Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-26 / 277. szám
NÉPÚJSÁG 1985. november 26., kedd Békés és békétlen békési képek A csaknem 100 ezer példányban megjelenő Mai Magazin olvasótáborának nem elhanyagolható része Békés megyében található. A magyar szakszervezetek képes folyóirata novemberi számában bőséges teret szentel a megyének. Az „Exkluzív”- rovatban Erős Zoltán interjúját olvashatjuk Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagjával, a Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának vezető titkárával. A megyei szakszervezeti mozgalom első embere elmondja, hogy a Békés megyében élő 425 ezer ember szinte naponta tapasztalhatja a munkahelyén, a lakóhelyén, a szolgáltatásban, az életkörülményeiben a lemaradást. A megye iparának szerkezete múltbéli örökséget tükrözi. Az iparban foglalkoztatott közel 53 ezer ember egyhar- mada kevés dolgozót foglalkoztató, kevésbé hatékony szövetkezeti ágazatban dolgozik. A vezető titkár az interjúban foglalkozik jóné- hány gazdasági, életszínvonalat érintő intézkedéssel. Szól az írás az áremelkedésekről, a kedvezőtlen hatású szociálpolitikai döntésekről. Figyelemre méltó a lap Negyvennégy szigorú ember című cikke is. A társadalmi ellenőrökkel folytatott beszélgetés példázza, hogy Gyula város társadalmi kereskedelmi ellenőrei joggal pesz- szimisták, hiszen: „a fogyasztók megkárosítása mit sem csökken — több ellenőrzésre lenne szükség”. A Békés és békétlen békési képek című összeállítás bemutatja többek között Koszta Rozália, SZOT- díjas festőművészt. Táborszky László evangélikus esperest az írás, mint a templomépítés, azaz újjáépítés megszállottját mutatja be. A pap „egyházilag” építtette újjá a földrengés következtében megrongálódott békéscsabai templomot. Keczer András, a békéscsabai Jókai Színház gondjairól, örömeiről nyilatkozik. Kétegyházán a mezőgazdasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet közvetlen szomszédságában, a fedett pavilonban és a szabad ég alatt egykori mező- gazdasági erőgépeket, hajdan csodamasinának számító lo- komobilokat, traktormatuzsálemeket láthatnak az érdeklődők. A gyűjtemény értékes darabjainak életrekeltője Nagy László és a szakiskola tanulói. E gyűjteményt is bemutatja a Mai Magazin. Töltésgarázsok Szegeden A várost övező árvédelmi körtöltést is kihasználják a garázsgondok megoldására a szegedi garázsépítő szövetkezetek. Főként azok az új lakótelepek jutnak ilyen módon garázshoz, amelyeknek a szélső házsorai a töltés mentén épültek. A szövetkezetbe tömörült autótulajdonosok egy része — megfelelő építési engedéllyel és a helyi vízügyi igazgatóság egyetértésével — a töltés belsejében alakítja ki a garázsát. A félkör, illetve boltív alakú hátsó falak erősítik az árvédelmi töltést. A sorgarázsok betontetejét földdel, illetve gyeppel borítják, s így a garázsok teteje kitűnően alkalmas játszótérnek is. E megoldás lévén sem a játszótér, sem a garázs nem csökkenti a lakóházakat övező parkterületet. A terv szerint több száz ilyen töltésgarázst alakítanak ki a városban. Ugyancsak a jobb területkihasználásra megépült az új lakótelepek első. 76 férőhelyes kétszintes parkolóháza, amelyet hamarosan újabbak követnek. Csongrádban, túlnyomórészt Szegeden, az utóbbi másfél évtizedben kétezer korszerű gépkocsitárolót alakítottak ki a garázsszövetkezetek, s a következő tervidőszakban újabb ezret építenek. Tininap volt... „...kár, hogy olyan gyorsan eltelt...” Szombaton egész napos rendezvényre került sor a békéscsabai téglagyári művelődési házban. A tininap — amely a megyei diákklubok találkozójának programjai között is helyet kapott — délelőtt 10-től este fél 9-ig tartott. A fiatalok napi bérletükkel bármelyik programon részt vehettek. A délelőtt eseményei között szerepelt a. könyv, és hanglemez-árusítás, a tinikozmetika, a Kefir klub és a közös gyöngyfűzés, „ékszerkészítés”; a tinibizsu is. Tíztől 12 óráig „Miénk a színpad” címmel amatőr együttesek mutatkoztak be;s aki valami másra vágyott, az beülhetett a klubhelyiségbe, ahol videovetítés folyt. A „mindig éhes” tinik, ha még egy ebédnyi időre sem akarták otthagyni a programokat, vásárolhattak maguknak szendvicset és üdítőt a művelődési ház büféjében. A délután első jelentősebb eseménye a Rock and Roll kávéház volt. Itt Hajnal Gáborral, a Budapest Sport- csarnok propagandafőnökével találkozhattak az érdeklődők. A kétórás műsor első felében az 1984-es év legsikeresebb videoklippjei kerültek a képernyőre, a legnagyobb rocksztárok közreműködésével. Ezután Hajnal Gábor válaszolt a hozzá inBizsukészítés minden mennyiségben... Társasági táncokat is bemutattak a tininapon Fotó: Fazekas László tézett kérdésekre. Legtöbben az iránt érdeklődtek, milyen jelentősebb zenei események várhatók jövőre a sportcsarnokban, mások hazai kedvenceikről kérdeztek. Természetesen mindenki kielégítő választ kapott, s lassan izgalmas beszélgetés alakult ki zenei életünkről. Szó esett a rock világának aktualitásáról épp úgy, mint az évekkel ezelőtti „nagy bulikról”. Búcsúzásul egy igazi csemegét, a Rolling Stones együttes koncertfelvételét láthatta a közönség a ’60.-as évekből. A következő program kissé intimebb légkörben zajlott le, hisz az emberek legizgalmasabb kapcsolatáról: a szerelemről, s annak is gyakorlati részéről: a szexről volt szó. A Szex-kresz névvel illetett előadás vendége dr. Bolya Péter orvos-író volt, aki évek óta szerkeszti az Új Tükör Orvosi üzenetek című rovatát. Az egyórás előadás során szóba került minden olyan téma, amely a tizenévesek szexuális életét érinti. Bár beszélgetésre nem került sor, dr. Bolya Péter minden írott, név nélküli kérdésre őszinte, segítő választ adott. A két értékes előadás után kis pihenő következett. A tinik megbeszélhették az eddig hallottakat, miközben finomabbnál finomabb teák közül válogattak. A Teaház vendégeit a Naposcsibe együttes szórakoztatta. A nap utolsó eseménye a Satöbbi együttes koncertje volt. A fiatal zenekar valami egészen meghatározhatatlan stílusban játszik. Zenéjükre jellemző a pergő ritmusosság és a teljes szabadság. Repertoárjuk csapongó: hol egy funky, hol egy boogy- woogy; saját szerzeményeik pedig ezek keverékei. A szöveg, ha lehet, még ennél is furcsább; fő jellemzője a vidámság, ami olykor egyenesen bolondosnak nevezhető. A humor az egész műsorra jellemző volt; a zenészek megjelenésére épp úgy, mint az előadásmódra. A show jellegű koncert megnyerte a fiatalok tetszését, hisz minden olyan tulajdonsággal rendelkezett, ami a tinikhez közel áll: friss, kicsit komolytalan és mozgalmas volt. A jó hangulatú zárókoncert után mindenki elégedetten indult hazafelé. Az egyik tinilány mondta barátnőjének: „...csak az a kár, l*ogy olyan gyorsan eltelt . . .” Ha a résztvevők csak ezt kifogásolták a tininapban, már megérte. Gajdács Emese Teszöv-kiildöttközgyülés A tagi érdekeltség és az ifjúság helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Szabó István, a TOT elnöke kért szót. A küldöttközgyűlésre készített írásos anyagokkal — mint mondotta — egyetért, jónak tartja a bérszabályozás tapasztalatait és a fiatalok helyzetét vizsgáló témákat, majd így folytatta: ■— Manapság nem lehet olyan látványos eredményeket felmutatni, mint amikor még „kialakulóban” volt a szövetkezeti mozgalom, amikor még arra kellett biztatni a tagokat, menjenek be a tsz-be dolgozni. Az utóbbi esztendők legnagyobb eredménye az, hogy a kollektív érdekeltség mellett sikerült megteremteni az egyéni érdekeltséget, amihez kétségkívül a szabályozó rendszer változásai adták meg a keretet. Természetesnek tartom, hogy a szabályozó rendszert bírálatok is érik, persze a jobbítás szándékával, de az elkövetkező években ez a jelenlegi lesz a meghatározó, így kell tervezniük a gazdaságoknak. — Több hozzászóló beszélt az önelszámoló egységek létrehozásának eredményeiről. Ezzel kapcsolatban a következő a kérdés; lehet-e minden egység önelszámoló? Mindig ott, az .adott üzemben kell nagyon alaposan megvizsgálni, hogy mit hoz a változtatás, megéri-e, vagy akkora bürokráciát teremt, hogy az elhományosítja az esetleges előnyöket. Szabó István ezután az idei esztendő mezőgazdasági eredményeiről szólt, hangsúlyozva, hogy bár a célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, szégyenkezésre nincs ok. A terv nem volt irreális, céljai mellett felsorakoztak a mezőgazdasági üzemi kollektívák. A A szövetkezetek küldöttei Szabó István jövedelem terv mégsem teljesült. Ennek okait Szabó István részben a kedvezőtlen, aszályos időjárásban, részben a szigorodó szabályozásban és — önkritikusan — a mezőgazdasági munka gyengeségeiben jelölte meg. — Nem igazodott még — hangsúlyozta — a magyar gazdaság ahhoz a szigorú követelményrendszerhez, amit elvárnak tőle. A munkafegyelem mélyen a kívánatos szint alatt van. Majd így folytatta: — Igen meglepő számomra, hogy országosan a gazdaságok több mint 20 százaléka a hozzáadott értéktől függő mukadíjszabályozást alkalmazza. Pedig itt sokkal jobban kell számolni, mint a bruttó jövedelem színvonaltól függő keresetadóztatásnál. Igaz, nagyobb lehetőséget teremt az előbbi, de nagyobb követelményt is támaszt. Mi Nádudvaron — figyelembe véve helyzetünket, adottságainkat — a hagyományos szabályozás mellett^ döntöttünk, persze azt minden üzem maga tudja, neki mi a legjobb. Ám ennél a Fotó: Fazekas László formánál a regulativ adó esetleges megjelenése igen nehéz helyzetbe sodorhatja a tsz-eket. A második napirendi ponthoz előzetesen a következőket mondta Szabó István: — Ezelőtt 10—15 esztendővel az elöregedés veszélye fenyegette a termelőszövetkezeteket. Ilyesmiről ma már nincs szó, de az is igaz, hogy ez a mostam mezőgazdaság már nem olyan, mint az akkori. Ebben a mai mezőgazdaságban szívesen dolgoznak a fiatalok, megtalálják a számunkra megfelelő munkát. Ennek ellenére nem hagyhattunk figyelmen kívül egy nagyon fontos tényt. Azt, hogy az elmúlt esztendőben 26 ezerrel, 1985. első fél évében pedig 40 ezerrel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók létszáma. Megjegyzem, ez idő alatt az ipart 150 ezer ember hagyta el, s míg valaha ezért bennünket okoltak, ma nincs mit mondanunk egymásnak. Munkaerő átrendeződés tapasztalható, s ez a tsz-ekben is okozhat gondot. Nem a technika szorította ki az embereket a mezőgazdaságból, ez tény. Az viszont óriási kár lenne, ha a termelési struktúra beszűkülésére, a munkaigényes kultúrák kiszorulására kellene visszavezetni a létszámcsökkenést. A struktúra beszűkülésétől nem várható intenzív jövedelem- növekedés. Hozzászólásának befejező részében a következőkre intett Szabó István: — A mezőgazdaságot sokáig sikerágazatként emlegették, utalva a szocialista országok között egyedülálló kínálati bőségre. A szakmának azonban sokkal kritikusabbnak kell lennie önmagával szemben. Szükséges azt is vizsgálnunk, hogy a jók igazán jók-e, önmagukhoz, adottságaikhoz mérten. Ki- hozzák-e a földből, amit lehet? Nem elég azt nézni, hogy a többiekhez képest milyen, színvonalat értünk el, azt is figyelni illik, hol lehetnénk ugyanazokkal a feltételekkel. A jövőben ez legyen a mérvadó! A második napirendi pont előadója dr. Drágán Iván titkárhelyettes volt, ő is kiegészítette az előre kiadott írásos anyagot. Megyénkben 65 ezer a 30 éven aluli dolgozó fiatalok száma, közülük termelőszövetkezetekben dolgoznak 10 és fél ezren. Élet- és munkakörülményeiket, pályakezdésüket, a vezetésben elfoglalt pozíciójukat, a különféle képzésekben és továbbképzésekben való részvételüket, közéleti tevékenységüket, művelődési, sportolási lehetőségeiket vitatták meg a továbbiakban a küldöttközgyűlés résztvevői. A tanácskozás bejelentésekkel zárult. Két mese — két magánvállalkozás Ismert tény, hogy a Jókai Színház művészei nemcsak „házon belül” törődnek a gyerekekkel; szép hagyomány és évek óta igen népszerű a rendhagyó irodalomórák sorozata. Május 8-án pedig Mezőhegyesen, a művelődési házban mutatták be először Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát — ifjúsági előadásként, magánvállalkozásban. November 28-án, csütörtökön délután 3 órakor a ke- vermesi kultúrházban lesz az Árgyélús királyfi című népmese premierje. Papp István átdolgozása eredeti népmondákból készült. A művészek ezt az előadást szintén magánvállalkozásban hozták létre és szervezik. A rendező: Gálfy László; Mészáros Mihály tervezte és készítette el a díszleteket. A címszereplő Tomanek Gábor; a többiek, Felkai Eszter, Szabó Zsuzsa, Kim Borbála, Gálfy László, Mészáros Mihály 2— 2 szerepet játszanak. Míg a Liliomfi nyolcadikos, a magyar népköltészet ismert alkotásaiból készült mese ötödik osztályos tananyag, de nagycsoportos óvodásoknak is ajánlható. Az Árgyélús királyfi első békéscsabai bemutatója december 6-án lesz 16.30-kor a téglagyár kultúrtermében. A másik mese esetében nemcsak a rendező és a szereplők színészek, hanem az író is. Várday Zoltán Az ördögkirály kútja című meséjének bemutatója december 8-án lesz Kétsopronyban, a művelődési házban. Később Békéscsabán, illetve megye- szerte láthatja majd a darabot a közönség. Az ördögkirályt Kalapos László, leányát Kovács Edit, a szakállas királyt Várday Zoltán, a királyfit Hodu József, a két ördögöt, Dadagit és Heherit Jancsik Ferenc, illetve Gyur- csek Sándor játssza. A zeneszerző Balatoni Éva. N. K.
