Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

1985. november 13., szerda Kísérleti üzemet építtet a Fűzfői Nitrokémia Ipartele­pek, a Veszprémi Nehéz­vegyipari Kutató Intézet egy új növényvédő szerének gyártására. A 60 millió fo­rintos költséggel felépülő kis üzemben évente 400 tonna Nevifoszt készítenek. Ez az új vegyszer a tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas lepkék, bogarak pusztításá­ra és biztos védelmet nyújt ellenük a cukorrépának, a takarmányrépának, a lennek, a kendernek, a repcének, a lucernának, a borsónak és a gyümölcsfáknak. Előnye to­vábbá, hogy méhkímélő és hazai gyártásával nemcsak a választék bővíthető, hanem jelentősen csökkenthető a rovarölő szerek importja is. Újabb autóbuszokat adott el Kuvaitban az Ikarus és a Mogürt Külkereskedelmi Vállalat. A napokban aláírt szerződés alapján jövőre 18 Ikarus 260 típusú városi autóbuszt szállítanak a ma­gyar vállalatok a Kuwait Public Transport Co-nak. A szerződés értéke meghaladja az 1,2 millió dollárt. Ritkaságnak számító ten­geri állatfajokkal gyarapo­dott a Fővárosi Allatkert ak­váriuma egy adriai gyűjtőút eredményeként. Most már algaevő tengeri csigákat és növendék polipokat is lát­hatnak az érdeklődők. Be­mutatnak egy nevezetes rák­fajt, a narancsszínű tengeri langusztát, s az elektromos ráják társaságában fiatal cá­pákat is. A gyűjteményt gaz­dagítja az angolnához ha­sonló tengeri ragadozó, a muréna, s egy ál cserepes teknős. Üj húsüzeme van Nyíregy­házának. Két mezőgazdasá­gi termelőszövetkezet, egy fogyasztási szövetkezet, to­vábbá a „Kelet” Szövkér Vállalat és a nyíregyházi mezőgazdasági főiskola hoz­ta létre 34 millió forintos költséggel. Az új üzemben évente 15 ezer sertést vág­nak és értékesítenek, rész­ben tőkehúsként, részben fel­egyes helyeken az egyéni gazdák háromszor annyit fi­zetnek a napszámosnak, mint amenyit az állami gazdaság képes. Az érem másik oldala vi­szont az, hogy nagyon sok parasztgzadaságból hal ki a tulajdonos úgy, hogy nincs aki folytassa a gazdálkodást. A fiatalok — különösen a nők — otthagyját a falut. Nehéz visszatartani őket; a jobb élet- és munkakörülmé­nyekben reménykedve a vá­rosba tartanak. De van egy másik figyelemre méltó gond is, ami már a kutatómunká­val is összefügg. Az új faj­ták megkövetelik a növény- védelmet és a korszerű ag­rotechnikát, vagyis olyan termelési feltételek között nyújtják a maximumot, ami­lyenek a kisüzemi körülmé­nyek között nem biztosítha­tók. Az őszi búza átlaghoza­ma például az egyéni gazda­ságokban 2,8 tonna, a nagy­üzemekben pedig 3,5 tonna hektáronként, de van ahol a 7—8 tonnát is elérik, A föld magántulajdonának sérthetetlenségét, a szükség- állapot utáni új alkotmány­ban is rögzítették. Ez ked­vezően hatott a lengyel pa­rasztok hangulatára. Bár amint vendéglátóink elmond­ták, az alapvető élelmisze­rekből — a húst kivéve — soha nem volt hiány, még a válság idején sem. Tejet, tejterméket, zöldséget, gyü­mölcsöt mindig lehetett kpni. A gond inkább az, hogy egyre jobban szétnyílik az agrárolló, vagyis miközben az élelmiszerek ára változat­lan, az ipari cikkeké emel­kedik. Szélsőséges példaként vetették össze a tej és a szó­davíz árát. Az előbbi litere 23, az utóbbié 33 zloty. — Hanem, ha kíváncsiak egy parasztgazdaságra, néz­zünk meg egyet itt a közel­ben — zárta le a beszélgetést dolgozva. Az utóbbiakat az e vidéken közismert és köz­kedvelt házi receptek alap­ján készítik. Pamut és kender keveré­kéből készülő szövetek tö­meges gyártását kezdték meg a Kenderfonó- és Szö­vőipari Vállalatnál. A rend­kívül sűrű szövésű, rusztikus hatású anyag első megrende­lői a bőrdíszműipari vállala­tok: több tízezer métert vá­sároltak belőle, főként a napjainkban nagyon divatos, csíkos mintával. Táskákat készítenek belőle. A félken- derszövetek könnyebbek a bőrnél, a belőlük készült tás­kák különösen előnyösek a gyakran sok tanszert cipelő kisiskolásoknak. Emellett utazóbőröndöket, s diploma­tatáskákat is készítettek ilyen anyagból, főként nyu­gat-európai megrendelésre. A Chemolimpex Külkeres­kedelmi Vállalat és az Egye­sült Államok egyik vezető vegyipari vállalata, a Dow Chemical Company további öt évre meghosszabbította kereskedelmi megállapodá­sát. Az 1990-ig szóló keret­megállapodásban célul tűz­ték ki a magyar vegyipari termékek exportjának növe­lését, ugyanakkor a Che­molimpex továbbra is hoz­zájuthat az amerikai cég ál­tal készített vegyi anyagok­hoz. A partnerek a kölcsö­nösen szállítandó termékek körét évente egyeztetik. Termékszerkezetének mó­dosítására kényszerítette a változó piaci kereslet az ólomkristályok legnagyobb hazai termelőjét, az Ajkai Üveggyárat. Korábban ki­zárólag csak kelyheket ké­szített és exportált, az idén viszont már összes csiszolt üvegeinek 30 százaléka dísz­tárgy — váza, tál, hamutar­tó — lesz. Az átállás igen nagy erőpróba, fúvóknak és a csiszolóknak egyaránt. Ne­héz megszokniuk, hogy a né­hány dckás kelyhek helyett gyakran két-öt kiló súlyú dísztárgyakkal dolgoznak. az igazgatóhelyettes. Ajánla­tát örömmel elfogadtuk (ez volt látogatásunk második kellemes meglepetése). A szomszédos Witki falu­ban egymás után álltunk meg a házaknál. Sehol egy terem­tett lélek! Az út túloldalán a szántón, jártak a traktorok, végezték az őszi munkát. Végre a negyedik háznál ott­hon volt a gazdasszony. Fér­je Poznanban a mezőgazda- sági kiállításon. A 45 körüli Elzbieta Sieklicka — frissen berakott hajjal, ismert fran­cia kölni messze ható illa­tával — szívélyesen invitált bennünket befelé a portára, és már mondta is a gazdaság legfontosabb adatait. Nagy területen, összesen 26 hektáron gazdálkodnak. A te­rület felén gabonát termesz­tenek, a másik felén zöldség­félét, túlnyomó részben vö­röshagymát. Mindent gépe­sítettek. Két kombájnjuk (az egyik a gabonához, a másik a hagymához), négy traktoruk (egy nagy és három kistrak- tor), esőztető berendezésük, bálázójuk, teherautójuk és pótkocsijuk van, és rendel­keznek az „aranykezű mes­terek” jóvoltából minden olyan géppel, amely a hagy­mafeldolgozáshoz szükséges. Fedett, félig nyitott épület­ben éppen mesterségesen szárították a hagymát, mely a gazdasszony elmondása szerint a sok eső miatt ned­vesebb a tavalyinál. Jó az ára a hagymának, 20 zlotyért veszik tőlük. A száritó mö­gött savanyító, a karfiollal vetésforgóban használt ká­poszta feldolgozására. Ketten gazdálkodnak a fér­jével a 26 hektáron. Nyáron a szezonban alkalmi munká­sokat alkalmaznak; általá­ban hatot vesznek fel. A fia is idejön majd vissza, jelen­leg egyetemre jár, kertész lesz. Amazonas, ó Amazonas Az Amazonas-őserdő 60 éven belül elpusztul, ha nem csökkentik a fakitermelés jelenlegi ütemét — hívta fel a figyelmet a Brazil Erdő­gazdálkodási Intézet. Az in­tézetnek a nemzetközi kör- ' nyezetvédelmi és fejlesztési bizottságnak készített tanul­mánya szerint az őserdő 15 százalékát máris kipusztítot­ták. Az Amazonas őserdejére kétféle módon vár pusztulás — véli az intézet. Az egyik eshetőség, hogy az erdősé­get a mezőgazdasági terüle­tek szerzése, ipari üzemek , létesítése miatt pusztítják el. i A másik lehetőség, hogy az ; ipari felhasználásra alkalma­sabb kemény fákat irtják ki. Az Amazonas erdőségeinek teljes területe jelenleg 1,9 millió négyzetkilométer. A brazil kormány többször le­szögezte, hogy fejleszteni akarja a vidéket, az ökoló­giai egyensúly megőrzése mellett. Ugyanakkor az utób­bi években a kormány a nyugati területeken a mező- gazdaság, a délkeleti terüle­teken és ia folyók torkolatá­nál pedig a cellulóz-, az. alu­mínium- és a bányaipar fej­lesztését segítette. Munkára fogott giliszták Gilisztahumusz-elöállító és-forgalmazó társaságot hozott létre a Keszthelyen működő Biometod Agrárfejlesztő Betéti Társulás. Évente 10 ezer tonna humuszt hoz majd forgalomba elsősorban a kisgazdaságok és a kertészek számára. A giliszta­humusz még az istállótrágyánál is hatásosabb tápanyaga a talaj­nak, műtrágya-kiegészítés nélkül is tökéletesen elegendő a nö­vények fejlődéséhez, s ugyanak­kor hosszabb távra is kedve­zően befolyásolja a talaj szer­kezetét. A humusz előállítására 20 mil­lió gilisztát fogtak munkára a Biometod keszthelyi telepén, a társaság 4 taggazdaságában pe­dig további kétmillió „dolgozik”. A társulás megkötötte első kül­földi üzletét is: Ausztriába szállít humuszt. Sieklicka asszony ahogy I körbemutatott mindent, meg- I állt az udvar közepén, hogy a I látottakhoz még hozzátegye. I mi munka van itt: — Gyakran 16—18 órát is I dolgozunk. Az állami gazda- I ságban kevesebbet kell. Las­san alig maradnak falun. Itt Varsó mellett — a kertészeti hagyományok meg a jó piac miatt — meg lehet élni, nem is rosszul, de az ország keleti részén nehezebb a helyzet. — Sokat dolgoznak. Akkor I mégis, miért nem keresik az utat a közös felé? — kérdez­tem kissé bátortalanul. — Nézze, ide születtem, eb­be az életbe. Itt dolgozok amíg élek, itt is akarok meg­halni. — Milyen most a lengyel paraszt közérzete? —• erős- ködtem tovább. — A lengyel parasztnak nincs ideje azon gondolkod­ni, hogy milyen a közérzete, mert ha ezzel foglalkozna, nem lenne semmi, nem lenne mit enni az országban. Mosolyogva búcsúztunk Elzbieta asszonytól. A kocsi felé tartva az emeletes lakó­ház és a garázs mellett ha­ladtunk el. A garázsban alig páréves Audi. Kísérőink a taxiban még a lelkünkre kötötték, hogy vi­gyázzunk az általánosítással. Egy nagygazda portáját lát­tuk és ne feledjük, hogy Varsó mellett, az átlagosnál jobb természeti és piaci kö­rülmények között — különö- I sen, ha zöldséggel is foglal- I koznak — többet termelnek I és jobban élnek a parasztok. I Szóval nem tipikus Sieklic- I káék gazdasága Lengyelor- I szágban! — nyugtáztuk a Iá- I tottakat. Árpási Zoltán | (Következik: Esti beszélgetés I a Jagelló egyetemen.) Körösújfalu, Rákóczi Tsz Körösújfalu kisközség, kis termelőszövetkezettel. A Rá­kóczi Tsz 1500 hektáron gáz- dálkodik és mintegy 160 em­bernek ad munkát. A gaz­daság eredményei elfogadha­tóak voltak: tavaly 4,2 mil­liós nyereséggel zárták az évet. Láthatóan minden rendben volt; egészen ez év májusáig, amikor is a tsz elnökének ötéves mandátu­ma lejárt. Választásra ke­rült sor, amely „rutinfeladat­nak” indult, ám az előkészü­letek során már érződött, hogy a tagság e kérdésben nem egységes. * * * A jelölőbizottság két je­löltet állított az első köz­gyűlés választói elé: Her­czeg Istvánt, az elnököt és Szöllősi Sándort, a főagro- nómust. Lezajlott a válasz­tás, melyen egyik jelölt sem kapta meg a szükséges két­harmados többséget. Két pártra szakadt tehát a tag­ság. Rebesgették, hogy a régi elnököt családtagjai, rokon­sága, jó ismerősei , támogat­ják. — Kik ők? — Nézze csak meg a bér­jegyzéket, akinek nagy a fizetése, az az elnök pere­puttyához tartozik. A tagság nagy részét ők jelentik ... — mondta valaki. A másik „párt” az újat akarók, a tisztán látók csa­pata. Ők vannak keveseb­ben. Egy hónapon belül új vá­lasztást írtak ki. A vezető­ség másik jelölőbizottságot állított fel, melynek elnöke egy sokak által nem szere­tett ember lett volna. — Hogy van ez, kérem? — emelkedett szólásra egy tsz- tag —, hogy olyan embert akarnak a jelölőbizottság elnökének, aki nem éppen feddhetetlen előéletű és a termelőszövetkezetnek is több ezer forinttal tarto­zik . . . E második fordulóban csak egy jelölt — Herczeg Ist­ván — indult, de időközben a közgyűlésen a másik „el- nöknekvaló” — a főagronó- mus — is felkerült a szava­zólistára. Ugyanaz a helyzet, s eredmény ismétlődött meg, mint korábban. Mivel nem sikerült dűlőre vinni a dolgot — nyárra nem maradhatott vezér nél­kül a tsz —, a szövetkezet vezetősége a soraiból Pardi Gézát, a gépműhely vezető­jét bízta meg, hogy a követ­kező — a november 5-i — választásig vegye át a gaz­daság irányítását. — Június 18 óta vagyok megbízott elnök — mondja egy kissé fáradtnak tűnő arccal Pardi Géza. Rendbe hozattam a tsz irodáit, szól­tam az itt dolgozók egyik­másikának, hogy időben jár­janak be reggelente dolgoz­ni. Sokan séi'elmezték, hogy én akarok itt rendet terem­teni. Betekintést nyerhettem a papírokba, s ekkor úgy határoztam, hogy elrendelte­tem a termelőszövetkezet tel­jes revízióját. így hát, mióta itt vagyok, egyik vizsgálat a másikat éri: közgazdász cso­portok jönnek, ellenőrző bi­zottságok mennek. S mi de­rült ki? Nemhogy 4,2 millió forint nyeresége nincs a tsz- nek, de hiánya van, és nem is akármekkora. A vizsgála­toknak azonban még nincs vége. Az eddigi tapasztalat: hiányzik a számviteli rend, ami alapot, lehetőséget nyújt a társadalmi tulajdon meg­károsítására, tiltott, nagy összegű hitelezésekre, külön­böző visszaélésekre derült fény. Nem követhető nyo­mon a tsz-ben a közgazda- sági elemző munka . . . Vé­leményem szerint a hanyag­ság, a nemtörődömség, a ké­nyelmeskedés, a hozzá nem értés lehet az oka, hogy a Rákóczi Termelőszövetkezet ide jutott. * * * A községben 28 párttag van, ebből 11 tsz-tag. A köz­ségi pártalapszervezet titká­ra Süli Mihályné pedagógus: — A pártalapszervezet ja­vasolta a ma divatos kettős jelölést. Mindkét jelöltnek megvolt a saját tábora, így második alkalommal sem hozhatott eredményt a vá­lasztás. A pártalapszervezet természetesen részt vett az előkészítésben, taggyűlése­ken, vezetőségi üléseken vi­tattuk meg a javaslatokat. Azt viszont már — három éve — megválasztásomkor elmondtam, hogy a tsz-ben érdemi munkát nemigen tu­dok végezni. Pedagógus «va­gyok, nem értek a mezőgaz­dasághoz. A másik pedig az, hogy kevés a párttag — évente egy főt tudunk csak felvenni —-, s a mostaniak jó része is nyugdíjas. Kelle­nének a fiatalok, az aktív dolgozók. Sajnos, ezt a hely­zetet örököltem. Persze lát­tam, tudtam én is, hogy Herczeg István olyan embe­reket támogat, akikhez ro­koni szálak fűzik, s ezeket a tagság nagy része sem fo­gadja el. De hát mit tehet­tem volna én?... November 5-én, kedden tehát sor került a harmadik elnökválasztó közgyűlésre. A tagság délelőtt 9 órára gyü­lekezett a kitakarított gép­műhelyben. Néhány kopott szék, tüskökön keresztbe fektetett kőművespallók ülő­hely gyanánt, füstös kály­hák, homályos ablaküvegek... — Látja, milyen szegény a tsz-ünk, még egy rendes ter­münk sincs — súgja egy tsz- tag a fülembe. A közgyűlés egyetlen napi­rendi pontja az elnökválasz­tás, egyetlen jelöltje: Kolozs­vári Károly, a vésztői Körös- menti Tsz műszaki főmérnö­ke. Egyedül ő vállalta a je­löltséget. — Mit vár ettől a gyűlés­től? — kérdezem a mögöttem ülő asszonyt. — Tudja kedves, május óta nincs elnökünk. Jó len­ne, ha végre döntésre kerül­ne a sor. Megmondom őszin­tén, én eddig a régi elnökre szavaztam. Na nem azért, mert a sógorom, hanem mert nekem ő is jó, megszoktam már őt. Sajnálom, hogy Her­czeg Pista most nem indul, de Kolozsvári Károlyt is jól ismerem, hisz a szomszédom­ban nőtt fel .. . Herczeg István nem vállal­ta a további elnökséget. Igaz, sem a szeghalmi városi párt- bizottság, sem pedig más szervek nem támogatták őt. Nem is támogathatták, hisz már hiányzott ehhez az er­kölcsi alap. * * * A tagság küldöttsége négy mezőgazdasági szakembert keresett meg, hogy vállalja el a Rákóczi Termelőszövet­kezet vezetését. A négy emh ber közös jellemzője, hogy valamennyit valamilyen kö­tődés, kapocs fűzi Körösújfa­luhoz. Végül is csak egyikőjük hajlott a tagság kérésére: ő ma az elnökségre pályázó. A jelölt édesanyjától ér­deklődöm: — Persze, hogy a fiamra szavazok, bár nagyon elle­neztük, hogy ide visszajöjjön, ebbe a sok bajjal, gonddal küszködő tsz-be, hiszen jó munkája, helye van Vésztőn. De nem tudtuk lebeszélni. Nagy fába vágja a fejszéjét, ha megválasztják. Azért úgy látom, sokan drukkolnak ne­ki .. . A viaszosvászonnal fedett műhelyasztalt leterítették egy vörös lepellel, és az elnökség, a meghívottak is helyet fog­laltak, közöttük volt Kerekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság titkára, Hankó László, a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának ve­zetőhelyettese, dr. Drágán Iván, a Teszöv titkárhelyet­tese. A jelölőbizottság elnöke, Tóth Dezső raktárbs ismer­tette a jelölt életútját, eddigi munkáját, majd többek kö­zött dr. Drágán Iván szólt a tsz-ben kialakult nehéz helyzetről. Elmondta, hogy idén a számítások szerint a gazdaság jelentős veszteség­gél zárja majd az évet. „El­nök kell, s ez az első lépés afelé, hogy a gazdaság ki­lábalhasson a bajból. ’ Ha most nem sikerül elnököt választani, akkor sokkal ne­hezebb helyzetbe kerül a tsz és a tagság is. Kérem, hogy válasszanak elnököt saját és munkahelyük érdekében is!" —- mondta a Teszöv titkár- helyettese. Kolozsvári Károly neve egyhangúlag felkerült a sza­vazólistára. Titkos szava­zásra került sor. A terem kö­zepére, az elnökségi asztal elé helyezett urnákba dobhatta a tagság a szavazócédulákat. Senki nem vitte be a kézbe kapott szavazópapírját a műhely kis irodájába, hogy új nevet írjon rá. A 134 megjelent választó ellensza­vazat nélkül Kolozsvári Ká­rolyt ültette az elnöki szék­be. Az új elnök székfoglaló­jában többek között kérte a tagság további bizalmát és jó munkáját, s ígérte; hogy együttes összefogással né­hány éven belül újra virágzó és eredményes termelőszö­vetkezet lesz a Rákóczi. A közgyűlés végén sokan szo­rongatták meg a frissen meg­választott vezető kezét, sok sikert, erőt, jó egészséget, munkát kívántak. * * * Kolozsvári Károllyal új munkahelyén, a termelőszö­vetkezet központjának egyik irodájában beszélgettünk. — Véleményem szerint az előző vezetés kollektív „irá­nyítása” vitte idáig a tsz-t. Nem volt meg a három első­számú vezető — elnök, fő­könyvelő, főagronómus — közti összhang. Tavaly a vá­lasztási esélyek megszerzé­séért, megtartásáért írhatták át a számokat, hogy nyeresé­get mutathassanak ki. No, de a felelősséget a vizsgálatok után állapítják meg. Ez nem az én dolgom. — A másik probléma ezzel kapcsolatban, — mondja Ke­rekes Kálmán, a szeghalmi városi pártbizottság titkára —, hogy egy pártalapszerve­zet működik a faluban, egy párttitkárral. A párttitkárnő ugyan időben felismerte a ki­alakult helyzetet, de intéz­kedni már képtelen volt. El­kerülhető lett volna ez a sok bonyodalom, személyeskedés, a viták, ha pártvonalon ha­marább az illetékesek elé ke­rül az ügy . .. — Miért vállaltam végül is az elnökséget?! Idevalósi va­gyok — folytatja Kolozsvári Károly —, ismerem az itteni embereket, a tsz-t, és tudom, hogy lehet itt eredményesen dolgozni. A tsz az egyetlen önálló gazdasági egység a községben, s ha ez megszűn­ne, akkor a falu önálló stá­tusza is megkérdőjeleződne. Bízom abban, hogy a tagság támogatásával, megfelelő hoz­záértő szakmai vezetéssel és párttámogatással körülbelül öt év alatt ezt a termelőszö­vetkezetet ki lehet emelni a kátyúból. . . Herczeg István, a régi el­nök nem jelent meg a vá­lasztáson. „Beteges, lehet, hogy leszázalékolják. Sértő­dött emberré vált” — mond­ják. A tsz volt vezetőjét ott­honában kerestük, beszélni szerettünk volna vele is, de zárt ajtókat találtunk. „El­menekült az már kora reg­gel itthonról, mert ma meg­szűnt a 12 évig tartó herceg­ség ...” — mondta egy járó­kelő. * * * Rendeződtek tehát a dol­gok Körösújfaluban. Bár egy ideig még beszédtéma lesz a választási sorozat nem min­dennapi eseményeivel. — Egyik napról a másikra nem várható jelentős válto­zás a tsz-ben — mondta a frissen „beiktatott” elnök. A termelőszövetkezet és a község ügyeit azonban miha­marabb rendezni kell, és eh­hez jó munkára, vezetésre, szándékra van szükség . . . Hornok Ernő líi vezető a gazdaság élén

Next

/
Oldalképek
Tartalom