Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-26 / 277. szám

NÉPÚJSÁG 1985. november 26., kedd Békés és békétlen békési képek A csaknem 100 ezer pél­dányban megjelenő Mai Ma­gazin olvasótáborának nem elhanyagolható része Békés megyében található. A ma­gyar szakszervezetek képes folyóirata novemberi számá­ban bőséges teret szentel a megyének. Az „Exkluzív”- rovatban Erős Zoltán inter­júját olvashatjuk Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB tagjával, a Szakszerveze­tek Békés Megyei Tanácsá­nak vezető titkárával. A me­gyei szakszervezeti mozga­lom első embere elmondja, hogy a Békés megyében élő 425 ezer ember szinte napon­ta tapasztalhatja a munka­helyén, a lakóhelyén, a szol­gáltatásban, az életkörülmé­nyeiben a lemaradást. A me­gye iparának szerkezete múltbéli örökséget tükrözi. Az iparban foglalkoztatott közel 53 ezer ember egyhar- mada kevés dolgozót foglal­koztató, kevésbé hatékony szövetkezeti ágazatban dol­gozik. A vezető titkár az in­terjúban foglalkozik jóné- hány gazdasági, életszínvona­lat érintő intézkedéssel. Szól az írás az áremelkedésekről, a kedvezőtlen hatású szociál­politikai döntésekről. Figyelemre méltó a lap Negyvennégy szigorú ember című cikke is. A társadalmi ellenőrökkel folytatott be­szélgetés példázza, hogy Gyu­la város társadalmi kereske­delmi ellenőrei joggal pesz- szimisták, hiszen: „a fogyasz­tók megkárosítása mit sem csökken — több ellenőrzésre lenne szükség”. A Békés és békétlen békési képek című összeállítás bemutatja többek között Koszta Rozália, SZOT- díjas festőművészt. Táborszky László evangé­likus esperest az írás, mint a templomépítés, azaz újjá­építés megszállottját mutatja be. A pap „egyházilag” épít­tette újjá a földrengés kö­vetkeztében megrongálódott békéscsabai templomot. Keczer András, a békés­csabai Jókai Színház gond­jairól, örömeiről nyilatkozik. Kétegyházán a mezőgaz­dasági szakmunkásképző és munkástovábbképző intézet közvetlen szomszédságában, a fedett pavilonban és a sza­bad ég alatt egykori mező- gazdasági erőgépeket, hajdan csodamasinának számító lo- komobilokat, traktormatuzsá­lemeket láthatnak az érdek­lődők. A gyűjtemény értékes darabjainak életrekeltője Nagy László és a szakiskola tanulói. E gyűjteményt is bemutatja a Mai Magazin. Töltésgarázsok Szegeden A várost övező árvédelmi körtöltést is kihasználják a garázsgondok megoldására a szegedi garázsépítő szövetke­zetek. Főként azok az új la­kótelepek jutnak ilyen mó­don garázshoz, amelyeknek a szélső házsorai a töltés mentén épültek. A szövetke­zetbe tömörült autótulajdo­nosok egy része — megfele­lő építési engedéllyel és a helyi vízügyi igazgatóság egyetértésével — a töltés belsejében alakítja ki a ga­rázsát. A félkör, illetve bolt­ív alakú hátsó falak erősítik az árvédelmi töltést. A sor­garázsok betontetejét föld­del, illetve gyeppel borítják, s így a garázsok teteje kitű­nően alkalmas játszótérnek is. E megoldás lévén sem a játszótér, sem a garázs nem csökkenti a lakóházakat öve­ző parkterületet. A terv sze­rint több száz ilyen töltésga­rázst alakítanak ki a város­ban. Ugyancsak a jobb terület­kihasználásra megépült az új lakótelepek első. 76 férő­helyes kétszintes parkolóhá­za, amelyet hamarosan újab­bak követnek. Csongrádban, túlnyomórészt Szegeden, az utóbbi másfél évtizedben két­ezer korszerű gépkocsitárolót alakítottak ki a garázsszö­vetkezetek, s a következő tervidőszakban újabb ezret építenek. Tininap volt... „...kár, hogy olyan gyorsan eltelt...” Szombaton egész napos rendezvényre került sor a békéscsabai téglagyári mű­velődési házban. A tininap — amely a megyei diákklubok találkozójának programjai között is helyet kapott — délelőtt 10-től este fél 9-ig tartott. A fiatalok napi bér­letükkel bármelyik progra­mon részt vehettek. A dél­előtt eseményei között sze­repelt a. könyv, és hangle­mez-árusítás, a tinikozmeti­ka, a Kefir klub és a közös gyöngyfűzés, „ékszerkészí­tés”; a tinibizsu is. Tíztől 12 óráig „Miénk a színpad” címmel amatőr együttesek mutatkoztak be;s aki valami másra vágyott, az beülhetett a klubhelyiségbe, ahol videovetítés folyt. A „mindig éhes” tinik, ha még egy ebédnyi időre sem akar­ták otthagyni a programo­kat, vásárolhattak maguk­nak szendvicset és üdítőt a művelődési ház büféjében. A délután első jelentősebb eseménye a Rock and Roll kávéház volt. Itt Hajnal Gá­borral, a Budapest Sport- csarnok propagandafőnöké­vel találkozhattak az érdek­lődők. A kétórás műsor első felében az 1984-es év leg­sikeresebb videoklippjei ke­rültek a képernyőre, a leg­nagyobb rocksztárok közre­működésével. Ezután Hajnal Gábor válaszolt a hozzá in­Bizsukészítés minden mennyiségben... Társasági táncokat is bemutattak a tininapon Fotó: Fazekas László tézett kérdésekre. Legtöbben az iránt érdeklődtek, milyen jelentősebb zenei események várhatók jövőre a sportcsar­nokban, mások hazai ked­venceikről kérdeztek. Ter­mészetesen mindenki kielé­gítő választ kapott, s lassan izgalmas beszélgetés alakult ki zenei életünkről. Szó esett a rock világának aktualitá­sáról épp úgy, mint az évek­kel ezelőtti „nagy bulikról”. Búcsúzásul egy igazi cseme­gét, a Rolling Stones együt­tes koncertfelvételét láthatta a közönség a ’60.-as évekből. A következő program kis­sé intimebb légkörben zaj­lott le, hisz az emberek leg­izgalmasabb kapcsolatáról: a szerelemről, s annak is gya­korlati részéről: a szexről volt szó. A Szex-kresz név­vel illetett előadás vendége dr. Bolya Péter orvos-író volt, aki évek óta szerkeszti az Új Tükör Orvosi üzene­tek című rovatát. Az egyórás előadás során szóba került minden olyan téma, amely a tizenévesek szexuális életét érinti. Bár beszélgetésre nem került sor, dr. Bolya Péter minden írott, név nélküli kérdésre őszinte, segítő vá­laszt adott. A két értékes előadás után kis pihenő következett. A ti­nik megbeszélhették az ed­dig hallottakat, miközben fi­nomabbnál finomabb teák közül válogattak. A Teaház vendégeit a Naposcsibe együttes szórakoztatta. A nap utolsó eseménye a Satöbbi együttes koncertje volt. A fiatal zenekar valami egészen meghatározhatatlan stílusban játszik. Zenéjükre jellemző a pergő ritmusos­ság és a teljes szabadság. Repertoárjuk csapongó: hol egy funky, hol egy boogy- woogy; saját szerzeményeik pedig ezek keverékei. A szö­veg, ha lehet, még ennél is furcsább; fő jellemzője a vi­dámság, ami olykor egyene­sen bolondosnak nevezhető. A humor az egész műsorra jellemző volt; a zenészek megjelenésére épp úgy, mint az előadásmódra. A show jellegű koncert megnyerte a fiatalok tetszését, hisz min­den olyan tulajdonsággal rendelkezett, ami a tinikhez közel áll: friss, kicsit ko­molytalan és mozgalmas volt. A jó hangulatú zárókon­cert után mindenki elége­detten indult hazafelé. Az egyik tinilány mondta barát­nőjének: „...csak az a kár, l*ogy olyan gyorsan eltelt . . .” Ha a résztvevők csak ezt ki­fogásolták a tininapban, már megérte. Gajdács Emese Teszöv-kiildöttközgyülés A tagi érdekeltség és az ifjúság helyzete (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően Szabó István, a TOT elnöke kért szót. A küldöttközgyűlésre készített írásos anyagokkal — mint mondotta — egyetért, jónak tartja a bérszabályozás ta­pasztalatait és a fiatalok helyzetét vizsgáló témákat, majd így folytatta: ■— Manapság nem lehet olyan látványos eredménye­ket felmutatni, mint amikor még „kialakulóban” volt a szövetkezeti mozgalom, ami­kor még arra kellett biztat­ni a tagokat, menjenek be a tsz-be dolgozni. Az utóbbi esztendők legnagyobb ered­ménye az, hogy a kollektív érdekeltség mellett sikerült megteremteni az egyéni ér­dekeltséget, amihez kétségkí­vül a szabályozó rendszer változásai adták meg a ke­retet. Természetesnek tar­tom, hogy a szabályozó rend­szert bírálatok is érik, persze a jobbítás szándékával, de az elkövetkező években ez a jelenlegi lesz a meghatározó, így kell tervezniük a gazda­ságoknak. — Több hozzászóló beszélt az önelszámoló egységek lét­rehozásának eredményeiről. Ezzel kapcsolatban a követ­kező a kérdés; lehet-e min­den egység önelszámoló? Mindig ott, az .adott üzem­ben kell nagyon alaposan megvizsgálni, hogy mit hoz a változtatás, megéri-e, vagy akkora bürokráciát teremt, hogy az elhományosítja az esetleges előnyöket. Szabó István ezután az idei esztendő mezőgazdasági eredményeiről szólt, hangsú­lyozva, hogy bár a célkitű­zéseket nem sikerült mara­déktalanul teljesíteni, szé­gyenkezésre nincs ok. A terv nem volt irreális, céljai mel­lett felsorakoztak a mezőgaz­dasági üzemi kollektívák. A A szövetkezetek küldöttei Szabó István jövedelem terv mégsem tel­jesült. Ennek okait Szabó István részben a kedvezőt­len, aszályos időjárásban, részben a szigorodó szabá­lyozásban és — önkritikusan — a mezőgazdasági munka gyengeségeiben jelölte meg. — Nem igazodott még — hangsúlyozta — a magyar gazdaság ahhoz a szigorú kö­vetelményrendszerhez, amit elvárnak tőle. A munkafe­gyelem mélyen a kívánatos szint alatt van. Majd így folytatta: — Igen meglepő számomra, hogy országosan a gazdasá­gok több mint 20 százaléka a hozzáadott értéktől függő mukadíjszabályozást alkal­mazza. Pedig itt sokkal job­ban kell számolni, mint a bruttó jövedelem színvonal­tól függő keresetadóztatás­nál. Igaz, nagyobb lehetősé­get teremt az előbbi, de na­gyobb követelményt is tá­maszt. Mi Nádudvaron — fi­gyelembe véve helyzetünket, adottságainkat — a hagyo­mányos szabályozás mellett^ döntöttünk, persze azt min­den üzem maga tudja, neki mi a legjobb. Ám ennél a Fotó: Fazekas László formánál a regulativ adó esetleges megjelenése igen nehéz helyzetbe sodorhatja a tsz-eket. A második napirendi pont­hoz előzetesen a következő­ket mondta Szabó István: — Ezelőtt 10—15 esztendő­vel az elöregedés veszélye fenyegette a termelőszövetke­zeteket. Ilyesmiről ma már nincs szó, de az is igaz, hogy ez a mostam mezőgazdaság már nem olyan, mint az ak­kori. Ebben a mai mezőgaz­daságban szívesen dolgoznak a fiatalok, megtalálják a szá­munkra megfelelő munkát. Ennek ellenére nem hagyhat­tunk figyelmen kívül egy na­gyon fontos tényt. Azt, hogy az elmúlt esztendőben 26 ezerrel, 1985. első fél évében pedig 40 ezerrel csökkent a mezőgazdaságban dolgozók létszáma. Megjegyzem, ez idő alatt az ipart 150 ezer ember hagyta el, s míg valaha ezért bennünket okoltak, ma nincs mit mondanunk egy­másnak. Munkaerő átrende­ződés tapasztalható, s ez a tsz-ekben is okozhat gondot. Nem a technika szorította ki az embereket a mezőgazda­ságból, ez tény. Az viszont óriási kár lenne, ha a terme­lési struktúra beszűkülésére, a munkaigényes kultúrák ki­szorulására kellene visszave­zetni a létszámcsökkenést. A struktúra beszűkülésétől nem várható intenzív jövedelem- növekedés. Hozzászólásának befejező részében a következőkre in­tett Szabó István: — A mezőgazdaságot so­káig sikerágazatként emle­gették, utalva a szocialista országok között egyedülálló kínálati bőségre. A szakmá­nak azonban sokkal kritiku­sabbnak kell lennie önmagá­val szemben. Szükséges azt is vizsgálnunk, hogy a jók igazán jók-e, önmagukhoz, adottságaikhoz mérten. Ki- hozzák-e a földből, amit le­het? Nem elég azt nézni, hogy a többiekhez képest milyen, színvonalat értünk el, azt is figyelni illik, hol le­hetnénk ugyanazokkal a fel­tételekkel. A jövőben ez le­gyen a mérvadó! A második napirendi pont előadója dr. Drágán Iván titkárhelyettes volt, ő is ki­egészítette az előre kiadott írásos anyagot. Megyénkben 65 ezer a 30 éven aluli dol­gozó fiatalok száma, közülük termelőszövetkezetekben dol­goznak 10 és fél ezren. Élet- és munkakörülményeiket, pályakezdésüket, a vezetés­ben elfoglalt pozíciójukat, a különféle képzésekben és továbbképzésekben való részvételüket, közéleti tevé­kenységüket, művelődési, sportolási lehetőségeiket vi­tatták meg a továbbiakban a küldöttközgyűlés résztve­vői. A tanácskozás bejelenté­sekkel zárult. Két mese — két magánvállalkozás Ismert tény, hogy a Jókai Színház művészei nemcsak „házon belül” törődnek a gyerekekkel; szép hagyomány és évek óta igen népszerű a rendhagyó irodalomórák sorozata. Május 8-án pedig Mezőhegyesen, a művelődési házban mutatták be először Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát — ifjúsági elő­adásként, magánvállalkozás­ban. November 28-án, csütörtö­kön délután 3 órakor a ke- vermesi kultúrházban lesz az Árgyélús királyfi című nép­mese premierje. Papp István átdolgozása eredeti népmon­dákból készült. A művészek ezt az előadást szintén ma­gánvállalkozásban hozták létre és szervezik. A rende­ző: Gálfy László; Mészáros Mihály tervezte és készítette el a díszleteket. A címszerep­lő Tomanek Gábor; a többi­ek, Felkai Eszter, Szabó Zsu­zsa, Kim Borbála, Gálfy László, Mészáros Mihály 2— 2 szerepet játszanak. Míg a Liliomfi nyolcadikos, a ma­gyar népköltészet ismert al­kotásaiból készült mese ötö­dik osztályos tananyag, de nagycsoportos óvodásoknak is ajánlható. Az Árgyélús ki­rályfi első békéscsabai bemu­tatója december 6-án lesz 16.30-kor a téglagyár kultúr­termében. A másik mese esetében nemcsak a rendező és a sze­replők színészek, hanem az író is. Várday Zoltán Az ör­dögkirály kútja című mesé­jének bemutatója december 8-án lesz Kétsopronyban, a művelődési házban. Később Békéscsabán, illetve megye- szerte láthatja majd a dara­bot a közönség. Az ördögki­rályt Kalapos László, leá­nyát Kovács Edit, a szakál­las királyt Várday Zoltán, a királyfit Hodu József, a két ördögöt, Dadagit és Heherit Jancsik Ferenc, illetve Gyur- csek Sándor játssza. A zene­szerző Balatoni Éva. N. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom