Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-12 / 265. szám
NÉPÚJSÁG Nánási László temetése 1985. november 12., kedd Tanácskozott a Mavosz megyei intézőbizottsága Szeghalom Segítség a földrengéskárosultaknak , Hétfőn a Mező Imre úti temetőben gyászolók sokasága mély részvéttel kísérte utolsó útjára a 79 éves korában elhunyt Nánási László országgyűlési képviselőt, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnökségi tagját, • a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa felügyelő bizottságának elnökét. A díszravatalozóban a gyászszertartáson megjelent a politikai és társadalmi élet számos vezető személyisége. A Himnusz hangjai után Kállai Gyula, Magyar—szovjet orvosi napok kezdődtek hétfőn Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A Magyar Tudományos Akadémia s a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége kétnapos tudományos tanácskozásán neves a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott először gyászbeszédet az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a HNF OT nevében. A család, a barátok, a munkatársak, a fogyasztási szövetkezetek milliós tagsága nevében Szlameniczky István, a Szövosz elnöke mondott búcsúszavakat. Ezután a végső nyughelyre kísérték Nánási László koporsóját. Sírját —• amely a Kossuth Mauzóleum mellett van -— koszorúk sokaságával borították el. A gyászszertartás a Szózat hangjaival ért véget. magyar és szovjet onkológusok ismertetik kutatásaik legújabb eredményeit, a daganatos betegségek diagnosztizálásának és gyógykezelésének lehetőségeit. A megnyitó ülésén részt vett Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese is. A Mavosz Békés megyei Intéző Bizottsága Csatári Béla elnökletével ülést tartott tegnap, Békéscsabán a megyei IB Bajza utcai székházában. Az első .napirendi pontban László János, az ele- ki Lenin Vadásztársaság elnöke számolt be a vadásztársaság tevékenységéről. Többek között elmondta, hogy vadásztársaságuk 1957-ben alakult, és napjainkban 5640 hektáros területen vadásznak. Bérelt területükön a vadgazdálkodást előnyösen befolyásoló úgynevezett vadfogó részek — erdő, erdősáv, cserjésterület — alig vannak. A vadászok sport- és szórakozási igényeit elsősorban a fácánvadászat elégíti ki. A fácán természetes szaporulata évenként változó, ezért az elmúlt időszakban évi 4—7 ezer naposfácánt vásároltak, illetve neveltek fel. A vadásztársaság nagy gondot fordít a többi vadfaj nevelésére, etetésére és itatására is. Évente 8—9 száz mázsa különböző szemes terményt, 40—50 mázsa szálas és 100—200 mázsa lédús takarmányt, a csibenevelési időszakban 40—50 mázsa fácántápot biztosítanak vadjaiknak. A megyei intézőbizottság megállapította, hogy az eleki a hasonló adottságú vadász- társaságok közül a legjobbak közé tartozik. A terv szerint gazdálkodnak, megfelelő szervezési, működési keretek között. A vadásztársaság vezetése színvonalasan, jól dolgozik. A társaságnak a következő időszakban meg kell őriznie elért eredményeit, illetve egyes területeken előre kell lépjen. A második napirendi pontban az intézőbizottság jóváhagyta az 1986. évi költségvetést, majd megvitatta a megyei ellenőrző bizottság jelentését. amelyet a megyei IB bemutató vadgazdálkodásánál tartott vizsgálatról készítettek. Végül bejelentések hangzottak el. T Erdőfelújítás ezerkétszáz hektáron Megkezdődött az őszi erdőfelújítás a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kilenc erdészetének területén. E fontos munkát a hosszú ideje tartó szárazság, illetve a kőkeményre száradt talaj miatt az idén az átlagoshoz képest meglehetősen nagy késéssel lehetett megkezdeni. Csak az utóbbi napok esőzései teremtették meg a telepítés feltételeit. Most azonban, a kedvezőre fordult időjárást kihasználva, teljes erővel dolgoznak a faültetők: egy-két éves lombos, többségében tölgyfacsemetéket ültetnek a kivágott erdők helyére, együttesen mintegy 600 hektárra. így_a tavaszi erdősítéssel együtt a gazdaság területén ebben az évben mintegy ezerkétszáz hektárnyi területen pótolják a kitermelt fákat. Az őszinte együttérzés és a tenniakarás szép példája nyilvánult meg a szeghalmi Fehér Lajos Termelőszövetkezet vezetőségének és dolgozóinak részéről, miután Erős József né vöröskeresztes titkár javaslatára gyűjtés indult a dunántúli földrengés károsultjainak megsegítésére. — Mi adta az ötletet ahhoz, hogy egy ilyen akciót kezdeményezzen? — Augusztus 10-e és 17-e között országos táborozáson vettem részt Tiszakécskén, ahol többek között Veszprém megyei úttörők is voltak. Ily módon szüleiktől közvetlen értesülést szereztünk a földrengés következményeiről, és az esemény mindnyájunkat nagyon megrendített. Hazatérésem után erről a természeti csapásról először a Magyar Nemzetben olvastam egy figyelemfelkeltő cikket, amelynek nyomán felidéződtek bennem a táborban hallott élmények. Azon nyomban felkerestem Vass Sándort, termelőszövetkezetünk párttitkárát, majd a gazdasági vezetés egyetértésével gyűjtési akciót szerveztünk. ■ Ennek értelmében augusztus 22-től a munkahelyi vezetők kifüggesztették a felhívás szövegét, de szóban is ismertették a dolgozókkal ezen kezdeményezésünk célját és lényegét. — Milyen eredménnyel járt ez a vállalkozásuk? — Talán mondanom sem kell, hogy itt a Körösök vidékén élő nép az árvizek, belvizek miatt már nem egyszer került rendkívüli helyzetbe és sokat szenvedett. Mindenki jól tudja, mit jelent a gyorsan érkező segítség. Hadd mondjam el, nem kellett csalatkoznunk az emberek önzetlenségében. Ugyanis több mint háromszáz dolgozónk iratkozott fel önként, s a károsultak támogatására átlagosan 100— 200, de voltak akik 300 forintot ajánlottak fel. Szeptember közepén 32 ezer 650 forintot utaltunk át Várpalotára«, Beszélgetésünkbe Vass Sándor, a tsz párttitkára is bekapcsolódott. — Szerencsére, elég gyorsak voltunk. Vagyis mire a csekkszámla megjelent, a pénzt mi már összegyűjtöttük termelőszövetkezetünkben. Az egyik szocialista brigádunk pedig kommunista műszakot vállalt azért, hogy az ebből származó keresetet eljuttassák majd a károsultaknak. Az anyagi támogatáson kívül Berhidára elküldtük azt a levelet is, amelyben teljes együttérzésünket nyilvánítottuk ki a téesz párt- és gazdasági vezetése, munkahelyi kollektívái és vöröskeresztes aktivistái nevében. — Volt-e valamilyen hasonló közös megmozdulás az elmúlt időszakban? — Néhány évvel ezelőtt Angola és Mozambik lakosságának javára ruhagyűjtési akciót szerveztünk. Vagy például 1980-ban amikor olyan egyéneket helyeztünk biztonságba, akiknek házát elvitte a víz. A tanyasi kollégiumban lakó . 56 árvízkárosult család ellátásával, ügyes-bajos dolgával törődtünk. — Mozgalmunkon belül — veszi át a szót a Vöröskereszt titkára — 1969 óta rendezünk úgynevezett kiszállá- sos véradást évente egy alkalommal. Eleinte kétszáznál is több volt a donorok száma. Más munkahelyekről szintén sokan eljöttek vért adni. Jelenleg 130 téesz-ta- gunk számít állandó véradónak, s eddig csaknem ugyanennyi kitüntetést vehettek át 1978-től a téeszben. Most november 7-e alkalmából húszán kaptak elismerést, közöttük Fülöp Imre kőműves, aki a harmincszoros térítés nélküli véradásért járó zöld- szálagos aranyfokozatot érdemelte ki. Amikor valamelyik szeghalmi lakosnak szívműtétje van, rendkívüli véradást hirdetünk. így volt ez 1976-ban Bögre Lajos, és ez év október elején Bartha Sándorné esetében is. Eddig három vándorzászlót kaptunk véradásért, ugyanis Békés megyében 9 évig a mi vö- röskereszteseink voltak az elsők. Bukovinszky István A Medosz kulturális napok keretében tegnap délután nyílt meg Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóságon dr. Frankó Károly pasztellképeinek kiállítása, A kiállítást az igazgatóság pinceklubjában rendezték be, és november 19-ig tartják nyitva. Képünkön: a kiállító vendéglátói körében Fotó: Gál Edit Magyar—szovjet orvosi napok fl mai regionális tv-adás szerkesztője, Olajos Csongor mondja a műsorról : Az ünnepi események beszámolójával kezdődik a félórás program. Egyebek közt hírt adnak az újkígyósi gázbekötésről, a békéscsabai iskolai tornacsarnok átadásáról. A Kecskeméti Petőfi Nyomdában jelenleg állnak át a fényszedési technikára, melyről a Monotype cég kelet-európai képviselője, Heinz Brachen beszél. A vásárhelyi Metripond mérleggyár Bécsben neves világcégek társaságában állított ki — a lehetőségekről beszél Dorotovits Gusztáv gazdasági igazgató. Hírt adnak a gyomaendrődi kerékpárút elkészültéről, láthatunk mélytengeri felvételeket az Adriáról, készült beszámoló a szegedi amatőr színházi fesztiválról és Vdr- konyi János békéscsabai festőművész holnapután nyíló képcsarnokbeli tárlatáról is készült „előzetes”. Végül a Békéscsaba—Bp. Honvéd labdarúgó-mérkőzés legizgalmasabb pillanatait idézik vissza. Sportkrém gyógynövényekből Richtoíit sportkrém készítését kezdték meg a Kőbányai Gyógyszerárugyár dorogi üzemében. Az év végéig 150 000 tubussal szállítanak belőle a kereskedelemnek. A kozmetikai újdonság valamennyi hatóanyaga természetes eredetű: kamilla, diólevél, libapimpó, tölgyfakéreg és levendula kivonatából állítják elő. A forgalomba hozatalát megelőző vizsgálatok során — a Test- nevelési Főiskola orvostudományi tanszékének közreműködésével — több száz sportoló próbálta ki az új testápolót. Igazolódott, hogy alkalmas az izomláz megszüntetésére, az izomfájdalmak enyhítésére, a feldörzsölt bőr kezelésére, a kisebb zúzódá- sok és duzzanatok elmulasztására. Kiváló bemelegítő és masszírozó krém, hivatásos és amatőr sportolóknak egyaránt. A dorogi gyárban — ahol ’ sok olyan gyógyszeralap- anyagggal dolgoznak, amelyekből gazdaságosan lehet készíteni testápoló- szereket is — több, mint tíz évvel ezelőtt kezdték meg a Fabulon-terq^ié- kek előállítását. Minden évben három-négy új taggal bővítik a gyártmánylistát és ma már 50-féle kozmetikai szert készítenek. Egyharma- dunk külföldön talál vevőre. Cimborák Az öregember három mozdulattal tessékeli fel a kis kupacot a hosszú nyelű lapátra. Több száz cigarettavég és gyufaszál, összegyűrt buszjegyek, falevelek és maréknyi por, ami ősanyagként tartja össze a lapáton az előbbieket. Mögötte megtisztul az útszegély. Sárga alakja kiegyenesedik egy pillanatra, aztán tovább lép a csikkek országútján. Azaz lépne. Harmincéves férfi közeleg felé a járdán, de mielőtt odaérne, cigarettáját a már felsöpört részre pöcköli. Az idős ember észreveszi az új szemetet. Csak pillanatra áll meg mozdulata. Máskor is történik ilyesmi, nem nagy ügy. Minden szemétért nem fog visszaszaladni. Holnap is lesz nap. A szemetelő azonban megáll. A seprűs ember felnéz. Láthatóan ismerik egymást. — Mi van? — hergeli a fiatal az idősebbet. — Ne bámulj, hanem seperj! Az a dolgod, nem? — Elmenj innen, mert rád vágok! — fakad ki az öreg. — Oft van egy csikk, azt szedd fel és tartsd a szád! — szól vigyorogva a fiatal és megy tovább. Az idősebb észreveszi, hogy egyre többen figyelik őket, magába fojtja hát a káromkodást, csak mikor a másik már vagy 30 méterre van tőle, akkor jut eszébe a megfelelő szó, s nem bírja megállni, hogy ne kiáltson a távolodó után: Csavargó vagy! Egy utolsó csavargó! Az megfordul és máris kész a válasszal. — Mint te voltál egy héttel ezelőtt. * * * Két bicikli kacsázik egymással szemben a csillagtalan éjszakában a lakótelep kerékpárúján. Mint lovagi tornák avatag, rozsdás hősei, oly éktelen csörömpöléssel csapnak össze. Az eredmény: X. •Egymásba rogynak, s még mielőtt megkeresnék saját végtagjaikat és járműveiket, iszonyúan szidni kezdik egymást. Azt a három-négy ilyenkor használatos szót ellátják minden fontos és egyéni jelzővel, határozóval, cicomával. Aztán egyikük váratlanul álljt parancsol szavai árjának: — Bandikám, te vagy az?! — kiáltja sötétbe vizslatón. — Én hát... És te?... — Nem ismersz meg? Elemér vagyok. — Jaj, ne haragudj, de nem ismertelek meg ebben a sötétben. Néhányan, akik összeverődtek a mini karambol zajára, látva, hogy oldódik a feszültség, továbbindulnak. — Lámpája, persze egyiküknek sem volt — értékeli a látottakat egy távolodó hang. — Tudja milyen nehéz hajtani a dinamót nyolc sör után — „védi” a bűnösöket a másik. Elemér és Bandi ezalatt feltápászkodik. Ruhájukat meóz- zák, kormányukat egyenesítik. Közben beszélgetnek. — Biztos, hogy nem fáj semmid? — Ha mondom. — Akkor ezt jól megúsztuk. —■ Hazafelé mész? — Persze. — Gyere, fordulj vissza, meghívlak a ,.Pocokba", — Ne bolondozz, egész este ott ültem. — Jó helyed volt? — Persze, hogy jó helyem volt, miért lett volna rossz helyem. — Na, ha mázlid van, akkor még nem foglalta el senki. Két bicikli kacsázik egymás mellett a csillagtalan éjszakában a lakótelep kerékpárútján. * * * Az ősz hajú férfi úgy tolja a babakocsit, mint egy kezdő leányanya. Szerény büszkeséggel, vágyva és kerülve az ismerősök pillantásait. Ha teheti, a sok takaróba bugyolált babát nézi, pedig az tengermély álmában a legkisebb figyelemre sem tart igényt. — Szervusz — köszön rá egy 50 körüli aktatáskás férfi. Az ősz hajú szinte ijedten kapja föl a fejét. — Hát te? Felcsaptál dajkának? — folytatja a fiatalabb. — Csak ma este ■— mondja az ősz hajú védekezöleg. — Moziba mentek a lányomék. Fektetésre már hazaérnek, s azt mondták, addig legalább egy órát sétálgassak. — Gyere, addig megiszunk egy sört — veti fel az aktatáskás. — Ma inkább nem — válaszolja gyorsan a másik. Alig pár méterre sétálnak már a kocsmától. A hirtelen megenyhült őszben újra sokan beszélgetnek a kocsma előtti placcon, sörükbe kapaszkodva, a munkát követő kora alkonyban. Az ősz hajú megáll a babakocsival és sóvárogva nézi őket, de a hiányzó néhány métert nem meri megtenni. — Nem kell bemenni, csak itt a bejárat előtt — ajánlja a fiatalabb. — Majd holnap. — Ne félj, a gyerek nem fog árulkodni. — Nem félek, arra költőm a pénzemet, amire akarom. De nem akarom, hogy azt higgyék, nem lehet rám bízni — mutat a babakocsi felé. Tanácstalanul állnak. A fiatalabbon erőt vesz az udvarias érdeklődhetnék, és benéz a babakocsiba. — Nem látom jól, fiú-e vagy lány? — Kislány. — Aha. — Azért is nem akarok vele bemenni. Ungár Tamás
