Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
t 1985. október 12., szombat Ki a válságból Talán még nem késő A feldolgozóipar a bankkal és a termelőkkel közösen törekszik megoldani az állattenyésztésben kialakult — talán még visszafordítható — folyamatot. A termelői kiadásokat nem fedezik — vagy csak alig — a bevételek: nem megfelelő a feldolgozásra szánt sertések hús-zsír aránya; az értékesítéskor évről évre árveszteséget kénytelen elviselni az ország. A nehéz helyzet megoldására az érdekeltek ösz- szefogásával lassan kialakul a közös stratégia, amelynek végrehajtása nélkül nem juthatunk előre. Legutóbb egy — az érdekeltek részvételével megrendezett — fórumon vázolták a szakemberek, miként lehet a termelési, beruházási eladási, válságból kijutni. Hitelek fejlesztése A Magyar Nemzeti Bank — a Világbank támogatásával — 17 milliárd forintot kíván az állattenyésztés rekonstrukciójára és a feldolgozóipar fejlesztésére 'fordítani. A húshasznú tehenészeti és hízómarhatelepek rekonstrukciójára, kisebb bővítésére mintegy 1,8 milliárd, a sertéstelepek felújítására, bővítésére 2,2 milliárd forint jut. Az MNB-kölcsönök évi 13 százalékos kamatából a költségvetés 7 százalékot magára vállal. A hiteligényléshez egyötöd rész saját pénzösszeget kell a beruházás ideje alatt lekötni. Az adózási szabály is megváltozik. 1986. január 1-től a sertés- ágazatok rekonstrukciós beruházásait sem terheli felhalmozási adó. A közeli napokban látott napvilágot az a rendelkezés, miszerint a vemhes üszők visszatartására hitelt nyújt az MNB. E célra 4—6 évre adnak kölcsönt, a kamatot pedig attól függően, hogy hús. illetve tejhasznú az üsző, a hús- vagy a tejipar fizeti vissza a gazdálkodóknak. Kedvezmény az is. hogy a felvett hitelt az árbevételből törleszthetí a mezőgazdasági üzem. Folyamatosan lehet pályázatot benyújtani, amelyek elkészítéséhez segítséget nyújtanak a bank pénzügyi és az Agrober tervező szakemberei. II sertések egyharmada Az értékesítési gondok visszahatnak a termelői kedvre. Éppen ezért a feldolgozó üzemek többsége — közöttük a Gyulai Húskombinát is — arra törekszik, hogy a fejlesztésekkel javítsa az értékesítés feltételeit. Ennek alapján közel egy- milliárd forint értékű — jelentős devizatartalmú — fejlesztést szeretnének megvalósítani. Fagyasztóalagulat, hűtőtárolót építenének, s a sertések nemes húsrészeit a legkorszerűbb technológiával készítenék elő az értékesítésre. Ezzel párhuzamosan ösztönző módszereket alakítanak ki a minőségi hústermelésre. Mindamellett, hogy megtartják a megbízotti szerződéseket a mezőgazda- sági üzemekkel, a háztáji integrációt bonyolítókkal, egy magasabb követelményeket tartalmazó szerződésformát is kidolgoznak. Ennek az a lényege, hogy a jó hús-zsír arányú Sertésfajták tartását szorgalmazza a nagyüzem, amiért a feldolgozóipar magasabb — a minőségért külön prémiumot — árat fizet. A termelőüzemek azt is felvállalnák ebben a megállapodásban, hogy ütemezetten, a feldolgozási — csaknem heti és napi — igényeket figyelembe véve szállítanának. Jövőre már a kidolgozott program szerint működnének együtt az üzemek és a termelők, s később a magasabb szintű integráció a megyei sertésállomány egyhar- madának termeltetésére terjedne ki. A kombinát vezetői javasolták a tennelők- nek, munkálják ki közöseit a részleteket, alakítsanak egyesülést, vagy gazdasági társaságot; a lényeg a?: legyenek partnerek abban, hogy a kibocsátott késztermék állja meg a helyét a nemzetközi eladásj versenyben, a vevők döntsenek a magyar portéka mellett! Új megoldásokkal Az üzemek sem várnak tétlenül. A maguk hatáskörében sokat tesznek a jobbításért. Sok üzemben saját takarmánykeverőben készítik a takarmányt, mert így olcsóbb, s mert így megbízhatóbb a minőség. Sajnos, ez nem mindig mondható el a kereskedelemben vásárolható takarmányokról, s ebben az üzemek több segítséget várnak az érdekképviseleti szervektől. Nem mindegy ugyanis, hogy. egy kilogramm súlygyarapodás mennyi takarmánnyal érhető el, hiszen ez az egyik legjelentősebb tétéi a kiadási listán. S az sem közömbös, mennyi idő alatt gyarapodik vágóállattá a sertés. A szükségesnél több energia felhasználása, á drága gyógyszerek mind költségesebbé teszik a termelést. Békés megyében az állat- tenyésztő telepek egyharmada gazdálkodik jövedelmezően. a másik harmad nehezén, de megél, s a harmadik harmad ráfizet az állattartásra. Az üzemek azt is számba vették, milyen szerepe van a kiszolgáló ólak. technikai berendezések elavultságának az alacsony vagy negatív jövedelmezőségben. Megállapítható, hogy jó néhány gazdálkodó ilyen okok miatt nem képes nyereséget termelni. Márpedig a térségben ilyen a sertéstelepek 65—70 százaléka. A helyzet megváltoztatására egyedül nem képes a mezőgazdaság. De — talán még nem későn — ebben segítséget nyújt a bank — a fejlesztésre, rekontstrukcióra adott hitellel — és a feldolgozó. a termelőüzemek között létrejött, a kezdeti lépéseken már túljutott együttműködéssel. — Számadó — Lakásárverés Árverésen érékesítették a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat kötvénykibocsátással épített lakásait. A vállalat tavaly januárban adott ki kötvényeket, s a befolyt ösz- szegből — Kiskunhalason és Kiskunfélegyházán — 80 lakás készült el. A kötvénytulajdonosok, akik 10 százalékos kamattal kapják vissza a pénzüket, ha mint vevők is érdekelték, elővásárlási joguk van, de ha élnek vele, akkor pénzük csak 7 százalékkal gyarapodott. Azt, hogy melyik lakás kié legyen, árverésen döntötték el. A lakásokat megajánlás: ár szerint négy csoportba osztották, s ezekben a különböző értékű kötvények tulajdonosai pályázhattak. A legnagyobb érdeklődés a kis alapterületű lakások iránt volt. A 625 ezer forintos kötvényértékű kategóriában például a kínált 6 lakásból egy kelt el a megajánlott egymillió 307 ezer forintos áron. Ezzel szemben egy 51,5 négyzetméteres, 392 ezer forintos kikiáltási árú lakás kerek félmillióért talált gazdára. A 376 ezer forintos garzon árát pedig 424 ezer forintra ,,verték fel" a vevők. Zalai gesztenyesziiret Beérett a zalai tájak egyik ízletes őszi csemegéje, a szelídgesztenye. Országosan a zalai hegyháton és a göcseji erdőkben található a legtöbb gesztenyefa. A megyei Zöldért vállalat megkezdte a felvásárlását. A terv szerint 800 tonnát vesz át a termelőktől. A többségét a hütöipar használja fel, száz tonnányiból pedig a saját üzemében készít granulátumot, a cukrásziparnak és a kereskedelemnek. Nyolc és 40 dekás csomagolásban árusítják majd az élelmiszerüzletek. A Békéscsabai Agroker Vállalat szervizkocsijai a betakarításkor járják a földeket. Ahol olyan alkatrész hiányzik, ami nincs meg a gazdaságoknál, CB-rádión beszólnak a Szerdahelyi úti központba és a raktárról azonnal szállítják, hogy kevesebb legyen a gépek állásideje Fotó: Plavecz Pál „Túltermelési válság”, avagy a burgonyabőség zavara Békés megyében az intenzív burgonyatermesztés és -forgalmazás elősegítésére 1981 elején gazdasági társulat alakult, melynek tagjai: a Békés Megyei Zöldért, a Te- lekgerendási Vörös Csillag Tsz, a Békéscsabai Szabadság Tsz (a megye két legnagyobb burgonyatermesztője), a Csanádapácai Széchenyi Termelőszövetkezet, mint vetőburgonya-termesztő, valamint a Vetőmag-termeltető és -Értékesítő Vállalat orosházi területi központja. A társulás mandátuma ez év végéig szól... Az idei burgonyatermés Békés megyében — de az országban is — az előző évekhez képest rekordot ért el. Nemcsak a terméseredmények voltak kimagaslóak, hanem tavaly tavasszal jóval nagyobb területen kerültek a vetőgumók a földbe. S most, a betakarítás derekán- végén eladatlan (eladhatatlan) burgonyahegyek halmozódnak a két nagy termesztő — a telekgerendási és a békéscsabai tsz — raktáraiban . . . Az együttműködés hiánya A Telekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezetben idén a közösben 70 hektáron, a háztájiban 43 hektáron termett a krumpli. A két területről az elmúlt évekhez hasonlóan most is körülbelül 300 vagonnyi burgonyát takarítanak be. A közösből felszedett termés árbevétele az idén mintegy 7 millió forint lesz (lenne) . . . A Vörös Csillag már évek óta a Zöldérttel köt szerződést. Tavaly például a közösben termelt burgonya egészét, és a háztáji földből származó krumpli egy részét szerződték le. A fennmaradó mennyiséget —, a Zöldért által fizetett árnál magasabb áron — társüzemeknek, vállalatoknak, iskoláknak tudták értékesíteni. Éppen ezért a tagság úgy döntött, hogy 1985-ben kevesebb mennyiséget ad el a Zöldértnek — tanulva az előző évek tapasztalataiból —, mert saját szakállára jobb áron tudja a burgonyát pénzzé tenni. Ez év elején a várható 300 vagon termésből 220 vagonra kötöttek szerződést a Zöldérttel. Százhatvan vagonnal a közösből, 60 vagonnal a háztájiból szállítanak. Így 60 vagon háztáji és 20 vagon közös burgonyát tudnak majd magasabb áron értékesíteni — gondolták. Ez azonban nem jött be. Többek között azért, mert országosan jó termést hozott a krumpli. — Csak egy példa — nyújt felém egy levelet Boda Mihály, a tsz termelési elnök- helyettese —, nézze: a nyír- tasi tsz mázsaszám ajánlja nekünk a burgonyát, nem tudván azt, hogy mi is* . itt ülünk az eladhatatlan krumplinkon. — A másik gond ezzel kapcsolatban — mondja az elnökhelyettes —, hogy a Békéscsabái Szabadság Tsz az idén nagyobb területről szedi fel a burgonyát. Ök azonban — ki tudja miért — nem kötöttek üzletet a Zöldérttel. így a békéscsabaiak is bejelentkeztek — lehet, hogy olcsóbb árral — a mi vevőinknél. Egyébként ők talán még nehezebb helyzetben vannak, mint mi. Jó, ha elmegy hozzájuk is, mert ott sem tudják eladni a krumplit. — A teljesség kedvéért hozzá kell azonban tenni, hogy az utóbbi években elszaporodtak a hobbikertek, ahol szintén megterem egykét, sőt több család részére is az éves burgonyaszükséglet. Olcsóbban hiába kínáljuk mi a burgonyát, hisz az igényeken felül még áron alul sem vesz senki többet. Meg hát négy forinton alul árulni nem érdemes, mert így nincs rajta semmi nyereség. Hogy á tagság se járjon pórul, megpróbálunk a közös termésből kevesebbet, a háztáji burgonyából némileg' többet átadni a Zöldértnek, s közben igyekszünk eladni valahová az eladhatatlant. Látja, mi is — de azt hiszem, a békéscsabaiak is — nyögjük a koordináció hiányát — fejezi be tájékoztatását Boda Mihály. A bőség zavara — Természetesen mi is tagjai vagyunk a Békés Megyei Burgonyatermesztési Gazdasági. Társulatnak már évek óta — kezdi Bohus György, a Békéscsabai Szabadság Tsz termelési elnök- helyettese. — Tavaly 70 hektáron termesztettünk vetőburgonyát az orosházi vetőmag-termeltető részére. A * 160 vagon fémzárolt, minőséKrumpliszámtan Békés megyében az idén körülbelül 1592 hektáron került földbe a vetőburgonya. Ebből a gazdaságok 250 hektárnyi talajba vetettek krumplit. Tehát a közös és a háztáji termőterület az összterületnek mintegy egy- hatoda. A többi — 1342 hektár a magántermelők krumpliföldje. A hobbikertek elszaporodásával megnőtt az évente termelt étkezési burgonya mennyisége is. A termelők nemcsak a családjuk, a rokonság részére tudnak termeszteni, hanem bejelentkeztek már az iskolai, üzemi konyhákhoz, éttermekhez, boltokhoz, ahol biztos vevőre találtak. Még néhány érdekes adat. 1983-ban Békésben körülbelül 28 ezer 413 tonna burgonya termett. Ebből 4 ezer 709 tonnát vásároltak fel a kereskedelmi ” szervek (Zöldért, áfészek stb.). A fennmaradó mennyiség — 23 704 tonna — szabadpiacon talált vevőre . . .-----------------------------------g i vetőkrumpliból csak körülbelül 60 'vagonnal vett át az orosházi vállalat. Próbáltuk a többit másutt eladni, de sajnos, nem volt rá vevő. Így hát, mivel nem akartuk kidobni az egészet, télire tárolókba helyeztük. Az idén a tárolt burgonya egy részét fagykár miatt ki kellett selejteznünk, bizonyos mennyiség azonban még így is; maradt — körülbelül 2 millió forint értékben —. s hogy ne vesszen kárba, tavasszal elvetettük. Az idén 46 hektár közös földből, és 45 hektár háztájiból szedjük a burgonyát. Ma ott tartunk, hogy nem tudjuk eladni a termést, adnánk már 4 forintért is. de nincs, aki megvegye. Hogy miért nem szerződtünk a Zöldérttel? A Zöldért már korábban lefedezte, leszerződtette burgonyaszükségletét. így a mi termésünk már nem kellett. Mi lesz most?! Keressük a lehetőségeket, az üzletfeleket. hogy megszabaduljunk a krumplitól, ha nem sikerül, akkor megpróbáljuk földvermekben tavaszig tárolni. Termelői kockázat, piaci érték A Békés* Megyei Burgonyatermeltető Társulat irányítója a Zöldért. A koordinációs munkát, a felvásárlást, a vetőburgonya beszerzését végzi. — Békésben a megtermelt étkezési gumó mennyisége évről évre több. Bár ’83-ban az aszály miatt kevesebb került a zsákokba — tájékoztat\ dr. Lagzi György, a Zöldért képviselője. — Tudjuk, hogy a két termelőszövetkezet burgonyabőségben szenved. A Békéscsabai Szabadság Tsz már vagy két éve nem vesz részt a társulat ülésein. Az idén már szerződést sem kötöttek velünk, mert mi — szerintük — túl alacsony árat ígértünk. A kapcsolat ezután megszakadt, így azt sem közölték, hogy mekkora területen kívánnak burgonyával foglalkozni. A vetőmagot sem tőlünk, hanem, ha jól tudom. a forráskúti termelő- szövetkezetből szerezték be. * * * A telekgerendási gazdaság a megye szükségletét teljes egészében meg tudja termelni, sőt, gépesítettsége még ennél nagyobb mennyiségű burgonya termesztését teszi lehetővé. Tőlük 2 ezer 200 tonnát vásárolt a Zöldért a szerződések alapján ebben az évben. A többletet — mint az előző években — most is önállóan értékesítenék. De hát idén mindenütt bőséges a termés. — Jövőre valószínű, hogy nem hosszabbítjuk meg a gazdasági társulás mandátumát — folytatja dr. Lagzi György —, hisz a megye teljes ellátásához szükséges burgonyát egy gazdaság, nevezetesen a Vörös Csillag tsz meg tudja termelni. — Sok a burgonya az országban — mondja a Zöldért igazgatója, Balogh János. — A minap kaptunk Nyíregyházáról egy levelet. Cserépért jönnének Csabára, és hogy a kocsi ne közlekedjen idáig üresen, hoznának nékük 100 mázsa krumplit ... A többlettermés a tsz- ek. a termelők kockázata, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a fölvásárolt —• körülbelül 300 vagon — burgonya egy része (50— 60 vagon) is veszélyben van: nem tudjuk eladni! A Zöldért érdeke is, hogy a megyében termett felesleges burgonya vevőre találjon. Jeleztük exportigényünket, hogy ha lehet, mentsük, ami menthető. Addig is KRUMPLI van — ELADÓ!! Hornok Ernő Vollmuth Frigyes rajza
