Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TANÁCS LUFID 1985. NOVEMBER 14., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1985. november 12-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. november 12-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői és a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titká­I. rának előterjesztésében az időszerű nemzetközi é külpoli­tikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjá­nak. a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VII. ötéves népgazdasági terv irányelveiről szóló javaslatot. A Központi Bizottság Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztése alapján — a párttagok­nak a kongresszusi előkészületek menetében elmondott ész­revételeit, javaslatait hasznosítva — módosította a tagdíjfi­zetés rendjét. Határozatát a Pártéletben közzéteszi. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit, a párt- és állami szervek kül­politikai tevékenységét. Meg­állapította, hogy továbbra is súlyos veszélyeket rejt ma­gában a szélsőséges imperia­lista körök által szított fegy­verkezési verseny, a világ különböző részein kialakult katonai ési politikai feszült­ség. Ugyanakkor a szocialis­ta országok békepolitikája, a néptömegek növekvő béke­akarata, a tőkés országok fe­lelősen gondolkodó politiku­sainak a fellépése, az élénkü- .10 - kelet—nyugati párbeszéd hozzájárul a nemzetközi lég­kör javításához, a feszültség enyhítéséhez. 1. A Központi Bizottság tájékoztatást hallgatott meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1985. október 22—23-i szófiai üléséről. Jóváhagyta küldött­ségünk tevékenységét, és hangsúlyozta: a Magyar Nép- köztársaság a maga részéről mindent megtesz annak ér­dekében, hogy az ülésen el­fogadott nyilatkozatban fog­laltak megvalósuljanak. A Központi Bizottság kifejezte meggyőződését, hogy a Szov­jetuniónak, a Varsói Szerző­dés tagállamainak a javasla­tai jó alapul szolgálnak a fe­szültség csökkentéséhez, a nemzetközi biztonság megszi­lárdításához, megfelelő fel­tételeket teremtenek ahhoz, hogy a Szovjetunió ési az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőinek közelgő genfi ta­lálkozóján a világbéke^ ügyét szolgáló, érdemi megállapo­dások szülessenek. A Genfben folyamatban le­vő szovjet—amerikai fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési tárgyalásoktól a világ népeivel együtt a magyar nép is olyan megállapodást vár, amely elejét veszi a vi­lágűr militarizálásának, le­hetővé teszi a hadászati, va­lamint a közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek számának jelentős csökken­tését, és a fegyverzet ala­csonyabb szintjén szavatolja minden érintett fél bizton­ságát. A Központi Bizottság az Egyesült Nemzetek Szerve­zete megalakulásának 40. évfordulója alkalmából hang­súlyozta, hogy az ENSZ és szakosított szervezetei hoz­zájárulnak az egész emberi­séget érintő kérdések meg­oldásához. Á Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa elnökének részvétele a jubi­leumi ülésszakon kifejezte, hogy hazánk változatlanul síkraszáll az ENSZ egyete­messége mellett, és fellép a tevékenységét gyengítő. megosztó törekvések ellen, s lehetőségeivel összhangban a jövőben is aktívan részt vál­lal az ENSZ munkájából. A Központi Bizottság kife­jezte azt a reményét, hogy a Budapesten tanácskozó Európai Kulturális Fórum hozzájárul a kulturális együttműködés, a nemzetkö­zi légkör javításához, a né­pek közötti megértés és bi­zalom erősítéséhez. 2. Pártunk és kormányunk az elmúlt időszakban to­vább erősítette az együttmű­ködést a testvéri szocialista országokkal. A magyar—szovjet kapcso­latok fejlesztésének kiemel­kedő eseménye volt. Kádár János és Mihail Gorbacsov elvtárs szeptemberi moszk­vai megbeszélése, amelyen áttekintették az országaink­ban folyó szocialista építés tapasztalatait és a kétoldalú együttműködés kérdéseit. A Központi Bizottság megerő­sítette a Politikai Bizottság­nak a tárgyalásokról hozott állásfoglalását. Hangsúlyozta annak jelen­tőségét, hogy pártjaink azo­nosan ítélik meg a nemzet­közi helyzetet és a kibonta­kozás érdekében szükséges lépéseket. Kifejezte meg­győződését, hogy a magyar —szovjet baráti kapcsolatok fejlődése hozzájárul országa­ink előrehaladásához, a szo­cialista közösség egységének erősítéséhez. Kádár János és Gustáv Husák elvtárs prágai talál­kozója elősegítette a két szomszédos, baráti szocialis­ta ország együttműködésének fejlesztését. A munkamegbe­szélésen kifejezésre jutott, hogy az élet minden terüle­tére kiterjedő kapcsolataink erősítése közös törekvésünk. Hangsúlyozták, hogy népe­ink baráti szövetségének el­mélyítését szolgálja a leni­ni nemzetiségi politika kö­vetkezetes megvalósítása. Kádár János és Erich Ho- necker elvtárs budapesti megbeszélésén megelégedés­sel állapították meg, hogy kétoldalú kapcsolataink a barátság és az egység jegyé­ben folyamatosan bővülnek. A 2000-ig szóló gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési program előmoz­dítja a korszerű technológi­ák bevezetésének meggyorsí­tását, az ipari kooperáció fejlesztését. 3. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy hazánk a békés egymás mellett élés szellemében változatlanul érdekelt a más társadalmi rendszerű országokkal foly­tatott párbeszédben, a kap­csolatok bővítésében. A köl­csönösen előnyös politikai, gazdasági és kulturális kap­csolatok fejlesztése az eny­hülési folyamatnak szerves része, hozzájárul a nemzet­közi légkör javulásához. Kádár János elvtársnak Nagy-Britanniában tett hi­vatalos látogatása, megbeszé­lése Margaret Thatcher kor­mányfővel az elmúlt évben megkezdett legfelső szintű magyar—brit párbeszéd foly­tatását jelentette, és kifejez­te a törekvést egy békésebb világ megteremtésére. A tár­gyalások megerősítették a két félnek a kapcsolatok bő­vítésére irányuló szándékát, hozzájárultak az ehhez szük­séges feltételek javításához. Lázár György elvtárs Ja­pánban tett látogatása, tár­gyalása Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnökkel alkalmat teremtett országaink helyze­tének, egymás álláspontjá­nak jobb megismerésére, és fontos lépés volt a kétoldalú együttműködés fejlesztésé­ben. 4. A Központi Bizottság megerősítette pártunk és né­pünk szolidaritását az afri­kai, ázsiai és latin-amerikai országok népeinek a politi­kai és gazdasági független­ségért, a társadalmi felemel­kedésért folytatott küzdel­mével. Ezt juttatta kifejezésre a Losonczi Pál elvtárs vezette párt- és állami küldöttség hivatalos, baráti látogatása Angolában és Zimbabwéban. Az Angolai Népi Köztársa­ság elnökével. Jósé Eduárdo dós Santossal, valamint a Zimbabwei Köztársaság ve­zetőivel, Robert Mugabéval és Canaan Sodindo Bártaná­val folytatott tárgyalások megerősítették, hazánk szoli­daritását a dél-afrikai ag­resszió és megszállás ellen küzdő országokkal és a nem­zeti felszabadító mozgal­makkal, úgyszintén a koráb­ban kiépített kapcsolatok to­vábbfejlesztésének közös óhaját. Suhartónak, az Indonéz Köztársaság elnökének ma­gyarországi látogatása ál­lamközi kapcsolataink fej­lesztését szolgálja. 5. A Központi Bizottság megállapította, hogy a nem­zetközi helyzetre továbbra is kedvezőtlenül hat a megol­datlan köeel-keleti válság. Az imperialista beavatkozás alá­ásta a térség népeinek biz­tonságát, és növeli a nem­zetközi feszültséget. A Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul a közel-keleti vál­ság olyan átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő rendezése mellett száll sík­ra, amely megfelel minden érintett fél jogos érdekeinek. A magyar közvélemény aggodalommal figyeli a Dél­afrikai Köztársaságban ki­alakult helyzetet, elítéli a faji megkülönböztetés és el­nyomás rendszerét, a jogai­ért küzdő többség ellen al­kalmazott rendőri terrort. Támogatásáról biztosítja az apartheid teljes felszámolá­sáért küzdő haladó és de­mokratikus erőket. II. A Központi Bizottság átte­kintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak meg­felelően, népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság stabi­litását, alapvető szociális vívmányainkat. A tapasztala­tokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerkeze­tének és a gazdálkodás ha­tékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyen­súlyt főleg a belső felhasz­nálás visszafogásával terem­tettük meg, és a nemzeti jö­vedelem a tervezettnél mér­sékeltebben növekedett. A Központi Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazda­ságpolitikai céljául a gazda­sági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszín­vonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához el­engedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki ha­ladásnak és a termelési szer­kezet korszerűsítésének a meggyorsítása. 1. A Központi Bizottság rámutatott, hogy az intenzív fejlődés kibontakoztatásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrásainak jobb hasznosítása. A teljes foglal­koztatottság fenntartása mel­lett jobban kell érvényesíte­ni a hatékony foglalkozta­tást. Ez megköveteli a cél­tudatos, fegyelmezett mun­kát, a jobb munkaszervezést, a vállalatok és a dolgozók érdekeltségének növelését a teljesítmények fokozásában. A termelő ágazatokban nagy figyelmet kell fordítani a Korszerű, versenyképes, jö­vedelmező termékek gyártá­sának bővítésére, a gazdaság­talan termelés gazdaságossá tételére, illetve visszaszorí­tására. A termelés fejleszté­sének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföldi keres­let megfelelő kielégítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai felhasználá­sában növekedjen a felhal­mozás aránya. A beruházá­sokban nagyobb súllyal sze­repeljenek . a termelő ágaza­tok, főleg a feldolgozóipar és az élelmiszer-gazdaság. Az irányítás további kor­szerűsítése, valamint a nép­gazdaság fejlődésére lénye­(Fólytatás a 3. oldalon) A díjnyertes program alkotói a rendszert. Software ’86 Békés megyei a kiállításon A hatvanas évek óta világ­szerte az elektronikai ipar volt a leggyorsabb ütemben fejlődő ágazat. Ez a megál­lapítás hazánkra is igaz, és várható, hogy az elkövetke­ző két évtizedben is igaz lesz. Nem elég azonban elő­állítani, megtermelni az elektronikus eszközöket, gondoskodni kell azok hasz­nosításáról, használhatóságá­ról is. Általános tapasztalat, hogy az elektronikus eszközöknél egyre csökken a közvetlen anyag- és munkaráfordítás, és egyre nő a szellemi tar­talom aránya. Különösen igaz ez a számítógépekre, melyek önmagukban műkö­désképtelenek, hasznos esz­közzé csak a rajtuk futó programok által válnak. Ép­pen ezért a számítógépes programoknak, a szoftve­reknek világszerte egyre élénkülő piaca alakult ki. Ez a tendencia nálunk is érez­hető, sőt, azt is örömmel ál­munkája Tegnap délelőtt ülést tar­tott a Békés Megyei Tanács művelődési bizottsága. Mi­hály András elnök köszöntő­je után Dankó Pál igazgató számolt be a megyei filmter­jesztés helyzetéről, a mozi­üzemi vállalat tevékenységé­ről. Elmondta, hogy a film- forgalmazásban tapasztalt, megyét jellemző visszaesés országos gond is. Bár egyre több az értékes alkotás, a mozi kapcsolata a közönség­gel a szolgáltatási színvona­lon nem javult. Szó volt ter­mészetesen a Békéscsabát különösen érintő második mozi építéséről, ami sajnos az elkövetkezőkben is vágy­álom marad az ismert pénz­ügyi helyzet miatt. A hozzászólók főleg a mo­ziüzemi vállalat közművelő­dési tevékenységét méltatták, a kópiák rossz minőségét, a közönség vetítés alatti fe­gyelmezetlenségét, illetve a hiányos propagandát bírál­ták. Várai Mihályné, a me­gyei pártbizottság osztályve­zetője hangsúlyozta, hogy a nehezedő körülmények elle­nére fellendülőben van a moziüzemi vállalat tevékeny­sége, szép eredményeket mu­tathatnak fel, s hogy a vál­A tavaly októberben tar­tott X. országos békekonfe­renciát követő időszak mun­káját és az ENSZ által meg­hirdetett nemzetközi békeév hazai rendezvényeit ismer­tették az Országos Béketa­nács nemzetközi sajtótájé­koztatóján, szerdán az Átri­um Hyatt Szállóban. Barabás Miklós, az OBT főtitkára adott áttekintést a magyar békemozgalom tevé­kenységéről. Többek között hangsúlyozta: a mozgalom kiállításon is bemutatták a siker lapíthatjuk meg, hogy a ha­zai fejlesztésű programok — ellentétben számítástechnikai eszközeinkkel — elérik, sőt, néhány esetben meghatároz­zák a világszínvonalat. A fentiek figyelembe véte­lével szervezte meg a Soft­ware ’86 címmel kiállítását a COMPORGAN rendszer­ház, és ezen a hazai fejlesz­tésű számítógépes programo­kat mutatták be a nagykö­zönségnek. A kiállítás egy­ben verseny is volt, a leg­használhatóbb, legeredetibb programokat díjazta a bíráló bizottság. Szép Békés me­gyei siker is született a Software ’86-on. Korompai Klára, a tsz-szövetség és Lindeisz László, a Kövizig programozója által készített munkadíjelszámoló program- rendszer második díjat nyert. A kiállítás november 15- ig tekinthető meg Budapes­ten, a Hotel Intercontinental báltermében. l lalatot nem lehet felelőssé tenni sem a magyar film­művészet, sem a vásárolt al­kotások milyenségéért. Második napirendi pont­ként Rázga József igazgató tájékoztatta a bizottságot a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola munkájáról. Felvázolta az oktatási és közművelődési intézmény létrehozásának körülménye­it, a fejlődést. Alapvető cél­juk kezdettől, hogy megold­ják a megyei zene- és ének- tanárhiányt, méghozzá helyi képzéssel és letelepítéssel. Szólt a beiskolázásokról, a tarhosi, az országos és kül­földi versenyeken elért, il­letve a Zeneakadémiára való felvételik szép eredményei­ről. Az iskola személyi és tárgyi ellátottságát az igaz­gató jónak ítélte meg. El­mondta, hogy az eltelt idő alatt munkájukat megismer­ték a megyében, sőt, a me­gye határain túl is. Végül gondjaikat említette: a hangversenyterem és egy ál­landó zongorahangoló hiá­nyát. A bizottsági ülés bejelen­tésekkel zárult. mindig is arra törekedett, hogy népünk békevágyát ki­fejezésre juttassa hazai és nemzetközi munkájában. Mozgalmas évet zárt az Or­szágos Béketanács, mert igen sok belföldi és külföldi bé­kerendezvényen hallatta hangját. Alapvető feladatnak tekintették, hogy minden fó­rumon hozzájáruljanak a nukleáris konfrontáció megakadályozásához, a fegy­verkezési hajsza megállításá­hoz. Napirenden a filmterjesztés helyzete és a zeneművészeti szakközépiskola N. K. flz OB sajtótájékoztatója

Next

/
Oldalképek
Tartalom