Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1985. NOVEMBER 29., PÉNTEK Ára: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM Irányelv a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos kérdésekről A településfejlesztési hozzájárulás január elsejei be­vezetésének előkészítése során az ezzel kapcsolatos jog­szabály egyes rendelkezéseit a tapasztalatok szerint sok helyütt eltérően értelmezik. A lakosságot és a tanácso­kat egyaránt foglalkoztató kérdések — kik a fizetésre kötelezhetők, a mentességben részesíthetők, és a szava­zásnál a tanács kinek a szavazatát veheti figyelembe — megválaszolására a pénzügyminiszter és a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának elnöke irányelveket adott ki. Az irányelv értelmében a hozzájárulás fizetésére az kötelezhető, aki a település- fejlesztési hozzájárulás alap­ját képező lakáshasználattal (lakásbérlettel, társbérlettel, személyi tulajdonú lakás- használattal) rendelkezik, valamint az, akinek szemé­lyi tulajdonában, illetve tar­tós használatában egyéb in­gatlan van, és részére a rendelet nem biztosít men­tességet. Egyéb ingatlannak számít a jogszabály szerint: a személyi tulajdonban lévő üdülő; az önálló ingatlan­nak minősülő — vagyis ön­álló helyrajzi számú — mű­hely, üzlet, műterem; a nem lakásbérlet (társbérlet) alap­ján hasznosított lakástulaj­don; a személyi tulajdonban és tartós használatban lévő, magánerőből beépíthető la­kó- és üdülőtelek. A rendelet alapján a la­kók mentesülnek a hozzájá­rulás fizetése alól, ha az együttlakó család egy főre számított jövedelme nem haladja meg a 2500 forintot. A helyi tanács rendelete azonban indokolt esetben to­vábbi mentességet és ked­vezményt is engedélyezhet. Előnyben részesítheti példá­ul nemcsak a lakástulajdo­nosokat, hanem azokat is. akik úgynevezett egyéb in­gatlannal rendelkeznek. A mentesség megállapításakor az egy főre számított jöve­delem meghatározásánál az együttlakó házastárs és más nagykorú közeli hozzátarto­zó jövedelmét kell figyelem­be venni. Közeli hozzátar­tozónak számít a házastárs, az egyenesági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örök­be fogadó, a mostoha és a nevelő szülő, valamint a testvér. Figyelmet érdemel, hogy a család átlagjövedel­mének meghatározásánál a kiskorúak keresetét nem le­het számításba venni, vi­szont az egy főre jutó átlag meghatározásánál őket is figyelembe kell venni. Az átlagjövedelem-számí­tás alapja a nettó jövede­lem, tehát a nyugdíjjárulék­kal, jövedelemadóval csök­kentett kereset, illetőleg jö­vedelem. Így tehát a jöve­delemszámítás alapját ké­pezi : a munkaviszonyból és szövetkezeti tagsági viszony­ból, valamint a jövedelem­adó-köteles tevékenységből származó nettó kereset, ille­tőleg jövedelem; a nyugdíj és a nyugdíjszerű rendsze­res ellátás, valamint a ke­resetpótló juttatás — táp­pénz, gyed és gyes stb. —, ha az a hat hónapot meg­haladja. A 310 forintos álta­lános bérpótlékot a munka- viszonyból származó nettó jövedelemhez kell számítani. Az egy főre jutó jövede­lem kiszámításánál nem le­het figyelembe venni a lak­bér-hozzájárulást, a családi pótlékot, az árvaellátást, a segélyjellegű ellátásokat. Ugyanúgy jövedelemcsök­kentő tényező a fizetett gyermektartásdíj is. A hozzájárulás fizetése alól mentességet vagy ked­vezményt igénylők — az e célra készített űrlapokon — nyilatkozat formájában tá­jékoztatják a helyi tanácsot átlagjövedelmükről. Kereseti igazolásra tehát nincs szük­ség. Kérhetik a mentességet, illetőleg a kedvezményt azok is, akiknek egy főre számított jövedelme megha­ladja a jogszabályban, vagy a tanács rendeletében meg­határozott összeget, de anya­gi és szociális körülményeik kérésüket indokolttá teszik. Ebben az esetben a helyi ta­nács pénzügyi feladatot el­látó szakigazgatási szervé­hez kell fordulniuk. A településfejlesztési hoz­zájárulás fizetésére tehát — a szavazás eredményétől függően — mindazok köte- lezhetőek, akik a felsorolt ingatlanok valamelyikét használják, bérlik, vagy tu­lajdonukban tartják, és nem mentesülnek a hozzájárulás megfizetése alól. Ha egy sze­mélynek több, a rendelet­ben felsorolt ingatlana van. és nem mentesül a hozzájá­rulás fizetése alól, mind­egyik ingatlan után külön- külön is kötelezhető a hoz­zájárulás megfizetésére. Mivel a hozzájárulás be­vezetésének feltétele a fize­tésre kötelezhetők többségé­nek előzetes egyetértése, a lakosság szavazatának ösz- szeszámlálásakor a tanács csak azok szavazatát veheti figyelembe, akik az előbbi­ek szerint egyértelműen fi­zetésre kötelezhetők. Ez azonban nem változtat azon, hogy a hozzájárulás beveze­tését előkészítő munkálatok során a tanács köteles ki­kérni a lakosság vélemé­nyét a megvalósítandó cé­lokról a hozzájárulás mérté­kének és a fizetés időtarta­mának meghatározásáról. (MTI) A KPVDSZ és a Szövosz vezetőinek tanácskozása A Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete kö­zelgő, 34. kongresszusának előkészületei során a szak- szervezet és a Szövosz veze­tői tegnap megbeszélést tar­tottak a fogyasztási szövet­kezetekben dolgozó 130 ezer alkalmazottat érintő kérdé­sekről. A tanácskozást Vas A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottságának szer­vezésében magyar—román napok kezdődtek megyénk­ben. Ebből az alkalomból Békéscsabára érkezett Ghe- orge Albut, a Román Szocia­lista Köztársaság budapesti nagykövetségének sajtóatta­séja, valamint Gheorge Bu­dai, a diplomáciai testület munkatársa, akiket tegnap délelőtt Nagy Jenő, az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának titkára fogadott, s gazdasági, politikai, kultu­rális életünkről tájékoztatta őket. Az összejövetelen részt vett Szikszai Ferenc, a HNF megyei titkára is. Délután a vendégek Gyu­lára utaztak, ahol többek között Márk Györggyel, a román szövetség főtitkárá­val; dr. Marsi Gyulával, a városi pártbizottság első tit­kárával és dr. Takács Lő­rinc tanácselnökkel találkoz­tak a HNF városi székházá­ban. A program a kétegyházi János, a szakszervezet fő­titkára és Szlameniczky Ist­ván, a Szövosz elnöke ve­zette. Megállapították, hogy a szövetkezetekben a koráb­biakhoz képest javultak a munkavédelmi és a szociá­lis körülmények. A kisköz­ségekben a boltok felújítása nemcsak jobb vásárlási fel­szakmunkásképző- intézetben folytatódott. A román diplo­maták megtekintették a gép- kiállítást, a helyi tájházat és ellátogattak a román nyelvű általános iskolába is, majd találkoztak Kétegyháza párt-, állami és mozgalmi vezetői­vel. tételeket eredményez, javít­ja az ott dolgozók munkakö­rülményeit is. Egyetértet­tek abban is, hogy a hete­dik ötéves terv időszaká­ban az ellátáspolitikai cél­kitűzések megvalósításával együtt javítani kell a szö­vetkezeti dolgozók jövedel­mi helyzetét, s növelni kell szakmai képzettségüket. Az . s Ma a román nagykövetség képviselőit a gyulai városi pártbizottságon fogadják és a település életéről hallgat­nak meg tájékoztatót. Ezt kö­vetően felkeresik a Bubiv gyulai gyárát, majd elláto­gatnak a Békéscsabai Kötött­árugyárba. —y—n eredményes munkára ala­pozva szükséges erősíteni a kereskedelmi szakma társa­dalmi elismertségét. Meg­vizsgálták a szövetkezeti ke­reskedelemben a 40 órás munkahét bevezetésének le­hetőségét, ami hozzájárulhat a munkaerőhelyzet javításá­hoz is. Párt- és állami küldöttség utazott Laoszba A Laoszi Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Gyűlése és Minisztertanácsa meghívására csütörtökön Ka­tona Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, az Elnöki Tanács titká­rának vezetésével magyar párt- és állami külöttség uta­zott Vientianéba. A küldött­ség, melynek tagja Barity Miklós külügyminiszter-he­lyettes és Rosta László nagy­követ — aki a helyszínen csatlakozik a delegációhoz — rész vesz a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság meg­alakulásának 10. évforduló­ját köszöntő ünnepségeken. A küldöttség búcsúztatásá­ra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Szalui Géza, az El­nöki Tanács tagja. Kovács László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­helyettese és Kővári Péter külügyminiszter-helyettes. Magyar—román napok megyénkben Tegnap Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára román diplomatákat fogadott Békéscsabán Fotó: Szőke Margit A győztes Surányi Ildikó Köröstáj-szavalóversenv Battonyán A battonyai Mikes Kele­men Gimnázium és Ipari Mezőgazdasági Szakközépis- kola magyar szakos tanárai és a versszerető ifjúság el­határozta : szavalóversenyt rendeznek november 27-én, és (emlékezve lapunk kultu­rális mellékletének negyed- százados jubileumára) Kö- röstáj-szavalóversenynek ne­vezik el a nagy vetélkedőt. Az előkészületekről Ménesi György tanár mondta: — Ügy gondoltuk, több tan­órán kívüli programot kell szerveznünk mint eddig, olyan alkalmakat, amelyeken szívesen vesznek részt a diá­kok, és hasznosan töltik az időt. A matematika szakos ta­nárok matematika háziver­senyt hirdettek, mi magyar szakosok pedig első kísérlet­ként Köröstáj-szavalóver- senyt. A kiírás értelmében kötelező vállalni egy verset a Köröstájból, másodiknak pedig ki-ki olyat választ, amit szintén szívesen elmon­dana. Az iskolai KlSZ-bizott- ság jó partnernek bizonyult, tanácsot adtak a jelentke­zőknek, segítették a felkészü­lést. A szavalóversennyel az a célunk, hogy elmélyítse a helyhez, a szülőföldhöz kötő­dés tudatát, erre (úgy vél­jük) kitűnő lehetőség a Kö­röstájból való válogatás. A versenyzőket külön erre a célra összeállított gyűjte­ménnyel várta a Népek Ba­rátsága Egységes Iskolai és Közművelődési Könyvtár, a battonyaiak egyik büszkesé­ge .. . A szavalóverseny délután 3 órakor kezdődött a nagy­községi tanács tanácskozóter­mében. Tizenheten vállalkoz­tak a versenyre, rajtuk kí­vül csaknem százan ültek a teremben, és hallgatták vé­gig azt a harmincnégy ver­set, melyek jó vagy kevésbé jó előadása döntötte el a he­lyezéseket. Tehetséges, ügyes, verset szerető tizenhét diák szere­pelt és kapott nagy tapsot ezen a délutánon. A zsűri minden tagja elismeréssel szólt a verseny színvonalá­ról, mely bizonyára az elkö­vetkező években újabb és újabb szavalóversenyek szer­vezésére ösztönzi majd a ta­nári kart és az iskola tanuló­it. A Köröstájban publikáló költők közül Szúdy Géza, Fi- ladelfi Mihály, Sass Ervin, Ladányi Mihály, Kovács György és Köves István ver­seit hallhatta a népes közön­ség, a szabadon választott költemények között pedig Jó­zsef Attila, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Juhász Gyu­la és Tóth Árpád legszebb versei szerepeltek. Két diák román, illetve szerbhorvát nyelven adta elő Magdu Lu­cian, Mihail Emineseu és Marko Dekity verseit. A battonyai Köröstáj-sza­valóversenyt Surányi Ildikó nyerte, második helyezett Krizsán Erika, harmadik pe­dig Szilbereisz Marianna lett. A zsűri mellett kiadták a kö­zönség díját is, ezt a lányok közül Krizsán Erika, a fiúk közül Szénási Béla nyerte el. (s) Több mint százan voltak ott diákok cs felnőttek a Köröstáj- szavalóversenyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom