Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA 1985. NOVEMBER 25., HÉTFŐ Ara: 1,80 forint XL. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM Szigeti Zoltán adta át a Gyula városért' kitüntetést a zeneiskola igazgatójának. Marton Györgynek 0 Pedagógusok Szakszervezete megyei küldöttértekezlete „Munkájukat tudatosság, folyamatosság és emberség jellemzi” Kohut Józscfné főbizalmi a rélegképviselet hiányosságait sorolta fel hozzászólásában A Pedagógusok Szakszervezete Békés Megyei Bizottsága szombaton megtartott küldöttértekezletét a jó előkészítettség, a kritikus, önkritikus hangnem és a nagy aktivitás jellemezte. A békéscsabai SZMT-székházban 107 küldött képviselte az oktatásban dolgozó 11 ezer 273 szervezett tagot. A Himnusz elhangzása után Csernok Éva közvetítette Váci Mihály szép gondolatait az emberi helytállásról, elkötelezettségről, majd dr. Mizó Mihály, a megyei bizottság elnöke nyitotta meg rövid beszéddel a küldöttértekezletet. Az elnökségben helyet foglalókat, így a küldöttként részt vevő ár. Petrovszki Istvánt, az MSZMP KB osztályvezetőjét és dr. Becsei Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét, s a vitában felszólaló Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Köpf Lászlónét, a Pedagógusok Szakszervezete kv-tit- kárát, Vámos Lászlót, a megyei tanács osztályvezetőjét, valamint Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát és valamennyi résztvevőt a küldöttértekezlet levezető elnöke. Bori György- né köszöntötte, majd dr. Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete Békés Megyei Bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásos beszámolóhoz. A 220 munkahelyen, 18 alapszervezetben megrendezett választói értekezletekről szólva elmondotta, hogy aktív politikai légkörben, demokratikus viszonyok között zajlottak, a tisztségviselők kiválasztását körültekintő munka előzte meg. A választások másik tanulságaként az előadó kiemelte, hogy a szakszervezet szerepének tisztázására nagyobb gondot kell fordítani, a célokat,- törekvéseket minden dolgozóval meg kell értetni. Emellett a tájékoztatást még frissebbé, pontosabbá tenni, újra átgondolni a nyíltság és nyilvánosság kérdését. A megye pedagógus-szakszervezeti mozgalma, a megyei bizottság sokat köszönhet annak, hogy az elmúlt öt esztendő alatt egyre több politikai és állami segítséget kapott ahhoz, hogy pontosabbá váljon a tagság érdekeinek feltárása, eredményesebbé az érdekérvényesítés, érdekképviselet és érdekvédelem. Megerősödött a mozgalom köznevelési tevékenysége, szakmai érdekvédelme. Ebben — mondotta az előadó — jelentős szerepet játszott az alapszervezetek bevonásával végzett sokoldalú elemző munkája a megyei bizottságnak. Az élet- és munkakörülmények területén viszont az eredmények és az újonnan létrejövő feszültségek ellentmondásossága jellemezte a munkát Békés megyében is. Ezt a vitában felszólalók részletesen is kifejtették. A hozzászólók nehezményezték a pedagógus-lakásépítési kölcsön megszűnését, a törzsgárda kifizetésének gondjait, a túlóradíjak nevetségesen alacsony összegét, amely különösen az esti és levelező tagozatokon folyó munka megszervezését teszi nehézzé. Az egyik hozzászóló kritikusan szólt a pedagógusszakszervezet rétegképviseleti munkájáról. Elmondotta, hogy a megyében a pedagógus-szakszervezet tagságának egyharmada fizikai és egyéb állományú, képviseletük mégsem megnyugtató a különböző szintű szakszervezeti testületekben. Nem megoldott a konyhai dolgozók bérezése, túlmunkájának díjazása. Hasonló gondok vannak a kollégiumban dolgozók hétvégi ügyeleti díjával, s a felsőoktatásban dolgozók bérezésével is. Többen kifejezték meggyőződésüket arról, hogy a gyakorló pedagógusok széles táborának tapasztalataira jobban kellene támaszkodni az oktatás jövőjét érintő döntések meghozatala előtt. A felszólalók elismeréssel szóltak a tisztségviselők és a megyei bizottság munkájáról, amelyet úgy fogalmaztak meg, hogy „tudatosság, folyamatosság és emberségesség jellemezte." A vitát követően dr. Szűcs Alajosné mondott összefoglalót, majd a küldöttek elfogadták a beszámolót a megyei bizottság elmúlt ötévi munkájáról és a számvizsgáló bizottság tevékenységéről. Ezután — a választási szabályoknak megfelelően — a küldöttek megválasztották az új, 17 tagú megyei bizottságot, melynek titkára ismét dr. Szűcs Alajosné lett, elnöke pedig dr. Mizó Mihály. Ugyancsak megválasztották a 13 kongresszusi küldöttet, s a 17 tagot a szak- szervezetek megyei küldött- értekezletére. Ezt követően sor került a különböző rétegbizottságok tagjainak megválasztására is. Az ünnepi eseményen részt vevők ezután a Körös Hotel éttermében megrendezett ebéden értékelhették — immár fehér asztal mellett — a nap eseményeit. B. S. E. A részvevők egy csoportja Fotó: Fazekas László Gyula városért kitüntetés a zeneiskolának Emlékezetes ünnepi hangverseny — Hamar elrepült ez a három és fél évtized — sóhajtottak azok a tanárok, volt tanulók, akik pénteken este eljöttek Gyulára a zeneiskolába. hogy együtt ünnepeljenek az intézmény megalakításának 35. évfordulóján. A részvevőket, az ünnepeiteket dr. Marsi Gyuláné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte és emlékezett a három és fél évtized alatt megtett útra, a művelődési intézménynek a város zenei életében betöltött szerepéről. Ezt követően Szigeti Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese adta át a Gyula városért kitüntetést az iskola igazgatójának. Marton Györgynek, ezzel is elismerve azt az áldozatos és magas szintű nevelő-oktató munkát, ami az intézményben folyik, és többen kaptak emlékplakettet az alapító tanárok közül. Az ünnepség második részében került sor a nagy érdeklődéssel várt jubileumi hangversenyre. amelyen az iskola volt növendékei kedveskedtek a részvevőknek. Koszti Sándor, Dögé Éva, Roszkos János Szegeden a Tömörkény gimnáziumban tanulnak s jöttek haza, hogy bemutatkozhassanak és számot adjanak felkészültségükKiotói nagygyűlés Horváth István beszéde A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége — amely Horváth Istvánnak, az MSZMP KB titkárának vezetésével részt vesz a Japán Kommunista Párt Atamiban folyó XVII. kongresszusán — szombaton Kiotóba utazott, ahol este nagygyűlés keretében találkozott a JKP helyi szervezetének kommunistáival. A nagygyűlésen előbb Teramae Ivao, a JKP kiotói tartományi bizottságának alelnöke üdvözölte a magyar vendégeket, majd a mintegy nyolcszáz jelenlevő előtt Horváth István beszédet mondott. Beszédének bevezetőjében az MSZMP KB titkára köszöntötte a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét, és egyben tolmácsolta az MSZMP szívből jövő, baráti üdvözletét a JKP minden tagjának. „Ez a találkozó — mondotta Horváth István — jó alkalmul szolgál arra, hogy kifejezésre juttassuk a japán kommunisták iránti nagyrabecsülésünket, elismerésünket felelősségteljes tevékenységükért és szolidaritásunkat a társadalmi haladásért, a békéért folytatott harcukkal." „A magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar nép ismeri, őszinte érdeklődéssel, nagyrabecsüléssel követi a japán kommunisták áldozatos küzdelmét a munkások, földművesek és a többi dolgozók közös érdekeinek védelméért, a nukleáris háború megakadályozásáért, az atomfegyverek betiltásáért, a békés nemzetközi kapcsolatok megteremtéséért, egy békés Japánért.” Meggyőződésünk, hogy a népek érdekeinek a tárgyalások és megállapodások felelnek meg. Az elmúlt négy évtizedben Magyarországon mi olyan államot teremtettünk, és olyan kormányt engedünk kormányozni, amely békepárti. ről. Balázs György a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatójaként, Berenté- né Szécsényi Mária pedig az orosházi zeneiskola tanáraként lépett fel. Verebély Erika mint a Szegedi Nemzeti Színház tagja hegedült. Nagy sikert aratott Csonka Barna zongorán előadott Kodály műve: Meditáció egy Debus- sy-téma felett. Szépen adták elő Vivaldi a-moll szonátáját két hegedűre, Lindenber- gerné Kardos Erzsébet és Veress József. Aztán nem érdemtelenül a legnagyobb sikert aratta a valamikor ugyancsak a gyulai zeneiskolában, tanuló, ma már állami díjas Halmos Béla, a Zene- tudományi Intézet tudományos munkatársa, együttesével. Nem véletlen, hogy ma már az országhatárokon jóval messzebb is ismertek a magyar népzene gyűjtésével, tolmácsolásával, különösképpen a nagyszerű interpretálással megszólaltatott már csaknem világhírű széki csárdás és kesergő. Az ország különböző tájairól erre az ünnepre hazaérkezett zenészek este baráti találkozón vettek részt, ahol felelevenítették az alma ma- terban töltött felejthetetlen éveket. Kép, szöveg: Béla Ottó Az állami díjas Halmos Béla és együttese aratta a legnagyobb sikert Csalódást okozó játék a szezonzárón Csepel—Békéscsaba 1—1 (1—0) NB I-es labdarúgó-mérkőzés, Békéscsaba, 5 ezer néző. V.: l'ádár (Aczél, Bubori). CSEPEL: Géléi — Kincses, Elekes, Szabó, Gálhidi — Pölcz, Krasnyánszky, Vági (Nagy, a 75. p.-ben) — Stefanov, Birkás (Zombori, a 68. p.-ben), Kovács F. Edző: Géléi József. BÉKÉSCSABA: Leboniczky — Ottlakán, Szabó II., Varga, l abulya — Pásztor, Fecsku (Takács Z„ a 33. p.-ben), Csaná- losi (Királyvári, a 46. p.-ben), Steigerwald, Kanyári, Szekeres. Edző: Sülé István. Gólszerzők: Kovács F. a 21., Kanyári a 47. p.-ben. Sárga lap: Elekes a 13., Vági a 48., Ottlakán az 56. p.-ben. Kiállítva: Kovács F. az 56. p.-ben. Szögletarány: 9:4 (5:3) a Békéscsaba javára (Pásztor József, a hazaiak csapatkapitánya úgy vélekedett a mérkőzés előtt: — mostanában nem nagyon megy nekünk a góllövés, ezért nehéz találkozóra van kilátás. Ha „találunk” egy gólt, mienk lehet a két pont...) A 21. percben jutottak előnyhöz a vendégek. Stefanov kapott jó labdát a félpályán túlról, elment a védők mellett, majd az őt kísérő Kovácsnak pöckölte a labdát, aki egyedül állt 8 méterre a kaputól. Nem sokat teketóriázott; a kifutó Leboniczky mögött a kapu jobb oldalába gurított a csepeli balszélső: 1—0. A szünet után hamar egyenlített a Békéscsaba. Varga adott be jobbról, a labda sok védő és békéscsabai csatár feje fölött átszállt, majd a túloldalon álló Kanyári elé pattant, aki egy csel után két védő között öt méterről laposan a jobb alsó sarokba talált, 1—I. (Folytatás a 8. oldalon)
