Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 16., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM BÉKÉS MEGYEI II kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozása Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének és Gáspár Sándornak, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjainak vezetésével tegnap a SZOT székházában megbeszélést tartottak a kormány és a szakszervezetek képviselői. A megbeszélésen véleményt cseréltek társadalmigazdasági életünk időszerű kérdéseiről, ezen belül külön figyelmet fordítottak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 12-i határozatából adódó közös tennivalókra. Mindkét részről hasznosnak ítélték, hogy a kormány felkérésére a SZOT elnöksége véleményezte a népgazdaság készülő VII. ötéves tervét. A kormány képviselői hangsúlyozták, hogy kellő figyelemben részesítik a szak- szervezetek észrevételeit, javaslatait és azokat a terv véglegesítése során hasznosítják. A SZOT képviselői tájékoztatást adtak arról, hogy a szakszervezeti választások a résztvevők nagy aktivitása közepette folynak. A tagság megértéssel és felelősséggel szólt az ország helyzetéről, az élet- és munkakörülmények alakulásáról. A dolgozók többsége bizakodó a párt XIII. kongresszusán elfogadott törekvések valóra váltását illetően és kész részt vállalni a teendőkből. A választások során a szervezett dolgozók problémáikat, gondjaikat sem rejtették véka alá. Egyebek mellett szóltak a szénbányászat, a könnyűipar, a vasúti szállítás és más ágazatok létszámgondjairól, arról, hogy a hiányokat már nem lehet csupán a jobb munkaszervezéssel és a munka intenzitásának további fokozásával pótolni. A bányászok szabadnapjaik nagy részében is dolgoznak, A kulturális fórum munkabizottságainak pénteki ülésén felszólalt Hubay Miklós író, drámaíró, a Magyar írók Szövetségének elnöke. A mai Európát fenyegető veszélyekről szólva emlékeztetett: nincs olyan város a kontinensen, amelyre nem irányulna egy rakéta robbanófeje. Az írók feladata — mondta Hubay Miklós —, hogy végiggondolják a mai világ abszurditását, s műveikkel megmutassák, hogy túl lehet lépni ezen. Az MTI értesülései szerint a tanácskozáson felszólalt Klein Márton külügyminisz- tériumi főosztályvezető, a magyar küldöttség tagja is, aki a nemzetiségek kultúráját érintő felszólalásokhoz kapcsolódva kijelentette, hogy a nemzetiségekkel való helyes bánásmód minden ország demokratikus belpolitikájának nélkülözhetetlen összetevője. A Kárpát-me- * de az adott feltételek között így is nehezen tudják az igényeket kielégíteni. A köny- nyűiparban és a vasút területén a termelés, illetve a szállítás folyamatosságát veszélyezteti a létszámhiány. Szinte valamennyi munkahelyen kifejezték az emberek azt a kívánságukat, hogy közös munkával és erőfeszítésekkel mérsékeljük az árszínvonal elmúlt években tapasztalt növekedési ütemét. Nagy számban tették szóvá a nyugdíjak vásárlóértékének csökkenését, különösen a régen megállapított, alacsony nyugdíjjal rendelkezők, idős emberek feszítő gondjait. Ugyancsak számos, helyen foglalkoztak a pályakezdő, családalapító fiatalok lakásgondjával, a gyermeknevelés feltételeinek alakulásával. Széles körben nyilvánult meg a nem munkával szerzett jövedelmek szigorúbb ellenőrzésének, az állami, társadalmi szervek e téren történő eredményesebb fellépésének igénye. Mindezek mellett a dolgozók elismeréssel szóltak a kormány azon erőfeszítéseiről, amelyek a jobb, fegyelmezettebb, szervezettebb munka feltételeinek megteremtésére, a gazdaság jövedelemtermelő képességének javítására, az eredményesebb gazdálkodásra irányulnak. Üdvözölték a vállalati önállóság növekedését, a dolgozók képviselőinek szélesebb körben történő bevonását a vállalatok irányításába.. Általánosan kifejezésre juttatták, hogy az emberek munkájuk révén kívánnak dence népeinek történelmi tapasztalataira utalva hangsúlyozta, hogy elítéljük a nacionalizmust, az előítéleteket és az erőszakos asszimiláció bármely formáját. A Magyar Népköztársaság nemzetiségpolitikai elveit és gyakorlatát ismertetve aláhúzta, hogy felfogásunk szerint a többségi nemzet nem lehet eléggé előzékeny a kisebbségben lévőkkel szemben: azonos, sőt bizonyos vonatkozásban több jogot kell biztosítani a számukra, hogy kiegyenlíthetők legyenek azok a hátrányok, amelyek a kisebbségi helyzetből fakadnak. Támogatjuk, sőt új igényeket keltve ösztönözzük a nemzetiségek nyelvi, kulturális és egyéb igényeit. A minden állampolgárt megillető egyéni jogok mellett a nemzetiségek számára sajátos kollektív jogokat is biztosítani kell az anyanyelvűk használatához, kulturális haelőbbre jutni, ehhez igénylik a feltételeket és azt, hogy következetesebben érvényesüljön: aki többet dolgozik, az boldoguljon jobban. A kormány képviselői megköszönték az információkat és kilátásba helyezték, hogy a lehetőség határain belül azokat hasznosítani fogják. A dolgozókat foglalkoztató, a kormány előtt is ismert valós gondokról szólva kifejezésre juttatták, hogy azok megoldására, a reáljövedelmek és a reálbérek növelésére csak fokozatosan, a gazdálkodás hatékonyságának, a munka minőségének és eredményességének javulása arányában látnak lehetőséget. A kormány — amint ez a parlament őszi ülésszakán is elhangzott — kötelességének tartja, hogy a gazdaságirányítás fejlesztésével, konkrét programok kidolgozásával és más intézkedésekkel megfelelő feltételeket biztosítson az eredményesebb munka számára. A szakszervezetektől azt kéri, hogy a továbbiakban is támogassák a kormánynak az irányítás korszerűsítésére, a gazdasági növekedés élénkítésére, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságosabb kihasználására irányuló törekvéseit. Vegyenek aktívan részt a VII. ötéves terv céljainak és a megvalósítás feltételeinek széles körű megismertetésében és elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában, a végrehajtást gátló tényezők elhárításában, a tartalékok feltárásában. A megbeszélés résztvevői a továbbiakban az ez évi terv végrehajtásával és a jövő évre való felkészülés feladataival foglalkoztak, áttekintették a kialakult bérhelyzetet és megegyeztek abban, hogy erre az 1985. évi gazdasági eredmények ismeretében visszatérnek. (MTI) gyományaik őrzéséhez és ápolásához szükséges keretek fenntartása érdekében. A hazánkban élő nemzetiségeket, éppúgy, mint a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségeket, ösz- szekötő kapocsnak tekintjük. Meggyőződésünk és bizonyított tapasztalatunk, hogy jelentős szerepük van és lehet a Duna-medence népei közti barátság ápolásában. A nemzetiségek anyanyelvűk, rokoni kapcsolataik, kulturális hagyományaik révén szorosan kötődnek a velük egy nyelven beszélő nemzetekhez, és jogos igényük, hogy az államok közötti együttműködésben e kapcsolatok ápolásához megfelelő keretek ’álljanak rendelkezésre. A nemzetiségek kulturális jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételekről való gondoskodás elsődlegesen azoknak az álla(Foly tatás á 2. oldalon) Ülést tartott a HNF országos elnöksége A Hazafias Népfront országos elnöksége pénteken, Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke és Petrovszky István, az MSZMP KB osztályvezetője. Az elnökség kegyelettel megemlékezett közelmúltban elhunyt tagjáról, Nánási Lászlóról. Az ülésen Pozsgay Imre főtitkár, tájékoztatót tartott a VIII. népfrontkongresszus előkészítéséről, majd megvitatták a kongresszusi dokumentumok tervezeteit. fl kongresszus előkészületeiről tárgyalt a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége tegnap ülést tartott. A testület tájékoztatót hallgatott meg a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusának előkészületeiről, áttekintette a kongresszusi dokumentumok kidolgozásában eddig végzett munkát, és meghatározta a _ hátralevő tennivalókat. Felhívást fogadott el a KISZ KB Pénteken az ifjúsági szövetség székházában a KISZ Központi Bizottsága ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP KB titkára. A Központi Bizottságot Hámori Csaba első titkár tájékoztatta az MSZMP KB november 12-i üléséről. A testület ezután Szandt- ner Ivánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a KISZ kongresszusi felhívását. Ez hangsúlyozza az ifjúság felelősségét, szerepét a párt politikájának valóra váltásában, szocialista hazánk gyarapításában. Az elmúlt években érezhetően nehezebbé váltak a fiatalok életkörülményei, megélhetésük feltételei. A KISZ sürgetőnek tartja és maga is cselekszik azért, hogy ezek a kedvezőtlen folyamatok megálljának. Ennek egyik alapvető feltétele a hatékonyabb, szervezettebb munka nagyobb megbecsülése. A pályakezdés, a munkába állás konfliktusait a megszerzett tudást valóban igénylő és a teljesítmény szerint értékelt feladatok enyhítik igazán. Fontos, hogy a KISZ figyelme a fiatalabb korosztályokra irányuljon, megkülönböztetetten foglalkozzon a diákok, a pályakezdő, családalapító fiatalok problémáival. A Központi Bizottság felhívása vitára bocsátja a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslatot is. Európai Kulturális Fórum Lezárultak a munkabizottságok eszmecseréi Klein Márton hazánk nemzetiségpolitikai elveit ismertette Kilencvenkilenc éve született Münnich Ferenc, a munkásmozgalom régi harcosa, volt belügyminiszter. Ez alkalomból tegnap délután a Békés Megyei Rendőrfőkapitányság szakmai vezetése, párt- és KISZ-szervezete, szakszervezeti bizottsága, valamint a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság Münnich Ferenc szocialista brigádja koszorút helyezett el a békéscsabai Münnich-szobor talapzatánál Fotó: Gál Edit Közalkalmazottak megyei küldöttértekezlete A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés Megyei Bizottsága november 15-én, péntek délelőtt 9 órára hívta össze a megyei küldöttértekezletet, amelyet Békéscsabán, az SZMT székházában tartottak meg. A közalkalmazottak megyei küldöttértekezletét dr. Sulyák István, a megyei bizottság elnöke nyitotta meg. Ünnepi megnyitó beszédében egyebek mellett hangsúlyozta, hogy a küldöttek a korábbinál nehezebb ■feladat előtt állnak, amikor értékelik a közalkamázottak elmúlt ötéves megyei munkáját, hiszen évtizedünk első fele az előzőeknél ellentmondásosabb időszak volt. Ugyancsak nagy felelősséggel kell körvonalazni a következő időszak legfontosabb célkitűzéseit és megválasztani a feladatok ellátására alkalmas tisztségviselőket. Sulyák István javasolta, hogy a küldöttértekezlet levezető elnöke Sasala János, a Békéscsabai Városi Tanács elnöke legyen, amit a küldöttek egyhangúlag elfogadtak. Sasala János üdvözölte a küldötteket és a meghívott vendégeket, név szerint Pödörné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, dr. Lovász Ma- tildot, a megyei pártbizottság titkárát. Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, dr. Körössy Jenőt, a Kőzalkal- kalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkárát és dr. Fekete Antal megyei főügyészt. A napirendi pontok megvitatása előtt megválasztották a jelölő-, a mandátumszedő és a szavazatszedő bizottság tagjait, illetve a jegyzőkönyv hitelesítőit. A megyei bizottság beszámolóját Mokrán János, a bizottság titkára ismertette. Elmondta, hogy a megyei bizottság 1980 óta a párt XII., a szakszervezetek XXIV. és á Közalkalmazottak Szak- szervezete IX. kongresszusának. valamint a megyei küldöttértekezlet határozatai alapján folytatta ötéves munkáját. Munkájuk középpontjában a XII. kongresszuson elfogadott társadalompolitikai programból a közalkalmazottakra háruló feladatok megoldásának segítése, a tagság érdekeinek képviselete és védelme állt. A tisztségviselők figyelmét arra irányították, hogy segítsék elő a párt politikájának megértését, elfogadását és végrehajtását. A szakszervezeti munkájukra hatással voltak az elmúlt öt évben hazánkban végbement társadalmigazdasági változások, amelyek nem egy kérdésben a korábbinál nehezebb helyzetbe hozta a szak- szervezetet. Fokozódott a dolgozók igénye az érdekvédelem iránt. Több munkára volt szükség, hogy a tagsággal elfogadtassák az elkerülhetetlen intézkedéseket. Egyidejűleg a megváltozott helyzetben a szakszervezeti munka gyengeségei is élesebb megvilágításba kerültek. A beszámoló további része részletesen elemezte a Köz- alkalmazottak Szakszervezete szakmai munkát segítő, rétegpolitikai tevékenységét, az érdekképviselet és érdekvédelem kérdéseit, a politikai és kulturális nevelő munkát, valamint a szakszervezeti élet fejlődését. A beszámoló után tizenhármán mondták el véleményüket. hárman írásban nyújtották be észrevételeiket. Név szerint: Kovács József né, dr. Lovász Matild, Becsiné dr. Szabó Márta, Engelhardt József, Gyulavári Pál, Hüttner Vilmos, dr. Herjeczki János, Fabulya Lászlóné, Szűcs Lajos, Vizkeleti László, dr. Pankotai István, Csizmár Györgyné, illetve Bánki Tamásáé, Varga Ferencné és Pekovics János. Utolsónak Körössy Jenő mondta el, hogy egyetértve az előtte felszólalókkal, ő is elfoga-» dásra javasolja a megyei bizottság beszámolóját. A beszámolóhoz kapcsolódó véleményeket Mokrán János foglalta össze. A számvizsgáló bizottság írásban benyújtott jelentését a küldöttértekezlet elfogadta, majd a második napirendi pontban dr. Fekete Antal, a jelölőbizottság elnöke tett javaslatot a tisztségviselőkre és a küldöttekre. A megyei küldöttértekezlet megválasztotta a megyei titkárságot, a szám- vizsgáló bizottságot és a küldötteket. A szakszervezet megyei elnöke. Jenei Bálint, megyei titkára Mokrán János, megyei szervező titkára Szabó Imre lett. Lovász Sándor
