Békés Megyei Népújság, 1985. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-15 / 268. szám

NÉPÚJSÁG I)r. Losonci Miklós művészettörténész nyitotta meg tegnap délután 5 órakor Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat Mun­kácsy termében Várkonyi János festőművész kiállítását. A kiállítás — melyet november 23-ig láthatnak az érdeklődők — sokoldalúan mutatja be a művész gondolatvilágát, tükrö­zi érzelmeit, lírai alkatát Fotó: Gál Edit Fakiszedés — ezúttal indokoltan Szerdán gyakran csengett a telefon szerkesztőségünk­ben, mindannyiszor ugyan­abban az ügyben. — Irtják a fákat Csaba belvárosában — panaszolták különböző hangnemben ol­vasóink. A bejelentéseket nem volt nehéz ellenőrizni. Több ut­cában is döntötték a fákat a megyeszékhely központjá­ban. A Lenin út mindkét ol­dalát 2—300 méter hosszan, a Luther és a Kiss Ernő ut­cában. Csütörtökön megtudtuk, hogy a fakiszedést a városi tanács műszaki osztálya ren­delte el. Az említett utcák, s még a Petőfi Sándor utca néhány szakaszán új fasoro­kat telepítenek. A régi fák elöregedtek. S talán a koros akácfák még bírták volna néhány évig, legtöbbjük azonban már nem tudott ele­get tenni azoknak az eszté­tikai szempontoknak, ame­lyek joggal elvárhatók a bel­város fáitól. A tanács célja, hogy a Kossuth téri parkosí­tások színvonala terjeszked­jen a városban, egyelőre su­gárirányban. Adódik a kérdés: vajon miért nem ültettek előbb új iákat, s csak azok megerő­södése után hívták a favágó­kat? Nos, ezúttal ez a meg­oldás látszott célravezetőbb­nek. A régi fák közé ugyan­is nem mindenütt lehetne fákat ültetni. A régi fasorok praktikusan követik a há­zak homlokzatát, s így új fát gyakorta csak a kapube­járóba ültethetnének. Mikor az új fák megerősödése után kiszednék a régieket, akkor újabb fákat kellene ültetni, így a fasor nem lenne egy­séges és ez a fajta kétszeri telepítés aligha lenne gaz­daságos. Persze, ez a mostani sem olcsó mulatság, hiszen a szokottnál jóval fejlettebb, 5-6 éves, földlabdás hárs-, oszlopos gyertyán- és ma­dárcseresznyefákat ültetnek el, ha az idő engedi, még ebben a hónapban. Ez a módszer már bevált, s amennyiben az utókezelés szakszerű lesz, a méretes fák jóval hamarabb fejlőd­nek árnyat adó fasorrá. A munkát a kertészeti vállalat jótállással csinálja. De azért bízunk benne, hogy nem lesz szükség garanciális javítás­ra. U. T. Fotó: Szőke Margit Befejeződött a valláskutatók tanácskozása A marxista valláskutatók nemzetközi tanácskozása csü­törtökön befejeződött a Deb­receni Akadémiai Bizottság székházában. A marxizmus és a vallásos ideológia cím­mel megtartott háromnapos rendezvényen Bulgáriából, Csehszlovákiából, Lengyelor­szágból, Magyarországról, az NDK-ból és a Szovjetunió­ból összesen hatvan vallás­kutató vett részt. A konferencia záróülésén Lukács József akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia Filozófiai Intézetének igazgatója hangsúlyozta, hogy a tanácskozáson elhangzott előadások jól reprezentálták azt a széles körű kutató­munkát, amely e témakör­ben a szocialista országok­ban folyik. A tudósok az el­méleti megközelítések és a szociológiai, illetve a pszi­chológiai vizsgálatok együt­tes alkalmazásával, a társa­dalom változásaival össze­függésben elemzik a vallá­sosság gyökereit és tovább­élésének okait. A nemzetközi tapasztalat- csere egymás kutatási ered­ményeinek megismerése mel­lett lehetőséget adott a ten­nivalók összehangolására is. Műsorváltozás a televízióban November 17-én, vasárnap a televízió délutáni műsora 13.42- kor a Műsorismertetéssel kez­dődik. 13.45-től Képújság. 13.50- től A közönségszolgálat tájékoz­tatója, 13.55-től a Frédi a csempész rendész, 15.20-tól a Reklám, 15.25-től az 50 éve éne­kel Szalay László, 15.55-től a Reklám, 16.05-től a Műsorain­kat ajánljuk, 16.40-től az Elme­bajnokság jelentkezik, 17.25-től látható a Kilences stúdió, a szovjet televízió külpolitikai vi­taműsora. 17.55-től a program változatlan. 1985. november 15., péntek Emlékezés Ries Istvánra Szb-titkárok megyei értekezlete Vasasok csizmája az asztalon Ries István ügyvéd, a ma­gyar munkásmozgalom és az állami élet kiemelkedő sze­mélyisége, volt igazságügy­miniszter születésének 100. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget ren­deztek tegnap a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Emléktáblájá­ra a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke és Varga Péter, az MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztályá­nak vezetője, a Központi Bi­zottság tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. Az Igazságügyi Minisztérium részéről Borics Gyula ál­lamtitkár és Pálmai Gyula főosztályvezető, az Országos Ügyvédi Tanács képviseleté­ben Kárpáti László elnök és Szilágyi György elnökhelyet­tes rótta le kegyeletét. Az emléktáblát megkoszorúzták családjának tagjai is. A Fővárosi Tanács e na­pon emléktáblát avatott és A nagybánhegyesi műve­lődési ház nyugdíjasklubjá­nak több mint 300 tagja van. A klub rendkívül agi­lis vezetősége könnyen tud­ja mozgósítani iagságát, nemcsak a saját, hanem a művelődési ház egyéb ren­dezvényeire is. Mindezeken felül még munkát is vállal­nak, az idén — felesben — szőlőt műveltek, s a Zalka Tsz kérésére dinnyét is ter­mesztettek. A klub pénztá­rába így befolyt összegből bért is fizettek azoknak, akik a munkából kivették a részüket, de 30 ezer forintot tartalékoltak ebből — még nem döntötték el, hogy mi­ket —, különböző eszközö­ket vesznek majd maguk­nak. Jelentős társadalmi mun­kát is teljesítenek a nagy­bánhegyesi nyugdíjasok év­ről évre. Az idén például a művelődési ház fűtéskorsze­rűsítési munkálatait segítet­Békéscsabán november kö­zepén találkoznak a megyei vadásztársaságok vezetősé­geinek tagjai, hogy véleményt cseréljenek a soros felada­tokról és meghallgassák Kon­dor Endre Mavosz főtitkár tájékoztatóját a vadgazdálko­parkot nevezett el Ries Ist­vánról a VIII. kerületben az Aurora, a Déry Miksa és a Nagyfuvaros utca határolta területen. Az Aurora utcai szakorvosi rendelőintézet fa­lán elhelyezett emléktáblá­nál a Himnusz hangjait kö­vetően Borics Gyula mon­dott avatóbeszédet. Életútját méltatva kiemelte, hogy a felszabadulást követően olyan időszakban lett igazságügy­miniszter, amikor az igazság­szolgáltatás demokratikus át­alakítása volt az Igazságügy­minisztérium legfőbb felada­ta. Részt vett a Magyar Népköztársaság alkotmányá­nak kimunkálásában, alap­törvényünket az ő miniszter­sége alatt fogadta el az Or­szággyűlés. Kegyeletes ünnepséget rendeztek a Népszínház ut­ca 17. számú háznál is. A Ries István egykori lakóhe­lyénél elhelyezett emléktáb­lát a kerület párt-, állami és tömegszervezeti vezetői koszorúzták meg. ték, a földmunkák nagyobb részét, a község KISZ-es fiataljaival együtt csinálták meg. Tegnap délelőtt éppen a gázvezeték árkait temet­ték be. Ezután az új óvo­dához mentek, ahol hama­rosan 100 fát ültetnek el, s ezek gödreinek kiásását kezdték el. Az idősek munkájának is köszönhető az, hogy no­vember 17-én, vasárnap, az immár gázzal fűtött műve­lődési házban rendezheti meg a Zalka Termelőszö­vetkezet a hagyományos nyugdíjasnapot. A rendez­vény védnökségét a tsz szocialista brigádjai vállal­ták, ők főznek, terítenek majd, és ki is szolgálják a vendégeket. Délben kezdő­dik a találkozó vasárnap, utána műsor is lesz, s az eddigi rendezvényeket te­kintve, valószínű, késő estig magadnak a résztvevők . . . dás és a vadászat helyzeté­ről, valamint Rakonczai Zol­tán, az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese előadását a természet és a vadászat kap­csolatáról. Tegnap, csütörtökön dél­előtt Gyulán a Démász köz­pontjában tartotta megyei szb-titkári értekezletét a Vas-, Fém- és Villamosener- gia-ipari Dolgozók Szakszer­vezete Békés megyei szerve­zője. A több mint 30 szb- titkárt és vállalati vezetőt a házigazdák nevében Rovó Ferenc, a Démász szakszer­vezeti bizottságának titkára köszöntötte, majd áttekin­tést adott a vállalat szak- szervezeti tevékenységéről. Ezt követően a napirendi pontoknak megfelelően Nyí­ri Sándor, megyei szervező adott áttekintést az ez évi szakszervezeti választások tapasztalatairól, valamint a választások, beszámolók ide­jén elhangzott kritikai meg­jegyzésekből adódó felada­tokról. Elmondta többek kö­zött, hogy a szeptember kö­zepétől napjainkig tartó szakszervezeti választásokon rendkívüli, a vártnál na­gyobb részvétellel és aktivi­tással zajlottak le a beszá­moló taggyűlések és válasz­tások. Ezeken a gyűléseken a szakszervezet tagsága több. általános jellegű kritikai ész­A társadalmi tulajdon vé­delme népgazdasági szem­pontból is fontos feladat. A Magyar Posta november 11 —17. között társadalmi tu­lajdonvédelmi hetet rendez, így a Szegedi Postaigazgató­ság területén is fokozottabb ellenőrzésekre kerül sor. Az utóbbi években sok lazasá­got felszámoltak, de még mindig akad tennivaló. Az erőfeszítések ellenére 1981-ben 1721, tavaly pedig 1862 esetben károsították meg a társadalmi tulajdont. Az okozott kár összege 2 millió 557 ezerről 3 millió 863 ezer forintra emelkedett. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a posta mi­lyen vagyonnal gazdálkodik, mennyi forgalmat bonyolít le, mennyi a kézbesített hírlap, a közönséges és az ajánlott küldemények, illetve csoma­gok száma. Ha mindezeket mérlegre tesszük, az összes létszámhoz képest a kár ösz- szege 1984-ben 1 millió 600 ezer forint volt, amely 200 ezer forinttal növekedett 1981-et alapul véve. Ebből jelentős összeget tesz ki az revételt tett. Többen pana­szolták, hogy a különböző szakszervezeti funkcióba je­lölteket nem ismerték min­denütt kellőképpen. Sokan elmondták, hogy a szakszer­vezetnek nagyobb felelősség­gel kell intézkedni és szavát hallatni az árak és bérek ki­alakításában. Több helyen azt kérték: a szakszerveze­tek fordítsanak nagyobb fi­gyelmet arra, hogy főidény­ben több családi beutalót kapjanak a különböző üdü­lőkbe. Szinte refrénként hangzott több taggyűlésen, hogy a cipőipar nagyobb fe­lelősséggel gondoskodjon a cipők és csizmák minőségé­ről, mert napról napra elő­fordulnak a minőségi hibák és ami még bántóbb, ezek a kritikán aluli bőr haszná­lati áruk elképesztően magas árakon kerülnek az üzletek­be. A megyében mintegy 13 ezres taglétszámú szakszer­vezetet heten képviselik majd a közelgő kongresszu­son és a küldöttek szeret­nék, ha felkészítésük a me­gyében történne. idegenek, tehát a nem postán dolgozók által elkövetett visszaélés. De nem ritka a postások gondatlansága sem. hiszen az elmúlt évben 35 postai gépkocsit rongáltak meg, a kár meghaladta a 200 ezer forintot. Békés megyé­ben a lopások, a sikkasztá­sok száma szintén nőtt. A postán okozott károk be­folyásolják a munkájukkal kapcsolatos véleményeket. Ilyen például a nyilvános távbeszélő állomások rongá­lása, amely tetemes kárt okoz és bosszantja az embe­reket. A három megyében: Bács-Kiskunban, Békésben, és Csongrádban, 1981-ben 36, tavaly 23 ilyen készüléket tettek működésképtelenné. Míg négy évvel ezelőtt 57 kábelt vágtak át, 1984-ben már 101 alkalommal némul- tak el a telefonok emiatt. Mindez 687 ezer forint kárt jelentett a postának. Sajnos, a gépjárműveket, a telefon­oszlopokat, a légvezetékeket is megrongálják, a tettesek felderítése azonban nem mindig jár sikerrel. S. S. Nagybánhegyesi nyugdíjasok p. f. Vadásztársaságok vezetőinek találkozója b. o. Megrongált telefonok Társadalmi tulajdon védelme a postán Mit főz a szobátok? Sosem értettem azt a ren­delkezést, hogy a gázszámlát miért a helyiségek száma alapján kell fizetni azokban a lakásokban, ahol a gázt nem használják fűtésre csak főzésre. Ez a fajta számlázás ütközik minden logikával. Hiszen nem a szobák főznek, hanem a lakók. A rendelet olyan visszás helyzetet hoz­hat létre, hogy ugyanannyit fizet a másfél szobában élő öt ember, mint az ugyanab­ban a lakásban élő magányos tulajdonos. Bár érintőlegesen már ír­tunk erről, de választ akkor sem kaptunk. Mivel az utób­bi időben többen is kérdez­ték tőlem, hogy mit tudok e díjbeszedés hátteréről, hát gyors kutatásba kezdtem. Elsőként a Dégáz csabai kirendeltségét hívtam. Az ügyeletes válaszával nem so­kat ti^lok kezdeni, mivel ő úgy tudja — s ebből nem is enged —, hogy az átalány egységes. Nem vitatkozom, hívom a közönségszolgálatot, ök már ismerik a panaszt, de e rendelkezést nem ők hoz­ták, hanem a szegedi köz­pont. Szegeden a szolgáltató fő­osztály szerint a rendelke­zés magyarázata az Országos Anyag- és Árhivatalnál fel­lelhető. Harmadik hívásra megtalálom az ügyben illeté­kest. Tőle megtudom, hogy a rendeletet évekkel ezelőtt hozták, és amiatt döntöttek így, mert a lakók számának felmérése munkaigényes, s főleg azért, mert a lakásban lakók száma gyakran válto­zik. Az újbóli felmérésnek, az új átalány meghatározá­sának bürokratikus és ter­mészetesen anyagi követ­kezményei vannak. Válaszadóm azt is elmond­ja, hogy a lakók nem egyszer lecsalnak egy-két főt a tény­leges létszámból, s ezt bebi­zonyítani rendkívül nehéz. A lakás nagyságát viszont elég egyszer beírni a rubrikába, azt meghamisítani szinte re­ménytelen. Egyébként sincs nagy összegről szó. Nos, valóban nem túl nagy a különbség. Az írás elején említett szélsőséges esetben is csak évi néhány száz fo­rintról van szó. Ám a dön­tés ettől még nem igazságos. S nem ösztönöz a sokszor emlegetett takarékosságra sem a jelenlegi átalány. Il­letve ez nem is átalány, a pontosabb neve szociális tá­mogatás. Szólni kell a válasz egy megkerülhetetlen eleméről, a csalásról. Biztos van erre is példa. El lehet sunnyasztani egy vagy két albérlőt, esetleg egy kétlaki családtagot, de a legtöbb lakásban egyszerűbb a kép. Szülő(k) van(ak) és gyerek (ek). S ha egyszer le­bukik a megcsontosodott ha- zudozó, a megrögzött ható­ság-félrevezető, és kiderül, hogy két gyereke van, nem pedig egy, akkor viszonylag könnyen kideríthető, hogy mióta űzi csalárd játékát. Hi­szen nemigen mondhatja azt, hogy 12 éves fiát tavaly fe­lejtette el bejelenteni. Egy nagyon hasonló szol­gáltatás, a melegvíz fizetésé­re szerencsére más megoldást talált például a csabai la­kásszövetkezet. Ők a lakás­ban élők száma alapján fi­zettetnek. Emiatt évente vil­lámfelmérést végeznek. Egyébként maga á lakó is je­lentheti a létszámbeli válto­zást. (Gyanítom, a gyarapo­dást senki sem jelenti be idő előtt, de még időben sem.) Kevesen tudják, de ha valaki elutazik családjával egy hónapra, akkor lehetőség van az egyhavi melegvíz „le­mondására”. Lehet, hogy ez többletmunkát jelent (ré­misztőén sokat aligha), ne­kem valahogy mégis ez tű­nik rokonszenvesebbnek. Korszerűbbnek is. (Ungar) (Grafika: Vollmuth Frigyes)

Next

/
Oldalképek
Tartalom