Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
( 1985. november 23., szombat SZÜLŐFÖLDÜNK Hazai tájakon Az eklektikus, szecessziós Kecskemét Olyan szép főtér, mint Kecskemété, kevés van az országban. A múlt századvégi eklektika és a XX. század eleji szecesszió gyönyörűséges együttese. A Szabadság tér a Cifra palotáról híres, pedig ott áll tengelyében az .ország legmonumentálisabb szecessziós épülete, a Mende Valér tervezte hajdani Református Főgimnázium, ma a Kodály Zoltán Zeneiskola, s egyben a Ráday-gyűjte- ménynek múzeuma egyház- történeti kiállításával és a reformátusok könyvtárával. A Cifra palota játékos nyugtalanságával ellentétben ez az épület a biztonságos nyugalom és harmónia. Vele csaknem szemben remekül illeszkedik a tér együttesébe a nemzeti bank Pártos Gyula tervezte reneszánsz elemekre hagyatkozó impozáns tömbje. S hogy mennyire megférnek egymás mellett kiérlelt stílusok, mi sem bizonyítja jobban, mint a tér keleti romantikájú volt zsinagógája (Zitterbarth J.), új rendeltetésben a célszerűen és korszerűen áttervezett Tudomány és Technika Háza (Herényi József munkája). Alföldünk legnagyobb copf stílusú épületével a sajtóházzal és a Luther-palotával, a nagytemplommal, a Lechner —Pártos tanácsházával, a ferences templommal, a református öregtemplommal, s kicsit még a Kossuth térhez Játékmúzeum és játszótér simuló Kéttemplom közének Kodály Zoltánról elnevezett zenepedagógiai intézetének tizennyolcadik század eleji szigorú fegyelmű rendben épített kolostorával együtt. Ennek a városközpontnak valóban történelmi szellemé van. Érzi ezt bárki magyarázat nélkül. Jó ott járni, mert azt a biztonságérzetet nyújtja, amit az építészettől elvárunk. Kár, hogy az 1914- ben épült kései szecessziós Katona József Gimnáziumig még kell innen egy darabot gyalogolni, pedig az országnak ez az egyik remekbe készült igen szép, ma is célszerűen épített monumentális iskolája, ebbe az építészeti társulásba illene. Kecskemét nem csupán az alföldi városépítés modellje, de a múzeumok városa is, a Katona József Múzeummal, a Naiv Művészek Múzeumával, a Játékmúzeummal, a Népi Iparművészeti, az Orvostörténeti Múzeummal, a reformátusokéval, a Bozsó- gyűjteménnyel, a Kecskeméti Galéria Tóth Menyhért műveiből rendezett állandó kiállításával, a bugaci szabadtéri néprajzi gyűjteménynyel. Versenyben lakóival, a hat múzeumból öt év alatt lett tíz, s ember tizenötezerrel több, túllépve így a százezrediken. Egy ilyen rohamosan felnövő városban embert, házat helyére tenni, érzelmet, észjárást jól táplálni nagy gond, de ámeny- nyire jól elbírja felsőoktatási intézményeit és művésztelepeit, sok egyéb mellett, úgy hozzászokik majd múzeumaihoz is. A népi iparművészetekét a kaszárnyá_- ból lett szeszfőzdéből alakították át példásan, a naiv művészek múzeuma szabad- kéményes udvarházával a parasztbarokk védett műemléke. Amilyen varázslat volt a homoki gyümölcstelepítés, olyan csodái ezek a múzeumok a hagyomány ápolásának. S nem idegenek sem külsejükben a város építészetének puritán egyszerűségétől, sem belső tartalmukban — játék, naiv művészet, népi iparművészet —a századforduló népi elemeket hordozó játékos díszítéseitől. Megnyugtató, hogy égbe nyúló hivatali és művelődési központok tövében legyen-i rangú térben állhat a naiv művészeteknek, játéknak, a gyógyítás múltjának szentelt múzeum. Nem hiába választotta Kecskemét építészének Kerényi Józsefet, s nem hiába fogadta be a város oly hamar a tegnapi külső és a mai igény belső egységében I a Technika és Tudomány Házát. Ahogy Kerényi minden más alkotásával is összhangba tudta hozni a múltat és. jelent, úgy lehet záloga Kecskemét egészséges jö- vőnknek. Koczogh Ákos így kezdődőt! A békéscsabai múzeum Régen volt 1914, amikor a fenti című könyvet a Békése csabai Múzeum-Egyesület kiadta, s még régebben 1899, az egyesület alakulásának éve, mely egyben a múzeum születésének dátuma is. A két évszám közötti másfél évtizedben munkálkodó egyesület tevékenységét ismerteti e kiadványban dr. Rell Lajos főgimnáziumi tanár, a múzeum igazgatója. Azt az időszakot, melynek csúcspontja a felépült Múzeum és Közművelődésháza volt. „Emlékkönyvnek is nevezhetnék e szerény füzetet — írja —, mert benne mintegy összegezni kívánta munkálkodásának eredményeit az Egyesület vezetősége a búcsú pillanatában, midőn a múzeum épületét, s gyűjteményeit a magáénál erősebb kezekbe helyezi: Békéscsaba nagyközségnek adja át a soha nem szünetelő fejlesztés reményében.” A múzeumteremtő muzeum tagok sorába léphet, ha „feddhetetlen jellemű, önálló és tudománykedvelő magyar honpolgár”. Az alapszabályban és azon kívül meghirdetett célokért megkezdődik a munka, először is a gyűjtés és azzal egyszerre a népszerű tudományos előadások, hangversenyek és más művészi esték rendezése. Az első, egykét napos nagyszabású ünnepség volt 1900 nyarán: június 4-én kezdődött a Vigadóban tartott díszközgyűléssel, melyen a Nemzeti Múzeum, valamint a Néprajzi Múzeum igazgatója szakmai tárgyú ismertető előadást tartott. Másnap a színházban hangverseny, amelyen az ország két legnevesebb művésze lépett föl: Jászai Mari és Hubay Jenő. Pár év múlva a Színi-Akadémia növendékeit hozta le szereplésre maga az igazgató, Váradi Antal. A népszerű tudományos előadások évről évre rendszeresen folynak, helyi és országos hírű előadókkal. Dr. Rell Lajos kő- és bronzkori leletek. Az ásatásokat általában a múzeum igazgatója vezette. Hogyan épül meg a palota? Az egyesület — mint utaltunk is rá —, az első perctől kezdve a múzeum felépítésére törekedett. Már 1902- ben államsegély után járnak, de csak 1905-ben sikerül elnyerniük 80 ezer korona ösz- szegben. Ez szép pénz ugyan, ám nehéz vele mit kezdeni, mert évi kétezres részletben folyósítják. Először egy régi épület átalakításán gondolkoznak, majd mégis új mellett döntenek és keresni kezdik a telket. Legjobbnak a mai helyet találják, pénz azonban nincs rá. Ezért ajánlatot tesznek a városnak, ha megveszi: „ . . . úgy az emelendő épületet, mint a múzeum gyűjteményeit a város tulajdonába bocsájtjuk.” A képviselőtestület 1905 végén dönt, megveszik a telket 17 ezer koronáért, de a teljes siker még messze volt, az építkezés pénzügyi bonyodalmai miatt. A tervezés ettől függetlenül megindul, de a versenytárgyalás meghirdetésére csak 1910 szeptemberében kerül sor. Viszont még abban az esztendőben elkezdődik a bontás és a földmunka. S 1913 tavaszán már a Palota berendezésére hirdetik meg a versenytárgyalást és a városi „műkertész” megbízást kap az épület körüli parkosításra. Aztán eljött a nagy nap — nem is egy, hanem kettő —: 1914. március 28.-án este 8 órakor hangverseny a Múzeum és Közművelődésháza dísztermében, másnap pedig ugyanott az ünnepélyes felavatás, amely egyben a Békéscsabai Múzeum-Egyesület utolsó napja. Varságh Béla beszédével búcsúzott az egyesület: feladatát betöltötte és feloszlott. A Széchenyi utca és a Körös-part sarkán felépült Palota az új tulajdonos, a város kezébe került. Vass Márta egyesület Az eszme, hogy Békéscsabának is legyen múzeuma, a város közéletének legaktívabb személyétől, Varságh Béla gyógyszerésztől ered. ö hívta egybe 1899. július 1-én a város társadalmának vezető személyeit, hogy ismertesse a helyzetet, mely lehetővé teszi a múzeum létrehozását. Nevezetesen: a gimnázium új épületében múzeumi tárgyak elhelyezésére alkalmas helyiségek vannak, s remény arra, hogy állami támogatást is sikerül elnyerni. Az egyetértés teljes volt, s mindjárt bizottság alakult az alapszabály kidolgozására, két hét múlva már meg is vitatják, és ugyané hó 25-én, 57 taggal megalakul a Békéscsabai Múzeum-Egyesület. Elnöke: Varságh Béla, főtitkára: Maros György jegyző. Az alapítók közt van Zsilinszky Endre államtitkár, Békéscsaba országgyűlési képviselője is. Már az alapszabály rögzíti, hogy az egyesület az ösz- szegyűjtött tárgyak elhelyezésére „múzeumot állíj fel, könyvtári olvasótermet rendez be, ismeretterjesztő felolvasásokat tart, katalógusokat, s önálló kiadványokat készít és időszaki kiállításokat is rendez”. Továbbá, hogy férfi és nő egyaránt a Adomány, letét, vétel, ásatás „Felhívásaink s agitálása- ink nem bizonyultak meddőnek — állapítja meg a szerző —, s nemcsak városunkban, hanem a megye más helységeiben is akadtak érdeklődők, akik a birtokukban levő tárgyakat átengedték múzeumunknak.” A régiségtár alapját Zsilinszky és az egylet vezetőségi tagjainak adományai képezték, sőt, egyháziak is. A pénz- és éremtárat tanárok és diákok segítik kialakítani, továbbá a Nemzeti Múzeum, a 313 darabból álló ajándékával. ’ Az . ereklyetár alapját Erkel Sándorné veti meg a családból származó darabokkal, va- * lamint Damjanich Jánosné, aki elküldi a múzeumnak férje egyik asztalkáját, arcképét, névaláírását, és a saját rokkáját. S ugyanígy sok és lelkes adományozó járult hozzá, hogy a természetrajzi, képző.- és iparművészeti és a néprajzi tár kialakulhasson. Az ásatások is már az első években elkezdődtek, először Tótkomlóson, majd Me- zőberényben, utánuk következtek Öcsöd, Szentandrás és Békéscsaba. A legértékesebb leletek azonban Gyulavar- sándról származtak, három év munkájából: a csiszolt, Köztudott, hogy Mária Terézia királynőnknek számtalan gyermeke született. Közülük kettőből lett magyar király: Józsefből és Lipót - ból, e néven mindketten másodikak. II. Lipót szintén sok gyermeket nemzett, akik közül Ferenc követte a magyar trónon. Sándor Lipót főherceg, Ferenc öccse, majd ennek halála után Ferenc másik öccse, József főherceg pedig a nádorispáni méltóságot viselte. Ez utóbbi az a József nádor — vagy ahogyan akkoriban latinosán is mondták, palatínus —, akinek szobra ma is ott áll Budapesten a nevét viselő téren. Ö az, aki bátyját, Ferenc királyt képviselte a budai várpalotában, aki oly sokat serénykedett fővárosunk csinosodásáért. ö a Habsburgok „magyar ágának” megalapítója, akit Bécsben már- már rebellis kurucnak tekintettek. Ferenc király József főherceget 1795. szeptember 3- án nevezte ki királyi helytartóvá Magyarországra. A következő évi országgyűlésen pedig a nemesség közfelkiáltással nádorrá választotta az alig húszesztendős fiatal főherceget, aki 1847. január 13- án bekövetkezett haláláig. tehát 51 esztendőn át viselte ezt a méltóságot. József nádor tehát 1800- ban megvásárolta Üröm községet a hozzá tartozó javadalmakkal, s jegyajándékként tizenhét éves ifjú hitvesének ajándékozta. A házasság azonban rövid életű volt. Alexandra Pavlovna 1801-ben, 18 éves korában váratlanul meghalt. A huszonöt éves korára megözvegyült nádor udvari építészével, Heppe Szaniszló országos építésügyi igazgatóval díszes sírkápolnát terveztetett és építtetett Üröm községben, az akkor divatos klasszicizáló stílusban. Az építmény 1802-ben készült el. A kápolna faragott kövekkel körbefalazott, megemelt, füves terasz közepén áll, ahova vasszárnyas, vörösmárvány kapuoszlopok között kőhíd vezet. A kápolna finoman faragott kőburkolatát vörösmárvány részletek ékesítik. Oldalhomlokzatai egyformák: három-három ro>- zettás, empír ízlésű vasrácscsal védett ablakait vörösmárvány keretezi. Alul egy- egy ovális kriptaablak látható. Az épület tetejét koporsó idomú díszítés fedi, amelynek közepéből obeliszk alakú, vörösréz lemezekkel burkolt, füzérdíszes sisak emelkedik a magasba, s ebből nyúlik az ég felé egy aranyozott kereszt. A sírkápolna terasza körül pravoszláv temető hirdeti, hogy a cár leánya nagy kísérettel érkezett Magyar- országra, akik úrnőjük halála után sem tértek vissza hazájukba. A sírkövek tanúsága szerint leszármazottaik még másfél száz év után is ide temetkeztek. Csonkaréti Károly
