Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

NÉPÚJSÁG 1985. október 1., kedd Tanácsülés Eleken Kitüntetés Napirenden az értelmiség Tanácsi testületi ülésen ritkán szerepel napirenden a településen élő értelmiség helyzete. E téma vizsgálatát és megvitatását kezdemé­nyezte, mondhatni úttörő szerepet vállalva most Elek Nagyközség Tanácsa; a tes­tület szeptember 30-i, tegnap délutáni ülésén az egyik fő napirend volt a nagyközség­ben élő értelmiség helyzeté­ről szóló beszámoló, különös tekintettel a pedagógusok élet- és munkakörülményei­re. A témát dr. Rédei József, az ideiglenes bizottság el­nöke terjesztette elő. Amint a beszámoló bevezetőjében megállapítja: ,,A felszabadu­lás után Elek nagyközség­ben tanácsülés másodízben tárgyalja és elemzi Elek ér­telmiségének helyzetét, élet- és munkakörülményeit. Na­pirendre tűzése társadalmi­lag időszerű, községpolitikai szinten elengedhetetlen”. A nagyközségben összesen 167 értelmiségi él, ez a la­kosság 2,8 százalékát jelenti. Az aktív értelmiségiek kö­zött legnagyobb arányban vannak a pedagógusok. A jövedelem- és lakásviszo­nyok, családi és munkakörül­mények elemzése azt mutat­ja, hogy a faluban minden értelmiségi, de főképpen a pedagógusok bérezése a „tói­ig” határain belül van, de inkább az adható minimum­hoz áll közelebb. A bérek különböző, többletmunkával megszerzett javakkal egé­szülnek ki. Az értelmiségiek zöme saját lakásban él, ti­zennyolcán laknak szolgálati lakásban, huszonnégyen be­járók. A községben kevés a jó szolgálati lakás, s a fluk­tuáció — bár ez nem nagy­arányú — ennek a követ­kezménye. Elgondolkodtató viszont, hogy nagy a mun­kaerő-vándorlás az agrárér­telmiség körében, melynek okai mélyen gyökereznek, általában szubjektív indítta- tásúak. Ami a közéleti sze­replésüket illeti, az értemi- ségieknek mintegy 40 szá­zaléka fejt ki igen aktív tár­sadalmi tevékenységet. A tanácsülésen még to­vábbi két témát tárgyalt a testület Eleken: Szántó Ist­ván tanácselnök előterjeszté­sében a VII. ötéves terv ta­nácsi szabályozó rendszeré­nek előzetes vitájára került sor, majd a településfejlesz­tési hozzájárulást tárgyalta meg a testület. Uj egészségház Tegnap, hétfőn délután ünnepélyes keretek között Boka Mi- hályné. Méhkerék község tanácselnöke adta át a 870 ezer fo­rintos költséggel felépült egészségházat. Ezzel megoldódott a községben a gyermekgyógyászat, nőgyógyászat és a nővédel­mi tanácsadás. Az új egészségügyi létesítményt dr. Hanyecz Vince körzeti orvos vette át Fotó: Béla Ottó Ágit akarjuk! Gyomaendrőd városiasodik. Néhány hete hétvégeken a presszóban bár nyílott. Sikeres a műsorpolitika: kacér nők, ének, bűvész, humor, „striptease”. Telt ház van te­hát minden péntek, szombat éjszaka. A füstös presszó csodás műsorának főszereplői egyik alkalommal mégis a fölcsigázott vendégek voltak. A revű első produkciójaként a konferanszié közreadott néhány vidám-malac viccet, majd (a humorból sosem elég) a következőképp jelentette be az ajtónyílásban to- porgó „művésznőt": „Bizonyára ismerik a következő té­véreklámot: az ABC-ben egy férfi odahajol a pénztáros­hoz és azt kérdi, Ági van? Ági van! Nálunk is!” — üvöl­tötte a mikrofonba az ajtó felé mutatva, ahonnan a föl- szólításra beúszott az asztalok közé egy — világméretű, úgy kábé 130-as mellbqségű — igen-igen kacéran öltö­zött szép-fiatal-formás énekesnő. Elismerő moraj — di­csérő jelző, füttyök, hűhák, azannyát! — a közönség so­raiból. Ági dalolt, táncolt, mozgott, mosolygott, a férfi­nép pedig az asztalok mellől felállva, szemeit düllesztve tapsolta végig a dalos kedvű Ági produkcióját. Ági tehát sztár lett... A bűvész(ke) gyengécske szemfényvesztése után ismét a bemondó-humorista állt a pódiumra: „Most pedig Gyu­ri énekel nekünk három világszámot!” A jó harmincötös, ereszkedett tokájú, szemüveges Gyuri megjelent öltöny- nyakkendősen, s mielőtt belekezdett volna örökzöld nó­tájába, a hátsó asztalok közül a félhomályból felharsant egy — üdítőreklámra emlékeztető — kórus jogos kívá­nalma: „Ágit akarunk! Ágit akarunk! Ágit akarunk!” — oké — A fegyveres erők napja al­kalmából a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa Vö­rös Csillag Érdemrenddel tüntette ki Bielik János ez­redest. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Frank Ferenc, a me­gyei pártbizottság nyugalma­zott első titkára. Szavaztak a bizalmiak Szakszervezeti választói értekezletet tartottak szep­tember 30-án, hétfőn dél­előtt Gyulán, a Békés Me­gyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalatnál. Ficzere András levezető elnök kö­szöntötte a bizalmi testület tagjait, a meghívott vendé­geket, közöttük Hankó Györ­gyöt, a KPVDSZ megyei tit­kárát. Először Jacsek György, a szakszervezeti bizottság tit­kára számolt be a csaknem 5 éves munkáról. Elmondot­ta többek között, hogy a vál­lalat igyekezett megvalósí­tani azokat az üzletpolitikai célokat, amelyek a minél jobb élelmiszer-ellátást ga­rantálják. Sokat tettek a vá­sárlási körülmények javítá­sáért, az üzlethálózat kor­szerűsítéséért, a boltok tech­nikai színvonalának emelé­séért. Űj munka- és üzem- szervezési rendszert vezettek be, amely elősegítette az ön- kiszolgálás megteremtését. A forgalom évente növekszik, tavaly elérte az egymilliárd .313 millió forintot. A fejlő­dési ütem azonban elmaradt az előző tervidőszak átla­gától. Egyre nagyobb gondot je­lent a szakképzett dolgozók megtartása, az utóbbi há­rom esztendőben a kilépők száma meghaladta a belépő­két. Az okok között első he­lyen szerepel, hogy a mun­ka nincs arányban a kereset­tel. Ráadásul a tanulók gyenge tanulmányi eredmé­nye miatt az utánpótlás sem olyan, amit joggal elvárhat­nának. Sajnos, nem tudtak megfelelően előrelépni a ru­galmas munkaidőben való foglalkoztatásban. A hozzá­szólók szinte mindegyike szólt a kereskedelemben dol­gozók helytállásáról, az ala­csony bérekről, az élet- és munkakörülmények alakulá­sáról. Végül megválasztották a szakszervezeti bizottság, a számvizsgáló bizottság tag­jait, a megyei küldötteket. A szakszervezeti bizottság el­nöke Dimák Jánosné, titkára pedig Vaszk János lett. S. S. B mai regionális műsor szerkesztője, Fűzik János mondja: — Mindenekelőtt annak néztünk utána, hogy Szegeden és Kalocsán miért nem lehetett egészen a kö­zelmúltig őrölt fűszerpapri­kát kapni, annál is inkább, mert úgymond itt a hazá­ja... A világtakarékossági nap kapcsán bemutatjuk a, szegedi Kőrösy József Keres­kedelmi és Közgazdasági Szakközépiskolát, és tulajdon­képpen a témához kapcsoló­dik, amikor szolnoki gyere­kektől és a tápéi búcsúban megkérdeztük: mit jelent a pénz? Nagy érdeklődésre tarthat számot egy bemuta­tón készült riport, amely új lakóházépítési eljárást mutat be. A módszerrel lényeges hőenergia takarítható meg, az előre gyártott blokkok külső és belső oldalára ugyanis hőszigetelő farostle­mezeket ragasztanak rá. A programajánlatunk egyebek közt Mladonyiczki Béla bé­késcsabai rendhagyó tárlatá­ra is elkalauzolja a nézőket. Az adás a H-es műsorban, a 23-as csatornán látható­hallható este 18.30 órától. Tegnap, hétfőn a fegyveres erők napja, valamint az úttörőév megnyitása alkalmából a póste- leki erdőben a békéscsabai 4., 8., valamint a gyulai 2. számú iskola növendékei vidám, jó hangulatú honvédelmi napot, akadályversenyt rendeztek. Persze a vidám vetélkedőkön túl arra is felhasználták a napsütéses őszi időt, hogy számot ad janak főzőtudományukból. De volt itt számháború, különböző ügyességi játékok és sok-sok jókedv Fotó: Béla Ottó Sajtótájékoztató a múzeumi hónap programjairól A Művelődési Minisztérium és az Országos Műemléki Felügyelőség szeptember 30- án, délelőtt 10.30 órai kez­dettel sajtótájékoztatót ren­dezett Budapesten, a Fészek Klub gobelintermében. Dr. Selmeczy László, a minisz­térium múzeumi osztályának vezetője és dr. Császár