Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-19 / 246. szám

1985. október 19., szombat KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET A Békési Élet húsz éve Beszélgetés dr. Krupa András főszerkesztővel és dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztővel A megye közművelődési és tudományos folyóirata, a Békési Élet a közelmúltban ünnepelte első megjelenésé­nek huszadik évfordulóját. Ebből az alkalomból az ün­nepelt megkapta a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat országos elnökségének aranykoszorús emlékplakett­jét. Dr. Krupa András fő- szerkesztővel és dr. Szabó Ferenc felelős szerkesztővel a folyóirat két évtizednyi tör­ténelmét idézzük fel. — Milyen körülmények kö­zött készült és indult útjára a Békési Élet első száma? És vajon érvényes-e ma is az akkori szerkesztési koncep­ció? KRUPA ANDRÁS: A fel- szabadulás után Békés me­gyében több kezdeményezés volt megyei folyóirat indítá­sára. A Békési Élet közvet­len elődje a Körös Népe, ami hat számot élt meg, illetve a Viharsarki Élet volt, ami mindössze egyszer jelent meg. Akkor is a tanács és a TIT közösen tervezte a folyóirat kiadását. A TIT-nek Borsod- Abaúj-Zemplén és Szolnok megyében volt hasonló tudo­mányos folyóirata, s mint akkori titkár, napirenden tartottam egy ilyen jellegű kiadvány indítását Békés megyében is. 1965 tavaszára sikerült rendezni a sorokat: a TIT és a MTESZ kapott jogot a folyóirat kiadására a megyei, illetve a városi ta­nács anyagi támogatásával. A szerkesztőség is a TIT ak­kori társadalmi vezetőiből adódott, meg a MTESZ egy képviselőjéből. A Békési Élet szerkesztési koncepciója alapjában nem változott a húsz év alatt. A rovatai is majdnem mind megmaradtak. Az elképzelés az volt, hogy mindenképp a Békés megyei valóságot mu­tassuk be. s az itt élő értel­miséget alkotásra ösztönöz­zük. Akkoriban az óvónőkép­ző ugyan már működött, de múzeumi, levéltári szerveze­tünk nem bontakozott még ki megyei szinten. tehát mindenképpen szükség volt az értelmiség alkotó mozgósí­tásához egy folyóiratra. Első­sorban az itt élő mezőgazda­sági, jogász, közgazdász szak­embereknek kívántunk fóru­mot biztosítani; de nem akartunk a megye határain belül bezárkózni, kezdettől fogva helyet adtunk uz innen elszármazott, vagy ide kötődő szerzőknek is. Az országos vonatkozású békési anyago­kat is közreadtuk. Az évek során természetesen bővült a koncepció, a folyóirat arcéle is határozottabbá vált, de eredeti célunk, hogy megyénk valóságát sokoldalúan mutas­suk be, a megyei értelmisé­get alkotásra ösztönözzük, és számára alkotó műhelyt biz­tosítsunk. mindvégig megma­radt, SZABÓ FERENC: Az in­dulás körülményeihez tarto­zik még. hogy közvetlen pél­dánk a szolnoki Jászkunság volt. Ebbe belesegítettek sze­mélyes kapcsolatok is.: Ka­posvári Gyula, aki a Jász­kunságot szerkesztette, az egész országban ismert egyé­niség, igen hasznos útmuta­tásokkal szolgált. Az ottani és a megye korábbi kísérle­tei vezettek el a felismerés­hez. hogy nagyon bizonyta­lan kimenetelű az úgyneve­zett „öszvérfolyóiratok” indí­tása, ahol a szépirodalomtól a tudományig, a közműve­lődésig minden együtt szere­pel. Az ilyen törekvések ál­talában elcsúsznak valame­lyik irányba, s nemigen volt még arra példa, hogy ezeket az irányokat valaki is tar­tósan egyesíteni tudja. Tu­lajdonképpen magunk sem hittük az elején, hogy két év­tizedet megél a folyóirat. Il­letve arra számítottunk, hogy más megyékben hasonlókat indítanak majd. Szegeden évtizedek óta téma ez a té­ma. s egy mutatványszámon nem jutottak túl. Debrecen­ben néhány évvel ezelőtt megindult egy hasonló jelle­gű folyóirat, de azt kell mon­dani, hogy jelenleg a Sza- bolcs-Szatmári Szemlével, a Borsodi Szemlével hárman vagyunk a Dunától keletre ilyen folyóirat. A Dunántúlon a Vasi Szemlét, a Soproni Szemlét tartjuk még roko­nunknak. Nagyjából az az igazság, hogy magyar vidé­ken öt ilyen profilú folyóirat jelenik meg. Nem is vagyunk a legrégibbek, ha sorban ál­lunk. a negyedik hely illet meg bennünket. Az alapkoncepció nem vál­tozott az idők során. Az élet fejlődésével kisebb módosu­lások történtek, ezek főleg a tematikát érintették. A bé­késcsabai földrajztudományi csoport megalakulásával ösz- szefüggő, széles érdeklődésre számot tartó településfejlesz­téssel kapcsolatos témakörö­ket említeném elsősorban. Bizonyos szakmai körökben például a Békési Életet ezért figyelik. Az utóbbi években bontakozott ki egy másik tö­rekvésünk, ez a Szomszédolás című rovat, illetve bizonyos mértékben a tanulmányok, recenziók is, amelyekkel a megyei olvasókat szélesebb, megyehatáron túli látásmód­dal szeretnénk felruházni, hogy tágabb összefüggések­ben ismerjék Békés megye problémáit. Ilyen módon is szeretnénk a provinciális gondolkodás, a beszűkülés le­hetőségeit kikerülni. A Szom­szédolás című rovatnak igen nagy érdeme van a Békési Élet megyén túli megismerte­tésében ; arra gondolok, hogy akik eddig nem olvasták fo- folyóiratunkat, felfigyelnek rá, illetve keresni fogják egy-egy ilyen honismereti cikk kapcsán. — Kik tartoznak a Békési Élet szerzői gárdájához? Mi­lyen szerkesztési, nyomdai és terjesztési gondokkal küz­dött, illetve küzd ma is a fo- lyói rat? KRUPA ANDRÁS: Min­denekelőtt a megye folyóira­ta a Békési Élet, s éppen ezért tartom nagy érdemé­nek, hogy szakmai körökben jegyzik. Különösen három tudományban, a történet-, a néprajz- és a földtudomá­nyokban figyelik és ismerik el. A néprajzi publikációkat tekintve még nemzetközi visszajelzéseink is vannak. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy helyi gondok megírá­sával, elemzésével általános tanulságokat vonjanak le a tanulmányok. A folyóirat ol­vasottságát itt a megyében viszonylag jónak tartjuk. En­nek egyik tényezője, hogy már húsz éve működik ez a folyóirat, tehát az értelmiség megismerte. A másik pedig, hogy a társulathoz kötődik, a társulat tagjai sajátjuknak érzik. Két évtized alatt ösz- szesen 564 szerzőt szólaltat­tunk meg, ebből 315-en a megyében éltek a cikk írása­kor. 249-en a megyén kívül. Minden megyei szerző átlag­ban legalább négy cikket tu­dott megjelentetni. A folyó­irat állandó szerzői törzsgár­dája 30—40, közülük öten el­származtak Békésből, van köztük volt miniszter, a vi­lág mezőgazdaságával foglal­kozó közgazdász, néprajzku­tató. A Békési Élet egyfajta lokálpatrióta tendenciával is rendelkezik. A szerzői gárda a közművelődési, tudomá­nyos intézmények munkatár­saiból tevődik össze, a mú­zeumra. a levéltárra, a főis­kolákra, a két tudományos kutató intézetre gondolok. A szerkesztőség tudatosan építi velük a kapcsolatot, egyrészt a tematikus számok megszer­kesztésekor, másrészt a meg­határozott témák kiválasztá­sakor. Fontosnak tartjuk, hogy bővítsük a szerzői gár­dát; a fiatal alkotó értelmi­ség helyet kap a számaink­ban. A terjesztéssel kapcsolat­ban el kell mondanom, hogy a TIT-tagságon kívül a fo­lyóirat nagyon nehezen jut el a falusi értelmiséghez. Sajnos a helyi terjesztők nem szívesen vállalkoznak arra, hogy két-három példányt át­vegyenek és terjesszenek. Nem minden településünkön árusítják a Békési Életet, no­ha erre vannak a postával megállapodásaink, a posta megyei vezetése támogatja is a törekvésünket, de a helyi körülmények gyakran gátol­nak bennünket. Ezért szor­galmazzuk, hogy minden közművelődési könyvtár elő­fizesse a folyóiratot. Itt is akadnak azért gondok. Te­hát a partnereink több fi­gyelmet fordíthatnának a Békési Élet terjesztésére, mert a folyóirat értük van. nekik készül, éppen az ok­tatási, a közművelődési mun­kájukat segíti. SZABÓ FERENC: Vissza­térnék a szerkesztőségi mun­ka szerzőneveléssel kapcso­latos területére. A fiatal, in­duló korban lévő, kutatni, ír­ni tudni akaró értelmiségről van itt szó. A szerkesztőség sajátos helyzetben van, miu­tán egyetlen tagja sem főhi­vatású, tehát külön appará­tusunk nincs. Valójában min­den szám tervezése, szerkesz­tése szerkesztő bizottsági ülésen történik, vagyis rend­szeresen. évente négyszer, minden szám megjelenése előtt találkozunk, és ezeken az üléseken igen komoly munka folyik. A szerkesztő bizottság tagjai egy-egy szak­területet képviselnek, így sokkal szélesebb rálátást tu­dunk biztosítani a megye szellemi életére, s így a kap­csolatrendszerünk is átfo­góbb lehet. Régi igazság az. hogy abból az induló szerző­ből lesz valami, aki a kézira­tának esetleges hibáit felis­merni képes és azokat kija­vítja. Aki azt gondolja, hogy első munkája tökéletes, ab­ból aligha lesz tartósan író ember. Mindez nálunk is be­bizonyosodott: azok lettek szerzői törzsgárdánk tagjai, akik megfogadták a tapasz­talt szerkesztők tanácsait. A Békési Élet tulajdonkép­pen egy megyei kiadvány­ökonómiának a része, ami azt jelenti, hogy a szerkesz­tőség mindig tud arról, mi jelent már meg a megyében, illetve, mi az, ami készül és hamarosan megjelenik. En­nek az egyeztetésnek termé­szetesen anyagi oka is van. de annál fontosabbnak tart­juk. hogy ne hozzunk példá­ul tanulmányt valamiről, amiről hamarosan kötetet adnak ki, vagy az Alföldi tanulmányokban, a múzeumi vagy levéltári kiadványok­ban írnak róla. Ügy gondo­lom. elég jól sikerült a ha­tárterületeket és azokat a pontokat megtalálni, ahol nekünk profilunknak megfe­lelően mást kell csinálni. Mindezt egybevetve elmond­hatom, hogy a jelenlegi Bé­kés megyei kiadványstruktú­rát szerencsésnek tartjuk. — Milyennek látják a Bé­kési Élet helyét, szerepét, megítélését a megyében, il­letve az országban? KRUPA ANDRÁS: A TIT nagyra becsüli a folyóiratot. A TIT-nek egyébként igen jelentős és országosan elis­mert folyóiratai vannak: pél­dául a Valóság vagy a Ter­mészet Világa. A Valósággal alkotó munkakapcsolatban vagyunk. Visszajelzésekből tudjuk, hogy országosan és nemzetközileg is jegyzik a Békési Életet. Tavaly meg­kaptuk a megyei tanács köz- művelődési díját. SZABÓ FERENC: Néhány­szor sor került már, két eset­Kiss György: Bocskai Vajnai László: Földi díszletek között Anyám, a földi díszletek között, a sűrű csöndben elizzó éjszakában, megvallom neked, hogy e szavak nem hazudnak. Talán csak a percek múlnak véglegesen. S bodza-életem összezilálva. Szemeimben még ott lobog a máglya. Csak a tenger közömbös, s a hullámok a tengeren. Gyermeki önzésből mondom, hogy elhidd nekem. De ne félj anyám, ne félj! Nem írom le a sirályok visongó seregét, sem azt, hogy létem felett milyen az ég. De ha hallgatok kiköpne az Isten is olyan keserű vagyok. Anyám, az álmok nem hazudnak. A vertfalú házban, a világló kemence előtt szoknyádba kapaszkodom, mint azelőtt s találgatom milyen is vagy? milyen is voltál? mikor vigyázón fölém hajoltál. . . és kétségbeesetten kiáltom a nevedet mikor felébresztenek a cserépzuhogású reggelek. ben itt, Békéscsabán hasonló jellegű folyóiratok szerkesz­tőinek értekezletére. Ügy érezzük, hogy egyenrangú partnernek tartanak bennün­ket a Vasi Szemlével vagy a Soproni Szemlével, hogy a legrégibb és legtekintélye­sebb ilyen jellegű folyóira­tokat említsem. Ezeken a ta­pasztalatcseréken elég sok el­ismerés is elhangzik a Béké­si Élet szerkesztési gyakorla­tával, módszereivel, tartal­mával kapcsolatban. Örömünkre szolgál, hogy az országos lapok, szakfolyó­iratok jó színvonalú fórum­ként tartják számon a Békési Életet; rangos tudományos közlemények, akadémiai ki­adványok forrásjegyzékeiben bőséggel találkozunk vele. Akkor lennénk méginkább elégedettek, ha itt á megyé­ben is egyre szélesebb kör­ben olvasnák, használnák a folyóiratot. Ebben még bi­zony lehetne előre lépni. — A jubileumi ülésen töb­bek között elhangzott, hogy a szerkesztősé g szeretné a folyóirat olvasottságát fokoz­ni, illetve jellegét nyitottab­bá tenni. Mit jelent ez? SZABÓ FERENC: Író-ol­vasó találkozókhoz hasonló szerkesztőségi és olvasói an- kétokat az elmúlt esztendők­ben több helyütt tartottunk, és a jövőben folytatni kíván­juk ezeket. A találkozókon roppant érdekes beszélgeté­sek alakulnak ki, s elsősor­ban a megyének azon pont­jain, ahol a történelmi-társa­dalmi örökség hagyománya­képpen több a behoznivaló. Fel kellett ismernünk, hogy tudatosan rá kell irányítani a figyelmet ezekre a telepü­lésekre. Az olvasottság egyik meg­fogható jele, hogy ezer pél­dánnyal indultunk, s most kétezerrel jelenünk meg. A Soproni Szemle most is 1000—1200 példányban jele­nik meg. A Vasi Szemlesem nagyobb példányszámú a miénknél. KRUPA ANDRÁS: A jö­vőben is mindenképp a fo­lyóirat címéhez akarunk hű­ek maradni, tehát Békés me­gye tudományos, szellemi, művelődési életének hű tük­re kívánunk lenni. Ezen nem akarunk változtatni. Amire viszont jobban oda kellene figyelnünk, Az néhány tema­tikus szempont. Igen sikere­sek holtak például az elmúlt húsz évben a helytörténeti, nemzetiségi néprajzkutatási viták. Jelentős visszhangja volt a három város, Békés­csaba. Gyula, Békés együtt­működéséről szóló sorozat­nak. Ha lennének szerzőink, nagyobb teret szentelnénk a szociológiának, szociográfiá­nak és társadalompolitiká­nak. Örömmel vennénk, ha iskolák, oktatási intézmé­nyek, üzemek meghívnák a szerkesztőség tagjait, ha té­majavaslatokat kapnánk, sőt. ha írni tudókra hívnák fel figyelmünket. Niedzielsky Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom