Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-11 / 264. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 11., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 264. SZÁM Negyvenéves a Békéscsaba és Vidéke Áfész Sarkadon a napokban rakták le annak az épületnek az első elemét, amelyet a Délép készít el az OTP megrendelésére. A 15 lakás alatt kap helyet az új gyógyszertár. A létesítményt, amely mintegy 15 millió forintba kerül, 1987-ben adják át az építők Fotó: Béla Ottó Ülésezett a megyei gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság A megyei pártbizottság Tegnap délután a Bartók Béla vegyeskar előadásában a Himnusz hangjai mellett kezdődött a békéscsabai ifjú­sági és úttörőházban a 40 évfordulóját ünneplő Békés­csaba és Vidéke Áfész kül­döttközgyűlése. Először Csiz­mát György elnökhelyettes köszöntötte a városi párt- és állami vezetőket, a szövetke­zetek vezetőit, a megjelent alapító tagokat és küldötte­ket. Ezután ünnepi megem­lékezést mondott Seres Mi­hály, a szövetkezet elnöke. Békéscsabán 1945. november 11-én, 75 taggal alakult meg Nyilatkozatok A budapesti kulturális fó­rum nagyszerű alkalmat te­remtett a kelet—nyugati kapcsolatok ápolására, az emberi kapcsolatok kiépíté­sére. az eszmecserére törek­véseinkről és gondjainkról — jelentette ki az MTI munka­társának Jászén Zaszurszkij professzor, a moszkvai Lo­monoszov Egyetem Újságírói Karának dékánja. A szocia­lista országok küldöttei — folytatta — kifejthették a szellemi alkotómunka céljai­ról és távlatairól vallott vé­leményüket és megismerked­hettek a nyugati országokban élő alkotók helyzetével. Az eszmecsere valóban gyümöl­csöző minden. résztvevő szá­mára. Szólt arról, hogy nem kis számban hangzottak el olyan felszólalások, amelyeknek kevés közük van az európai kultúra szellemi értékeihez, az alkotói tevékenységhez. Voltak, akik már politikai okokból sem az együttműkö­dést, a közös nevezőt keres­ték. hanem azt, ami elvá­laszt. Zaszurszkij professzor — aki a nyugati irodalom is­mert szakértője — felhívta a figyelmet a kommercializá- lódás veszélyére, arra. hogy színvonalas, irodalmi értékű művek nyugaton sokszor csak kis példányszámban je­lennek meg, a piacot elönti a sekél.yes termékek áradata, majd elmondta: egyeseknek nem csekély meglepetést okozott a fórumon, hogy a Szovjetunióban a jó írók mű­veit sokmilliós példányszám­ban is megjelentetik, és sok- százezer példányban jutnak el az olvasókhoz az irodalmi folyóiratok. Más népek irodalmának megismerésében igen nagy szerepe van a szakavatott. az a földművesszövetkezet, amely a mai áfész jogelődje volt. 1945 és 1950 között pe­dig létrejöttek azok a szövet­kezetek is. amelyek a mai áfész működési területéhez tartoznak. Ma a szövetkezet jelentős szerepet játszik a gazdasági életben. A kiske­reskedelmi forgalomnak a környező községekben csak­nem 100 százalékát, Békés­csabán 20 százalékát, a ven­déglátás 40 százalékát bonyo­lítják le. Felvásárlási forgal­muk mintegy 200 millió fo­rint. melynek 70 százalékát, csaknem 150 millió forintot színvonalas fordítómunkának — mondotta Jászén Zaszursz­kij. E kérdésre nagy figyel­met kell fordítani, hiszen a kis nemzetek irodalmának ter­jesztése nemegyszer nyelvi akadályokba ütközik. A Szovjetunióban már régen felismerték e kérdés fontos­ságát. s minél nagyobb kör­ben igyekeznek terjeszteni a kis országok irodalmát. így a magyar irodalmat is. — Jean-Pierre Rémy, a francia delegáció tagja, író és diplomata elmondta: első al­kalommal jár Magyarorszá­gon és az elmúlt néhány nap alatt meggyőződhetett arról, hogy a magyar kultúra, az irodalmi élet sokkal színe­sebb, mint ahogyan azt láto­gatása előtt képzelte. A kul­turális fórum legfőbb érde­me — hangoztatta —, hogy a tanácskozás újabb lehető­ség „a két Európa közelíté­sére”. Sajnálatosnak minősí­tett minden olyan vitát, amely a kelet—nyugati el­lentéteket állította előtérbe. Egy ilyen fórumnak, ame­lyen ellentétes nézetek kép­viselői vannak jelen, éppen az a feladata és célja, hogy mindenekelőtt „megpróbál­juk megérteni egymást, hogy ugyanazt a nyelvet beszél­jük”. A fói'um eddigi munkáját értékelve Jean-Pierre Rémy utalt néhány érdekesnek ígérkező javaslatra a gyer­mekkönyvek kiadásával és a műfordításokkal kapcsolat­ban. Mint mondotta, nagyon hasznosnak tartaná egy nem­zetközi műfordítási alap lét­rehozását. amelynek azon­ban semmiképp sem az len­ne a feladata, hogy el®re számszerűen meghatározza a lefordítandó műveket. a szakcsoportok (például a májlibatömő. baromfitenyész­tő méhész) adják. Ma a szö­vetkezetnek 7 ezer tagja van, akik célrészjegyek jegyzésé­vel 19 millió forinttal az összvagyon 20 százalékával támogatják a beruházásokat. Köszöntette az ünnepségen az alapító tagokat: Szabó Györgyöt, Csicsely Pált, Frankó Györgyöt, Sándor Lászlót, — akik hosszú éve­ken át vezették sikeresen a szövetkezetei — és még so­kakat az alapítók közül. Az emlékplaketteket Seres Mi­hály adta át. Az ünnepség Az utóbbi napok időjárá­sa valamelyest megkönnyí­tette a mezőgazdasagi üze­mek munkáját. A több-keve­sebb csapadék fellazította a földeket, a gépek könnyeb­ben haladnak a táblákon, or­szágszerte a finiséhez érke­zett a betakarítás és az ősziek vetése. Az elmúlt héten 25—30 milliméter csapadék hullott le Hajdú-Bihar megyében, s ez a mennyiség elegendő a mintegy 120 ezer hektárnyi őszi vetemény csírázásához és kikeléséhez. A hajdúsági földeken a vetés befejezése után a mélyszántásra cso­portosították át a gépek je­lentős részét. A tervezett 185 ezer hektárból mintegy 125 ezret megforgattak már az ekék. Az időjárás rendkívül árugyárban megkezdte az üzemszerű termelést az a hat korszerű kötőgép és három kikészítő berendezés, ame­lyeken egy új gyártmánycsa­lád. a sportos szabadidő-ru­házat alapanyagát gyártják. A nagy teljesítményű, NSZK- beli kötőgépeken úgynevezett bélésbefektetéses árut ké­szítenek ; kívül a pamuttal kevert műszál a formatar­tósságot. belül a tiszta pamut „bélés” a rugalmasságot és a légáteresztést biztosítja. Ko­rábban a BFK ilyefi, a bel­földi fogyasztók körében is mindinkább keresett termé­ket nem tudott előállítani, az utcai viseletre is alkalmas szabadidő-ruházati terméke­ket tőkés importból vásárol­ta a belkereskedelem. A vál­után a szövetkezet által tá­mogatott, a tagjaiból álló amatőr művészeti együttesek műsorát tekintették meg a küldöttközgyűlés részvevői. Az elmúlt 40 évet kiállítás mutatja be: a szövetkezet történetét képekben 1945 és 75 között, fejlődését az utób­bi tíz évben, sőt a tagok ké­szítette szép kézimunka-kiál­lítás is látható. A 40. évfor­dulóra múltról és jelenről a jövőnek, szövetkezeti tagsá­gának ajánlva szép kiadvá­nyát is megjelentette a Bé­késcsaba és Vidéke Áfész. Sz. M. kedvező, a gazdaságok dol­gozói arra törekszenek, hogy a fagyok beállta előtt befe­jezzék a mélyszántást. Véget ért a mintegy 150 ezer hektáron termő őszi ga­bona vetése Bács-Kiskun me­gyében is. A határszemlék szerint megfelelően fejlőd­nek a vetemények, a la­zább szerkezetű talajokon azonban hiányos a növényál­lomány, ezt újravetéssel pó­tolják majd a gazdaságok. Az ünnepek alatt is dol­goztak több zalai gazdaság dolgozói. Az esőzések lehe­tővé tették a munka folyta­tását a cukorrépa-ültetvénye­ken. Finiséhez érkezett a mun­ka a Pest megyei gazdasá­gokban is. lalat külföldi tervezőkkel is együttműködve most olyan ■cikkcsaládot — többrészes, festett és nyomott mintás modelleket — alakított ki. amelyek gyártásával helyet­tesíthető az eddigi import. A 22 millió forintos bérűt- házás a vállalat tervei szerint egy év alatt térül meg, és a korszerű berendezéseken még az idén 120 ezer, főként a fiatalok körében kedvelt ru­házati cikk alapanyagát dol­gozzák fel késztermékké. Az új magyar divatcikkek, ame­lyekből jövőre már 300 ezer darabot készítenek, az eddigi tőkés importból származó, azonos színvonalú termékek­nél 15—20 százalékkal lesz­nek olcsóbbak, és döntő többségük az amerikai Wran­gler márkanéven kerül for­galomba. gazdaság- és szövetkezetpo­litikai bizottsága tegnap, va­sárnap délután Békéscsabán tartotta soron következő ülését Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titká­rának elnökletével. Az ülé­sen többek között részt vett Fodorné Birgés Katalinf az MSZMP KB tagja, az SZMT vezető titkára és Molnár Jó­zsef, a Kiosz elnöke. Az első napirendi pont ke­retében a bizottság meghall­gatta és megvitatta Bordiné Szilágyi Ilona előterjesztésé­ben A kisiparosok helyzete Békés megyében, a szabá­lyozó rendszer hatása tevé­kenységükre című előterjesz­tést. Az előterjesztésből ki­tűnt, hogy a kisipar szol­gáltató tevékenysége szerve­sen illeszkedik Békés megye gazdaságába. A megye la­kossága részére végzett ösz- szes fogyasztási szolgáltatás 60 százalékát a mintegy 5 ezer 200 kisiparos látja el, termelési értéke együttesen megközelíti az 1,6 milliárd forintot. Az előterjesztés fog­lalkozott az árkérdéssel, ár­elemzéssel és az adóztatás­sal. A vitában többen kitér­tek a képzés, a továbbkép­zés helyzetére, a szakmun­kástanulók oktatására. Molnár József, a Kiosz el­nöke hozzászólásában a szakmunkásképzésről, az adóztatásról és időszerű kér­désekről adott tájékoztatást. A második napirendi pont­ban 'Fodorné Birgés Katalin adott tájékoztatót az új vál­lalatirányítási formák beve­zetésének megyei tapaszta­Miskolcon a Borsod megyei pártbizottság székházában vasárnap országos szeminá­rium kezdődött az új válla­latirányítási rendszerről és az üzemi demokráciáról. A há­romnapos tanácskozás rende­zője a több mint 20 évvel ez­előtt alapított „Borsodi isko­la” nevű szervező-továbbkép­ző és racionalizáló vállalat, mely igen korán felismerte a vezetéstudomány korszerűsí­tésének fontosságát. Tovább­képző stúdiumait eddig több mint tízezer vezető végezte el; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem intézete­ként alakult, utóbb vállalattá szervezett cég ma már egy- egy üzem. intézmény veze­tőinek komplex továbbképzé­sére is vállalkozik. Az országos tanácskozáson másfél száz ipari és mező- gazdasági vezető vesz részt. A plenáris és a szekcióülése­ken a tárgyköröket legjob­ban ismerő neves szakembe­rek. tudósok tartanak előadá­sokat, illetve vezetik a vitá­latai-ról. Mint mondotta, a szakszervezetek kezdemé­nyező szerepet vállaltak, az eddigi tapasztalatok ki­egyensúlyozott, jó előkészí­tést tükröznek. Eddig 21 helyen tértek át az új vál­lalatirányítási formákra. Ezen vállalatok vezetésében a fizikai dolgozók, a nők és a 30 évnél fiatalabbak ará­nya alacsonyabb a vártnál. Végezetül Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjének jelentése hang­zott el a megye hosszú tá­vú terület- és településfej­lesztési koncepciójáról. Az előterjesztés részletesen tag­lalta az infrastrukturális fej­lődést, a termelőerők fejlesz­tésének feladatait, külön fe­jezet foglalkozott az életkö­rülmények javításának fel­adataival, a településfejlesz­tés kérdéseivel. A vitában elhangzott, hogy a jövőben még inkább arra kell töre­kedni, hogy megyénk népes­ségmegtartó szerepe javul­jon, az alapellátást illetően ne legyenek különbségek a városok és a községek kö­zött. Szó volt a gazdasági­lag elmaradott térségek fej­lesztéséről, az ipartelepítés adottságainak figyelembevé­telével. Többen kiemelték a vita során Békés megye ter­mészeti értékeit. Hangsú­lyozták : az idegenforgalom­nak és a természetvédelem­nek szoros kapcsolatban kell lennie. A gazdaság- és szövetke­zetpolitikai bizottság a há­rom jelentést, elfogadta. kát. A vasárnapi plenáris ülés bevezető előadásait La­katos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosz­tályának vezetője és Sárközy Tamás egyetemi tanár, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem gazdasági­jogi tanszékének vezetője tartotta. Lakatos Ernő a sz<*- cialista demokrácia új voná­sairól, a hatalom és a de­mokrácia összefüggéseiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy a szocialista demokrácia fej­lesztése, elmélyítése pártunk történelmi programja, ame­lyet végre kell és végre fo­gunk hajtani. Hatékony mű­ködése elősegíti társadalmi céljaink megvalósítását, ám a demokráciát még vezetők­nek és vezetetteknek is ta­nulniuk kell. Sárközy Tamás előadásá­ban az új vállalatirányítási rendszerről, annak kihatásai­ról szólva rámutatott: az in­tenzív gazdálkodás sikerének egyik kulcsa a szocialista vállalatirányítás kialakítása.-*ETÍ> äfSX?" A imill.it idéző kiállítás egy részlete, középen Csicsely Pál, Ünnepi beszédet mondott Seres Mihály, a szövetkezet elnöke aki 1949 és 1973 között töltötte be az elnöki tisztséget Európai Kulturális Fórum Eső után a földeken Hazai termékek Wrangler márkanéven A Budapesti Finomkötött­— szekeres — flz új vállalatirányítási rendszer és az üzemi demokrácia

Next

/
Oldalképek
Tartalom