Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG g MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES 0 MEGYEI IIKÓCS LAPJA 1985. NOVEMBER 23., SZOMBAT Ara: 2,20 forint XL. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM KISZ MB-ülés A tudás, a tanulás rangjáért Országos értekezlet Gyulán Kiemelt feladat lesz a tüdőgondozói hálózat korszerűsítése A gyulai József Attila Tiidőkórházban számítógépekkel ha­tározzák meg a pontos gyógyszeradagokat Tegnap, pénteken a gyu­lai József Attila Tüdőgyógy­intézetben találkoztak egy­mással az Országos TBC és Pulmonológiai Intézet szak­főorvosi értekezletének meg­hívottak Az ország vala­mennyi részéből idesereg- lettek a szakfőorvosok, hogy főleg az aktuális kérdések­ről, a feladatokról és a leg­frissebb kutatási eredmé­nyekről hállgassanak elő­adásokat, cseréljenek véle­ményeket. Megnyitót dr. Kási Gyula igazgató főorvos mondott, majd dr. Horváth Éva me­gyei főorvos adott tájékozta­tást a szakfőorvosoknak Bé­kés megye egészségügyi hely­zetéről. A hozzászólásokban sokan foglalkoztak az integ­ráció előnyeivel és hátrá­nyaival, az akut és krónikus ágyszámok rugalmas változ­tatásának szükségességéről. A főorvosasszony előadá­sa után dr. Kási Gyula be­szélt a Békés megyei pulmo­nológiai hálózat és tevékeny­ség helyzetéről. Ebben ér­tékelte az intézet utóbbi 15 évének főbb eseményeit. Többek között felvillantotta az eltelt évek fontosabb mozzanatait, azt, hogy 1973- ban bekapcsolódtak a SZOTE hallgatóinak tüdőgyógyászati gyakorlati oktatásába. A kö­vetkező évben jó munkájuk eredményeként elnyerték az Országos Korányi Tbc- és Tüdőgyógyintézet vándorser­legét. Egy évtizeddel ezelőtt kezdte el működését az in­tézet korszerűen felszerelt új laboratóriuma. Persze szó esett a beszá­molóban a kedvező jelensé­gek sora mellett arról is, akad itt is bőven gond és tennivaló. Sajnos, Gyulán változatlanul nincs főfoglal­kozású orvos a tüdőgondozói hálózatban. Csak egy orvos van Békéscsabán és Oros­házán. A gyulai tüdőgondo­zó változatlanul helyszűké­vel küzd. A szűrőállomás épülete életveszélyes! Ez nem ismeretlen az illetéke­sek előtt, hiszen a „segély­kiáltás” évek óta már több fórumon elhangzott. Elavult a gép és műszerpark is, és az épületek műszaki állapo­ta nem kielégítő Mezőko- vácsházán, Szeghalmon, Gyomaendrődön sem. így aztán természetes örömmel fogadta a szakvezetés a me­gyei vezetők ígéretét, hogy a hetedik ötéves tervben a szociális otthoni helyek nö­velése mellett a megyében kiemelt feladat lesz a tüdő­gondozói hálózat korszerűsí­tése. Délután aktuális kérdése­ket vitattak meg a résztve­vők. Több érdekes és újsze­rű előadás is elhangzott. Eze­ken -prof. dr. Schweiger Ot­tó, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Inté­zet főorvosa elnökölt. Az előadások a késő esti órák­ban értek véget. Kihelyezett ülést tartott november 21-én Orosházán, az Alföldi Kőolajipari Gép­gyárban a KISZ Békés Me­gyei Bizottsága.. A testület elsőként a KISZ tanulást segítő tevékenységének ta­pasztalataival foglalkozott. A tanulmányi mozgalmat a KISZ KB 1978-ban, a szak­mai tanulmányi mozgalmat 1980-ban hirdette meg, majd módosította az újabb köve­telményekhez alkalmazkodva a tanulást segítő tevékeny­ségét. A tanulmányi moz­galom alakítását, ésszerűsí­tését minden eszközzel támo­gatja az ifjúsági szervezet. A KISZ KB irányelvei a to­vábblépés végett három fő területet határoznak meg, s ezek: a kiemelt képességű diákokkal való foglalkozás, törődés a tanulmányaikkal lamaradókkal, és a speciális érdeklődésű fiatalok felka­rolása. A tanulást segítő tevé­kenység átalakulása a me­gyében az elmúlt évben ket­tős feladatot adott a KISZ- nek: egyrészt meg kellett nyerni az új elképzelések­nek az iskolákat, másrészt vállalni az ifjúsági szervezet­re háruló feladatokat. Ered­ményes volt a kezdeménye­zés a kiemelkedő képességű­ekkel való foglalkozás