Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 29., péntek A békéscsabai ifjúsági ház Mini galéria sorozatának első ki­állítója Gubáné Pataki Mária dekoratőr. Tetszetős bőr és textil faliképéit december 6-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők Fotó: Fazekas László Környezetvédelem az iskolai nevelésben A címben szereplő témá­val foglalkoztak általános is­kolai szakfelügyelők és pe­dagógusok azon az értekez­leten, amelyet november 28- án, tegnap tartott Békéscsa­bán a megyei tanács műve­lődési osztálya. A téma iránti nagy érdek­lődést jellemezte az is, hogy mintegy 120-an voltak kí­váncsiak az előadásokra, il­letve a szakemberek tapasz­talataira. Tájékoztatót tar­tott többek között az Orszá­gos Pedagógiai Intézet szak­embere, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédel­mi Hivatal munkatársa, majd a környezetvédelmi nevelés megyei szervezési kérdéseiről esett szó. Végül azokat a helyi tapasztalato­kat ismerhették meg, ame­lyeket a Békéscsabai 3. szá­mú Általános Iskola szerve­zett e téren. Ebben az is­kolában ugyanis megyei kör­nyezet- és természetvédelmi oktatási központ létesült. Ez év februárjában kezdődött meg a munka, s az itteni ta­pasztalatok megismertetése, továbbadása a cél. Történik mindez annak érdekében, hogy az iskolai oktató-neve­lő munkában fontosságának megfelelő helyet kapjon a természet- és környezetvéde­lem. Mi a különbség az ehetetlen és ihatatlan között? Talán egy hete történt: a békéscsabai 100-as Áruház­ban vásároltam két flakon Olimpos narancsdzsúzt. Csak otthon vettem észre, ez bizony ihatatlan. Már a nyitás­nál gyanúsan pukkant a „dugó”, mint amikor szénsavas üdítőt bontunk föl. Ennek pedig ugye buborékmentesnek illene lennie? Szó ami szó, ihatatlan volt. Nem voltam rest, visszaballagtam, mondván: igya, aki kitalálta, gyár­totta, forgalmazta... Már az úton azon gondolkodtam, milyen keresetlen szavakkal fogjuk illetni egymást az illetékesekkel. Ám minden másként történt. A pénztáros hölgy egy nap távlatából is megismert. Pontosabban fla­konjaimat, ugyanis rákérdezett: „Ugye maga vitt ehhez még egy citromlét is?” Szégyenlősen beismertem, hogy ez igaz, de a naranccsal gondjaim támadtak. A pénztáros hölgy kedvesen hozzáfűzte: „Hívom a főnököt”. Jött a főnök, pardon a főnökasszony, aki hamar belát­ta: az igazság az én oldalamon. Készségesen fölajánlotta: cseréljem ki vagy visszaveszik és az árát is visszatérítik. El is mentem volna az ügy mellett, de a minap (hét­főn) szomszédasszonyom háborgó lélekkel mesélte: „Kép­zeld! Vásároltam az alig fél éve nyílt „Lökösházi kenyér­boltban” egy pohár tejfölt, ami enyhén szólva romlott volt. Visszavittem, de szabály szerint „fölmondták” ne­kem. Az eladó váltig bizonygatta: ez nem lehet romlott. Én csak szagolgattam, s úgy döntöttem, beviszem minő­ségellenőrzésre. Még csak napirendre tértem volna, de további negatív tapasztalatokat kellett szereznem. Jött egy hölgy nagykabátban, beült a pult mögé és cigarettáz­ni kezdett. Ott a kenyérhegy tetején, a tejtermékek fö­lött ... Prolog: egyáltalán nem kívánok reklámot csinálni a békéscsabai 100-as ABC-nek, de nagyon kellemesen csa­lódtam, amikor udvariasan méltányolták az amúgy nem szorult, de kellemetlen helyzetemet, segítségemre sietve. Annál inkább megérdemelne egy negatív reklámot a békéscsabai, Tanácsköztársaság úti, sétálóutca-végi „Lö­kösházi kenyérbolt”, amely viszont szomszédasszonyomat szorult és kellemetlen helyzetbe hozta. Hiszen váltig ál­lítja: nem is az a pár forint érdekli (noha éppen gyesen van), hanem a minősíthetetlen eljárás. Ugyanis — -és ez megint érthető —, ha a tejföl jó, nem mászik le és föl emeleteket... A romlott tejföl csalta le. S nem hiszem, hogy valakinek is passziója lenne romlott tejfölökkel inzultálni a bolti eladókat. Persze ehhez az kellene: ne passziózzanak a vásárlóval sem. (jávor) 0 Kner Nyomda lapüzeme linAszedőket és kéziszedüket KERES KIEMELT FIZETÉSSEL JELENTKEZNI LEHET: BÉKÉSCSABA, SZERDAHELYI ÜT 2/A. Emlékülés Szarvason Friedrich Engels születésé­nek 165. évfordulója alkal­mából tudományos felolvasó ülést tartottak szerdán a szarvasi óvónőképző intézet­ben. Vas István alkalomhoz illő, szép versének előadásával Nyári Anita, az intézet má­sodéves hallgatója teremtet­te meg az ünnepi hangulatot, majd dr. Búzás László szak­csoportvezető, intézeti tanár nyitotta meg Engels életút­jának rövid ismertetésével az ülést. Az első előadást Kerim Já- nosné dr., a DATE Mezőgaz­dasági Főiskolai Karának adjunktusa tartotta, „Néhány filozófiai probléma engelsi megközelítése” címmel. En­gels munkássága alapján be­szélt a filozófia olyan alap- problémáinak dialektikus materialista értelmezéséről, mint a különböző világnézeti irányzatok viszonya, a világ anyagi egységé, a megisme­rés. Sok konkrét összefüg­gésre mutatott rá Engels és a filozófiatörténet kiemelke­dő alakjainak haladó nézetei között. Az ember erkölcsi fejlődésével kapcsolatos gon­dolatai a ma emberéhez is szóltak. Előadásában sok idé­zet is elhangzott Engels leg­ismertebb műveiből, az „An- tidühring”-ből, „a Természet dialektikájá”-ból, valamint „A család, a magántulajdon és az állam eredeté”-ből. Dr. Lovász György, az óvónőképző intézet adjunktu­sa „Engels és a mun­kásmozgalom” című előadá­sában arról a tevékenység­ről beszélt, amelyet Engels Kari Marxszal együtt végzett évtizedeken át. Részletesen is szólt „A munkásosztály hely­zete Angliában” című mű­véről, és az utópikus szocia­lizmus kritikájáról. Méltatta a Kommunista Párt Kiáltvá­nyát, és a munkásmozgalom­ban 1848 után kifejtett sok­oldalú szervező tevékenysé­gét, az Antidühring társa­dalomfilozófiai jelentőségét ez az előadás is kihangsú­lyozta. Az előadó zárógondo­latai az engelsi életmű mai jelentőségére is rámutatnak. Harmadikként Búzás Klá­ra, a JATE filozófiai szaká­nak végzős hallgatója olvas­ta fel „Marx—Engels filozó­fiája és a szaktudományok” című dolgozatát. A materia­lista természetfilozófia olda­láról közelítette meg a szak- tudományok és a filozófia együttműködésének, szerves összefüggésének problémáját. Kiemelve és példákkal mu­tatta be, hogyan segítették egymást a múlt századokban és a mai korban is. Kifejtet­te, hogy milyen korszakal­kotó eredmény volt Marx és Engels munkásságában a kor metafizikus materializmusá­nak kritikai meghaladása, méltatta a dialektikus mate­rializmus térhódítása érdeké­ben kifejtett erőfeszítésein- ket. Az ülést végül dr. Búzás László zárta be, megköszön­vén az előadók fáradozásait, és a mintegy 120 főnyi rész­vevő érdeklődését. I. Gy. Munkaügyi viták a tégla- és cserépipari vállalatnál A megyei munkajogi bi­zottság dr. Varga Imre, az SZMT titkára elnökletével a napokban tárgyalta a Dél­alföldi Tégla- és Cserépipa­ri Vállalatnál működő mun­kaügyi döntőbizottság el­múlt háromévi munkáját. A vállalat központjában meg­tartott ülésen az írásos be­számolóhoz Zsidják Tiha­mér, a munkaügyi döntőbi­zottság elnöke tett szóbeli ki­egészítést. Többek között el­mondta, hogy a 12 tagú dön­tőbizottságot az október 6-i szakszervezeti küldöttérte­kezleten választották meg. Az új mdb összetétele jó, mert több szakterület és gyáregység képviselteti ma­gát benne. Tevékenységüket a vállalat vezetői és a szak- szervezeti bizottság kellő­képpen segítik. Az igazgató­val, az szb-vel, a jogi cso­porttal, illetve a gyáregysé­gek vezetőivel a munkaügyi döntőbizottság jó kapcsola­tokat alakított ki. Az együtt­működés hozzájárul a dön­tőbizottság sikeres munkájá­hoz. A benyújtott felülvizsgála­ti kérelmek többsége fe­gyelmi büntetés és kártérí­tésre kötelezés volt. Az idén a munkaügyi döntőbizott­sághoz tizenhárom fellebbe­zés érkezett, amiből ötször változtatták meg a vállalat döntését. A munkaügyi dön­tőbizottságnak akkor volt igazán nehéz dolga, amikor a vállalati gazdasági mun­kaközösségeknél bekövetke­zett üzemi baleseteknél a hatáskört kellett megállapí­tani. Erre ugyanis nincs jog- gyakorlat. A megyei munkajogi bi­zottság elfogadta a beszá­molót és megállapította, hogy a vállalatnál a jogszabályok­hoz igazodva hozzák meg a munkaügyi vitákban a dön­téseket. Ehhez a vállalati ve­zetők és a szakszervezeti bi­zottság megfelelő segítséget nyújt. L. S. Pályázat ifjúsági amatőr művészeti ösztöndíjra A KISZ Központi Bizottsága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Orszá­gos Közművelődési Tanács és a Művelődési Minisztérium 1981-ben ösztöndíjat alapított az amatőr művészeti moz­galom támogatására. Az ösztöndíjat — pályázat útján — bármely működő együttes, szakkör, művészeti klub, nem­zetiségi csoport, alkotóközösség elnyerheti. Az ösztöndíj céljáról, a pályázat mikéntjéről Komjáthy Mártát, a KISZ Békés Megyei Bizottságának politikai munkatársát kérdeztük: — Az ösztöndíj segítséget kíván nyújtani a csoportok műhelymunkájához, az amatőr tevékenység új formái­nak népszerűsítéséhez, az ifjúság körében nagyobb ér­deklődésre számító új kezdeményezések létrehozásához. A pályázóknak részletes munkatervet kell készíteniük, mely egy esztendőre meghatározza a csoport feladatait. Emellett a pályázatnak tartalmaznia kell az együttes és vezetője, valamint a fenntartó szerv nevét, címét és számlaszámát, valamint a fenntartó szerv vezetőjének nevét. — Az elbírálás hogyan történik? — A megyei tanács, a Megyei Művelődési Központ, a KISZ megyei bizottsága és az értelmiségi fiatalok taná­csa illetékeseinek véleménye alapján — rangsor felállí­tása nélkül — december 1-ig küldjük el mindazok pá­lyázatát, akiket az ösztöndíjra javaslunk. Emellett, az idén először, javaslatot tehetünk a művészeticsoport-ve- zetők kiemelkedő munkájának elismerésére. A meghir­dető szervek ugyanis 5 ezer forintos nívódíjat alapítot­tak, melyet évente 8 szakember nyerhet el. Az ösztön­díjat, illetve a nívódíjat bíráló bizottság ítéli oda, legké­sőbb 1986. március 31-ig. — Az elmúlt évben Békés megyéből kik kapták meg ezt az ösztöndíjat? — A szarvasi úttörőház társastáncosai, az eleki kép­zőművészeti tábor, a Megyei Művelődési Központ kép­zőművészeti szakköre és a Körösmenti Fafaragó Stúdió nyerte el 1984-ben az ösztöndíjat. A szeghalmi társas­táncosok már háromszor kapták meg, így ők új pályázati anyagot már nem terjeszthetnek a bíráló bizottság elé. — Sikeres pályázat esetén milyen segítséget kap az adott kollektíva? — Egyszeri, tíztől harmincezer forintig terjedő anyagi támogatásban részesülnek, melyet a fenntartó szerven keresztül kapnak meg. Emellett a vállalt feladatok meg­valósításához fokozott szakmai, módszertani segítségre számíthatnak. — Volt, aki jelezte már igényét az ösztöndíjra? — Eddig sokan érdeklődtek a lehetőségekről, a pályá­zat menetéről. Várjuk a mielőbbi nevezéseket, hogy az öt példányban elkészített pályázati anyagokat minél ha­marabb továbbíthassuk a KISZ Központi Művészegyüt­tese címére. N. Á. Népművelők megyei továbbképzése A Békés Megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Békés Megyei Művelődési Központ a hagyományos őszi, a főhivatású népművélők, valamint' a tanácsi szakigaz­gatási szervek illetékes tiszt­ségviselői számára rendezett továbbképzést ebben az év­ben november 28-án tartotta meg Békéscsabán, az MSZMP Oktatási Igazgatósá­gának székházában. A továbbképzésen először — délelőtt 9 órától — dr. Becsei József, a megyei ta­nács elnökhelyettese a me­gye elmúlt ötéves terve meg­valósulásának közművelődési vonatkozásairól, valamint a VII. ötéves tervidőszak el­képzeléseiről tartott tájékoz­tatót. Ezt követően a köz- művelődési tervezés és ter­vezhetőség lehetőségeiről, eddigi tapasztalatairól dr. Ambrus Zoltán, a megyei könyvtár igazgatója tartott előadást. Az ebédet követő­en az MMK jövő évi tervei­ről adtak tájékoztatást a köz- művelődési intézmény dolgo­zói. A tegnapi programot az az élménybeszámoló zárta, amelyet a közelmúltban Hol­landiában járt megyénkbeli népművelők tartottak (s amelyről lapunk is részlete­sen beszámolt október 18-i számának 4. oldalán) a részt­vevőknek. „Kellemes ünnepeket!” Lassan, vagy talán nem is olyan lassan közeledik az év utolsó hónapja, és karácsony, újév előtt ezrével jönnek- mennek a képeslapok, rajtuk a jó kívánsággal: „Kellemes ünnepeket!” S hogy milyen képeslapok, üdvözlőkártyák között válogathatunk az üz­letekben? Nos, a Képzőmű­vészeti Kiadó tájékoztatása szerint a kereskedelem min­den igényét időben kielégítet­te a kiadó, már hónapokkal korábban az elosztóba került 24 millió karácsonyi üdvözlő­lap, mintegy 150-féle válto­zatban. S a választék az ára­kat tekintve is széles skálán mozog: továbbra is kapható, tízféle témával az olcsó of­szetnyomású színes karácso­nyi lap. A legkeresettebb 2 forint 50-es színes lapokból 50-féle készült összesen 14 millió példányban, s ezeknek a fele újdonság. Szintén új­donság a 2,50-es, 2 forintos bélyegnyomással is ellátott színes grafikai ünnepi lap, 25-féle változatban, fél mil­lió példányban, s ez a kiadó mintaboltjaiban, valamint a postahivatalokban vásárolha­tó. A közkedvelt magasfényű 4 forintos üdvözlőlapokból 6 millió 800 ezer példányt nyomtak. Egyre népszerűbbek a bo­rítékos, hajtogatott ünnepi kártyák is. Ezekből 2 forint 50, és 4 forintos áron mint­egy 225 ezer darab készült, s forgalomba kerültek különle­ges, drágább, 8-23 forintos ünnepi kártyák is. Egyre népszerűbbek és közismer­Egy hajtogatott borítékos üd­vözlőlap a sok közül, amely Gyurics Éva munkája tebbek a kis ajándékkísérő kártyák is, amelyekből 86-fé- lét gyártottak. De vajon mindebből mit láthatunk a polcokon? Az egyik legforgalmasabb békés­csabai papírüzletben, a Sza­badság téren válogattunk a színes lapok, kártyák között. Valóban gazdag a választék, zömében ízlésesek az ünnepi üdvözletek. Hurgulyné Kis Marianna üzletvezető-helyet­tes azt is elmondta, hogy sok gmk is készített és forgalom­ba hozott üdvözlőlapot, s az olcsóbbak mellett igen kere­settek a 7-14 forintosak is. A mintegy 40 ezer képesla­pot, borítékos kártyát időben, októberben megkapta az üz­let, tehát lehet, és érdemes is időben vásárolni. Ahogyan az üzletvezető-helyettes véleke­dik: ennyire gazdag válasz­tékunk még egy évben sem volt. Mindehhez csak annyit: reméljük közvetlenül az ün­nepek előtt sem lesz hiány­cikk a karácsonyi, az újévi lap — s vele a jó kíván­ság ... T. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom