Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-03 / 232. szám
1985, október 3., csütörtök © HUSZEE*} Genetikai kutatások a halászatban A világ számos országában fő táplálék a hal, amely fehérjékben gazdag, szénhidrátokban szegény, ezért fogyasztása rendkívül egészséges. Az 1950-es években a tengerek halászata — ahonnan e táplálék jórészt származott — visszaesett, s ezzel párhuzamosan fejlődött az édesvízi halászat. Magyarországon, amely folyókban és élővizekben igen gazdag, a haltenyésztői munka és a tavak, folyók lehalászása az 1960-as években kezdődött. Az 1970-es évek gyors fejlődése és exportsikerei után azonban az 1980- as évtizedben a halászat és kitermelő ágazatok már alig jövedelmezőek. Ami pedig a halhús fogyasztását illeti; hazánkban az éves statisztikai kimutatások szerint, még mindig kevés, alig tíz kilogramm halat eszünk. A kutatásban viszont nincs megállás, megtorpanás. Elég ha csak a busa példáját nézzük. Ez a kínai halfajta 1963-ban került Magyarországra, s a honosítást, a keresztezést követően az 1970- es évek közepére lett belőle étkezésre és exportra alkalmas, jó genetikai adottságú, a fogyasztás szempontjából kedvező tulajdonságú, gazdaságosan tenyészthető halfajta. Ami pedig a kutatás-fejlesztés anyagi forrásait illeti: minden anyagi, szellemi, technikai lehetőséget meg kellett ragadni és ez a helyzet ma is ahhoz, hogy évről évre nagyobb eredmények születhessenek. Szűkös gazdasági helyzetünket tükrözi, hogy évente 7,7 millió forint jut a költségvetésből halászati kutatásokra. Emellé kétmillió forintot tesz saját bevételeiből, nyereségéből az ország egyetlen haltenyésztési kutatóintézete, a Szarvasi Haki, s próbál a nemzetközi kutatási élvonalban maradni. államilag elismert A kutatásra épülő termelés teremthette meg részben a folytonos előrejutás anyagi, technikai, szellemi feltételeit. Ennek tulajdonítható, hogy az utóbbi években több és más jellegű, a gyakorlatban is bevezetett kutatási eredmény mellett két pontyfajta kapott állami elismerést, s terjedt el a nagyüzemi termelésben, igazolva a tényeken alapuló feltételezést: halastavakban és folyóvizekben gazdaságosan tenyészthető, a betegségekkel szemben ellenálló, fogyasztásra kiválóan alkalmas. Egyébként éppen ezen jellemzők alapján nyerte el a Haki a pontytenyésztésért az OMÉK tenyésztési nagydíját. — Ez a kitüntetés — többek között — egy hosszú évek óta végzett munka erkölcsi elismerése — állapítja meg dr. Bakos János tudományos kutató, az intézet főosztályvezetője, majd érveket sorol ennek igazolására: — A pontynemesítési kutatások Magyarországon az 1960-as évek elején kezdődtek. Konkrétan 1962-ben fogtunk hozzá a tógazdaság pontytermelő képességének javításához. A Magyarországon fellelhető összes fajtát azonos körülmények között szaporítottuk, megfigyeltük, hogyan növekedtek, hasznosították a takarmányt. A különböző fajták egyenkénti megfigyelésekor olyan eltéréseket jegyeztünk le, amelyek lehetőséget kínáltak a tervszerű genetikai munkához. Kiválasztottuk azokat a fajtákat, amelyek a legkedvezőbb élet- és növekedési képességet mutatták, s ezeket 1965-ben kereszteztük. Végül így jutottunk el a 215- ös hibrid tükrös pontyhoz. Ez a halfajta 1979-ben kapott állami elismerést, míg a P—31-es pikkelyes 1983- ban. „Útban” az amerikai A Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet a ’70-es évek végére a hazai halkutatás központjává vált. Sőt! az ENSZ Élelmezésügyi Világ- szervezete, a FAO félmillió dolláros támogatásával az in- terregionális akvakultúra európai központjává fejlesztették az intézetet. A Haki azóta helyet ad a fejlődő országok szakemberképzésének. A szarvasi kutatók a FAO segítségével bejárták a nagyvilágot és megismerhették más világrészek kutatóinak munkáját. Többek között Bhutánban egy ivadéknevelő tógazdaság építésénél mint szakértők működtek közre. A kutatási együttműködés keretében alakult ki a kapcsolat Amerikával, Ázsiával, Afrikával, s mint az interregionális központ, a Haki bekapcsolódott az információcserébe is. A közvetlen, kétoldalú műszaki-tudományos megállapodás keretében — többek között — szovjet, lengyel és NDK-beli kutatókkal dolgoznak együtt hazai szakembereink. Létrejött a tenyész- anyagcsere, a tudományos eredmények átadása-átvéte- le, s technológiák kölcsönös meghonosítására is vállalkoznak. A kutatók egymás eredményeibe a társországok kutatóbázisain nyerhetnek bepillantást, tanulmányozhatják azokat. Éppen öt éve, hogy amerikai harcsákat szeretnének alkalmassá tenni — genetikai kutatásokkal, keresztezésekkel — arra, hogy természetes vizeink kiváló horgászhalai legyenek. Itt kell megemlíteni a szovjet lénai tok nevű, a kecsegéhez hasonló, szálka nélküli fajtát, amely iparszerű feltételek mellett és halastavakban nevelhető eredményesen. E két külföldi halfajtából — a genetikai kutatások eredményeként — keresztezett egye- deket most nevelik fel és hasonlóan, mint a ponty esetében, a fajták országos terjesztésére vállalkoznak. Versenyben a tükrössel A pontyhibridek sikeres tenyésztését a fajta hazai terjesztése követte. Az intézet látja el a szaporítógazdaságokat szülőpárokkal. 1972 óta évente 1000—2000 pontyanyát adtak el a szaporítógazdaságoknak. Egy anya 1,5 millió ikrájából több százezer életképes ebihal születik. Az intézet emellett mintegy 800 hektár területen gazdálkodik, kétharmadát tavak foglalják el, s ezekben ivadék, növendék és fogyasztásra már alkalmas halak termelésére vállalkoznak. A módszer a kutatási eredmények gyakorlati mérésére, az összehasonlításra is lehetőséget ad. A 215-ös hibrid tükrös pontyot az ország legtöbb haltenyésztő gazdaságában jól ismerik. A P—31-es most van elterjedőben. Eddig exportra főként tükrös pontyokból szállítottak. A fogyasztók ízlése is megosztott. Az azonban a tenyésztés során kikristályosodott, természetes vizekben jobban fejlődik a pikkelyes, zsírtartalma 2-3 százalékkal alacsonyabb, s mint horgászhal is keresett. A tükrös pontyok rendkívül szépen fejlődnek a mesterséges tavakban, ahol — gabonával, fehérjetakarmánnyal — etetik, míg a természetes vizekben ez a fajta lassabban éri el a megfelelő súlyt. Ami a kutatások gyakorlati eredményét számokkal is jól kifejezi: ez a két hibrid 20—25 százalékkal magasabb termelési eredményre képes, mint a Magyarországon tenyésztett hagyományos pontyfajták. Számadó Julianna A szerző felvételei Eladó Mercedesek Kiváló gazdaságnak kiváló gépek A Mercedes név máig sem veszített hírnevéből. Napjainkban gigantikus óriássá fejlődött ez a vállalat, s a közút után a szántóföldet is igyekszik meghódítani. Erről és a Mercedes gépeinek esetleges magyarországi értékesítéséről beszélgettünk Bácsi Vendellel, a Mercedes gyár TRAC-rendszerű szántóföldi berendezéseket gyártó részleg vezetőjével. — ön szerint milyen lehetőség van a Mercedes traktorok magyarországi forgalmazására? — A Mercedes csak akkor köt meg egy üzletet, ha az biztos sikert hoz, vagyis nem engedheti meg magának, hogy különböző okok miatt veszteséget könyveljen el. Európában Magyarországon van a legmodernebb nagyüzemi mezőgazdaság, és egy ilyen kiváló gazdaságnak kiváló gépek kellenek. Gazdaságaikban a már üzemelő gépek, a Rába és a John Deere mellett, talán a Mercedes lehetne a harmadik .. . — A Mercedes Benz traktorok meglehetősen drágák. Nem jelent ez hátrányt az értékesítéskor? — Nem szabad csak az árat nézni, mert nem mindig mérvadó. Ügy is mondhatnám, hogy legtöbbször az a drága, ami olcsó. Azonban tudjuk azt is, hogy Magyar- országon kevés a fejlesztésre jutó pénz, kevés a valuta. A nehézségek leküzdésére kooperáció is szóba jöhetne. Évi 100—150 traktor eladásával jó üzletet köthetnénk, és ebben az esetben a magyarok vezetőfülkét gyárthatnának. A beruházás költségeit sem kellene teljesen átvállalniuk, hiszen a legdrágább berendezéseket a Mercedes szállítaná. Egy másik lehetőség az lehetne, ha mezőgazdasági áruk ellenértékeként szállítanánk berendezéseinket. — A traktor önmagában még nem minden. Ahhoz megfelelő munkagépek is kellenek. — A Mercedes nagyon vigyáz a hírnevére, és ezért csak olyan munkaeszközöket használ, amelyek megütik a nemzetközi színvonalat. Ilyen például a Kleine, de nem feltétlenül célunk nyugati munkagépek alkalmazása ... — A közelmúltban befejeződött Agromasexpo-kiállítá- son az Önök standján láttunk egy igen érdekes gépet. Mondana erről is néhány szót? — Bizonyára az Unimog- ra gondol, amely gyakorlatilag minden munkát el tud végezni, amit traktoraink, s emellett sokkal jobb a szállítóképessége. Saját platóján magasítóval négy tonna terményt képes szállítani, és egyidejűleg két nehézpótkocsit vontat. Nagyon lényeges az is, hogy mindezt kevés üzemanyaggal teszi. — Vannak-e már magyar- országi tapasztalatok? Kipróbálták-e a Mercedeseket? — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézete összehasonlító elemzéseket készít. Egyébként az ország többi részén üzemel már egy-egy traktor, így például Mezőhegyesen, Nagyhegyesen, Kapuváron és Dalmándon. A mezőhegyesi kombinát vizsgálati eredményei igen kedvezőek. — Biztosítottnak látja Magyarországon az üzemelési feltételeket? — Ha létrejön az üzlet, mindenképpen kívánatos lenne, hogy minden üzemelő helyről két traktoros, természetesen a Mercedes költségén, a gyárban kéthetes tanfolyamon vegyen részt. Ezzel megelőzhetnénk a hozzá nem értésből eredő hibákat. A másik, ami nagyon fontos, hogy az ország több pontján konszignációs (alkatrész-) raktárát hoznának létre. Egyébként a fő alkatrészekre két év garanciát adunk. Ez a magyar viszonyok között igen kedvező, hiszen nem ritka az évi 2000—2500 munkaóra sem, ami másutt szinte hihetetlennek tűnik. — Hol adják el a legtöbb traktort? — Az első helyen az NSZK, a másodikon Törökország szerepel, utána Anglia, Franciaország és a skandináv országok következnek. Pekárovics Ákos Kender A Sarkadi Kendergyár az idei termésből 5 ezer 600 tonna kendert vásárolt fel. Erre a mennyiségre négy, közelben gazdálkodó termelő- szövetkezettel kötöttek szerződést. A 650 hektárról október első napjaiban az utolsó kéve kenderkóró is bekerült a gyár területére Fotó: Fazekas László
