Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-10 / 263. szám

1985. november 10., vasárnap o Az önálló arculatú iskolák megteremtéséért Beszélgetés dr. Sziics Dlajosnéval, a Pedagógusok Szakszervezete megyei titkárával A Békés megyében 11 ezer 273 tagot számláló Pedagógusok Szakszervezete már lebonyolította a munkahelyi és alapszer­vezeti szakszervezeti választásokat. Az el­múlt öt év munkáját elemző taggyűlése­ken szerzett tapasztalatokról, az ágazat gondjairól, elért eredményeiről és jövőjé­ről beszélgettünk dr. Sziics Alajosnéval, aki immár 10 esztendeje irányítja a me­gyei bizottság munkáját. Az oktatásügy­ben tapasztalható, szinte állandósult vál­tozások a szakszervezeti munkát sem hagyták érintetlenül. Még szervezeti fel­építésében sem. A struktúraváltozás okait a következőkben fogalmazta meg dr. Szűcs Alajosné: — A változások a mun­kahelyeket érték. Érzékel­tük, hogy a nevelőtestületi egység mellett csaknem va­lamennyi rétegnek sajátosan jelentkeznek az érdekei, amelyek sok esetben eltérő­ek a nagyobb kollektíva ér­dekeitől. Például más gon­dok vannak az alsó tagozat­ban, mint a felsőben vagy a napközi otthonban, s me­gint más kérdések foglalkoz­tatják a szakoktatókat, mint a közismereti tárgyat taní­tókat, vagy éppen a techni­kai és ügyviteli dolgozókat. A választások előkészítése során tagságunk elfogadta ezt a szervezeti változást az­zal, hogy a' struktúra önma­gában nem oldhatja meg a hatékonyabb munkát, csu­pán eszköze lehet. Az ága­zatban egyébként megma­radt régi formájában a me­gyei bizottság, mint közép­szintű hatáskörrel bíró szerv, amelyet titkosan választ majd meg november 23-án a küldöttértekezlet.- Milyen volt a pedagó­gus-szakszervezet politikai munkája az elmúlt választá­si ciklus alatt? — Az alapszervezeti és munkahelyi választói érte­kezleteken — amelyek igen aktív, nyílt légkörben zaj­lottak — a tagság megálla­pította, hogy nőtt a pedagó­gus-szakszervezet tekintélye a megyében. Ugyanakkor azt is kinyilvánította, hogy nagyon ellentmondásosan fejlődött mozgalmunk, ame­lyet visszalépések is jelle­meztek. Az eredmények el­ismerése mellett nem cso­dálkozhatunk azon, hogy több szó esett a megoldásra váró, vagy részmegoldásokat hozó intézkedésekről. Tag­ságunk határozott választ kért árra, hogy mi volt a szakszervezet véleménye na­gyon sok kedvezmény mér­séklésekor vagy visszavoná­sakor. — Milyen konkrét dönté­sekre kértek választ? — Arra például, hogy a közoktatás távlati íeljeszté- si tervében, az oktatási tör­vénytervezet vitájába miért nem vonták be az egész pe­dagógustársadalmat. Aztán megindultak a tantervi kor­rekciók előkészületei, s ez is a gyakorló pedagógusok többségének megkérdezése nélkül. Kezdeti intézkedés­nek tartjuk az alsó és kö­zépfokon megvalósult bérin­tézkedéseket. A bérfejlesztés is részintézkedésként való­sult meg, tekintve, hogy a technikai, ügyviteli dolgozók és a felsőoktatásban részt vevők kimaradtak belőle. Visszalépés történt a bér- fejlesztésben is. Megszün­tették a pedagóguslakás-épí- tési kölcsönt, csökkentették a vasúti kedvezményt. Meg­nyugtató viszont, hogy tag­ságunk döntő többsége meg­érti az ország gazdasági ne­hézségeit. Mi most mégis azt gondoljuk, hogy az ország- gyűlés, amely elfogadta az előbb említett két dokumen­tumot, gondoskodik majd arról is, hogy a következő tervidőszakokban egyre ja­vuló színvonalon biztosítsa az ehhez szükséges anyagi fedezetet.- A Pedagógusok Szak- szervezete egyre nagyobb hangsúlyt helyez a szakmai érdekvédelemre. Ebben mi­lyen eredményeket értek el az elmúlt öt esztendőben? — Megyei bizottságunk egyik legnagyobb eredménye éppen ehhez a munkához fűződik, hiszen az állami partnereknek segítségére voltunk abban, hogy a szak­mai érdekvédelem egyen­rangúvá váljon az élet- és munkakörülményekkel. Min­den gond ellenére az ötna­pos tanítási és munkahét nagy vívmány volt, s ma már egyetlen oktatási dolgo­zó sem kérdőjelezi meg. Az viszont tény, hogy az új do­kumentumok elismerésén túl megkérdőjelezték az isme­retanyag maximalizmusát, teljesíthetőségét, a nagy osz­tálylétszámok, a pedagógus- hiány és a tárgyi feltételek hiányosságai miatt. — Elindult az iskolák, a tantestületek önállósodásá­nak folyamata. Mi lesz eb­ben a szakszervezet szere­pe? — Nem vagyunk idealis­ták. Ez a program egyszer­re és minden intézményben nem valósulhat meg, mert nem hiszünk az esélyegyen­lőség közeli megvalósulásá­ban az intézmények között. A szakszervezetnek itt csak az lehet a szakmai érdekvé­delmi feladata, hogy a jó intézményeket segítse a pe­dagógiai műhellyé válásban, és az okok feltárásával pe­dig támogassa a gyengébb intézmények felzárkózását. Meggyőződésem, hogy az ok­tatásirányításnak is ez a szándéka, de türelemre kell inteni magunkat, mert Eöt­vös óta a felülről irányított iskola, az ehhez szokott ve­zetők és tantestületek nem tudnak egyik napról a má­sikra átállni. — Az önáJlósodás kérdésé­vel eljutottunk az iskolai de­mokratizmushoz, amelynek egyik erősítője, fejlesztője lehet a szakszervezet. — Az elmúlt időszakban e téren javulást tapasztaltunk. Rendszeresek intézménye­inkben a vezetői megbeszé­lések, kialakultak az állami és szakszervezeti fórumok. Számukat nem is kell sza­porítani, inkább . még több tartalommal megtölteni. Lé­nyegesnek tartjuk, hogy ál­talánossá vált a vezetők szakszervezeti véleményezé­se. amely vélemények egyre határozottabb hangúak, s körvonalazzák az együttes feladatokat. Mégis, sok in­tézményünkben rossz a ne­velőtestületi légkör. Okait — bár nem vizsgáltuk, de — ismerjük. A nevelőhiány mi­att magas túlórában dolgoz­nak a kollégák, nem isme­retlen a váltakozó tanítás, a rossz feltételrendszer, s kezd jellemzővé válni, hogy az életszínvonal megőrzése ér­dekében az oktatásban dol­gozó is már kereseti forrás után néz szabad idejében. — Természetesen nemcsak a túlterhelés és a gazdasági gondok lehetnek a rossz lég­kör okai. Jócskán van em­beri oldala is ... — Meg kell tanulni ne­künk is a kritika és önkri­tika lenini szabályait. El kell ismerni és helyreállíta­ni az értékrendet magunk között is. S a szakmai félté­kenység helyett inkább az egymás segítését választani. — Ehhez olyan vezetők kellenek, akik ez irányba tudják befolyásolni a kol­lektívát. — A jövő útja nem lehet más, mint olyan demokrati­kus vezetési stílussal irányí­tó intézményvezetők, akik a döntések előkészítésébe, megszervezésébe, végrehaj­tásába és ellenőrzésébe be­vonják a kollektívát. Több ilyen igazgatóra lenne szük­ségünk. Viszont azt is lát­juk, hogy ehhez a mi tiszt­ségviselőink munkájának is meg kell újulni. — Kérem, összegezze a hagyományos szakszervezeti feladat, az érdekvédelem eredményeit. •— Jó néhány eredményről «zámolhatunk be. Az elmúlt öt évben csökkent a kötele­ző óraszám. Megvédtük a pedagógusok szabadságát, s megteremtettük az esélyét annak, hogy ebben az óvó­nőket és a szakoktatókat is egyenlően bírálják el. Meg­történt a központi bérintéz­kedés, az elmúlt évtől nőtt a kitüntetettek száma, új besorolásokat alakítottunk ki, nőtt a tanítási tevékeny­ségbe beszámítható munkák köre. Viszont még mindig nem tudjuk a jó munkát anyagilag megfelelő mér­tékben ösztönözni. Egyet kell értenünk a kollégák sürgetésével abban is, amely­ben a túlóradíjak rendezé­sét kérik. Lakásügyben pe­dig a szakszervezetnek kez­deményeznie kell a lakásvá­sárlási kölcsön tervezését, az olcsó telkek tanácsi kiutalá­sát a pedagógusoknak, és a szolgálati lakások felújítá­sát, pályakezdőknek pedig szolgálati férőhelyek bizto­sítását.- Az irányítása alatt álló megyei bizottság vitaszelle­méről, szakmai, politikai fel- készültségéről ismert. Foly- tatják-e irányító munkájuk­ban ezt a stílust? — Munkastílusunk, mun­kamódszerünk a jövőben is ez marad. És továbbra is erősíteni kívánjuk a jó munkakapcsolatunkat a me­gyei párt- és állami veze­téssel, az alsóbb szintű szak- igazgatási szervekkel. Mert azt világosan látjuk, hogy csak velük együtt tudunk eredményesen dolgozni az oktatásért, az oktatásügyben dolgozókért. B. Sajti Emese A közösségi épület kívülről ... . .. és belülről Nemrégiben végre átadták az első elkészült épületet Battonyán, a gyermekfaluban. Az ese­ményen ott volt Kacsányí Ferenc, az SOS ma­gyarországi szervezetének titkára, Jász József, a megyei gyermek- és ifjúságvédő intézet igaz­gatója, Zsom Lajos, a gyermekfalu vezetője. Az épület a gyermekfalu közösségi háza. Hat­millió forintba került, kivitelezője a Füzes­gyarmati Költségvetési Üzem. Amint arról Ka- csányi Ferenc beszámolt, sajnos az építkezés üteme az elmúlt hónapokban sem gyorsult. Az első öt lakóházat már régen át kellett volna adni az építőknek, de sajnos, még a módosított határidőre sem készült el. A ki­vitelezők ígéretet tettek arra, hogy még ebben az évben átadják ezeket az épületeket, de ha így is lenne(!7), a gyermekek beköltözésére az idén már nem lesz lehetőség. Megtudtuk azt is, hogy a faluban majdan lakó családok „édesanyái” már szorgalmasan és gyakorlat­ban készülnek feladatuk minél színvonalasabb ellátására. Valamennyien, a kijelöltek, külön­böző gyermekintézményekben dolgoznak. Kép. szöveg Béla Ottó Kilátás az épületből A „vezérkar". Balról jobbra: Kacsányi Ferenc, az SOS-szervezet titkára, Jász József és Zsom Lajos Mit tartalmaz a húsprogram? Az MNB és a MÉM együttes felhívása A magyar mezőgazdaság nemzetközi versenyképessé­gét fokozó intézkedések egyike — az MNB és a MÉM együttes állásfoglalása alap­ján — a következő években 17 milliárd forint költhető az állattenyésztés, a húsfeldolgo­zás, a takarmányelőállítás fejlesztésére. A kölcsönök pá­lyázatok alapján vehetők igénybe a Magyar Nemzeti Banktól. Arról, hogy részlete­sen mit tartalmaz a húsprog­ram, milyen fejlesztéseket foglal magában, dr. Kis Pált, az MNB elnökhelyettesét kérdeztük. — A pályázati felhívást az MNB és a MÉM hirdette meg az elmúlt hónapokban a ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok, a Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat, az Allatforgalmi és Malomipari Vállalat, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatok, valamint a felsoroltak jogi személyi­séggel rendelkező társulásai számára. Hízómarha-, hús­hasznú tehenészeti, tejtermelő tehenészeti telepek rekonst­rukciós bővítésére és a le­gelőterület (ápolását, a szá­las takarmányt betakarító gé­pek) fejlesztésére, sertéstele­pek korszerűsítésére, bővíté­sére. Pályázhatnak a juhtar­tó gazdaságok is telepeik kor­szerűsítésére, bővítésére pénzösszegért, s a legelőterü­let (ápolására, szálas takar­mányt betakarító gépekre) fejlesztésére. Bővíthető, felújítható a ta­karmánykeverő, nedves keve­rővonal építhető be. E forrá­sokból valósítható meg a nagyüzemi húsfeldolgozók re­konstrukciós fejlesztése is. — Milyen feltételekkel? — A bank megvizsgálja a pályázó üzem, vállalat terme­lésének gazdaságosságát, pénzügyi fizetőképességét, vagyis garanciát keres a tő­ke megtérülésére. A benyúj­tott kidolgozott pályázatot ez­után hitelkérelemnek fogadja el. A hiteleket az érvényes hi­telkamat — évi 13 százalék — terheli, s visszafizetni — a két év türelmi időt beleszá­mítva — 6—10 év alatt kell az állattenyésztési telepekre felvett hiteleknél. Takar­mánykeverőkre, húsfeldolgo­zókra — 3 év türelmi idővel — 8—12 évre lehet kölcsönt igényelni. — Mikortól pályázhatnak az érdekeltek? — Folyamatosan fogadjuk a pályázatokat. A megtérülés feltételei szerint, a legna­gyobb saját erővel rendelke­zőket és a leggyorsabban megvalósuló beruházásra vál­lalkozókat versenyeztetjük' egymással. Ebben a hitel- konstrukcióban figyelembe vettük a már korábban — re­konstrukcióra, fejlesztési hi­teligényre — benyújtott pá­lyázatokat is. A rekonstrukciós bővíté­sekre, fejlesztésekre beérke­ző pályázatokat negyedéven­ként bíráljuk el az együttes állásfoglalásban foglaltak sze­rint. — Mennyi pályázat érkezett eddig a bankhoz? — Kevés, de bízunk abban, hogy az eddigi információk alapján egyre több Békés megyei üzem, illetve vállalat kíván élni a pályázati lehe­tőségekkel — igényel hitelt — a sertéstelepek, szarvasmar­hatelepek korszerűsítésére, bővítésére, valamint takar­mánykeverők rekonstrukció­jára. — Számadó —

Next

/
Oldalképek
Tartalom