Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-22 / 274. szám

1985. november 22., péntek o üjjijjí hum Hetven gerlai asszonynak ad munkát a: Békéscsabai Május 1. Tsz nyomdaipari üzeme, ahol reklám-, propagandaanyagokat, díszdobozokat készítenek bérmunkában a Kner Nyomdának Fotó: Fazekas László Ha túlkínálat van... Hogyan lehet eredményesebben? GYŰJTSÜK BE A LE NEM SZEDETT GYAPOTOT A megyei tanács végre­hajtó bizottságának mezőgaz­dasági osztálya felhívja az összes gyapottermelő egyéni­leg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokat, hogy a még itt lé­vő gyapottermésüket legké­sőbb november' 20-ig takarít­sák be . .. A dolgozó parasz­toknak a saját érdekükben igyekezni kell a gyapot mi­előbbi betakarításával és az előírás szerinti kezelést be­tartani, mert ezzel is álla­munkat erősítjük és ötéves tervünk megvalósítását segít­jük elő. (Viharsarok Népe, 1950. november 18.) HOGY JÖVŐRE KÉTSZER ANNYI GYAPOT TEREMJEN Három évvel ezelőtt, ami­kor Zimonyi János egyik szomszédjának azt mondta, hogy ő ezen a darab földön jövőre gyapotot termel, ki­nevették, s csak legyintettek: — Nem lesz abból semmi. Nem terem meg a Kiskun­ság földjén. Ma már bebi­zonyosodott. hogy Kiskun­ságban is, az Alföldön is, Biharban, Békés megyében is megterem a gyapot. Az idén már az országos átlagtermés 3, a megyei pedig 4 mázsás volt. A dombegyházi és a mezőberényi állami gazdasá­gokban 6 mázsát is elér­tek ... A gyapottermelő elv­társak nem elégedtek meg az eddig elért eredményekkel, hanem azt igyekeznek to­vább fokozni . . . (Viharsarok Népe, 1950. november 19.) RÉSZLET EGY ÚJSÁGÍRÓ NAPLÓJÁBÓL Riport a PH.-lói novem­ber 21-re. Régi, sötét, szinte rozzant épület volt. Ma mo­dern, világos épületté vará­zsolták a serény munkáske­zek. Ízléses berendezés. Ké­nyelem várja a látogatókat. A Pártoktatók Háza ez, Bé­késcsabán. Pártunk jelentős segítsége ez a funkcionáriu­soknak. Könyvtár. Tanuló­szoba. Csönd. Nyugalom. S minden, ami az alapos ta­nulás technikai feltétele. Kö­szönet érte a Pártnak, aki Nyúlszőr — exportra A Környei Mezőgazdasági Kombinát tornyópusztai tele­pén nemrég építették fel az első hazai nyúlszőrfeldolgozó üzemet, amelynek egész ter­melését külföldi cégek vásá­rolják meg. A pehelykönnyű, színek szerint is szétváloga­tott és osztályozott nyúlszőr­ből először Japánba, az NSZK-ba és Angliába szállí­tottak, most pedig spanyol, francia és belga cégek is rendeltek a keresett termék­ből. Az idén mintegy egy­millió dollár értékű nyúl­szőrt értékesít a környei kombinát. A tornyópusztai üzemben a szárított nyúlbőrből levá­lasztják, gondosan megtisz­títják, zsírtalanítják és osz­tályozzák a nyúlszőrt, amely ilyen módon alkalmassá vá­lik textilipari feldolgozásra. Minden további kezelés nél­kül hasznosíthatja a textil­ipar különböző ruhaneműk, pulóverek, sapkák, kalapok készítésénél. Az alapanyag­ról — az évi 6 millió nyúl- bőrről — az ország legna­gyobb nyúltenyésztő gazda­ságait egyesítő nyúlbőrfel- dqlgozó gazdasági társaság gondoskodik. A fehér nyúl­szőr keresett, ennek ára többszöröse a tarkáénak. Ezért a gazdasági társaság a kistermelőket anyagilag ösz­tönzi a fehér bundájú nyu- lak tenyésztésére és minden­kor a külpiaci árakhoz iga­zodva veszi át a szárított nyúlbundát: félévenként módosítja az árakat az euró­pai piacon kialakult árfo­lyamnak megfelelően. erre lehetőséget adott. . . Már szeptemberben elké­szült, de még ma sem fejez­ték be. Szeplők vannak ezen a napsütötte épületen. Néz­zük meg: a.) Villanyvezeték a kéménylyukban. Befűtöt- tek. Elégett a vezeték, b.) Ki. vésték a falat (kéménylyuk­nál). Máshol