László, az Országos Műem­léki Felügyelőség osztályve­zetője az ez évi országos múzeumi és műemléki hónap programjairól tájékoztatta a sajtó képviselőit. Dr. Sel­meczy László bevezetőjében beszélt a múzeumok funk­cióiról, a tudományos mun­kán alapuló közművelődési tevékenység fontosságáról, majd elmondta, hogy az or­szágos múzeumi és műemléki hónap rendezvényei pontos tükörképet adnak arról, hol tartanak ma múzeumaink e munkában. Szólt ezek után a magyar múzeumügyben végbement fejlődésről, majd tájékoztatóját azzal foly­tatta, hogy a történeti érdek­lődés megnőtt napjainkban, ez érződik a múzeumlátoga­tók számának növekedésében is. Csak az elmúlt évben több mint 19 millióan keres­ték fel az ország 594 múzeu­mát, illetve Ifiállítóhelyét. A múzeumi közművelődés­ről szólva dr. Selmeczy László elismeréssel beszélt egy új kezdeményezésről, a történeti játszóházakról, me­lyek leghatásosabban a mú­zeumokban élhetnek majd. Az ez évi eseménysorozat Veszprémben a felújított Ba­konyi Múzeumban kezdődik október 4-én, amikor is Rát- kai Ferenc miniszterhelyet­tes nyitja meg a „Bakony és a Balaton-felvidék évezredei” című új állandó kiállítást, s ezzel megkezdődik az orszá­gos múzeumi hónap, mely az idén változatos programot, új, állandó kiállításokat, tudo­mányos tanácskozásokat, ér­dekes közművelődési progra­mokat ígér az érdeklődők­nek. Dr. Császár László, az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség osztályvezetője ezt köve­tően azokról a helyreállítá­sokról, restaurálásokról szólt, melyeket az elmúlt évben kezdtek el. illetve most fe­jeztek be az országban. Mint elmondta, a műemléki fel­ügyelőség munkája haté­kony csak a társadalom tá­mogatásával lehet, erre egyre több, szép példát sorakoztat­hatunk fel. Hogy csak egyet említsünk, áprilisban hir­dették meg az „Egy üzem, egy műemlék” mozgalmat, mely bizonyítja: a közvéle­mény egyre fontosabbnak tartja műemlékeink felújítá­sát, megóvását. Dr. Császár László külön felhívta a résztvevők fi­gyelmét arra a népi építé­szeti tanácskozásra, melyet október 15. és 18-a között rendeznek pieg ötödik alka­lommal Mezőhegyesen „Ag­rártörténeti emlékek”, cím­Tótkomlós barátainak köre alakul Tótkomlós felszabadulásá­nak 40. évfordulóján me­rült fel a gondolat, hogy a nagyközségből elszármazot­tak vagy a településsel szim­patizálók baráti kört alakít­sanak, amelyhez hasonló több is működik már. Két helyen, Budapesten és Bé­késcsabán — ahol a baráti kör tagcsoportjai működnek — előkészítő bizottságok ala­kultak, amelyek előkészítet­ték és véleményezték a ba­ráti kör szervezeti és mű­ködési rendjét és javaslatot tettek a két tagcsoport veze­tőire. Budapesten — mint erről dr. Buda István tájé­koztatta szerkesztőségünket — szeptember végén alakult meg csaknem 200 fő részvé­telével a tagcsoport, melynek elnökévé dr. Tóth Mátyást, társelnöknek Boldoczky Já­nost, titkárának Bordi Zol­tánt választották. Az Édosz- klubban tartott összejövetel baráti vacsorával ért véget. Tegnap délután Békéscsa­bán alakult meg több mint ötven résztvevővel a baráti kör tagcsoportja. Ennek el­nöke Bocskai Mihályné, tit­kára István Anna lett. A baráti kör tótkomlósi szék­hellyel működik majd, s a tervek szerint november 2- án alakul meg. A kör célja a kapcsolatok ápolása a nagy­község és az innen elszár­mazottak között, a nagyköz­ség magyar és szloVák nyel­vű lakossága haladó hagyo­mányainak ápolása, a kollek­tívában rejlő tartalékok ki­aknázása, a nagyközség fej­lesztése. Igazi német népi tánczenét hallgathatott és természetesen táncolhatott is rá az, aki részt vett szombaton este a gyulai német klub rendezte szüreti bálon, a SZOT-üdülőbcn. Uhrner Fe­renc budapesti fúvószeneKara magas színvonalon adott elő polkákat, waltzereket, ländlere- ket — zenéjük már több alkalommal szerzett elismerést a gyulaiak körében Fotó: Szőke Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom