Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

1985. november 13., szerda

Kísérleti üzemet építtet a Fűzfői Nitrokémia Ipartelepek, a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet egy új növényvédő szerének gyártására. A 60 millió forintos költséggel felépülő kis üzemben évente 400 tonna Nevifoszt készítenek. Ez az új vegyszer a tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas lepkék, bogarak pusztítására és biztos védelmet nyújt ellenük a cukorrépának, a takarmányrépának, a lennek, a kendernek, a repcének, a lucernának, a borsónak és a gyümölcsfáknak. Előnye továbbá, hogy méhkímélő és hazai gyártásával nemcsak a választék bővíthető, hanem jelentősen csökkenthető a rovarölő szerek importja is.

Újabb autóbuszokat adott el Kuvaitban az Ikarus és a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat. A napokban aláírt szerződés alapján jövőre 18 Ikarus 260 típusú városi autóbuszt szállítanak a magyar vállalatok a Kuwait Public Transport Co-nak. A szerződés értéke meghaladja az 1,2 millió dollárt.

Ritkaságnak számító tengeri állatfajokkal gyarapodott a Fővárosi Allatkert akváriuma egy adriai gyűjtőút eredményeként. Most már algaevő tengeri csigákat és növendék polipokat is láthatnak az érdeklődők. Bemutatnak egy nevezetes rákfajt, a narancsszínű tengeri langusztát, s az elektromos ráják társaságában fiatal cápákat is. A gyűjteményt gazdagítja az angolnához hasonló tengeri ragadozó, a muréna, s egy ál cserepes teknős.

Üj húsüzeme van Nyíregyházának. Két mezőgazdasági termelőszövetkezet, egy fogyasztási szövetkezet, továbbá a „Kelet” Szövkér Vállalat és a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola hozta létre 34 millió forintos költséggel. Az új üzemben évente 15 ezer sertést vágnak és értékesítenek, részben tőkehúsként, részben felegyes helyeken az egyéni gazdák háromszor annyit fizetnek a napszámosnak, mint amenyit az állami gazdaság képes.

Az érem másik oldala viszont az, hogy nagyon sok parasztgzadaságból hal ki a tulajdonos úgy, hogy nincs aki folytassa a gazdálkodást. A fiatalok — különösen a nők — otthagyját a falut. Nehéz visszatartani őket; a jobb élet- és munkakörülményekben reménykedve a városba tartanak. De van egy másik figyelemre méltó gond is, ami már a kutatómunkával is összefügg. Az új fajták megkövetelik a növény- védelmet és a korszerű agrotechnikát, vagyis olyan termelési feltételek között nyújtják a maximumot, amilyenek a kisüzemi körülmények között nem biztosíthatók. Az őszi búza átlaghozama például az egyéni gazdaságokban 2,8 tonna, a nagyüzemekben pedig 3,5 tonna hektáronként, de van ahol a 7—8 tonnát is elérik,

A föld magántulajdonának sérthetetlenségét, a szükség- állapot utáni új alkotmányban is rögzítették. Ez kedvezően hatott a lengyel parasztok hangulatára. Bár amint vendéglátóink elmondták, az alapvető élelmiszerekből — a húst kivéve — soha nem volt hiány, még a válság idején sem. Tejet, tejterméket, zöldséget, gyümölcsöt mindig lehetett kpni. A gond inkább az, hogy egyre jobban szétnyílik az agrárolló, vagyis miközben az élelmiszerek ára változatlan, az ipari cikkeké emelkedik. Szélsőséges példaként vetették össze a tej és a szódavíz árát. Az előbbi litere 23, az utóbbié 33 zloty.

— Hanem, ha kíváncsiak egy parasztgazdaságra, nézzünk meg egyet itt a közelben — zárta le a beszélgetést

dolgozva. Az utóbbiakat az e vidéken közismert és közkedvelt házi receptek alapján készítik.

Pamut és kender keverékéből készülő szövetek tömeges gyártását kezdték meg a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatnál. A rendkívül sűrű szövésű, rusztikus hatású anyag első megrendelői a bőrdíszműipari vállalatok: több tízezer métert vásároltak belőle, főként a napjainkban nagyon divatos, csíkos mintával. Táskákat készítenek belőle. A félken- derszövetek könnyebbek a bőrnél, a belőlük készült táskák különösen előnyösek a gyakran sok tanszert cipelő kisiskolásoknak. Emellett utazóbőröndöket, s diplomatatáskákat is készítettek ilyen anyagból, főként nyugat-európai megrendelésre.

A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat és az Egyesült Államok egyik vezető vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company további öt évre meghosszabbította kereskedelmi megállapodását. Az 1990-ig szóló keretmegállapodásban célul tűzték ki a magyar vegyipari termékek exportjának növelését, ugyanakkor a Chemolimpex továbbra is hozzájuthat az amerikai cég által készített vegyi anyagokhoz. A partnerek a kölcsönösen szállítandó termékek körét évente egyeztetik.

Termékszerkezetének módosítására kényszerítette a változó piaci kereslet az ólomkristályok legnagyobb hazai termelőjét, az Ajkai Üveggyárat. Korábban kizárólag csak kelyheket készített és exportált, az idén viszont már összes csiszolt üvegeinek 30 százaléka dísztárgy — váza, tál, hamutartó — lesz. Az átállás igen nagy erőpróba, fúvóknak és a csiszolóknak egyaránt. Nehéz megszokniuk, hogy a néhány dckás kelyhek helyett gyakran két-öt kiló súlyú dísztárgyakkal dolgoznak.

az igazgatóhelyettes. Ajánlatát örömmel elfogadtuk (ez volt látogatásunk második kellemes meglepetése).

A szomszédos Witki faluban egymás után álltunk meg a házaknál. Sehol egy teremtett lélek! Az út túloldalán a szántón, jártak a traktorok, végezték az őszi munkát. Végre a negyedik háznál otthon volt a gazdasszony. Férje Poznanban a mezőgazda- sági kiállításon. A 45 körüli Elzbieta Sieklicka — frissen berakott hajjal, ismert francia kölni messze ható illatával — szívélyesen invitált bennünket befelé a portára, és már mondta is a gazdaság legfontosabb adatait.

Nagy területen, összesen 26 hektáron gazdálkodnak. A terület felén gabonát termesztenek, a másik felén zöldségfélét, túlnyomó részben vöröshagymát. Mindent gépesítettek. Két kombájnjuk (az egyik a gabonához, a másik a hagymához), négy traktoruk (egy nagy és három kistrak- tor), esőztető berendezésük, bálázójuk, teherautójuk és pótkocsijuk van, és rendelkeznek az „aranykezű mesterek” jóvoltából minden olyan géppel, amely a hagymafeldolgozáshoz szükséges. Fedett, félig nyitott épületben éppen mesterségesen szárították a hagymát, mely a gazdasszony elmondása szerint a sok eső miatt nedvesebb a tavalyinál. Jó az ára a hagymának, 20 zlotyért veszik tőlük. A száritó mögött savanyító, a karfiollal vetésforgóban használt káposzta feldolgozására.

Ketten gazdálkodnak a férjével a 26 hektáron. Nyáron a szezonban alkalmi munkásokat alkalmaznak; általában hatot vesznek fel. A fia is idejön majd vissza, jelenleg egyetemre jár, kertész lesz.

Amazonas, ó Amazonas

Az Amazonas-őserdő 60 éven belül elpusztul, ha nem csökkentik a fakitermelés jelenlegi ütemét — hívta fel a figyelmet a Brazil Erdőgazdálkodási Intézet. Az intézetnek a nemzetközi kör- ' nyezetvédelmi és fejlesztési bizottságnak készített tanulmánya szerint az őserdő 15 százalékát máris kipusztították.

Az Amazonas őserdejére kétféle módon vár pusztulás — véli az intézet. Az egyik eshetőség, hogy az erdőséget a mezőgazdasági területek szerzése, ipari üzemek , létesítése miatt pusztítják el. i A másik lehetőség, hogy az ; ipari felhasználásra alkalmasabb kemény fákat irtják ki.

Az Amazonas erdőségeinek teljes területe jelenleg 1,9 millió négyzetkilométer. A brazil kormány többször leszögezte, hogy fejleszteni akarja a vidéket, az ökológiai egyensúly megőrzése mellett. Ugyanakkor az utóbbi években a kormány a nyugati területeken a mező- gazdaság, a délkeleti területeken és ia folyók torkolatánál pedig a cellulóz-, az. alumínium- és a bányaipar fejlesztését segítette.

Munkára fogott giliszták

Gilisztahumusz-elöállító és-forgalmazó társaságot hozott létre a Keszthelyen működő Biometod Agrárfejlesztő Betéti Társulás. Évente 10 ezer tonna humuszt hoz majd forgalomba elsősorban a kisgazdaságok és a kertészek számára. A gilisztahumusz még az istállótrágyánál is hatásosabb tápanyaga a talajnak, műtrágya-kiegészítés nélkül is tökéletesen elegendő a növények fejlődéséhez, s ugyanakkor hosszabb távra is kedvezően befolyásolja a talaj szerkezetét.

A humusz előállítására 20 millió gilisztát fogtak munkára a Biometod keszthelyi telepén, a társaság 4 taggazdaságában pedig további kétmillió „dolgozik”. A társulás megkötötte első külföldi üzletét is: Ausztriába

szállít humuszt.

Sieklicka asszony ahogy I körbemutatott mindent, meg- I állt az udvar közepén, hogy a I látottakhoz még hozzátegye. I mi munka van itt:

— Gyakran 16—18 órát is I dolgozunk. Az állami gazda- I ságban kevesebbet kell. Lassan alig maradnak falun. Itt Varsó mellett — a kertészeti hagyományok meg a jó piac miatt — meg lehet élni, nem

is rosszul, de az ország keleti részén nehezebb a helyzet.

— Sokat dolgoznak. Akkor I mégis, miért nem keresik az utat a közös felé? — kérdeztem kissé bátortalanul.

— Nézze, ide születtem, ebbe az életbe. Itt dolgozok amíg élek, itt is akarok meghalni.

— Milyen most a lengyel paraszt közérzete? —• erős- ködtem tovább.

— A lengyel parasztnak nincs ideje azon gondolkodni, hogy milyen a közérzete, mert ha ezzel foglalkozna, nem lenne semmi, nem lenne mit enni az országban.

Mosolyogva búcsúztunk Elzbieta asszonytól. A kocsi felé tartva az emeletes lakóház és a garázs mellett haladtunk el. A garázsban alig páréves Audi.

Kísérőink a taxiban még a lelkünkre kötötték, hogy vigyázzunk az általánosítással. Egy nagygazda portáját láttuk és ne feledjük, hogy Varsó mellett, az átlagosnál jobb természeti és piaci körülmények között — különö- I sen, ha zöldséggel is foglal- I koznak — többet termelnek I és jobban élnek a parasztok. I Szóval nem tipikus Sieklic- I káék gazdasága Lengyelor- I szágban! — nyugtáztuk a Iá- I tottakat.

Árpási Zoltán |

(Következik: Esti beszélgetés I a Jagelló egyetemen.)

Körösújfalu, Rákóczi Tsz

Körösújfalu kisközség, kis termelőszövetkezettel. A Rákóczi Tsz 1500 hektáron gáz- dálkodik és mintegy 160 embernek ad munkát. A gazdaság eredményei elfogadhatóak voltak: tavaly 4,2 milliós nyereséggel zárták az évet. Láthatóan minden rendben volt; egészen ez év májusáig, amikor is a tsz elnökének ötéves mandátuma lejárt. Választásra került sor, amely „rutinfeladatnak” indult, ám az előkészületek során már érződött, hogy a tagság e kérdésben nem egységes.

* * *

A jelölőbizottság két jelöltet állított az első közgyűlés választói elé: Herczeg Istvánt, az elnököt és Szöllősi Sándort, a főagro- nómust. Lezajlott a választás, melyen egyik jelölt sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Két pártra szakadt tehát a tagság.

Rebesgették, hogy a régi elnököt családtagjai, rokonsága, jó ismerősei , támogatják.

— Kik ők?

— Nézze csak meg a bérjegyzéket, akinek nagy a fizetése, az az elnök pereputtyához tartozik. A tagság nagy részét ők jelentik ... — mondta valaki.

A másik „párt” az újat akarók, a tisztán látók csapata. Ők vannak kevesebben.

Egy hónapon belül új választást írtak ki. A vezetőség másik jelölőbizottságot állított fel, melynek elnöke egy sokak által nem szeretett ember lett volna.

— Hogy van ez, kérem? —

emelkedett szólásra egy tsz- tag —, hogy olyan embert akarnak a jelölőbizottság elnökének, aki nem éppen feddhetetlen előéletű és a termelőszövetkezetnek is

több ezer forinttal tartozik . . .

E második fordulóban csak egy jelölt — Herczeg István — indult, de időközben a közgyűlésen a másik „el- nöknekvaló” — a főagronó- mus — is felkerült a szavazólistára. Ugyanaz a helyzet, s eredmény ismétlődött meg, mint korábban.

Mivel nem sikerült dűlőre vinni a dolgot — nyárra nem maradhatott vezér nélkül a tsz —, a szövetkezet vezetősége a soraiból Pardi Gézát, a gépműhely vezetőjét bízta meg, hogy a következő — a november 5-i — választásig vegye át a gazdaság irányítását.

— Június 18 óta vagyok megbízott elnök — mondja egy kissé fáradtnak tűnő arccal Pardi Géza. Rendbe hozattam a tsz irodáit, szóltam az itt dolgozók egyikmásikának, hogy időben járjanak be reggelente dolgozni. Sokan séi'elmezték, hogy én akarok itt rendet teremteni. Betekintést nyerhettem a papírokba, s ekkor úgy határoztam, hogy elrendeltetem a termelőszövetkezet teljes revízióját. így hát, mióta itt vagyok, egyik vizsgálat a másikat éri: közgazdász csoportok jönnek, ellenőrző bizottságok mennek. S mi derült ki? Nemhogy 4,2 millió forint nyeresége nincs a tsz- nek, de hiánya van, és nem is akármekkora. A vizsgálatoknak azonban még nincs vége. Az eddigi tapasztalat: hiányzik a számviteli rend, ami alapot, lehetőséget nyújt a társadalmi tulajdon megkárosítására, tiltott, nagy összegű hitelezésekre, különböző visszaélésekre derült fény. Nem követhető nyomon a tsz-ben a közgazda- sági elemző munka . . . Véleményem szerint a hanyagság, a nemtörődömség, a kényelmeskedés, a hozzá nem értés lehet az oka, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet ide jutott.

* * *

A községben 28 párttag van, ebből 11 tsz-tag. A községi pártalapszervezet titkára Süli Mihályné pedagógus:

— A pártalapszervezet javasolta a ma divatos kettős jelölést. Mindkét jelöltnek megvolt a saját tábora, így második alkalommal sem hozhatott eredményt a választás. A pártalapszervezet természetesen részt vett az előkészítésben, taggyűléseken, vezetőségi üléseken vitattuk meg a javaslatokat. Azt viszont már — három éve — megválasztásomkor elmondtam, hogy a tsz-ben érdemi munkát nemigen tudok végezni. Pedagógus «vagyok, nem értek a mezőgazdasághoz. A másik pedig az, hogy kevés a párttag — évente egy főt tudunk csak felvenni —-, s a mostaniak jó része is nyugdíjas. Kellenének a fiatalok, az aktív dolgozók. Sajnos, ezt a helyzetet örököltem. Persze láttam, tudtam én is, hogy Herczeg István olyan embereket támogat, akikhez rokoni szálak fűzik, s ezeket a tagság nagy része sem fogadja el. De hát mit tehettem volna én?...

November 5-én, kedden tehát sor került a harmadik elnökválasztó közgyűlésre. A tagság délelőtt 9 órára gyülekezett a kitakarított gépműhelyben. Néhány kopott szék, tüskökön keresztbe fektetett kőművespallók ülőhely gyanánt, füstös kályhák, homályos ablaküvegek...

— Látja, milyen szegény a tsz-ünk, még egy rendes termünk sincs — súgja egy tsz- tag a fülembe.

A közgyűlés egyetlen napirendi pontja az elnökválasztás, egyetlen jelöltje: Kolozsvári Károly, a vésztői Körös- menti Tsz műszaki főmérnöke. Egyedül ő vállalta a jelöltséget.

— Mit vár ettől a gyűléstől? — kérdezem a mögöttem ülő asszonyt.

— Tudja kedves, május óta nincs elnökünk. Jó lenne, ha végre döntésre kerülne a sor. Megmondom őszintén, én eddig a régi elnökre szavaztam. Na nem azért, mert a sógorom, hanem mert nekem ő is jó, megszoktam már őt. Sajnálom, hogy Herczeg Pista most nem indul, de Kolozsvári Károlyt is jól ismerem, hisz a szomszédomban nőtt fel .. .

Herczeg István nem vállalta a további elnökséget. Igaz, sem a szeghalmi városi párt- bizottság, sem pedig más szervek nem támogatták őt. Nem is támogathatták, hisz már hiányzott ehhez az erkölcsi alap.

* * *

A tagság küldöttsége négy mezőgazdasági szakembert keresett meg, hogy vállalja el a Rákóczi Termelőszövetkezet vezetését. A négy emh ber közös jellemzője, hogy valamennyit valamilyen kötődés, kapocs fűzi Körösújfaluhoz. Végül is csak egyikőjük hajlott a tagság kérésére: ő ma az elnökségre pályázó.

A jelölt édesanyjától érdeklődöm:

— Persze, hogy a fiamra szavazok, bár nagyon elleneztük, hogy ide visszajöjjön, ebbe a sok bajjal, gonddal küszködő tsz-be, hiszen jó munkája, helye van Vésztőn. De nem tudtuk lebeszélni. Nagy fába vágja a fejszéjét, ha megválasztják. Azért úgy látom, sokan drukkolnak neki .. .

A viaszosvászonnal fedett műhelyasztalt leterítették egy vörös lepellel, és az elnökség, a meghívottak is helyet foglaltak, közöttük volt Kerekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság titkára, Hankó László, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetőhelyettese, dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyettese. A jelölőbizottság elnöke, Tóth Dezső raktárbs ismertette a jelölt életútját, eddigi munkáját, majd többek között dr. Drágán Iván szólt a tsz-ben kialakult nehéz helyzetről. Elmondta, hogy idén a számítások szerint a gazdaság jelentős veszteséggél zárja majd az évet. „Elnök kell, s ez az első lépés afelé, hogy a gazdaság kilábalhasson a bajból. ’ Ha most nem sikerül elnököt választani, akkor sokkal nehezebb helyzetbe kerül a tsz és a tagság is. Kérem, hogy válasszanak elnököt saját és munkahelyük érdekében is!" —- mondta a Teszöv titkár- helyettese.

Kolozsvári Károly neve egyhangúlag felkerült a szavazólistára. Titkos szavazásra került sor. A terem közepére, az elnökségi asztal elé helyezett urnákba dobhatta a tagság a szavazócédulákat. Senki nem vitte be a kézbe kapott szavazópapírját a műhely kis irodájába, hogy új nevet írjon rá. A 134 megjelent választó ellenszavazat nélkül Kolozsvári Károlyt ültette az elnöki székbe. Az új elnök székfoglalójában többek között kérte a tagság további bizalmát és jó munkáját, s ígérte; hogy együttes összefogással néhány éven belül újra virágzó és eredményes termelőszövetkezet lesz a Rákóczi. A közgyűlés végén sokan szorongatták meg a frissen megválasztott vezető kezét, sok sikert, erőt, jó egészséget, munkát kívántak.

* * *

Kolozsvári Károllyal új munkahelyén, a termelőszövetkezet központjának egyik irodájában beszélgettünk.

— Véleményem szerint az előző vezetés kollektív „irányítása” vitte idáig a tsz-t. Nem volt meg a három elsőszámú vezető — elnök, főkönyvelő, főagronómus — közti összhang. Tavaly a választási esélyek megszerzéséért, megtartásáért írhatták át a számokat, hogy nyereséget mutathassanak ki. No, de a felelősséget a vizsgálatok után állapítják meg. Ez nem az én dolgom.

— A másik probléma ezzel kapcsolatban, — mondja Kerekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság titkára —, hogy egy pártalapszervezet működik a faluban, egy párttitkárral. A párttitkárnő ugyan időben felismerte a kialakult helyzetet, de intézkedni már képtelen volt. Elkerülhető lett volna ez a sok bonyodalom, személyeskedés, a viták, ha pártvonalon hamarább az illetékesek elé kerül az ügy . ..

— Miért vállaltam végül is az elnökséget?! Idevalósi vagyok — folytatja Kolozsvári Károly —, ismerem az itteni embereket, a tsz-t, és tudom, hogy lehet itt eredményesen dolgozni. A tsz az egyetlen önálló gazdasági egység a községben, s ha ez megszűnne, akkor a falu önálló státusza is megkérdőjeleződne. Bízom abban, hogy a tagság támogatásával, megfelelő hozzáértő szakmai vezetéssel és párttámogatással körülbelül öt év alatt ezt a termelőszövetkezetet ki lehet emelni a kátyúból. . .

Herczeg István, a régi elnök nem jelent meg a választáson. „Beteges, lehet, hogy leszázalékolják. Sértődött emberré vált” — mondják. A tsz volt vezetőjét otthonában kerestük, beszélni szerettünk volna vele is, de zárt ajtókat találtunk. „Elmenekült az már kora reggel itthonról, mert ma megszűnt a 12 évig tartó hercegség ...” — mondta egy járókelő.

* * *

Rendeződtek tehát a dolgok Körösújfaluban. Bár egy ideig még beszédtéma lesz a választási sorozat nem mindennapi eseményeivel.

— Egyik napról a másikra nem várható jelentős változás a tsz-ben — mondta a frissen „beiktatott” elnök.

A termelőszövetkezet és a község ügyeit azonban mihamarabb rendezni kell, és ehhez jó munkára, vezetésre, szándékra van szükség . . .

Hornok Ernő

líi vezető a gazdaság élén