vezették el a drótot. Eredmény: elromlott a neonvilágítás, c.) Szalad­gálás össze-vissza. Végre 13 nap után kicserélték a biz­tosítékot. d.) Építkezés után bedagadtak az ablakok. Nem nyíltak. Nem csukódtak. Asztalos jött szerszámokkal. Eredmény: nyílik. Csukódik. Kitörött az ablak, e.) Víz­pumpa motorja zörgött, mi­kor vizet húztak. Kicserélték egy jóra. Eredmény: víz egyáltalában nincs. A motor egyáltalán nem jó. Érdekel­tek: Magasépítési NV.) Vil­lanytelep. Ketten is. f.) Szak­emberek jönnek, szakembe­rek mennek. A magasépítés küldöttei a villanytelepen dolgoznak. A villanytelep küldöttei a magasépítési nv-re. Hogy is lehetne más­képp . . . ? (Viharsarok Népe, 1950. november 21.) TERVGAZDÁLKODÁSUNK EREDMÉNYEI ötéves tervünk a közegész­ségügy területén is hatalmas beruházásokkal nagy fejlő­dést indított meg. Csorváson e hó folyamán megnyílt a szülőotthon. Békésen befeje­zést nyert a szociális otthon építése, amely alkalmas lesz arra, hogy ott az állandó orvosi kezelésre szoruló öre­gek elhelyezést nyerjenek. A megyében rövidesen négy népfürdő létesül: Eleken, Kevermesen, Körösladány- ban és Battonyán. Az ötéves tervben az épí­tőipar műszaki fejlesztési terve a munkafolyamatok fo­kozott gépesítését tűzte ki célul. A bontási és földmun­kák gépesítése során a ma­gasépítő iparban az 1949. évi 8 százalékról 20 százalékra, a mélyépítő iparban az 1949. évi 25 százalékról mintegy 80 százalékra emelkedik az öt­éves terv befejezéséig a gépi úton végzett munkák ará­nya . . . (Viharsarok Népe, 1950. november 23.) A Budapesti Vegyiművek­ben befejeződött az a be,- ruházás, amelynek segítségé­vel bővítik az Olitref nevű gyomirtó szer gyártását. Olitrefből — amelyet általá­ban a napraforgótáblák gyomtalanítására használnak a gazdaságok — a gyár az idén már nem tudta az igé­nyeket kielégíteni, a kapaci­tás bővítésével jövőre már az igényeknek megfelelően állíthatják elő e keresett szert. A mintegy 110 millió fo­rint értékű beruházás során bővítették a meglevő nitrá- ló- és klórozóüzemet, s meg­oldották a gyomirtó szer gyártásakor melléktermék­ként keletkező sósavgáz hasz­nosítását is. Korábban ezt_a gázt híg sósav formájában a csatornába engedték, most pedig egy francia technoló­gia segítségével olyan jó A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM, Nagyszénás, MEGVÉTELRE KERES új. vagy keveset futott ARO 320 D 4x4 típusú NYITOTT KIS TEHERGÉPKOCSIT. TELEFON: 50. Házgyárból leányvállalat Leányvállalattá alakult a 43. számú Állami Építőipari Vállalat Gyáli úti házgyára, s cégtábláján az új név: Fe­rencvárosi Építőelem-gyártó, Kivitelező és Ipari Szolgál­tató Vállalat. Megközelítően 500 dolgozót foglalkoztat a leányvállalat, s az átvett álló- és forgóesz­közökkel, készletekkel önál­lóan gazdálkodik. Jövedel­mezőségének növelésére bő­víti tevékenységi körét, át­alakítja a termelés szerkeze­tét, ám továbbra is szoros kapcsolatban marad az anyavállalattal, amely része­sedik nyereséges vállalkozá­saiból. A ferencvárosiak ko­rábbi kötelezettségüknek megfelelően a jövő évben mintegy 900 lakáshoz gyárta­nak és adnak el paneleket, valamint egyéb szerkezeteket a 43-asnak, majd megszün­tetik a házgyári falelemek gyártását. Ehelyett újfajta építőelemeket állítanak elő egy NSZK-belí cég licence alapján, amelynek hasznosí­tására dömösi és sárisápi partnereikkel létrehozták az Isorast gazdasági társulást. Ennek megfelelően már be­rendezkedtek és december­ben megkezdik a licenc sze­rinti újfajta termék, a poli- sztirol zsaluzóelemek gyár­tását. Ezzel új építési eljá­rást honosítanak meg, amely- lyel a sajátház-építők külö­nösebb szakképzettség nélkül maguk is felépíthetik házu­kat. Az újonnan beren­dezett üzem évente 400 csa­ládi házhoz elegendő zsalu- zóelemet készít. Az épüle­tekhez szükséges tetőeleme­ket a Baranya Megyei Álla­mi Építőipari Vállalat szál­lítja, s az egyéb szerkezete­ket, többek között a tetőfe­déshez szükséges beton tető­cserepet a ferencvárosi le­ányvállalat állítja elő. A családi sor- és társas- házépítők kiszolgálásának növelésére a leányvállalat fejleszti asztalosüzemét, amelyben energiatakarékos, korszerű ablakokat, ajtókat, továbbá faburkolatokat gyár­tanak, s felkészülnek a ma­gas tető szerkezeteinek elő­állítására. minőségű sósavat készítenek belőle, amelyet jól értékesít­hetnek. A termelés bővíté­sével együtt járt a munka- körülmények javítása is. Az új, illetve a kibővített üzemekben olyan berendezé­seket állítottak munkába, amelyek nemcsak a gyomirtó szer, hanem különféle köz­benső termékek, úgynevezett intermedierek gyártására is alkalmasak. A Budapesti Ve­gyiművekben eddig csak öt­féle intermediert tudtak ké­szíteni a gyógyszer.-, illetve a növényvédőszer-gyártáshoz, lehetőségeik most jóval na­gyobbak lettek. Az interme­dierek itthon és külföldön egyaránt keresettek, s gyár­tásuk fokozásával a hazai kí­nálat bővítésén túl a gyár ezekből a termékekből öt év alatt megháromszorozhatja exportját. A GENERAL Ipari Szolgáltató Szövetkezet autójavító üzeme gépjármüvek fényezését RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALJA. BÉKÉSCSABA, Bartók Béla u. 46—50. A fogyasztó vágya, hogy válogathasson. Mindenből az elképzeléseinek, ízlésének megfelelő terméket vásárol­hassa. Ez mindenkori bő vá­lasztékot feltételez, amitől — azt hiszem sokan tapasztal­juk — még távol állunk, de nem olyan távol, mint né­hány esztendeje. A gyártók nem kis hányadának egyre jobban áldoznia kell azért, hogy áruit megfelelő jöve­delmet adó mértékben érté­kesíthesse. Nem egy terüle­ten kínálati piac alakult ki, azaz a vevők diktálnak. Ilyen például a bútorpiac, ahol már régóta és az építőipar, ahol egy-két esztendeje ta­pasztalható mindez. Arról, hogy miként boldogulnak az erősödő versenyben, a Gyo- maendrődi Fa- és Építőipari Szövetkezetben érdeklődtünk. — Négy iparágunk van — mondja a szövetkezet elnö­ke, Gonda Károly —, tevé­kenységi körük nagymérték­ben eltérő, de van egy kö­zös bennük, a piaci helyzet. Mind a bútorpiacon, a vas­ipari kooperációban, a tö­megcikk-gyártásban, az épí­tőipari kapacitás terén túl­kínálat van. Ez a helyzet — megítélésünk szerint — hosz- szabb távon így marad, tehát alapvető szempont a terve­zésnél a piacra orientált ter­melés, fejlesztés. A gyomai szövetkezet idei terveiben 143 millió forintos árbevétellel számolt, a fa­ipari részlegnek ehhez 55 millióval, az építőiparinak 60 millióval kell hozzájárul­nia. Vagyis a szövetkezet gazdálkodásában ez a két meghatározó tevékenység. Vajon mit jelent ezek ese­tében a piacorientáltság? — A faiparban — válaszol­ja Gonda Károly — a búto­rok egy részének lecserélé­sét olyan termékekre, ami­lyet minőségben, használha­tóságban, külső megjelenés­ben, esztétikailag a piac igé­nyel. Természetesen fontos az is, hogy mindezt elfogad­ható áron produkáljuk. Fo­lyamatos a kapcsolatunk a kereskedelemmel, terveinket rendszeresen egyeztetjük partnereinkkel, azok kialakí­tásánál pedig támaszkodunk a kereskedelemtől kapott információkra. — Van olyan termékük, amit a kereskedők jelzésére kezdtek gyártani? — Természetesen, most ilyen például a videoszek­rény. Tapasztalatunk sze­rint megbízhatóak a partne­reinktől — TÉKA, Centrum, Skála, Domus, Bútorker — kapott keresletre vonatkozó információk. A faipari részleg, ahol zö­mében skandináv stílusú fe­nyőbútorok készülnek — idő­arányosan teljesítette tervét. Az őszi BNV-n Klaudia el­nevezésű nappali garnitúrá­jukat OKISZ-emlékplaket- tel jutalmazták. A piacori­entáltság tehát nemcsak szó­lam, tény is. És hogyan vé­lekednek minderről a dolgo­zók? Diós Balázs a szabászat brigádvezetője: — A gyakori termékcseré­lődésnek mi nem örülünk. Azt szeretjük, ha sokáig fut egy termék, jól begyakorol­juk, könnyebb a munka. De ilyen egyre kevesebb van. Talán egyedül a Gyoma szék az. amelyik tíz éve folyama­tosan megy. — Mi a legújabb gyárt­mány? — Az asztalláb. Hajlított, görbe asztallábakat készí­tünk valamelyik cégnek. Sa­ját termékeink közül pedig a Hága heverő. A faipari üzem műszaki szakemberei igen sok bútort mintáztak be belföldre és külföldre egyaránt. Részint ennek köszönhető, hogy eb­ben az esztendőben a terve­zett 2 millióval szemben 4— 5 millió forint tőkés export várható. Az itthon értékesí­tett bútorok 80—90 százalé­ka új. egy évnél nem idő­sebb típus. Kétségtelen, hogy emiatt nehezebb dolguk volt, van a műhelyek munkásai­nak, de legalább nem raktár­ra, hanem piacra termelnek, minden termékük eladható, ami végül is a dolgozók helyzetét javítja. És vajon mit kíván a piac az építőipartól? — Tény — állítja a szö­vetkezet elnöke —, hogy ma­napság az építőiparnak kell a munka után mennie, a szó elsődleges értelmében is. Ha kapacitásunkat ki akarjuk használni itthon, Gyomaend- rődön, s 40—50 kilométeres körzetben fel kell kutatnunk az építőipari igényeket, s több kivitelezővel versengve a lehetőségek egy részét megszerezni, valamint olyan minőségben, határidőben tel­jesíteni a rendeléseket, hogy legközelebb eséllyel számít­hassunk a megbízásokra. A dolgozók utaztatása és a szerteágazó irányítási, anyagtárolási feladatok vál­lalása árán is megőrizzük építőipari kapacitásunkat, mindent megteszünk azért, hogy gazdaságosan működ­jék e részleg. Tehát utaznak a kőműve­sek, ácsok. Kétségkívül nem örömmel, de . .. — Nem voltunk munka nélkül — mondja Vaszkó Vince ácsmester, aki 1961 óta dolgozik az építőrészleg­ben. — Két esztendeje já­runk vidékre, oda ahol mun­kát vállal a szövetkezet. Több helyen dolgoztunk Bé­késcsabán is, a konzerv­gyárban, az István malom­ban, a Vídiánál. — Fárasztóbb, mint „ott­hon”? — Korábban kell kelni. Körülményesebb, nehézke­sebb a szükséges anyagok beszerzése, szállítása. Vi­szont a munka menetének kidolgozásába, a tervezésbe bevonják a szakmunkásokat. Az árkalkuláció készítésénél is kikérik véleményünket. Előre tudjuk, mikor hova megyünk, jövőre például a mezőtúri városháza újjáépí­tése ad hosszabb időre mun­kát. A hideg tél az építőket és a hozzájuk legjobban kap­csolódó szállítókat sújtotta, március végéig nem sok ér­telmes munkát tudtak csi­nálni, a költségek egy része viszont akkor is felmerült. Rosszul indult az év, de vé­gül is szép termelési sike­rek is születtek. A gázme­zői nagy beruházáson, az Ag- rokernél, a téglagyárban, a GMV-nél, a konzervgyárban teljesített munkákkal elége­dett volt a megbízó. S ez jó alap a jövőre nézve. Ügy tűnik, a gyomaendrő- di szövetkezet megtalálta a helyes irányt a talponmara- dáshoz. A piacorientáltság azonban nemcsak szemlélet, hanem pénz kérdése is. Az igényes kínálathoz tisztessé­gesen megfizetett dolgozók, korszerű műszaki felszerelt­ség is szükséges. S ezt a szemléletnél nehezebb kiala­kítani, különösen akkor, ha a küzdelmesen megtermelt nyereségnek mintegy 70 szá­zalékát adóba kell befizet­ni .. . Szatmári Ilona Bővülő növényvédőszer- és intermedier gyártás

Next

/
Oldalképek
Tartalom