Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

1985. november 23., szombat NÉPÚJSÁG CSALAD - OTTHON fl fürdőszoba „felöltöztetése” Megkérdezték tőlem, hogy miért zöld szappant veszek? Ugyanazért, amiért zöld fog­kefét, zöld törülközőket vá­sárolok. És még a fésűm is zöld. És szívesen megtartom azt a flakont, ami zöld szí­nű, hajlandó vagyok még a másikból ebbe átcsöpögtetni mosószert. Ezektől a zöld foltocskákból lesz fehér für­dőszobám üde, hangulatos. A törülközők egyszínű zöldek. A vendégtörülköző csíkos, színei nemcsak azért szépek, mert megbolondítják a két szín monotóniáját, feloldják a két szín egyhangúságát, hanem mert felhívják az idegenek figyelmét; külön­ben könnyebb is azt mon­dani, hogy a csíkos a ven­dégtörülköző, mint vele menni, megmutatni . . . A régi fürdőszobák nagy többsége fehér. Az új für­dőszobák nagy többsége k i- csi. Mindkét esetben szük­ségünk van a „felöltöztetés­re”, illetve annak végiggon­dolására. Minden fürdőszo­bában textilek garmadája kap helyet. Ha ezeknek ki­alakítjuk a színvilágát, már fel is öltöztettük a fürdő­szobát, s nem hat zűrösnek, rendetlennek. Az évek során minden családban úgyis ren­geteg törülköző, fürdőlepedő, mosdókesztyű használódik el; a vásárlásnál próbáljuk meg egymáshoz illő színeket választani. Én az egyszínű kiegészítők híve vagyok, de nagyon elképzelhető egy-egy diszkrét minta is a törülkö­zőkön, különösen ha nagy a család, és meg kell különböz­tetni a darabokat. Ha egyetlen színt része­sítünk előnyben, akkor nem­csak a textilek, a kiegészítő tárgyak is melléjük igazod­hatnak. De ebben a színben tervezhetjük a fürdőkád előtti kis szőnyeget, a fürdő­Egy skandináv fürdőszoba beépített bútorokkal köpenyt vagy a fürdőszoba ablakának függönyét is. Az addig észre nem vett fürdő­szoba mellékhelyiségből a lakás díszévé léphet elő! A fürdőszoba berendezésének az a sajátossága is megvan, hogy nerrr szükséges azon­nal és egyszerre mindent összehordani belé; évek so­rán egyetlen színtartomány­ba csoportosulhat minden új berendezésünk. A fürdőszobának nemcsak a textíliák lehetnek hasznos díszítőelemei. A legújabb be­rendezői vélemények szerint nyugodtan bútorokat is elhe­lyezhetünk benne. Tudniilik. csak akkor fér el benne a bútor, ha elég nagy, s ak­kor már nem is párásodik be annyira. Lehet a fürdőszobá­ban szék, amelyre lepako­lunk, leülünk hajat száríta­ni. Lehet tárolóbútor, amelyben nemcsak a tisz­tálkodáshoz, mosáshoz szük­séges szereket, eszközöket tároljuk, hanem például a törülközőket — szépen haj­togatva remek díszei a für­dőszobának — fürdőlepedő­ket, fehérneműt. Ha kicsi a fürdőszobánk, elfeledkezünk egy kihasználatlan lehető­ségről; a mosdó aljának be­építéséről. Ez a terület is nagyon jó tárolóbútor lehet, éppúgy, mint a szekrénykét rejtő tükör, vagy a tükör mellé épített szekrényke. Ilyet kapni is lehet a mű­anyagboltokban. A fürdőszo­bai bútort modulrendszerből is kiválaszthatjuk, hiszen csak le kell mérnünk a ren­delkezésünkre álló helyet és annak megfelelően Dexion- Salgó elemekből, fehérre vagy a fürdőszoba színére befestve, ügyes tárolótérként használhatjuk. Ne féljünk fabútort használni. Ma már nincs akkora gőz a fürdés­nél, se a mosásnál, hogy ár­tana neki. Tiszta környeze­tű lakásban még padlósző­nyeget is feltehetünk a für­dőszoba kövére. Láttam egy igen kedves fürdőszobát, amelybe egy régi konyhaszekrény került, világoskékre festve, ugyan­olyan színűre, mint az ab­lak függönye. Tálaló részén, a kis ablakokon színes tö­rülközők kandikáltak elő. Legyünk óvatosak a be­rendezéssel a tarka vagy mintás csempével díszített fürdőszobák esetében. Jó öt­let a tiszta fehér törülközők, függönyök, fürdőköpenyek, fürdőlepedők használata, legfeljebb lássuk el a család­tag monogramjával. Nagy előnye, hogy mosógépben együtt mosható, s a- másik, hogy nyugalmat teremt a színes környezetben. A fürdőszoba mellékhelyi­ség ugyan, de berendezése mégsem mellékes a lakás hangulatteremtése szempont­jából. Torday Aliz PUSZTA PÖRKÖLT Hozzávalók: 70 dkg mar­hahús, 10 dkg zsír, 40 dkg tisztított burgonya, 2 fej vö­röshagyma, só, pirospaprika. Bográcsban zsírt hevítünk, rádobjuk a szeletekre vágott hagymát, sózzuk. Kissé meg- fonnyasztjuk, majd beletesz- szük a kockára vágott mar­hahúst és pirospaprikát. Pörkölődni hagyjuk. Később vizet öntünk rá, és ebben puhára pároljuk. Mielőtt tel­jesen kész, hozzáadjuk a kockára vágott főtt burgo­nyát, lefedjük és készre főz­zük. Főzés közben többször rázogatjuk a bográcsot. KÁPOSZTASALÁTA TEPERTŐVEL Hozzávalók: 1 fej vörös­káposzta, 20 dkg füstölt sza­lonna, 2—3 evőkanálnyi ecet. só. bors. A káposztát vékonyra me­téljük. A szalonnát apró kockára vágjuk és egy ser­penyőben zsírját kisütjük. A káposztát lábosba tesszük, megsózzuk. Rászűrjük a füs­tölt szalonna kiolvasztott zsírját, megborsozzuk, ráönt­jük az ecetet, és fedővel le­takarva néhány percig pá­roljuk. Tálalásnál a tálra halmoz­zuk és a tetejére tesszük a tepertőt. Gyógyszerszedés Az utóbbi esztendők során hazánkban is mind többet foglalkozik a szakirodalom azzal, hogy a beteg milyen mértékben működik együtt orvosával, mennyire fogadja meg a tanácsát, milyen pon­tosan tartja be a gyógyszer­szedésre és az egyéb élet­módbeli, főleg étkezésre vo­natkozó előírásait. A tapasz^ tálatok ugyanis azt mutat­ják, hogy a betegek többsé­ge nem, vagy nem pontosan tartja be az utasításokat. Minél többféle gyógyszert rendel egyidejűleg az orvos, annál pontatlanabbá szedik be a betegek. A többféle gyógyszer együttes rendelése pedig szükségszerű következ­ménye annak, hogy az újabban forgalomban levő korszerű gyógyszerek ún. monokomponens (egyetlen hatóanyagot tartalmazó) me­dicinák, ugyanakkor az op­timális gyógyszerhatás eléré­séhez több hatóanyag kom­binálása célszerűbb. A jól megválasztott kombináció ugyanis lehetővé teszi, hogy EGÉSZSÉG — HIGIÉNIfi az alkotórészek mindegyiké­ből jóval kevesebbet kelljen beadni azonos hatás elérésé­hez. Ezzel ugyanis a kelle­metlen mellékhatások csök­kenthetők. Általában az idősebb bete­gek kevésbé tartják be az orvosnak a gyógyszerszedés­re vonatkozó előírásait, ez fakadhat feledékenységből is. Ennek ellensúlyozására olyan gyógyszertároló illetve adagoló dobozokat szerkesz­tettek, amelyek egy-egy nap­ra feltöltve tartalmazzák a reggel, délben és este besze­dendő gyógyszereket. Egysze­rű házi eszközökkel is elké­szíthető egy egész hétre szolgáló adagolódoboz: ele­gendő 21 gyufásdobozt egy­más mellé ragasztani 3x7 darabos elrendezésben, és mindegyiknek az elejére ír­juk rá, hogy melyik nap mi­lyen (reggeli, déli vagy esti) gyógyszeradagját tartalmaz­za. Sokat lehet javítani az együttműködési készségen, a gyógyszerszedési fegyelmen azzal is, ha az orvosok kel­lően tájékoztatják a betege­ket arról, hogy milyen be­tegségre, miért kell az előírt gyógyszert szedni, milyen eredmény várható a pontos gyógyszerszedéstől, és milyen veszéllyel jár az, ha nem az előírásoknak megfelelően szedik a gyógyszert. Előfordul az is, hogy a gyógyszertől elvárt hatás bekövetkezte ''után a beteg (vagy a hozzátartozója) ön­kényesen megszakítja a gyógyszer további adagolá­sát, nem gondolva arra, hogy ez a visszaesés veszélyével járhat. Antibiotikumok ese­tében az ilyen eljárás alkal­mas arra is, hogy ún. rezisz- tens (tehát a gyógyszerrel szemben ellenállóvá tett) kórokozók szaporodjanak el; ez pedig nemcsak az egyén, de a társadalom számára is fokozott veszéllyel jár. Dr. K. K. Kötött kabát — hűvös napokra Az átmeneti kabátot helyet­tesítő divatos hétnyolcados ka­bát egy kiló Bea fonalból ké­szült, amely mellé két és fél motring türkiz himzofonalat fogtak. Díszitésül három deka türkiz színű, vastag müszálfo- nal szolgált, amely a zsebe­ket és a széles vállat emeli ki. A munka során tízes egyenes- és körkötő- és tizes horgolótűt használunk. A rajz szerint le­olvashatók a szemek és a sorok, a méret 38-as. Eleje alja: 21 szem, összesen 75 sor a ma­gassága, ebből a karöltö 15 sor magas. A vállakat a karöltő magasságában fogyasztani kezd­jük 15 szemre, fokozatosan, so­ronként. A háta kezdősora 50 szemből áll. magassága 75 sor. Először összeállítjuk a kész há­tát az elejedarabokkal, majd a vállszélesítő pántot horgoljuk meg. s ennek kezdő sorában a szemekbe újra belekötünk — körkötőtűvel —, s elkezdjük az ujjakat. A rajz szerinti ujj­méret: kezdő sor körülbelül harminc szem. Harminc sor ma­gasságban felére, majd hét sor után újra a felére fogyasztjuk a szemeket. Az utolsó négy sort — eddig dzsörzékötéssel dol­goztunk ! — lustakötéssel folytat­juk. Megkötjük a zsebeket is. majd kívülről, a kabát szinén hozzáhorgoljuk pikósorral a ka­báthoz. Ezután körbehorgoljuk egy sor hosszúpálcával az egész kabátot, majd a nyakkivágáshoz érve meghorgoljuk a gallért, hosszú pálcasoronként haladva, minden sor minden tizedik sze­mében szaporitunk — kétszer szúrunk bele —, tetszés szerinti szélességet kialakítva. Utolsó munkafázis: tetszés szerinti hosszú láncszemsort horgolunk, és egy rövidpálca sorral vissza­fordulunk. Ez az öv. Két nagy méretű gombbal csukódik. Szöveg és rajz: Pálffy Judit A házasságkötés jogi feltételei általában ismertek: nagy­korúság, gazdasági önállóság, szellemi beszámíthatóság stb. Az utóbbi időben a házasságkötés másik fontos feltétele is gyakran szóba kerül: a párválasztási érettség, ami magában foglalja a lelki és a szexuális érettség fogalmát is. A párvá­lasztási érettség jele, ha valakiben igény támad arra, hogy egy másik emberrel összekösse az életét, gyermekeik legye­nek. családot alapítson. Nyilvánvaló, hogy jóformán minden­ki. aki házasságot köt. érettnek érzi magát a párválasztásra, és a fent említett nemes szándékok vezérlik, amikor frigyre lép választottjával. Ám a rosszul sikerült házasságok, a válások növekvő szá­ma arra enged következtetni, hogy — jóllehet a szándék megvan — a házasságkötés indítékai, belső motivációi még­sem mindig alapulnak érett megfontoláson. Igen gyakran hallani ifjú házasulandóktól: legfeljebb elválunk . . . Valóban, bárkinek joga van kilépni, egy rossz házasság kötelékei kö­rül. ám ha ez a lehetőség már kezdettől fogva meghatározó­ja a kapcsolatuknak, óhatatlanul is könnyelművé válnak a házasfelek. Miután kimondva-kimondatlanul átmeneti álla­potnak tekintik a házaséletet, lényegesen kisebb gonddal ala­pozzák meg az együttélést, és kevesebb energiát fordítanak a közösen kialakított érzelmi értékek megőrzésére. Amellett, hogy figyelmen kívül hagyják a közös gyermek sorsát, nem számolnak azzal sem, hogy nekik maguknak is mennyi ne­hézséggel kell majd megküzdeniük. Elsősorban az elvált nők helyzete aggasztó, különösen ha gyerekekkel maradnak magukra. Igen gyorsan elszállnak az illúzióik: egyáltalán nem olyan könnyű másodjára is férjhez menni, mint aho­gyan azt elképzelték. Sokan közülük az előzőnél is rosszabb házasságba menekülnek, hiszen az új házasság többnyire kényszermegoldás. Még nehezebb azoknak, akik soha többé nem találnak párt maguknak, legfeljebb alkalmi barátokat, hosszabb-rövidebb ideig tartó kalandokat. Elhibázott lépés, ha valaki csak azért köt házasságot, mert szabadulni szeretne a szülői gyámság alól, s úgy véli. ez az egyetlen útja annak, hogy önállóan rendelkezhessék maga fölött. Még ha valódi, szeretetteli érzelmekkel viseltetik is a partnere iránt, amint rendeződik önálló életük, mégis úgy fogja érezni, hogy az egyik „csapdából” a másikba esett, hi­szen a családi kötelmek saját otthonában éppen, úgy korlá­tozzák öt. mint a szülőkkel való együttélés idején. Nehezen I írja majd a felelősség terhét is, amit ezentúl magának kell viselnie, s nem csupán önmagáért, hanem a társáért és a gyermekeiért is. Éretlen párválasztási indítékok alapján köt házasságot az is. aki csak á külső referenciák sokasága alapján képes el­szánni magát a sorsdöntő lépésre. Ha hétfőn az egyik jó- tarát lebeszéli, hát eláll a szándékától, de ha kedden egy másik haver felmagasztalja a választottját, tüstént újraéled benne a házasulási láz. Az olyan házasság, ami nem az em­ber saját, önálló, megmásíthatatlan döntése alapján, hanem barátok, szomszédok, rokonok, szülők véleményei alapján jön létre, ingatag alapokra épül. A házassággal járó felelősség ilyen fokú elhárítása előre jelzi, hogy a jövőben is mindig más lesz a bűnbak, mindig más lesz a felelős minden össze­zördülésért, csak az illető nem. így engedi majd magát a vá­lásra is rábeszélni az egy■'•itérző barátok által, miután pa­naszaival és szemrehányásaiva! elárasztja őket. Kilátástalannak tűnik a tartós együttélés, ha akár a férj. akár a feleség úgy lép a házasságba, hogy mind ez ideig kép­telen volt igazán elválni a szüleitől, s valójában fél az ön­álló felnőtt életformától. A szülőktől túlságosan függő fia­talok a házasságukban is amolyan szülőpótlékot keresnek, esetleg azért házasodnak, mert szüleik így kívánják. Az ilyen felek között kialakuló kapcsolat felemás, mivel lényegében csak az egyik házastárs vállalja a férj, illetve a feleség sze­repét. míg a másik gyermeki függőségben él. Ha a lelkileg eretlen fél képtelen elszakadni a szüleitől, a régi családtól. ez örökös összetűzések forrásául szolgálhat, erőteljessé vál­hat, sőt később a házasság felbontásának indoka lehet az el- mergesedett anyós- vagy apóskonfliktus. Vitatható az úgynevezett nyitott házasság híveinek az a szi­lárd meggyőződése, ha teljes függetlenséget biztosítanak egy­másnak, tartós lesz a házasságuk, hiszen oly nagyon féltett szabadságukból egy jottányit sem veszítenek még a házasság kötelékein belül sem. Azzal gyakran nem számolnak, hogy idővel bármelyikük ráunhat a „nagy szabadságra”, s fokozot­tan igényli majd házastársa jelenlétét, figyelmességét, osz­tatlan szeretetét. Különösen az asszonyoknál fordul ez elő, amikor megszületik a kisbabájuk, s eddigi nyitott életformá­juk többé már nem vonzza őket. Arról nem is szólva, hogy a másiktól független életforma előbb-utóbb azt eredménye­zi. hogy a házasfeleknek különböző barátaik lesznek, más- rnás társaságok körében találják meg a helyüket. Ez viszont azzal a végzetes következménnyel járhat, hogy a közös él­mények, a közös érdeklődés híján könnyen elszakad a vé­konyka szál, ami addig összekötötte őket. Dicséretes dolog, ha valaki nem gyötri a féltékenységével a társát, de ha va­lóban szereti, szinte elképzelhetetlen, hogy zavartalanul él­jen mellette azzal a tudattal, hogy a barátságban, a szere­lemben. a nemiségben és sok mindenben másokkal kell osz­toznia. S végül említsük meg az önző, nárcisztikus, empátiára képtelen embereket, akik a házasságtól elsősorban komfort- igényeik kielégítését várják. Jó ebédet, kiszolgálást, tiszta ruhát, ügyintézést, mindig kéznél levő, engedelmes szeretőt. Ha csak nem találnak egy „született rabszolgalélekre”, aki­nek öröm úgy szolgálni valaki mást, hogy jóformán semmit nem kap érte cserébe, hamar kenyértörésre kerül a sor. Sok viharvert házasság, különélések, válások jelzik, hogy a házassági szándék önmagában nem elegendő biztosítéka a jó és tartós partnerkapcsolatnak. A személyiség érettsége, a megfontolt, kellően motivált párválasztás nyújthat csak re­ményt arra, hogy amint azt kezdetben szilárdan hiszik a sze­relmesek, valóban holtomiglan-holtodiglan együtt éljenek, szilárd alapra épített házasságban. Flamm Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom