Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
1985. november 11., hétfő Ugo Betti a klubszínházban Bűntény a Kecskeszigeten — Bemutató előtti beszélgetés Rencz Antallal Jelenetek az egyik próbáról: Gyurieza Liliann, C.'zegő Teréz, Bárkinek Péter és Pálfy Margit Fotó: Gál Edit „Tény, hogy az ösztönök, vágyak, indulatok, a lélek mélyén lappangó igazságos vagy igazságtalan ítéletek, az agressziók és pervezitások korunkban úgy felszabadultak, és olyan elementáris erővel döngetik az illemkódexek és konvenciók védfalát, mintha egyenesen Freudtól tanulták volna a leckét. Tetszik vagy nem tetszik, de modern szellemi életünk minden jelentős megnyilatkozása, akár örvendetes, akár ijesztő, Freud diadalát zengi — Fellini filmjeitől az absztrakt festészetig, egyetemi hallgatók botrányaitól a beatzenéig, még az információelmélet vagy a holdrakéta sem élvez területenkívüliséget . . . ... Az értelem, a megszokás. a tisztesség, a konvenció, s nem utolsósorban a törvény féket vet a tudattalan féktelenségére, ám a drámaírónak joga, hogy mellőzze a féket, benézzen a függöny mögé." Benedek István Ugo Betti és Freud tanulmánya századunk legjelentősebb olasz drámaírójának és a pszichoanalízis megteremtőjének kapcsolatát igazolja. Sőt, Freud és a modern művészet kapcsolatát általában. Ugo Betti — aki egyébként jogász volt és bíró — mellőzte az említett fékeket, és alaposan be-benézett a függöny mögé. Darabjaiban elfojtott ösztönök, indulatok a tudattalanok törnek elő a társadalmi korlátok, az ész, az erkölcs, a törvény fogságából: a tudat alattiak adnak egymásnak randevút, írói üzenete a negyvenes, ötvenes években egyértelműen á fasizmus, a háború utáni eszmélésből, undorból és talpraállásból táplálkozik. 1946-ban született a Bűntény a Kecskeszigeten. A dráma ősbemutatója 1953-ban volt Párizsban, a Théatre des Noctambules színpadán. Az ösztönök lázadásából Ugo Betti félelmetes drámát írt, amit csaknem egy évig játszott a színház. Világsiker lett, de ezt a szerző nem sokáig élvezhette, néhány hónappal a premier után meghalt. Hazájában egyébként csak Párizs után lett népszerű, műveit ma is egész Európában játsszák. A Bűntény a Kecskeszigeten 1961-ben jelent meg először magyarul a Nagyvilágban. 1967-ben a Kossuth Klub színpadán felolvasó drámaként adták elő, 1978- ban láthatta a győri közönség. 1980-ban mutatta be a Józsefvárosi Színház Ruszt József rendezésében. 1983- ban játszották Miskolcon. A játékost a Katona József Színház mutatta be 1969- ben. Ugo Betti műveit a magyar kritika nem tüntette ki meleg fogadtatással. Idealista világfelfogást, némi nihilizmust, kiszolgáltatottságot látott a sejtelmes darabban, s mindez elfogadhatatlan volt az akkori esztétikai mérce számára. Mi a helyzet 1985-ben? Mit mondhat Ugo Betti a mai nézőnek? A Jókai Színház november 21-én mutatja be a Bűntény a Kecskeszigeten című drámát. A rendező Rencz Antal: — Ugo Betti darabja arról szól, hogy minden ember magányos, fulladozik saját kútjában. Ki ezért, ki azért kielégületlen, s nemcsak biológiailag, hanem pszichikailag és más értelemben is. És éppen az érzékenyek a legmagányosabbak. Úgy érzik, mindig őket bántják. Ezért védekezésül kitinpáncélba burkolóznak, ami előbb-utóbb fojtogatni kezdi őket, de félnek letenni is. Ebben azonos a Kecskesziget négy szereplője: Agata, a fiatal özvegyasz- szony, Silvia, a lánya, Pia, a sógornője, Angelo, az idegen, de még az ötödik, Edoardo, az öregember is. Ez a három nő kivonult a társadalomból, magányosan él. Mindannyian a megváltóra várnak, az meg is érkezik, de torz alakban. Ebben a darabban nem az erotika a döntő, hanem a görcsös ragaszkodás az élethez, az akarat. Az ember szabadságvágyáról, indentitásá- ról szól a Kecskesziget, illetve a testi, lelki, társadalmi kötöttségekről. S ilyenformán