Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
1985. november 7„ csütörtök NÉPÚJSÁG CSALÁD - OTTHON KERT, HAZTÓJI Bármennyire meglepő, a napjainkra mindennapi ennivalónkká lett, de árváltozásai miatt beszédtémává is vált burgonya a XVI. század második felében. amikor Európába hozták, dísznövényként honosodott meg. Magyarországra az 1654-es évek körül hozták be és ezt követően még sokáig mérgező növénynek tartották, mert előszói' a bogyótermését próbálták fogyasztani a paprikához, paradicsomhoz hasonlóan, és ez fejfájást, gyomorgörcsöket okozott. Utóbb derült ki, hogy bogyója és minden más zöld része az emberre és állatra mérgező szolanin nevű alkaloidát tartalmaz. Ebből viszont a szárakban alig van és a földben fejlődő gumói még kevesebbet tartalmaznak. Ha valami okból mégis mérgezésveszélyl jelentő, 50 —60 mg közötti mennyiségű szolanint tartalmaz a burgonyagumó, íze annyira leromlik, hogy szájba kerülve érezhetően keserű, a torkot reszeli. Olyan vélemény is ismert, amely szerint a burgonyában a normális meny- nyiségben levő szolanin inkább hasznos, mint káros, mert serkenti a bélműkö- dést és javítja a burgonya ízét. A kis méretű gumókban általában több a szolanin. mint a nagyobbakban. De ’azzal is számolni kell. hogy fényben (elárusítópulton, kirakatban) hosszabb idő elteltével a gumók szo- lanintartalma megnövekedhet, az eredeti mennyiség többszörösére is. Legjobban a héj alatti gumórészben dúsúlhat fel, amely eközben zöldesre színeződhet. A burgonyát még ma sem fogyasztjuk olyan mennyiségben, mint ahogy azt sokan gondolják. Nálunk az egy főre jutó burgonyafogyasztás alig éri el a 70 kilogrammot évente. Nemcsak a lengyelek és a közismerten nagy burgonyafogyasztó németek, hanem még a franciák is jóval több burgonyát esznek ennél. S ők teszik helyesen ! Nemhiába szokták mondogatni. hogy a burgonya a második kenyér. A tápértékük között fennálló különbség szinte szóra sem érdemes. ha az összehasonlítást szárazanyagra vonatkoztatva Érdemes tudni végzik. Kevesen tudják, hogy a burgonya nem csupán szénhidrálforrás. Sok ásványi anyagot is tartalmaz, ezek közül különösen a vas mennyisége jelentős, és a jód játszik fontos táplálkozás-élettani szerepet. Fehérjetartalma — a fajtasajátosságoktól függően mindössze 1-2 százalék között mozgó mennyisége ellenére is — nagy fontosságú. Teljes értékű fehérje, s az emberi szervezet a felvett mennyiségét csaknem maradéktalanul hasznosítja. Harmadik legfőbb Bl- és B2-vitaminforrásunk a burgonya. Az európai országokban a XVII. század elején a C-vitamin hiányából eredő skorbutnak. mint népbetegségnek az eltűnése a burgonyának köszönhető. Ha csökken is a C-vitamin mennyisége a burgonyában a tárolás alatt (ami hosszú, fél év körüli tárolásnál közel a fele mennyiségének elvesztését is jelentheti), azért a tartós tárolás legvégére is marad még belőle hasznosítható mennyiség. A megmaradó vitamin tényleges mennyisége viszont már jelentős mértékben az ételkészítés módjától függ. A tisztított, meghámozott és különösen a fel is darabolt burgonya főzése jobban csökkenti a vitamin- tartalmat, mintha héjában főzik. A hő bomlasztja a C-vitamint, a B-vitaminokat viszont a főzővíz oldja ki. A vízben főzéshez képest a gőzben főzés körülbelül feie annyi vitaminveszteséggel járhat. Sütéskor a vitaminok mennyiségének harma- da-fele is elbomolhat, a kíméletes főzés és párolás során fele ennyi veszteségtől kell csak tartani. A zsírban sütéskor is valamivel több a vitaminveszteség, mint egyébként. Ilyenkor a forró zsírba kerülő és sülő burgonyaszeletek elsö- tétedésével is számolni kell. Ez annál nagyobb fokú lehet. minél több cukrot tartalmaz a burgonya, ugyanis a sötétbarna szín képződését a burgonyacukor hőhatásra bekövetkező karameli- zációjúval magyarázzák. A tartósan hidegben tárolt burgonyából csak sötét, rossz minőségű sültburgonva-sze- letek várhatók — hacsak nem csökkentik a forró zsír a burgonyáról hőmérsékletét. A hideg tárolás közben ugyanis cukor halmozódik fel. A magasabb hőmérsékleten. 10 Celsius- fokon vagy ennél is melegebben tárolt burgonya jó minőségű sültburgonya-sze- leteket adhat. Amikor a főtt burgonyát tartósan 4-6 órán át tárolják, vitamintartalma is majdnem a felére csökken. A főtt burgonya püré alakban való tárolásakor a legnagyobb a vitaminmennyi- ség. Ha viszont a burgonya szétnyomásúhoz nem használnak fém edényt és nyo- móeszközt. majd a szétdörzsölt anyagot azonnal felfőzik, s az így elkészült pürét nyomban tálalják, az eredeti vitamintartalom csaknem hiánytalanul megmaradhat. Ha a tisztított és felvágott burgonyát előzetesen sós vízben áztatják, majd ugyancsak sós vízben főzik, jobban megóvható a vitamintartalma, mintha tiszta vízben főznék. Egyébként ajánlják az erősebb sózást a héjban főzésnél is, ha lisztessége miatt szétfőlésre hajlamos a burgonya. Ha pedig meghámozzák ezeket főzés előtt, egy kis ecet kerülhet a főzővizükbe a szétfőlés ellen. Forrpont fölé nem ajánlatos engedni a főzővíz hőfokát, mert különösen az úgynevezett lisztes fajtákat megfőzve már nem lehet karikákra vagy kockákra vágni. A fűzhetőség összefügg a gumók korával is, de ez a tulajdonsága tárolás közben a súlycsökkenéssel együtt rohamosan romlik. Márpedig a jó főzhet őség is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a burgonya valóban egészséges, könnyen emészthető, ízletes és szívesen fogyasztott táplálékunk legyen. Nagy szerepet játszik még ebben a jó főzési, illetve sütési időtartam. Ennek hossza a burgonyaféleségek többségénél 17—.'50 perc között változik. A különböző burgonyafajták esetében annyira eltérő lehet, hogy az esetleg kevert burgonyát is ajánlatos szétválogatni. Még napjainkban is ta^ pasztaiható ragaszkodás a fehér hússzínhez és a pirosló héjszínhez. Pedig ez a mai fajtáknál már nem a jó minőség feltétele. Komiszár I^ajos allergia — divatékszertől Napjainkban egyre elterjedtebb betegség az allergia, és nehéz lenne számba venni a valódi és átvitt értelemben vett túlérzékenységből fakadó panaszokat. Amiről most szólunk, sokaknak ismerős tünet talán, legfeljebb nem sejtették eddig, hogy allergiával állnak szemben. Kevesen tudják, hogy a divatszerektől is lehet allergiát kapni. A gyűrűk alatt viszkető ujjak, a karkötő, a nyaklánc alatt megjelenő pirosas foltok mind arra utalnak. A nők közel tíz százaléka nikkel, illetve kobaltallergiás. A divatékszerek viselésének nyári főszezonjában ugrásszerűen emelkedik a számuk, de egész évben előfordul. Az érzékeny bőrű nőknek tehát erre is kell figyelniük. Kerüljék a megtévesztésig aranyhatású láncokat, karkötőket, de még a Jeáns-gom- bokat is. Ha pedig viszketést. piros foltokat tapasztalnak az ékszerviselési helyeken, mutassák meg bőrgyógyásznak. Sokan bánják, amikor már késő, hogy nem kezeltették magukat addig, míg a kellemetlen tünetek csak egy-egy kisebb felületen fordultak elő. Akkor ugyanis orvosi kezeléssel még megakadályozható, hogy az egész testfelületre kiterjedjenek, vagy hogy a panaszok gyakran megismétlődjenek. B. K. Balesetek a háztartásban Évente megjelenik az újságokban az Állami Biztosító statisztikája az otthoni, háztartásokban történő balesetekről. Volt olyan év, hogy 170 ezer embernek fizettek kártérítést ilyen címen, s mint közölték, nem hogy csökkenne. inkább évente legalább 10 százalékkal nő a károsultak száma — legtöbbször saját elővigyázatlanságunkból. Az okok között is első helyen az esések vezetnek, vagy egy súlyos tárgy zuhanása okoz balesetet. A barkácsolás is ezerszám szedi az áldozatait, itt a szem forog elsősorban veszélyben. Az otthoni balestek legtöbbje a fürdőszobában, konyhában keletkezik. A fürdőszoba — ha használat közben és utána nem takarítják fel gondosan — általában nedves, csúszós. A nehezebben mozgó idősebbeket a kádból való kiszállásnál fenyegeti a legtöbb baj. Védekezésül célszerű, ha a lakásfelszerelési üzletekben kapható gumialátétes fürdőszoba-szőnyeget terítjük a kád és mosdó elé. de kapható kád aljára fektethető csúszás- gátló is. A legjobb védekezés azonban a megfelelő szögben falba süllyesztett kapaszkodó fogaíntyú felszerelése. Ma már nálunk is léteznek a kát szélére, vagy mellé, a burkolatra rögzíthető emelők, fordítószékek, amelyekkel a mozgássérültek is biztonságosan ki-, beszállhatnak a vízbe. A másik fokozottan balesetveszélyes hely a konyha. Ismét az idősebbek figyelmét kell elsősorban felhívni: főzés közben a polc eléréséhez ne álljanak sámlira, székre. Szédülés vagy csökkent látás miatt mellélépnek, aminek végtagtörés lesz az ára. A konyhai balesetek másik nagy csoportja az égés, forrázás. A fövő ételbe öntött víz felcsapó gőze. a lábasfödő megemelésekor kivágódó ételgőz, a sercegő zsír súlyos baleseteket okozhat. Rendkívül rossz szokás a forró anyaggal teli edényt a tűzhely, a bútor szélére kihúzni, s főleg a földre tenni. Bárki megbotolhat benne, meglöki, lerántja, s kész a baj. Előfordul, hogy jénai tálba főzés közben elővigyázatlanul hideg vizet öntenek, s ekkor millió szilánkra hasadva bőrés szemsérülést okozhat, akárcsak a húski opf oláskor szabaduló kis csontszilánk. Fedőt, fazékfület, tésztaszű- rőt mindenkor kesztyűvel fogjunk meg. Ha forró is. nem billen a kezünkben, nem ejtjük el, ami ugyancsak kellemetlen következményekkel járhat. Komáromi Magda Min múlik a vasalás sikere? ymiLJibbi A vasalás illeg ma is a „nemszeretem" feladatok közé tartozik. Igaz, a műszá- las anyagok megjelenése sokat könnyített, ez a házi munka azonban még most sem a múlté. • A vasalás sikere elsősorban a vasalótól és az előkészítéstől függ. Milyen a jó vasaló? Ma már magától értetődően csak villanyvasalóra gondolunk, amelyeknek széles skálája található az üzletekben, viszonylag elfogadható áron. A közönséges vasalón kívül nedvesítő-gő- zösítő szerkezeteket is találni; jóval drágább áruk azonban nincs arányban a nyújtott teljesítménnyel. A vasaló legfontosabb alkatrésze a talpa. Ha sima. nem sértette fel valamilyen gomb. cippzár munka közben. csak úgy siklik az anyagon, élvezet vele dolgozni. A másik követelmény, hogy az orr-rész laposabb legyen, máskülönben nehézkes a gallérok, a hajlatok, a gombközök megmunkálása. Szárazon az olyan kelméket vasaljuk, amelyek a víz hatására elváltoznak. A per- mettől foltos lesz a magas fényű selyem, a lakmé, ösz- szezsugorodhat a műselyem. Kockázatmentesen a jól kicsavart nedves ruhán keresztül vasaljuk át őket. Általában inkább a bal oldalon kezdjük a munkát, ez, véd a kifényesedéstől. Nedvesen vasaljuk a pamut- és a lenárut, a viszkóz, anyagokat. Érdemes eh’lvusni a ma már minden darabon ott található textil- le reszt.' amelyen a rajz eligazít a legfontosabb tudnivalókról. A szép munka alapja a jó belocsolás. Ne kézzel végezzük, mert a legnagyobb igyekezettel is egyenetlen marad a nedvességelosztás. Megfelelő műanyag flakonokat árusítanak erre a célra. A benedvesített darabokat szorosan csavarjuk össze, egy ideig hagyjuk így állni, hogy a víz kellően átszivárogjon, a ruha mindenütt nyirkossá váljon. Be kell locsolni a pamut- és a lenneműket, a selymek egy részét, sőt, a közhittel ellentétben a műszálas alapú darabokat, a nylont, periont stb. is. Csak persze ügyelni kell a vasaló hőfokára. Vizes ruhát kér vasaláskor a gyapjú és a jobb minőségű pamut. Ne huzigáljuk rajtuk ide-oda a vasalót. mint az ágyneműn vagy a konyharuhán, csak helyezzük rá és gőzöljük félszáraz- ra. A kötött holmit viszont ne nyomkodjuk, mert könnyen kinyúlik. Kordbársonynak, bársonynak csak a bal felén dolgozzunk úgy. hogy a vizes ruhát teljesen szárazra vasaljuk rajta. Velúrbár- sonnyal nem érdemes kísérletezni otthon, inkább adjuk be a tisztítóba. Az összevarrt darabokat először a fonákján, a varrás mentén simítsuk ki, utána jöhetnek a kényes részek, mint a gallér, a kézelő, a gomboláspánt. Ezeket mindig a végénél kezdjük csúsztatva vasalni úgy. hogy közben az anyagot meghúzzuk. Sokszor bosszankodunk, amikor a szerintünk tökéletesen sima darabokat elrakjuk a szekrénybe: mintha ráncosak maradtak volna. Valóban így van, ha a kész darabokat egymásra tesszük. A ruhában maradt gőz ismét gyűrődéseket okoz. Különösen, ha munka közben nem nyomtuk meg kellően a vasalót. A kész ruhaneműket külön-külön letéve egymás mellé rakjuk kihűlni. Ha új darabot vasalunk, a biztonság kedvéért először langyos talppal fogjunk munkához, mert a szintetikus szálak bizonyos hőfoknál már megolvadnak és a vasaló aljára tapadnak, ahonnan az alumínium kihűlése után sem könnyű levakarni őket. Ha a forró vasalóra anyag tapadt, kihűlés után vegyszerrel átitatott, fémszálas tisztító pamacscsal (Atomic. Bravó stb.) letisztíthatjuk. Amit még érdemes tudni a villanyvasalásról, hogy igen sok háztartási baleset keletkezhet hanyagságból, figyelmetlenségből. Ha például rossz a zsinór, törött a konnektor, vagy a vasaló fogója, könnyen bekövetkezhet a baj. Nedves padlón állva könnyelműség a vasalás, mint ahogy nagy hiba, ha az elromlott készülékeket otthon magunk próbáljuk megjavítani. Komáromi Magda Díszmacska (elkeszitese a kiállításra III. A KIÁLLÍTÁSON A kiállításra felkészített cicának ne engedjük meg. hogy kint szaladgáljon. Gondosan őrizzük meg tisztaságát és ápoltságát. A fehér macskának fehérnek, a fekete macskának feketének kell lennie. Minden esetleges foltosságot el kell távolítanunk. Óvatosságból, hogy a macska lába foltos ne legyen, használjunk fehér almot és puha fehér törülközőt, — szállítás közben is. Elindulás előtt előkészítjük a szükséges felszerelést; fésűt. kefét, púdert, szem- és fültisztítót, vattát, szappant. 2—3 puha, fehér kisméretű törülközőt. Jó ha viszünk magunkkal biztosító tűket, varrótűt, cérnát, a cica itató- és etetőedénykéjét, toalettjét. hypós (vagy más) fertőtlenítő folyadékot, szivacsot és törlőruhát, fésülködö lepedőt (pelenkát). Jó, ha ruhánk kímélése céljából egy köpenyt is a felszereléshez készítünk. • A kiállításon általában alig esznek a macskák. Etetésüket reggel a kiállításra indulás előtt és este végezzük. Étkezés után általában elvégzik szükségletüket is. Ennek ellenére a kiállítás helyén, napközben is kínáljuk meg Kinka.jou Gemagea nevű, kék orosz (lfia) kandúr időnként étellel, vízzel. Étrendje legyen nyers marhahús, főtt máj. Napközben jó szolgálatot tesz a száraz ele- ség („cica-keksz"). A kiállításon a cicák elhelyezése 70x50x50 cm-es fenékrész nélküli ketrecekben történik. Ennek berendezéséhez szükségünk van egy 50x70 cm-es laticellel bélelt párnára és a ketrec két oldalát (50 cm), valamint hátsó felét takaró függönyre. A párna es függönyök színét a kiállított cica színéhez válasz- szűk. Feltétlenül szükségünk van egy jól szellőző szállító kosárra. Ezt is fertőtlenítsük és az aljára helyezzünk puha, fehér Tuhát. Miután elvégeztük az ösz- szes előkészületet megkezdődhet a cica helyszíni felkészítése. Erre sok időt kell szánnunk. A már előzőekben leírtak szerint — gyengén benedvesített fésűvel — alaposan fésüljük meg a macskát, ezt a műveletet kefével is megismételhetjük. Gondosan ügyeljünk arra. hogy púder ne maradjon a bundában. A fülpamacsokat fésüljük a fülre. A fülhegyen levő szőrszálakat tépjük ki (két ujjunkkal megfogjuk a fület és másik kezünkkel határozott mozdulattal eltávolítjuk a felesleges szőrzetet). Ezáltal a macska füle kerekebb, szebb lesz. Ne felejtkezzünk meg a talp és a lábujjak közötti szőrzet eligazításáról sem. A kiállításra gondosan felkészített macska minden esetben jó benyomást tesz a bírókra, a kiállítás látogatóira és nem marad el cicáink és kiállítóink sikere, öröme sem. Rubint Károly
