­tette, hogy minden népkö­zösségnek, így a magyarnak is a legnagyobb élő alkotása az anyanyelv. Ahhoz, hogy népünk értelmesen tudjon gondolkodni, a nyelv tisztán tartására van szükség. Márton János, az Agrár- gazdasági Kutató Intézet fő­igazgatója a népfrontbizott- ságok gazdaságpolitikai munkáját elemezte. Dr. Tóth Károly, a Duna- melléki Református Egyház- kerület püspöke hangsúlyoz­ta, hogy a kongresszus egyik központi kérdése, miként erősíthető és fejleszthető to­vább a sokféle formában megjelenő nemzeti közmeg­egyezés. Kanyar József, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója a honismereti mozgalom ne­gyedszázados múltjáról be­szélt. Gyúró Ferenc, a Budapesti Kertészeti Egyetem rektor­helyettese a mezőgazdasági kistermelés és a népfront kapcsolatáról szólt. Vadász Anna, a HNF Győr-Sopron Megyei Bizott­ságának titkára felszólalásá­ban az időskorúak helyzeté­vel foglalkozott. Dr. V. Nagy Imre, a Buda­pesti Műszaki Egyetem víz­gazdálkodási tanszékének vezetője a hazai környezet- védelem, környezetállapot időszerű kérdéseiről beszélt. D eme László nyelvész- professzor az anyanyelvi kultúráról, s az ezzel szoro­san összefüggő érintkezés- és magatartáskultúráról mondta el véleményét. Filotás Kálmán, a HNF Mór Városi Bizottságának titkára szűkebb környezeté­nek példáin mutatta be a népfrontmozgalom és a KISZ együttműködésének társadalmi gyakorlatát. Kováts Flórián Zala me­gyei művelődésiház-igazgató felhívta a figyelmet arra a fontos felismerésre, hogy a népművelők csakis a társa­dalmi háttér ismeretében, a közösségbe illeszkedve tud­nak hasznosan dolgozni. Dr. Gácsér József szegedi főiskolai tanár kifejtette, hogy az iskola és a család együttműködésének erősíté­sében nagy segítséget nyújt­hat és ad is a Hazafias Nép­front. Bandzsók Sándorné, a fő­város IV. kerületi népfront­bizottságának titkára a kör­zeti népfrontbizottságok te­vékenységéről szólt. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke rámuta­tott: a tanácsok feladataik végrehajtása során nap mint jiap számítanak, építenek a népfront támogatására. Bi­zonyítja ezt a tanácsi mun­ka demokratizmusának egy­re szélesedő, eredményes folyamata vagy a település- fejlesztési társadalmi mun­ka kiemelkedő szervezési si­kere egyaránt. Soltészáé Pádár Ilona, a HNF Szabolcs-Szatmár Me­gyei Bizottságának titkára szólt az iparfejlesztés sajá­tosságaiból fakadó nehézsé­gekről. * * * A kongresszus második munkanapjának szünetében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke és Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára találko­zott, s kötetlen baráti beszél­getést folytatott a magyaror­szági egyházaknak a kong­resszuson részt vevő. képvi­selőivel. A találkozón részt vett Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. * * * Pálos Tamás a Magyar Távirati Iroda főszerkesztője hangsúlyozta: a népfront­mozgalom a meggyőzést te­kinti legfőbb módszerének, s erre az egyik és minden­képpen leghatásosabb eszkö­ze a tömegtájékoztatás. Kósáné dr. Kovács Mag­da, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának titkára a SZOT és a csaknem félmil­lió szakszervezeti tisztségvi­selő üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak. Barabás Miklós, az Orszá­gos Béketanács főtitkára fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy hazánkban a béke meg­őrzésének ügye napjainkra az emberek személyes ügyé­vé, mindennapi cselekvésü­ket befolyásoló törekvéssé vált. Dr. Havas Miklós, a HNF Komárom Megyei Bizottsá­gának titkára rámutatott: szocialista céljaink propa­gandája a közös cselekvésre, gondolkodásra ösztönzéssel kell párosuljon. Szilvasán Pál, a Fogyasz­tási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnökhelyettese a szövetkezeti mozgalom és a népfront kapcsolatáról szólva kiemelte: főleg a kistelepü­lések, a falvak életének job­bításában végeznek közös munkát. Ezzel a Hazafias Nép­front VIII. kongresszusának második munkanapja — amelyen felváltva elnökölt D. Káldy Zoltán, az evangé­likus egyház országos elnök­püspöke, Bognár József aka­démikus, dr. Horváth Éva, a HNF Békés Megyei Bizottsá­gának elnöke és Papp Lajos államtitkár — befejeződött. Vasárnap az építők Rózsa Ferenc székházában folytatta munkáját a Hazafias Nép­front VIII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, Sarlós István, az országgyűlés elnöke, Sza­bó István, a TOT elnöke, a Politikai Bizottság tagjai és társadalmi, politikai éle­tünk számos más kiemelkedő személyisége. Az elnöklő Peják Emil tá­jékoztatta a jelenlevőket ar­ról, hogy az ország minden részéből, a társadalom kü­lönböző rétegeiből, ipari és mezőgazdasági üzemektől, körzeti, községi és városi népfrontbizottságoktól, párt- szervezetektől sok üdvözlő távirat érkezett a kongresz- szusra. Táviratban fejezték ki jókívánságaikat a külföl­di testvérmozgalmak és part­nerszervezetek is. Az elsőként felszólaló dr. István Lajos főorvos, a HNF Vas Megyei Bizottságának elnöke a megyében élő nem­zetiségek helyzetéről szólt. Pál Józsefné, a Ganz-Má- vag mátraterenyei hídgyár- egységének daruvezetője NÉPÚJSÁG szűkebb környezetének éle­téről számolt be. Dr. Schöner Alfréd fő­rabbi, a Budapesti Rabbiság elnöke kijelentette: a nép­frontmozgalomnak az elmúlt évtizedekben és napjaink­ban is a legjellemzőbb vo­nása, meghatározó eleme a „vox humana”, azaz az em­beri hang, amely mindenna­pos valósággá, életünkben ta­pasztalható realitássá vált. Hambuch Géza, a Magyar- országi Németek Demokrati­kus Szövetségének főtitkára kiemelte: a népfront a meg­újulást, a demokratizmus to­vábbi szélesítését, a társa­dalmi összefogást tűzte zász­lajára. Ez a program a nem­zetiségek érdekeit is hűen fejezi ki. Pásztor Béla, a veresegy­házi tanács elnöke felhívta a figyelmet: növelni kell a kö­zösségért végzett társadalmi munka szervezettségét. Dr. László Alfréd, a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem rek­torhelyettese részletesen fog­lalkozott a műszaki pályán dolgozók társadalmi megbe­csülésével. Jakab Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnö­ke rámutatott, hogy a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság munkája szorosan kötődik a Magyar Népköztársaság kül­politikájához. Ratkó József költő, drá­maíró, Szabolcs-Szatmár me­gyei könyvtáros szűkebb pát­riája kulturális felemelke­déséről szólt. Wilk László, a Mecseki Szénbányák vájára a város­körzeti népfrontbizottságok megélénkült munkájáról be­szélt. Márkus József Zala megyei termelőszövetkezeti dolgozó veszélyesnek ítélte, hogy az aprófalvak elnéptelenedésé­nek folyamata még mindig nem állt meg. Kurucz Jánosné, a HNF Karcag Városi Bizottságának titkára hangoztatta: szerve­zett, tudatos felvilágosító munkával meg kell értetni mindenkivel, hogy mit jelent számunkra a béke. Kárpáti Rudolf ezredes, a Magyar Néphadsereg Műve­lődési Házának igazgatója az ifjúság testnevelésével, sza­badidő-sportjával foglalko­zott. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára a tár­sadalom erkölcsi értékeit gazdagító önzetlen, önkén­tes, másokért végzett mun­ka fontosságáról beszélt. * * * Kállai Gyula és Pozsgay Imre a kongresszus szüneté­ben találkozott és baráti, kö­tetlen megbeszélést folyta­tott a tanácskozáson részt ve­vők egy csoportjával, a moz­galom kezdeményezőivei, a Márciusi Front résztvevőivel, a felszabadulás utáni kibon­takozás kiválóságaival, azok­(Folytatás a 3. oldalon) Hatvankilenc év korkülönbség Hegyest Jánost nem szükséges különö­sebben bemutatni olvasóinknak. A Füzes­gyarmaton élő, 86 éves ember — bár nem­rég még heteken át betegeskedett — elég jól bírja a háromnapos tanácskozással já­ró fáradalmakat. — Milyennek látja a mostani kongresz­szust? — Megelégedéssel szólhatok a hallottak­ról. Csupán az a baj, hogy egyesek nagyon hosszan beszélnek. Magam is írogató em­ber vagyok, de sosem jártam a fellegek­ben. Csak akkor vettem és veszek tollat a kezembe, ha van mondanivalóm. — Ki a költői példaképe? — Petőfi Sándor. Ezért is hordom a ka­bátom hajtókáján a nagy költő születésé­nek 100. évfordulóján kapott jelvényt. Én is népies stílusban írok. Petőfi szelleméhez című költeményemet az egyik szerkesztő nem akarta megjelentetni. így aztán vitám támadt vele. Ezzel kapcsolatban egy má­sik verset is elküldtem neki, mire rövid időn belül az előbb említett költeménye­met végül is közölte. A 17 éves Subasicz Évát, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium III. osztályos ta­nulóját arról kérdeztük, hogy mit jelent neki ez a tanácskozás? — Sok minden tetszett, amit eddig hal­lottam, különösen dr. Káldy Zoltán evan­gélikus püspök hozzászólása, aki a haza­szeretetnek és a béke megőrzésének fon­tosságát hangsúlyozta, szép és őszinte meg­fogalmazásban. Különben magam is tag­ja vagyok az Országos Béketanácsnak, az iskolában pedig a KISZ-bizottság titkári feladatait látom el már második éve. Ügy érzem, nemcsak tanulmányaimban, hanem a mozgalmi munkámban is jól tudom hasznosítani az itt hallott gondolatokat, javaslatokat és tapasztalatokat. — Az érettségi után szeretnél-e tovább­tanulni? — Igen, valószínű a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi karára adom majd be felvételi kérelmemet. Ha ezt elvégzem, az a tervem, hogy ügyvéd leszek. Külön­ben szeretem a magyar irodalmat és a magyar történelmet, valamint az idegen nyelveket. Legkedveltebb költőm Ady Endre. Tanácskozik a kongresszus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom