Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

1985. október 26., szombat D-0 U málna telepítése, gondozása KERT. HflZTÓil EGÉSZSÉG - HIGIÉNIA A málna az utóbbi évek­ben a kertbarátok egyik ked­velt növénye lett. Ezen nem is lehet csodálkozni, mert ki­váló beltartálmi értékei ré­vén mind friss fogyasztásra, mind konzervipari feldolgo­zásra, vagy hűtőipari ter­mékként kiválóan hasznosít­ható. Gyümölcse mintegy 5—9 százalék cukrot, 1,2—1,5 százalék szerves savat, kb. 20—40 mg C-vitamint. vala­mint P. PP. Bi és B-' vitami­nokat is tartalmaz. Mivel a málna évenként több hosszú hajtást fejleszt, melyek őszig megfásodnak, s a következő évben már te­remnek. így a kertészkedők hamar élvezhetik munkájuk gyümölcsét. A málna talajzsaroló nö­vény. ezért csak a tápanya­gokban gazdag, mélyrétegű, nem túl kötött, de megfelelő víz- és levegőgazdálkodású talajokban érzi jól magát, s fejlődik erőteljesen. A málna bujtásról és sar­jukkal is szaporítható. Ak­kor járunk el helyesen, ha a málna talaját legalább 40— 50 cm mélyen aTaposan meg­forgatjuk. s istállótrágyával jól megtrágyázzuk. Ha október hónapban ül­tetjük a málnát, úgy a nö­vények még meleg talajba kerülnek, s a fagyok beáll­táig kellően begyökeresed- nek. A tövek általában egy négyzetméteres tenyészterü- letet igényelnek. Ennek függvényében az alábbi sor­távolságokat lehet alkalmaz­ni : 1 m, 1(1 m, 2 m. A tőtá- volságok a következőképpen alakulhatnak: 0.5 m. 0,4 m és 0,3 m. Amennyiben a 0,3 m-es tá­volság mellett döntünk, úgy sövényszerű művelést ala­kíthatunk ki, amelynek elő­nyei már a második vagy ;i harmadik évben — a na­gyobb terméshozamokban — mutatkoznak meg! Mielőtt a sarjukat elültet­nénk, feltétlenül vágjuk vissza azokat a gyökérnyak felett, legalább tizenöt-húsz centiméterre. Ügyeljünk arra is, hogy a sarjuk tövében, a gyökérnya­kon található hosszúkás, vi­lágos színű rügyeket né sért­sük meg. mert ellenkező eset­ben növényeink fejlődését je­lentősen visszavetjük! Az ültetőgödrökben elhe­lyezett sarjak gyökérközeit porhanyós földdel célszerű kitölteni, s ha a gödör meg­telt földdel, a taposást igen óvatosan kell végezni. A munkát a fagyok beállta előtti csirkézéssel, a növé­nyek t'elkupacolásával aján­latos befejezni. Mivel a málnafajták — még a mereven felfelé nö- vekvőek is — lehajolnak a termés súlya alatt, s a gyü­mölcsök károsodhatnak, ezért megfelelő támrendszer- ről kell gondoskodni. Viszonylag egyszerűen ki­vitelezhető a karós támrend- szer kiépítése: 1,5—2 m hosz- szúságú akácfakarókat helye­zünk el a málnatövekhez. A huzalos támrendszer ki­alakításakor a tartóoszlopo­kat 5—10 m távolságban kell elhelyezni egymástól. Az osz­lopokat — a kellő teherbírás eléréséhez — legalább 50— 60 cm mélységbe kell leásni. A végálló oszlopokat vi­szont szakszerűen ki kell tá­masztani ! A huzalozáshoz legalább 2,5 mm átmérőjű horganyzott szálakat ajánla­tos használni. Egyesek si­keresen alkalmazták málna­ültetvényeikben a nagy sza­kítószilárdságú műanyag­huzalokat is. A huzalokat legegyszerűb­ben egyetlen huzal 120 cm nagyságban történő kifeszí­tésével lehet megoldani. Ek­kor lombhullás után lehet a termővesszőket csoportosan és szorosan a huzalhoz köt­ni. Drágább, de praktiku­sabb a kettős ikerhuzalos rendszer, ami azt jelenti, hogy az első ikerhuzalt a ta­lajtól 70 cm-re, a másik iker­huzalt a talajtól 140 cm-es magasságban kell elhelyezni. Az alsó huzalpár között — merevítőléccel — 30 cm-es távolságot kell kialakítani. A felső huzalpárt szabályozható műanyag gyűrűvel lehet egymáshoz rögzíteni. így gyakorlatilag megspórolhat­juk a mái na vesszők kötözé­sét. A málnatövek gondozásá­nak elengedhetetlen része a felesleges sarjak eltávolítá­sa, s a letermett vesszők le- metszése és elégetése. Ezzel sok veszedelmes kórokozó fertőzését előzhetjük meg. Ha tövenként csak 5—8 sar­ját hagyunk, a talajműve­lést és a gyomtalanítást is megkönnyítjük. E sarjak így több napfényt, s levegőt kap­nak, őszre jól beérnek, és a jövő évi termés is nagyobb lesz. Mivel a málna rendkívül tápanyagigényes növény, ezért minden második év­ben bőségesen istállótrágyáz­zunk. Dr. Széles Csaba Új vírus lényégéi Amióta 1981-ben Los An­gelesben egy fiatal homo­szexuális férfi kezelése so­rán felismerték, hogy vala­milyen különös kór: szerve­zete védekező (immun) rend­szerének teljes működéskép­telensége támadta meg, majd amikor ezt az első beteget követte a többi, az ismeret­len kórképet elnevezték „szerzett immunhiány szind­róma" (angol rövidítése AIDS) betegségnek. Rövide­sen már nemcsak Los An­gelesben, hanem San Fran­ciscóban és New Yorkban is egyre több ilyen beteg je­lentkezett. 1983-ra már jó­val 2000 fölé emelkedett a számuk: hozzávetőlegesen úgy számították, hogy fél­évenként megduplázódott az ezzel a kórral jelentkezők száma. Már kezdetben is feltűnt, hogy az AIDS „jár­vány” közel háromnegyed részben azokat érintette, akik homoszexuális kapcso­latokkal rendelkeztek, ezek közül is elsősorban azokat, akik sokszor váltogatták partnereiket. A többi meg­betegedett közt is feltűnően sok volt a kábítószerélvező, vérzékenységben eredendően szenvedő ember, és — érde­kes módon — a Haitiről származó népesség (ez utób­bira nézve felmerült az a gyanú is, hogy ezek is ho­moszexuálisak. csak mert Ifaitin ezt szigorúan tiltják és büntetik, ezért nem vall­ják be). 1984-re már 5000 körülire emelkedett a bete­gek száma. Időközben már Nyugat-Euröpában is diag­nosztizálták e kórképet, így a betegség átterjedése már bizonyított. Ettől az időtől kezdve nálunk is megszapo­rodtak az ezzel a témával foglalkozó ismeretterjesztő közlemények a sajtóban. Nem sokkal a betegség fel­tűnése után Amerikában több egészségügyi intézmény illetve kutatóintézet vette programjába a betegség oká­nak felderítését annál is in­kább, mert az AIDS-ben megbetegedettek előbb-utóbb szinte kivétel nélkül meg is haltak. Ma már elfogadott­nak látszik az a vélemény, hogy egy újfajta vírus te­hető felelőssé a fertőzésért. Ezt eleinte csak azok a ta­pasztalatok támasztották alá. amit korábban, szereztek, de 1984-ben sikerült izolálni és továbbtenyészteni egy olyan vírusváltozatot, amelyről közvetett módon be is tud­ták bizonyítani, hogy felelős a betegség kiváltásáért. Is­meretes ugyanis, hogy a ví­rusokkal szemben a megbe­tegedett ember szervezeté­ben ellenanyag képződik, és az megfelelő módszerekkel ki is mutatható. Nos: e HTLV—III. elnevezésű ví­russal szembeni ellenanya­got szinte minden AID§-be- teg vére tartalmazza. Ennek az eredménynek az a jelen­tősége, hogy a vírustenyészet birtokában feltehetően elké­szíthető lesz az az oltóanyag, amely néhány éven belül az AIDS megelőzését szolgál­hatja. A kórokozó azonosítása azonban még nem ad vá­laszt az immunszabályozó rendszer teljes működéskép­telenségére; ezért feltétele­zik, hogy valamilyen más, az immunrendszer működését elnyomó tényező is szerepet játszik a betegség kialakulá­sában. Felderítették már azt is, hogy miért éppen a ho­moszexuálisok köréből ke­rülnek ki a megbetegedettek tömegei. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a férfiak spermiumának önmagában is immunszupresszív hatása van. Ennek kapcsán a - Na­ture című folyóiratban fog­lalkoznak azzal a — látszó­lagos — ellentmondással: miért fertőz a végbélen ke­resztül a közösülés, és mi­ért nem (vagy sokkal rit­kábban) a normális, hüve­lyen keresztüli? A válasz érthetővé válik, ha összeha­sonlítjuk a végbél és a hű-, vely szöveti szerkezetének felépítését. A hüvelyt szinte kibéleli egy viszonylag vas­tag, pikkelyes hámszövet, mely maga is több rétegű. Ez a „bélés” szolgál arra, hogy megakadályozza a hü­vely nyálkahártyájának sé­rülését, illetőleg a sperma esetleges behatolását a hám­szövet alatti képletekbe, és az ott futó erekbe a normá­lis közösülés alkalmával. Ez­zel szemben a végbélt csak egyszerű oszlopos hámszövet takarja. Ez a vékony fal lényegesen sérülékenyebb, mint a hüvely fala, és emi­att a végbélen való közösü­lésnél sokkal könnyebben fordulhat elő, hogy a sérült, kifekélyesedett nyálkahár­tyán keresztül a spermiu­mok behatolna^ a végbél ér­és nyirokrendszerébe. Az előzőekben kifejtett el­mélet továbbfejlesztése sze­rint a biszexuális férfiak spermiumának nagyobb im­munszupresszív hatást tulaj­donítanak, mint a normális szexualitású férfiakénak, de azt is feltételezik, hogy a spermaeredetű immunszup- resszióval szemben a női szervezet eleve ellenállóbb, mint a férfiaké. Több intézetben, az Orszá­gos Haematológiai és Vér­transzfúziós Intézet koordi­nálásával megkezdődött a felkészülés Az átlagember­nek azonban nincs különö­sebb oka a félelemre, hi­szen említettük, hogy a be­tegek zöme a homoszexuáli­sok köréből kerül ki, továb­bá a kábítószerélvezők és a vérzékenyek közül. Az ösz- szes (amúgy sem magas szá­mú megbetegedettek) 5 szá­zalékát tették ki csak az egyéb, tehát az említett cso­portok egyikébe sem sorol­ható egyének. Az AIDS nem terjed cseppfertőzéssel, sem egyszerű érintéssel, és ez is megnyugtató az átlagember­re. Nem árt azonban, ha tudjuk: milyen új, eddig is­meretlen veszélyt hozhat a deviáns (például kábítósze­res) személyekkel való kap­csolat. Dr. Kempler Kurt KUTÓ — MOTOR Biztonsági szélvédők Hz akvárium mint a lakás dísze Minden autó szélvédője ún. biztonsági üvegből készül, ezt hatósági előírások teszik kötelezővé. Még a túraver- senykocsikon is, ahol min­den gramm súlynyereségért küzdenek, csak az oldalsó és hátsó ablakok vannak köny- nyű plexiből, a szélvédő megfelel a szériagyártmá­nyokénak. A biztonsági üveg feladata az, hogy ütközés esetén a sérülési veszélyt minél jobban kizárja. Ezt a célt kétféleképpen lehet el­érni : edzett és ragasztott szélvédővel. Jelenleg mind a kettőt alkalmazzák. de az arány fokozatosan a ragasz­tott felé tolódik el. A biztonsági üvegből ké­szült egyrétegű szélvédőt igen egyszerű eljárással gyártják. A nagy hőmérsék­letre hevített darabot hirte­len hűtik le, aminek követ­keztében nagy belső feszült­ségek maradnak vissza az anyagban. Ilyen kezelés után az üveg nagyon teherbíró és rugalmas lesz. Törés esetén hirtelen megbomlik a fe­szültségegyensúly, és az egész üveg apró morzsákra reped szét, majd a legkisebb to­vábbi erőhatásra kihullik ke­retéből. Ez egyébként még a jobbik eset, mert az is elő­fordul, hogy a felcsapódó kő hatására átlátszatlanná re­pedező üveg a helyén marad, és váratlanul elveszi a ve­zető kilátását. Űjabban arra törekednek, hogy a hűtési folyamat megfelelő szabályo­zásával ' a vezető előtti ré­szen nagyobb szemcsék ala­kuljanak ki, és ezáltal leg­alább megmaradjon az átlát­szóság. Az edzettüveg szélvédők vastagsága régebben 6,3 mm volt, később áttértek a 4,6 mm-es vastagságra. Ha va­laki belezuhan a szélvédőbe, a fejével áttörheti anélkül, hogy feltétlenül súlyos sé­rülést kellene elviselnie. Mindazonáltal előfordulhat, hogy a kocka alakú, de bo­rotvaéles szélű üvegmorzsák nemcsak szépséghibákat okoznak az arcon, hanem megvakulással járó szemsé­rülést idéznek elő. Sokkal nagyobb veszélyt jelent azon­ban a szélvédő gumi szegé­lyében alul visszamaradó, fűrészszerű üvegsáv. A biz­tonsági övét nem használó utas arca, nyaka ütközéskor előrevágódik — a következ­ményeket könnyű elképzel­ni. Tulajdonképpen a réteges szélvédő is edzett üvegből van, de két vékonyabb da­rabból, közöttük átlátszó mű­anyag fóliával. A rugalmas, nagy ellenálló képességű po- livinilbutirát fólia 0,75 mm vastag, az üvegek vastagsá­ga pedig 2,6 mm. A ragasz­tott szélvédő önköltsége kb. kétszerese az egyszerű ed­zett üvegének, de az előnyei is jelentősek: a legfontosabb, hogy töréskor nem esik szét az egész üveg, a fólia össze­tartja a darabokat. Kő be­csapódása után csak egy kis pókhálószerű repedés marad, de a kilátás továbbra is jó. Még, akkor is kilátunk, ha a „lövedék" túlságosan erős volt. .és lyukat ütött az ab­lakon át. Beszerelésekor vi­szont á réteges üveg a ké­nyesebb. sérülékenyebb. A követ tehát jobban bír­ja a réteges szélvédő. Ka­rambol esetén viszont, ha az utas az ablakba vágódik, a nagyobb darabokra törő bel­ső réteg súlyosabb vágott se­beket ejt, mint az edzett üveg. Nagyobb ütközésnél ez már elhanyagolható szem­pont, előnyt jelent azonban a fólia rugalmas energiael­nyelő hatása. Ha viszont sói­kénál az egész szélvédő át- szakítására, akkor súlyos sé­rülések keletkezhetnek. Mi­nél kisebb a hőmérséklet, annál nagyobb a szélvédő áttörésének veszélye. összefoglalva: ha az uta­sok be vannak kötve bizton­sági övvel, tehát a szélvé­dővel érintkezésbe sem ke­rülhetnek, akkor a réteges üveg a jobb, mert ütésre nem veszti el átlátszóságát. Öv nélkül utazva valami­vel csökkenti a kockázatot a könnyebben áttörhető ed­zett üveg, de szerencsétlen esetben ez is nyaktilóvá vál­hat. Mivel az öv használata a legtöbb országban már kö­telező, a réteges üveg f el­használása is fokozódik. A fejlődés legújabb állo­mását az az angol kutatók által kifejlesztett szélvédő jelenti, amelynek külső ré­tege 2,3 mm vastag, kisebb mértékben edzett üveg. amely jól elviseli az ütése­ket. Középen 0,8 mm-es. nagy rugalmasságú fólia van. energiaelnyelő szereppel. A belső réteg nagy belső fe-. szültségű üveg, amely ütkö­zéskor egészen finom, apró részecskékre törik szét. Ez a kombináció teljes mérték­ben megtartja a ragasztott szélvédő előnyeit, de 99 szá­zalékkal csökkenti a fej- és arcsérülések veszélyét. Csak hát egyelőre meglehetősen drága . . . B. I. Egy jól elkészített akvá­rium legyen összhangban a szoba többi berendezésével, jól látható és könnyen ke­zelhető legyen. A lakásban tartott akváriumokat alapve­tően négy típusra oszthat­juk. I. A holland típusú akvá­riumban halak alig vannak vagy egyáltalában nincsenek. Ügy néz ki, mint egy víz alatti kert, amelyet túlnövé- nyesítettek. Ehhez nagy (leg­alább egy méter hosszú) me­dence, jó és egyenletes meg­világítás szükséges. Az esz­tétikusán elrendezett növé­nyek látványa nyugtatja a szemet és kellemes hangula­tot kölcsönöz a szemlé­lőnek. Nagyon dekoratív. A beültetett növények csopor­tokat alkotnak; hátúira ma­gasabb, eléjük alacsonyabb növésűeket válasszunk. Az akvárium talaját a célnak megfelelően (tőzeg, sóder, agyag, valamint homok ke­verésével) állítsuk össze. II. A második típus az ún. biotóp akvárium, amely egy miniatűr szeletkéje a tei'mé- szetnek. összeillő hal- és nö­vényegyüttes a lelőhelynek megfelelően. Hazai halfajok­hoz (hidegvizi akvárium) ná­dat, hazai növényeket vá­lasszunk. A biotóp akvárium nem mindig készíthető el könnyen. Előfordul, hogy bizonyos területeken a nö­vényzet igen gyér, fajtasze­gény, vagy esetleg a halak nem mutatósak. Ebben az esetben a berendezéshez a növényeket vagy halakat a közeli területeknek megfele­lően válasszuk ki. (A biotóp akváriumról részletesebbet rovatunk szeptember 7-i szá­mában lehetett olvasni — a szerk.) III. A paludárium az ak­várium és a terrárium kom­binációja. .Vízrészből és az adott földrészre jellemző partszakaszból áll. A vízben halak vagy kétéltűek vízi­növényekkel, a parton pedig mocsári és-szárazföldi növé­nyek, esetleg hüllők élnek. A paludáriumot dekoratí­vabbá tehetjük broméliák- kal, orchideákkal. Fenntar­tása gondos ápolást és igen sok munkát, valamint bo­nyolult technikai berendezé­seket igényel. Valószínű, hogy ezért nem találkozunk a paludáriummal gyakran, mint lakberendezési tárgy- gyal. IV. A vegyes akvárium a leggyakrabban előforduló tí­pus. Különböző fajú (szinte mindig tropikus eredetűek) halak és növények együtte­se. Nem dominál a fajok földrajzi előfordulása. Olyan halakat válogassunk össze, amelyek jól tűrik egymást, nem verekszenek, s hason­ló életkörülményeket igé­nyelnek (hőmérséklet, takar­mányozás, vízösszetétel stb.). Az akvárium mérete ebben az esetben a benne tartan­dó halak méretétől, illetve számától függ. (Általános­ságában: kisebb méretű ha­lak esetében öt liter űrtar­talmat számítunk egy állat­ra, szellőztetés, szűrés nél­kül. — a. szerk.) Minél na­gyobb egy akvárium, annál könnyebb a fenntartása, sőt kevesebb munkát igényel. Mindegyik típushoz a meg­felelő szűrő-, fűtő- és vilá­gítóberendezést válasszunk. Ezekről is olvashatunk vagy már olvashattunk a. rovat­ban. i Pasaréti Gyula És egy „ellenpélda". Édesvízi akváriumba tengeri korall- és más állatvázat, csigát, kagylót, egyéb oda nem való tárgyat (fröccsöntött műanyagból készült bűvárfigurát, mini hajó­roncsot stb.) ne tegyünk! Részben nem esztétikus látvány, részben kedvezőtlenül befolyásolhatja a halak közérzetét, az akvárium kialakuló biológiai egyensúlyát Fotó: Fazekas László

Next

/
Oldalképek
Tartalom