Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
IgHdUlfiTtl1985, október 5„ szombat « fl Kner Nyomdaipari Múzeu Az ország egyetlen nyomdaipari múzeumát befogadó Kner-villa a mai nyomda szomszédságában, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti telken épült, megközelítően négyzet alakú (kb. 300 négyzetméternyi) területen. A régi nyomdát — a mai felújított földszintes saroképületet — a Kossuth Lajos utca 10. szám alatt — a korábbi postaépület lebontása, után építette Kner Izidor, a családfő. A mellette levő házban — ma az egyemeletes nyomdaépület van a helyén —, a Kossuth Lajos utca 12. szám alatt volt a lakása. A 14. szám alatt levő telek beépítetlen volt (erre az 1950- es esztendők elején a kiegészítőparancsnokság épített szolgálati lakásokat). A . mai múzeumépületet — Kner Imre lakóházaként — Kozma Lajos (1884—1948) tervezte. Kívül és belül neobarokk, népi barokk motívumok díszítik. Az épület tulajdonképpen egyszintes, de pincével és padlástérrel is bővített, ilyen módon mégis szintekre tagolt. A villa építésének kiviteli szerződését 1925. március 31-én kötötte meg Kner Imre és Sándor Ödön mérnök. Kozma Lajos tervdokumentációi szerinti építkezést a vállalkozó — a, korona inflációjának csúcsán — 720 925 000,— korona összegért vállalta, legkésőbb 1925. november végi átadással. A Kner család 1925. november 15-én beköltözött az ■ új házba. A megbízó és a vállalkozó között azonban még az építkezés ideje alatt vita kezdődött, amely azután még évekig folytatódott. Oka a tervektől eltérő néhány kisebb építészeti és esztétikai megoldás, nagyobb részben inkább a kiviteli munkák rendkívül gyatra minősége volt. Már magát az építkezést is a lakosság és a szakma érdeklődése kísérte, míg a kész épület azonnal Gyoma nevezetessége lett, az építőszakmának az itthoni körökben nyilvántartott és tanulmányozott teljesítménye. A lakásépítészetben egyedülállónak tartották. 1927-ben a németországi Innendekoration című folyóiratban jelent meg róla képes ismertetés, majd a Magyar Iparművészet is leírta annak nyomán. A lakóépületet 1945-től az ötvenes évek elejéig különböző magánbérlők lakták. A Kner-villa Gyomán Majd gyakorló óvoda, később mintaóvoda létesült benne. A nyomdamúzeum megvalósításának terve a volt gyomai Kner Nyomda 1963. évi átszervezése után került napirendre. Létesítését 1967. december 21-én engedélyezte a könnyűipari miniszter. Az addig megőrzött családi anyag alapján iparági, üzemi gyűjteménynek minősítette a felügyelet, s mint ilyen az ipartörténeti, műszaki jellegű múzeumok egyikeként működik. Gyűjtőtevékenysége a Kner Nyomda alapítására, fejlődéstörténetére, nyomdaipari vonatkozású tárgyi emlékeinek, dokumentációinak gyűjtésére terjed ki. Természetesen feladata a megye nyomdászatára vonatkozóan ugyanez. Gyoma nagyközség vezetői 1969-ben adták át az épületet a Kner Nyomda számára. A szükséges átalakítások, tatarozások után 1970. augusztus 31-én nyílott meg a Kner Nyomdaipari Múzeum. Az elsietett építésnek tudható be főként, hogy a pincék falainak betonja omladozni kezdett és a födém szerkezete idő előtt elavult. Ezért előbb a csoportos látogatásokat kellett megszüntetni, majd pedig mindenféle látogatás elől be kellett zárni. A helyreállításra vonatkozó sok-sok kísérlet és erőfeszítés után 1981-ben kezdődtek el a megújítás munkálatai. A felújítás költségeit a Kner Nyomda vállalta, a kiviteli munkákat pedig a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet. A teljesen felújított múzeum termeiben az új bútorokkal jórészt megoldott a tárolás, a raktározás gondja, a beépített vitrinek meg a kiállítás céljait szolgálják. Mint a hazai nyomdaiparban egyedül, rendszerezett üzemtörténeti közgyűjtemény kutatási lehetőséget nyújt e téren dolgozó szakembereknek. Helyben tanulmányozhatók az 1920—1932-es évek kneri stíluskísérletének részletei, a Tevan-cég könyvkiadási programja és a mai könyvkultúra harmincesztendős fejlődésének állomásai. A felsőfokú szakemberképzésünk számára tananyagot kiegészítő adatokat tárol a múzeum száz esztendő termékeinek megőrzésével. A megye nyomdászatával kapcsolatos távolabbi és közeli történeti anyagot, a kutatások eredményeit, a szakma aktualitásait az 1982-ben megindított „A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei” című sorozatban teszi közzé a múzeum. Petőoz Károly Régi országgyűlések Sopronban Napjainkban természetes, hogy az országgyűléseket Budapesten tartják. A.z al'amhataimat gyakorló honatyák azonban nem mindig a fővárosban alkották meg államunk életét szabályozó törvényeinket. A történelem kényszere sokszor hozta úgy. hogy Buda, Pest, vagy a török hódoltság idején fővárossá előlépett Pozsony helyett másutt kellett a megyei nemesség és a városok küldötteinek, a főuraknak és a főpapságnak a királlyal megtanácskozniuk az ország dolgát. Patinás városaink egyike, amelynek falai között a XVII. században négy ízben is tartottak országgyűlést: Sopron. Először — 1622-ben II. Ferdinánd király (1618— 1637), azért válasiztotta Sopront, mert Pozsony még erősen. magán hordta Bethlen Gábor hadjáratainak nyomait. Viszont a király nem akart várni az országgyűléssel, mert az év elején vette íeleségül Gonzága Eleonórát, a man- tuai herceg húgát, s mielőbb magyar királynévá óhajtotta volna koronáztatni. Az pedig országgyűlés nélkül nem ment. Április 3-ra összehívta a rendeket Sopronba, majd a nemesség lassú gyülekezése miatt május i-re halasztotta az országgyűlés megnyitását. Az uralkodó május 24-én vonult be kíséretével Sopronba. Másnap előterjesztette leiratát, de a rendek nem voltak hajlandók foglalkozni vele mindaddig, míg a hitlevelet törvénybe nem iktatják. Ho.sz- szas huzavona után Ferdinánd engedett, sőt, belement abba is, hogy előbb válasz- szanak nádort, hiszen Bethlen Gábor alig -néhány hónapja vonta vissza seregeit Magyarországról, s ugrásra készen ült Erdélyben. Talán aem szükségtelen arra emlékeztetni, hogy ez a nagy vallási küzdelmek időszaka Pázmány Péter bíboros is ott ült a főrendi táblán —, s ez rányomta bélyegét a nádorválasztásra is, tudniillik a király két katolikus és két protestáns főurat jelölt a nádori méltóságra. A rendek 80 szavazattal a protestáns Thurzó Szaniszlót választották meg a katolikus Esterházy Miklós ellenében, akire 65 szavazat jutott. Ezután a sérelmeket tárgyalták, törA soproni Kecske-templom vénybe iktatták az 1608-i törvényt, és Ferdinánd 1613- ban kiadott hitlevelét, katonai ési pénzügyi kérdéseket tárgyaltak, az országgyűlés csak július 7-én fogott hozzá a királyi előterjesztés megvitatásához. Közben az ors^ggyűlés küldöttsége Trencsénből Sopronba kísérte a magyar koronát, amelyét a nádor vett át. s felmutatta a rendeknek. Csak ezután kerülhetett sor a király vágyának* teljesítésére, a királyné koronázására. Az ünnepélyes ceremóniát a Kecske-templomnak nevezett bencések templomában tartották. A következő országgyűlésnek is Sopron adott szállást, mert Pozsony vármegyében pestisjárvány dühöngött. II. Ferdinánd 1625. október 13- án érkezett Sopronba. Miután Thurzó Szaniszló az év tavaszán meghalt, ezúttal is nádorválasztással kezdődött a tanácskozás, ismét négy jelöltre lehetett szavazni. A többség október 25-én Esterházy Miklóst választotta. A király szerette volna fiát is királlyá . koronáztatni, de erről csak a hitlevél aláírása után hajlandók tárgyalni a rendek. Ez megtörtént, s a november 27-i vegyes ülésen magyar király- lyá kiáltották ki a királyfit, aki december 3-i koronázásán — amelyet szintén a Kecske-templomban tartottak —, III. Ferdinánd néven vált magyar királlyá. (Atyja halálától, 1637-től 1657-ig uralkodott.) A törvénycikkek szövegezésekor az alsó táblán botrány tört ki, mert a protestánsok bizonyos kijelentések miatt megtámadták Vinko- vich zágrábi nagyprépostot, előbb csak szóban, majd Öklükkel ütötték, baját és szakánál tépdesték. Két törvénycikk örökítette meg e jelenetet. Az egyik elrendelte, hogy ezentúl a zágrábi prépost és egy szlavóniai követ a felső táblán foglaljon helyet, * a másik szigorú büntetést helyezett kilátásba azokkal szemben, akik az országgyűlés tanácskozási termében erőszakoskodnak, s meghagyta a megyéknek. hogy birtokos nemeseket küldjenek az országgyűlésre követként. Az országgyűlés a különböző adók megajánlása után feloszlott. Az 1634. évi felvidéki pestisjárvány miatt megint Sopronban tartottak ország- gyűlést. A rendek 1634. december 18-án fogadták II. Ferdinándot. Az egyik téma a vallási sérelmek orvoslása lett volna, de végül a protestánsok megelégedtek azzal, hogy törvénybe iktatják az 1608-i törvényt, és a koronázási hitlevelet. Ezután a hadügyet tárgyalták, illetve arra bírták rá a királyt, hogy az ország teljes jövedelmét, beleértve a bányák és a harmincadok jövedelmét is, fordítsa a végvárakra. Ugyanekkor megszavaztak portánként 5 forintot is e célra, továbbá elhatározták, hogy a rendes harmincadon felül két éven át fél harmincadot szedjenek a végbeii katonák fizetésére. Az országgyűlés február közepére fejezte be munkáját. Sopronban negyedszer 1681- ben tartottak országgyűlést. I. Lipót (1654-ben koronázták, 1857—1705 között uralkodott) abszolutizmusra törekedett. Az országos elégedetlenség összeesküvésbe (Wesselényi), és felkelésekbe (Thököly) torkollott. Amikor Lipót a török hadi készülődésre 1681. április 28-ra — 19 évi szünet után — összehívta az ország- gyűlést Sopronba (Pozsonyban és vidékén ismét pestis pusztított), a követek az alkotmányosság helyreállítását remélték ettől a diétától. Már május 1-én munkához akartak látni, de az uralkodó a királyné betegsége miatt (akit itt akart királynévá koronáztatni), csak május 22-én érkezett meg három ezred német katona védelme alatt. Az országgyűlés mindenekelőtt nádort akart választani. hiszen Wesselényi halála óta (1667) nem volt nádor, csupán helytartó, lilévé 1673—1679 között kormányzó. A király június 13- án belenyugodott a nádori méltóság visszaállításába. Erre nyomban, még ugyanezen a napon, a déli harangszó után megválasztották Esterházy Pált, aki rögtön letette az esküt, és elfoglalta hivatalát. Ilyen példátlanul gyors nádorválasztást sem előtte, sem utána nem produkált a nemesség. Ezután szeptemberig megvitatták és törvénybe foglalták a felekezetek jogait, majd decemberig megtörtént az alkotmányt helyreállító közjogi szabályok törvénybe foglalása. A 83 cikkből álló törvény eltörölte a kormányzóságot, a királyi helytartóságot. Kimondta, hogy a törökkel történő tárgyalásokhoz mindig magyar diplomát is küldjenek, s előírta, hogy a német katonaság távozzék az országból, a végvárakba magyar vitézeket rakjanak stb. Végeredményben elérték, hogy az abszolutizmus íakaródot fújjon. Az országgyűlési munka befejeződvén, december 9- én, ismét a Kecske-Templomban, megkoronázták Eleonóra Magdolna királynét. Talán nem érdektelen, hiszen csaknem a jelenbe hozza a múltat, hogy állnak rnég azok az épületek, amelyekben az országgyűlési események játszódtak. Mert nem csupán királyt és királynőket koronáztak a templomban, hanem ebben ülésezett mind a négy ízben az országgyűlés is, bár tanácskozásokra 1681- ben igénybe vették az azóta lebontott, ugyanezen a téren állt városházát is. Ugyanekkor a főrendek a ma is álló Zöld-házban, vagy másként Césár-házban tanácskoztak. II. Ferdinánd, III. Ferdinánd és I. Lipót pedig a templommai szemben álló Kassow- házban szállt meg. Dr. Csonkaréti Károly Templom utca, jobboldalt a Kassow-ház