patthelyzetet mutat. — Miért tartották fontosnak Ugo Betti darabjának békéscsabai bemutatását? Mi a rendező szándéka, üzenete az előadással? — A Jókai Színház azért tűzte műsorára, mert a színházkultúra jelentős része, olyan darab, amit látni kell. Századunk komolyan felvetette az emberi együttélés bizonyos problémáit, mint például a kommuna, a mo- nogám házasság, a morál. S az igazi művészet nem siklik el ezek fölött. Ugo Betti darabját ilyen művészetnek tartom. Egy mai bemutatóval természetesen áttevődnek a darab eredeti hangsúlyai. Mély pszichológiai életanyagát egy, a darabból kiolvasható gondolat szolgálatába kívánom állítani. A darab '85-ben nálunk annyiban érték, amennyiben segít kifejezni a gondolatot: ezek az emberek a tanyán, elszakítva a társadalomtól, mindenáron, görcsösen igyekeznek megszabadulni az életüket fojtogató magánytól. A három nő sérült, úgy látják, csak akkor menthetik meg értékeiket, ha elhagyják a társadalmat. Ám a darab rádöbbent; kielégületlenül maradni nem tudnak, a választott életforma sem lehet kiút. A végső következtetés, hogy sem önmagunknak, sem másoknak zsarnokává nem válhatunk. A magányból való kitörés ilyen módja idegen az emberi természettől. — Nem gondolja, hogy a darab kicsengése túlságosan pesszimista? — Eztrém, társadalmilag nem tipikus eseteket mutat a mű. a görög sorstragédiákhoz vagy egy bűntényről tudósító mai újságcikkhez hasonlít. Az egész világ egyik legaktuálisabb problémáját világítja meg: s ez nem más, mint a szabadság. A megváltónak hitt idegen neve Angelo, ami a latin angyal szóból ered. De kiderül, hogy ez a megváltó inkább cipollai, fasisztoid elemeket hordoz, mivel az. embereket méltóságukban alázza meg. S ne feledjük, hogy a darab 1946-ban íródott! Világos, hogy a fasizmus ellen. Szabadszájúsága az '50-es, '60-as években mellbe vágó volt. Ahogy említettem, a görög sorstragédiákhoz hasonlít, vagy Garcia Lorca drámáinak hangulatára, a Bernarda Álba házi feszültségre emlékeztet. Hogy mitől ember az ember! Az. emberi mivoltunkba vetett hitről beszél az. előadás. Meg arról, hogy vajon választhatunk-e, dönthetünk-e sorsunk fölött vagy végképp kiszolgáltatottak vagyunk. A cím szerintem félrevezető, mert a darab nem a bűntényről szól, hanem arról, ami mögötte van, az emberi természetrajzról. Arról, hogy az. embert nem lehet emberségében megalázni. Azt hirdeti, hogy az ember végül is felülemelkedik, hogy szabad lehessen, hogy dönthessen. Médea is magasabb érték nevében követi el a szörnyűségeket. Othello. Sámson szinte indulatainak rabja, saját megaláztatásait nem tudja elviselni. Németh László is 1946-ban írta művét, ahogyan Ugo Betti — vagyis a háború után, a pusztulásból lábra állva, a megaláztatások sorából kikerülve. S azt hirdeti, hogy lázadni kell a démonok ellen. Ezért nem pesszimista a mű kicsengése. Bár szívesen beszélgetnénk még tovább, a próba azonban folytatódik: a színészek várják a rendezőt. Niedzielsk.v Katalin Jő tudni róla a pályaválasztás lázában Igaz, a „papírok" csak márciusban jutnak el a középiskolákba, de ahol pályaválasztás előtt álló kisdiák van a családban, már javában folyik a „Hová is mész fiam?" kérdés megválaszolása. A gyerek hetenként újabb és újabb ötletekkel jön elő, attól függ, melyik barátja vagy barátnője mit tanácsol. A szülők ilyenkor gyakrabban panaszkodnak gyomoridegességre, s napról napra nő a tanácstalanságuk. A választás nem könnyű. Még akkor sem, ha ismerjük gyermekünk képességeit, érdeklődését. Hát még annak, aki bizonytalan ebben is? Nos, azok számára egyre több kiadvány, rádiós és televíziós műsor készül. Igaz. e műsorok, írások nem dönthetnek a szülő és a gyerek helyett, de ötleteket igenis adnak. Már hírt adtunk arról, hogy időben eljutott Békés megye iskoláiba az 1986 1987-es tanévre szóló Békés Megyei Pálya- választási Tájékoztató. A vaskos füzet nemcsak a középiskolák rendjéről ad világos képet, hanem a felvételivel kapcsolatos gyakorlati tudnivalókról is. A könyvesboltokban is kapható néhány kiadvány, amely segít a tájékozódásban. így — a sok rajzzal illusztrált — Iránytű is, amely a Pályaválasztásról általános iskolásoknak alcímet viseli. Egy másik kiadvány a szülők számára íródott. G.ajdátsy Kata: Pályaválasztásról szülőknek című könyve is kapható a könyvesboltokban. A rádió is foglalkozik pályaválasztási kérdésekkel decemberi és januári Mesterségünk címere című adásában. E két alkalommal a szegedi szövőgyárból és a Hódikötből hallhatnak majd riportokat. A televízió Mi legyek? cimű műsora november 12-én, december lilén, január 9-én és 23-án jelentkezik a késő délutáni órákban. Az adás ideje alatt hívni lehet a műsor szerkesztőit, de ügyeletet tartanak minden alkalommal a Békés Megyei Pedagógiai Intézet pályaválasztási cso.portjánál is a 28-808-as le- lefonszámon. A feltett kérdésekre a pályaválasztási csoport munkatársai igyekeznek azonnal választ adni, a megválaszolatlan kérdéseket pedig továbbítják a tévéműsor szerkesztőihez. S hogy folytassuk a sort: a megye középiskoláiban már megkezdték a „Nyitott kapuk napja” című rendezvénysorozatot, amelyen a középiskolák a hetedik, nyolcadik osztályos tanulókat és szüleiket látják vendégül, bemutatva nekik az iskola életét, a képzés módját és körülményeit. E lehetőségekkel érdemes élni, mert a közvetlen tapasztalás sokat segíthet a döntésben. A sokszor terméketlen töprengés helyett tehát nem árt a „tálcán nyújtott” segítséget elfogadni. A fűhöz- fához szaladgálás helyett, a késő bánat megelőzésére ezekre a lehetőségekre figyelni és támaszkodni. Hiszen jó kiegészítői az iskolai pályaválasztási munkának. (bse) Konzultációs nyelvtanfolyam Békéscsabán A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a megyében már több éve tart idegen nyelvi foglalkozásokat óvodások és iskolások részére. A tanfolyamok megrendezését nehezíti, hogy kevés a német és orosz nyelvtudással rendelkező óvónő, tanító és tanár. E gondon próbálnak segíteni azzal a konzultációs nyelvtanfolyammal, melyen alapfokú állami nyelvvizsgára készítik fel a hallgatókat, akik szívesen foglalkoznak gyerekekkel, módszertanilag felkészültek oktatásukra, s akiknek nyelvi tudása eléri a gimnáziumi követelményeket. A TIT Békés Megyei Szervezetének konzultációs nyelvtan- folyamán 8 alkalommal jönnek össze a hallgatók — 5 fős csoportokban — Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában. A foglalkozásokon lehetőségük lesz a fontosabb nyelvtani szabályok gyakorlására, fonetikai gyakorlatokra, társalgásra a nyelvvizsga 20 témaköréből, valamint beszéd- és stílusgyakorlatokra. Az érdeklődők november 15- ig jelentkezhetnek a TIT Békés Megyei Szervezeténél, ahol — mim mondották — nagy érdeklődésre számítanak. Reméljük, joggal. II kilenc múzsa — a Tisza mentén ,,Hullatja levelét az idő vén fája,"~-— lassan búcsút mondunk ennek az esztendőnek is. Reménykedve várjuk a következő évet, amely tiszta lappal érkezik hozzánk, mint a vadonatúj naptár. Rohanó korunkban nem mindenki ér rá kincses kalendáriumban böngészni a napfordulót, régi metszetekben gyönyörködve tanulmányozni, hogy milyen teendőket rónak az egymást követő évszakok a szántó-vető emberre. De modernebb formában is megtaláljuk a szépet, a Képzőművészeti Kiadó 1986-os művészeti naptárai lehetőséget kínálnak erre. A Vasarely képeivel díszített falinaptár például a magyar és egyetemes európai művészet egységét, összetartozását sugallja: az ikebananaptár pedig távoli földrészen élő emberek szépség iránti rajongását tolmácsolja. A hazai tájakat és a magyar művészet kincseit is viszontláthatjuk különböző naptárakon, illetve például a XIX. századi metszetek kilenc múzsája határidőnaplót ékesít. Világhírű festőművészünk, Munkácsy Mihály életképei, tájképei falinaptár lapjairól gyönyörködtetnek, csakúgy, mint a Tisza mentén megőrzött, védett természeti zugokat megörökítő színes művészi fotók. A történelem iránt érdeklődők szívesen teszik asztalukra a magyarországi török emlékekkel díszített naptárt, mely abból az alkalomból készült, hogy 300 éve szabadult fel Buda a török uralom alól. Kuriózumnak számit az az asztali naptár is, melynek oldalait egy 1742-ben Augsburg- l an megjelent kötet színes metszetei díszítenek, bemutatva a korabeli magyarok és délvidékiek katonai viseletét. A természetimádóknak pedig a Homoki-Nagy István ,,kedvenceit” felvonultató naptárt ajánljuk. A mintegy másfél milliós példányszámban megjelenő 32- féle naptárból felsorolt példák azt bizonyítják, hogy hazánk természeti és művészeti szépségeiről, értékeiről méltó módon „beszélnek" sajátos nyelvükön a Képzőművészeti Kiadó 1986-os naptárai. Ez azért is igen fontos, mert ezek közül a kiadványok -közül sok jut túl határainkon, a magyar kultúra követeként. Részben mint exportcikk. így előfordulhat, hogy már az idén sem tudjuk megvenni a nekünk legjobban tetsző ’86-os naptárt, mert elfogyott. .,Vigasztalásul" egy kis előzetes a Képművészeti Kiadó 1987-es terveiből: A középkori magyar festészet remekművei jelennek meg az egyik fajta falinaptáron, a másikat Kovács Margit kerámiáinak fotói díszítik. A népművészetet lakodalmi öltözetek színpompája képviseli, de lesz aktnaptár is. A gyermekszobák falára mackók „költöznek” a napok sorrendjére vigyázni. Az asztali naptárak közül ez egyik dél-dunántúli utazáshoz csinál kedvet, a nosztalgiára hajlamosak pedig a régi, képes számolócédulákat felelevenítő naptárnak örülnek majd. Azt már tudjuk tehát, milyen szemet gyönyörködtető művészi illusztrációk díszítik az elkövetkezendő két esztendő művészeti naptárait. Bízzunk benne, hogy mindany- regiünk számára szép napokat is hoznak a szép képek, zavartalanul örülhetünk nekik hétről hétre, hónapról hónapra idehaza is. határainkon túl is. — imr.e — Milyen a világ? Filmek az aktuális társadalmi kérdésekről Magyar József: A mi családunk című színes magyar dokumentumfilmjének egy jellemző jelenete (Mokép — MTI-íotó) A Békés Megyei Moziüzemi Vállalat megyénk városaiban, városi jogú nagyközségeiben, valamint Mezőbe- rényben. Battonyán, Kétegy- házán és Mezőhegyesen a következő napokban Milyen a világ? címmel akcióprogramot indít. Ezen települések mozijaiban öt olyan filmet láthat majd a közönség, amelyek mindenkit érintő aktuális társadalmi problémákat mutatnak be. Ebből három Magyar József rendező dokumentumfilmje. A mi iskolánk című oktatásügyünk tárgyi és személyi feltételeinek gondjait, a válságba került magyar iskolaügyet elemzi. A mi családunk című a legújabban készült színes dokumentumfilm, amelynek témájául a rendező a társadalom legkisebb egységét, a családot választotta. A Milyen a világ? című összeállításban Magyar József négy, korábban forgatott, eddig még mozijainkban nemigen forgalmazott kisfilmje szerepel. A magyar nép nevében című Róna Péter rendezte film az 1946-os budapesti zeneakadémiai népbírósági per eseményeit, a nyilas rémuralom borzalmait ábrázolja. Az akcióba ötödikként beválasztott Nyitott utak című alkotás — amelynek rendezője Kis József — a magyarországi egyházak életébe. az állam és a vallási felekezetek együttműködésének fejlődésébe enged bepillantást. A Milyen a világ? című sorozat címadó összeállítását legelőször november 11 és 13 között a békéscsabai Szabadság moziban vetítik, az utolsó program pedig március 18-án a gyomaendrődi November 7. moziban lesz. amikor is A mi családunk című színes dokumentumfilm kerül a közönség elé. (ni)