vonat­kozásában. Minden iskolatí­pusban életre hívták a szá­mítástechnikai versenyt, és a matematika, fizika iránt érdeklődő diákoknak felké­szítő tábort szerveztek. A speciális érdeklődésűek ré­gésztáborban, illetve a me­gyei művelődési központ ál­tal szervezett színjátszó tá­borozáson vettek részt. Ugyanakkor nem sikerült előbbre lépni a tanulmá­nyokban önhibájukon kívül lemaradók esetében, akiket nehéz is felkutatni, hiszen nem „dicsekednek” a hely­zetükkel. Gond az is hogy az álta­lános iskolákban felbukkanó tehetségeket a középfokú tanintézetekben a pedagógu­soknak jószerével „újra fel kell fedezni”. Nincs lehető­A szekcióvezetők beszámo­lójával fejeződött be tegnap a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait megvitató kétnapos országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztálya, agitá- ciós és propagandaosztálya, valamint politikai főiskolája közös konferenciáján — Né­meth Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének csütör­töki vitaindító előadását kö­vetően — húsz korreferátum hangzott el és harmincnyol­cán mondták el a csoportülé­seken véleményüket, tapasz­talataikat a párt életével kapcsolatos kérdésekről. A pártdemokrácia fejlődé­sének történelmi tanulságait elemző szekció munkájáról Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója tájékoztatta a ple­náris ülés résztvevőit. A vi­ség az első, másodéves diá­kok, közösségek számára tu­dásuk bemutatására, tapasz­talatcserére, s a felsőéve­seknél is csak az iskolai vagy az országos versenyek adottak. Nincs példa a szak­körök, önképzőkörök diákve­zetőinek összefogására, szak­mai, általános támogatására sem. A területi KlSZ-bizott- ságok a megyében leginkább a speciális érdeklődésű diá­kokkal való foglalkozásban tapasztalnak előrelépést, ért­ve ezen a közművelődési intézményekre alapozott ha­gyományos szakköri tevé­kenységet. Ilyen a szarvasi Tessedik táncegyüttes, a szeghalmi TIT-es idegen- nyelv-oktatás, a gyomai hon­ismereti szakkör. Lényeges feladatokat oldottak meg az intézményekben az iskolai KISZ-bizottságok és kollé­giumi diáktanácsok a tanu­lást segítő tevékenységben. Folyamatosan átalakul a ta­nulmányi mozgalom, a ha­gyományos és bürokratikus formákat jobbára felszámol­ták, de ezek helyett még nem mindenütt alakult ki új. Az iskolákban tudományos diák­kör sehol nem működik. A testület élénk vitában összegezte a napirendre vo­natkozó tapasztalatait, elis­merve az iskolai KlSZ-szer- vezetek tevékenységét. Ugyanakkor megállapította, hogy a mozgalom eszközei­vel további erőfeszítéseket kell tenni a tanulás, a tudás nagyobb presztízséért. A megyei KISZ-bizottság ülésén ezután „Az új gaz­dálkodási formák hatása a megye KISZ-szervezeteinek munkájára” című, korábban megvitatott beszámoló kiegé­szítő felmérését értékelték megállapítva, hogy a gmk, a részvevő fiatalok számára az életszínvonal megőrzését biztosítja, ugyanakkor a mozgalmi munkát visszaveti. Végül a megyei testület megvitatta és elfogadta a KISZ MB jövő évi munka- programját, és kongresszusi intézkedési tervét. t. i. tában felszólalók a párt bel­ső életének egészét, a po­litikai mechanizmus minden fontos vonását érintették. A véleménycsere nem korláto­zódott csupán a történelmi kérdések vizsgálatára, de hangsúlyozták, hogy a mai elvek helyes értelmezéséhez szükség van a történelmi fo­lyamatok tanulságainak megfelelő hasznosítására, át­gondolására. Megállapították: napjainkban továbbra is időszerűek a munkásmozga­lomban szerzett tapasztala­tok; lehet, és kell is merí­teni a ma küzdelmeihez eb­ből a tiszta forrásból. Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztályának vezetője mon­dott zárszót a tanácskozás befejezéseként. Az országos tanácskozáson elhangzottakról a Kossuth Könyvkiadó összefoglaló kö­tetet ad ki. Befejeződött a pártdemokrácia-elméleti konferencia Megyei megnyitó Politikai könyvnapok A Politikai könyvnapok megyei megnyitó ünnepsé­gét tegnap délután tartották meg Orosházán, a Petőfi Mű­velődési Központ első emele­ti klubjában. Először dr. Körmendi János, Orosháza pártbizottságának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Várai Mihálynét, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, majd röviden mél­tatta az esemény jelentősé­gét. Ezután Méth Sándor, a Kossuth Könyvkiadó Válla­lat igazgatóhelyettese mon­dott megnyitó beszédet. Töb­bek között a következőkről szólt: „A jó politikai könyv­kiadás nemcsak tükre, ha­nem cselekvő részese, ösztön­zője is a társadalmi és gaz­dasági folyamatoknak. Nem­csak rendszeresen megjelen­teti — az újabb és újabb nemzedékek számára is — a marxizmus—leninizmus el­méleti alapjait magukban foglaló műveket, hanem az elméleti továbbfejlődéshez is igyekszik hozzájárulni. Különös jelentőséget ad a Politikai könyvnapoknak az idén a felszabadulás, az ENSZ megalakulása és ál­talában a második világhá­ború befejezésével, az új szo­cialista Magyarország kiala­kulásának kezdetével össze­függő események 40. évfor­dulója. E témakörben szám­talan mű jelent meg ez év­ben. Az itteni kiállításon is be­mutatott könyvek a Politi­kai könyvnapokra megjelen­tetett huszonegy új mű, mintegy 600 ezer példány­ban, is bizonyítja a Kossuth Könyvkiadó tevékenységének sokrétűségét, tematikai gaz­dagságát.” A megnyitót követően Méth Sándor elismeréseket adott át a kiadó könyveinek terjesztésében legeredménye­sebben tevékenykedőknek. Végül, az ünnepség befe­jezéseként az Orosházi 3. szá­mú Általános Iskola tanulói adtak az alkalomhoz illő mű­sort. Az ünnepség után a részt­vevők megtekintették a ki­állítást, amely november 28- ig lesz nyitva. * P. F. Fotó: Szőke Margit Fogadás az Európai Kulturális Fórum résztvevői tiszteletére Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken este az Or­szágházban fogadást adott az Európai Kulturális Fórum résztvevőinek tiszteletére. Jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Kö- peczi Béla művelődési és Várkonyi Péter külügymi­niszter, A fogadáson Losonczi Pál pohárköszöntőt mondott. Az Elnöki Tanács nevében köszöntötte a résztvevőket, s elöljáróban hangsúlyozta: a magyar nép nagy megtisztel­tetésnek tekinti, hogy az el­múlt hat hét során Buda­pest vendégül láthatta az európai biztonsági és együtt­működési folyamatban részt vevő 35 állam képviselőit, kiemelkedő kulturális szemé­lyiségeit. A tanácskozás — mondotta — témáját tekint­ve egyedülálló a helsinki fo­lyamat történetében. — Örömmel tölt el ben­nünket — hangoztatta —, hogy a kulturális fórum hasznos véleménycserét foly­tatott az elmúlt hetekben. A nyílt és őszinte eszmecserék során az egymást összekötő és nem az elválasztó elemek erősödtek meg. ami remény­teljes a közös európai kultu­rális örökség megőrzése és gazdagítása, az államaink, népeink közötti együttműkö­dés továbbfejlesztése, az egész helsinki folyamat jö­vője szempontjából. Meggyő­ződésünk, hogy a fórum eredményei most és a jövő­ben is segítik a béke, a né­pek közötti jobb megértés ügyét. — Reméljük, lehetőségük nyílt megismerkedni kultu­rális életünkkel, láttak vala­mit az ország eredményeiből és bizonyára hallottak gond­jainkról is. Egymás kultú­rájának jobb megismerésére, az alkotó személyiségek kö­zött létrejött személyes kap­csolatokra és találkozókra, mint a bizalom ' építésének fontos eszközeire tekintünk. E személyes tapasztalatok bizonyára meggyőzik önöket arról, hogy mindannyian szeretnénk jobbá és szebbé tenni életünket — mondot­ta befejezésül Losonczi Pál, hangoztatva, hogy Budapest mindig szívesen visszavárja mostani vendégeit. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. • * • Pénteken délután, az Eu-* rópai Kulturális Fórum ülésén a résztvevők úgy ha­tároztak, hogy vasárnap késő délután újabb zárt plenáris ülést tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom