Békés Megyei Népújság, 1985. december (40. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG n MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANACS LAPJA 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM H szakszervezetek X. megyei küldöttértekezlete Békéscsabán Megújult munkamódszerekkel növelni a tekintélyt, az önállóságot November 30-án találkoztak Békéscsabán az ifjúsági és úttörőházban a szakszervezetek X. megyei küldöttértekezletének küldöttei, s a meghívott vendégek. Szeljük György, SZMT-titkár levezető elnökként köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük Sólyom Ferencet, a SZOT titkárát, Szabó Miklóst, az MSZMP megyei bizottságának első titkárát, Szikszai Ferencet, a HNF megyei titkárát, Araczki Jánost, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és Szabó Bélát, a KISZ megyei bizottságának első titkárát. Uj iskolát adtak át Pusztaföldváron A több mint fél évszázadKritikus hangvételű, problémaérzékeny, reális, mégis bizakodó volt az egész napos tanácskozás, csakúgy, mint az írásban közreadott beszámoló, amelyet az SZMT ötéves munkájáról készítettek. Az anyag értékelte a szakszervezetek alapszervezeteket segítő tevékenységét. E munka fontos része a termelést, gazdálkodást segítő szakszervezeti mozgalmi feladatkör, amelynek során igyekeztek feltárni a vállalati gazdálkodás és a szakszervezeti munka eredményeit, de gyengeségeit is. A munkahelyi demokrácia eszköz- rendszerét tartalmában és szervezeti kereteiben is fejleszteni igyekeztek. A szak- szervezeti tisztségviselők, a bizalmiak többségükben közvetítették a dolgozók véleményét. Alakul a felismerés, hogy a kollektíva munkájának eredménye, a megtermelt értéktől, az eredményesebb termeléstől, a jobb munkaszervezéstől függ, mégsem sikerült mindig megfelelően mozgósítani a tervek» végrehajtására. Feszültségek jelentkeztek a vállalati belső érdekeltség hiányosságai, a termelésszervezés, az anyagellátás miatt. Vannak területek, ahol lassú a kibontakozás a munkahelyi demokrácia fejlődésében. A szocialista munkaverseny, az újítómozgalom szervezése, a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése mind-mind nagy felelősséggel jelentkezett a szak- szervezeti mozgalmi munkában. A munkavédelmi tevékenység irányításáról, koordinálásáról, a táppénzes helyzetről, a jogsegélyszolgálatok felvilágosító munkájáról is számot adott a beszámoló. „A gazdálkodás segítése, az élet- és munkakörülmények javítása, a szociális biztonság fenntartása, a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a szakszervezeti tagság egyes rétegei érdekeinek érvényesítése következetesebb, összehangoltabb tevékenységet igényel a szakszervezetektől, az állami és társadalmi szervektől.” Szeretnék elérni, hogy a népgazdaságtól nagy erőfeszítést kívánó szociálpolitikai intézkedések jelentőségét érzékeljék a dolgozók és ez hasson kedvezően a termelésre. A szakszervezeti nevelő munka központjában a szocialista emberi értékek terjesztése áll, s ezt az agitáció és propaganda változatos módszereivel próbálják elérni. Az utóbbi években növekedett a szakszervezeti munka nyilvánossága, fejlődött a tájékoztatás. Jelentős szerepet vállalnak a munkásművelődésben, a szabadidő- és tömegsportmozgal- mak szervezésében. Mindezek ellenére a nehezedő gazdasági körülmények- hatására csökkent az egyének és közösségek művelődési igénye és érdekeltsége. Háttérbe szorultak a korábban jól bevált művelődési formák. A szervezett munkások politikai érzékenységének alakulását, véleményalkotó, saját környezetét féltőn figyelő akaratát, a szakszervezeti mozgalom sajátos eszközeivel fejlesztették. V emberek többsége megérti a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás fontosságát és mozgósíthatók a társadalmi célok megvalósítására. Az alapszervezetek munkáját segítő SZMT- és ágazati szakszervezeti tevékenység elsősorban konkrét tartalmi kérdésekben erősödött, eredményes volt az együttműködés. Közelebb került egymáshoz a feladatmeghatározásban és -végzésben az SZMT elnöksége, titkársága, az ágazatok és az alapszervezetek. Kiemelt jelentőségű szervezeti és far- talmi vonatkozásban egvEodorné Birgés Katalin aránt a szakszervezeti csoportmunka és a bizalmi tevékenysége. A biztató eredmények ellenére a szervezeti élet leggyengébb láncszeme továbbra is a csoporttaggyű- lés. A politikai szükségletekhez alkalmazkodik a szakszervezeti tisztségviselők, reszortfe- lősök képzése, felkészítése. Nagyobb figyelmet kapott az egyes társadalmi rétegekkel, a nyugdíjasokkal, az ifjúsággal, a nőkkel való törődés. A szakszervezetek részt vesznek a területpolitikában. Figyelemmel kísérik a lakás- gazdálkodást, az egészségügyi ellátást, az oktatást, a köz- művelődést, a felnőttoktatást, a kommunális ellátásokat, a fogyasztói érdekvédelmet, a környezetvédelmet, A területpolitikai munka bázisai az újjászervezett szakmaközi bizottságok, amelyek a helyi tanácsokkal együttműködve segítik a lakóterületi demokratizmus fejlődését, a szak- szervezeti tagok üzemen kívüli érdekvédelmét. A meglévő 11 szakmaközi bizottság mellett szükséges újabb testület alakítása, további három, megyei irányítású nagyközségben. összességében megállapítható, hogy a szak- szervezetek a beszámolási időszakban betöltötték szerepüket a megyében, alapvetően eleget tettek hivatásuknak. Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy megyénk közel 130 ezer szervezett dolgozója november 30-al fejezte be a tisztújítás munkáját, s kezdheti az együttesen meghatározott nagyszabású mozgalmi feladatok végrehajtását. Szólt a választások kedvező politikai feltételeiről, a munka nyíltságáról, amelyet segítettek a párt XIII. kongresszusának határozatai. Felhívta a figyelmet a választási gyűléseken elhangzott véleményekre, vitákra, amelyek főleg a gazdasággal, az életszínvonallal összefüggő kérdések köré csoportosultak. Jóné- hány kritikai észrevétel is elhangzott, például csökkent a vállalatoknál a beruházásokra fordított összeg, lelassult a műszaki fejlődés, az évközben változó szabályozók nem ösztönözték a termelést, nem volt konfliktusmentes néhány vállalat irányításának átállása a korszerűbb formára. A csoporttaggyűléseken szó volt a többfelé tapasztalható, nagyfokú termelési szervezetlenségről, a kiegyensúlyozatlan anyagellátásról, a laza munkafegyelemről. A nehézségek ellenére mégis biztató a megye VI. ötéves tervének várható teljesítése. A nehezebb helyzetben erőteljesebb az összefogás a társadalmi szervek és a gazdasági vezetők között, jobban támaszkodtak a munkások véleményére. számítottak lelkiismeretesebb munkájukra. A legtöbb kritika a dolgozók életszínvonalának szin- tenlartását, s jelentős rétegeknél a csökkenését érte. Kevés a családos SZOT-be- utaló, mérsékelni kellene a lakásárakat, rendezni a nyugdíjakat, kiterjeszteni az építőiparban, a textiliparban, a közlekedésben a korkedvezményes nyugdíjakat, általánosabbá tenni a 40 órás munkahetet, visszaállítani a félárú vasúti kedvezményt. A tapasztalatok alapján összegezhető, hogy az életszínvonal megőrzése jelenleg csak a dolgozók több munkájával, nagyobb fizikai leterhelésével biztosítható. A kritikával párhuzamosan megnőtt a tagság elvárása a szakszervezetekkel szemben. Ahol érezték a szakszervezet erőfeszítéseit, bevonták őket a gazdasági, politikai feladatok alakításába, ahol jó a munkahelyi légkör, a párt-, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek kapcsolata, ott a szakszervezetek tekintélye is nőtt. Az újjáválasztott tisztségviselők felelőssége. a mozgalom iránti elkötelezettsége meghatározza munkájuk színvonalát. (Folytatás az 5. oldalon) Fontos esemény a lovasoknál az év végi számvetés, melyet esztendőről esztendőre novemberben tartanak meg. Az ünnepélyesség biztosítása mellett jelentősége leginkább az érdemi tanácskozásban rejlik, melyen a megyei szakszövetség vezetői növekszik a helyi vezetés felelőssége, ami egyúttal az egész község lakosságának felelősségnövekedésével is együtt jár. Nagyon fontos feladat, hogy jó gazda módjára, alaposan meggondolva használja fel minden település a számára rendelkezésre álló lehetőségeket. A mai iskolaavatási alkalom nevezetes esemény a faluban. Szemlélteti az anyagi gyarapodást, de ugyanakkor biztosítékot is nyújt a szellemi gyarapodáshoz. Korszerű, jobb körülmények között tanulhatnak a gyerekek, jobb feltételek között végezhetik munkájukat az iskola pedagógusai. Ezután Pleskonics András, az iskola igazgatója mondott köszönetét mindazoknak, akik anyagi, társadalmi segítséggel járultak hozzá az iskola megvalósításához. Többek között kiemelte a Pusztaföldvári Községi Tanács építőbrigádjának tagjait, akik közül jó néhányan a régi iskola tanulói voltak, most pedig gyermekeiknek építették az új tantermeket. Az ünnepélyes átadást követően a meghívottak és az új „tulajdonosok” megtekintették a szép, tiszta, világos és korszerűen berendezett tantermeket. Ma reggel !1 órától megkezdődött a tanítás. Kép, szöveg: Bacsa András és a versenyzők, meghívottak őszintén elmondják gondjaikat, s közösen keresik a megoldást is. Az 1985. évi évadzárón részt vett dr. Hecker Valter, a Magyar Lovas Szövetség főtitkára is. (Folytatás a 8. oldalon) Egyetértünk a jelölőlistával A házigazda, a Füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz nevében Benedek József, a szövetkezet elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket és mutatta be saját házuk táját, mellette dr. Hecker Valter, a lovasszövetség főtitkára Két országos bajnoki aranyérem is az 1985-ös mérlegben Lovasok számvetése Füzesgyarmaton
