Békés Megyei Népújság, 1985. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-25 / 251. szám
i:i jUUKTilt} 1985, október 25„ péntek Muronyban is... Beruházni, de miből? Az áfészek és a zöldségpiac A Muronyi Lenin Tsz 2 ezer 200 hektáros területével a kisebb gazdaságok közé tartozik. Ám, ha kicsi is. hosszú esztendők óta stabilan nyereséges. Ezzel azonban az utóbbi években nemigen dicsekednek, ugyanis az eredmény összege ezen aszályos időkben — mely alól vidékünkön az idei nyár sem volt kivétel — erősen megcsappant. A valaha megszokott 15—16 millió forintos nyereséggel szemben mostanában csupán 6—6,5 millióval kell beérniük. Ebből aztán nehezebb tervezni, s most ez a legnagyobb gond a termelőszövetkezetben. Ahogy a gazdálkodó egységek zömében, úgy a muronyi tsz-ben is a A termelőszövetkezetek tagjai közül november 5-ig 52-en mennek üdülni. A Galyatető és a Szabadság-hegyi (régi Svábhegy) üdülő a múltban be volt zárva a dolgozók előtt. A grófok, gyárosok és bankárok kiváltsága volt az üdülés. Ha megcsömörlöttek az elnyomottak véres verejtékén rendezett szemérmetlen orgiákon, valamelyik kényelmes luxusüdülőbe mentek kipihenni a pezsgős dáridók „fáradalmait”. Ma a dolgozóké Galyatető és a Szabadság-hegyi Vörös Csillag üdülő. Példaadó munkások, ifjak, anyák, szorgalmas dolgozók gyűjtenek itt új erőt a további munkához . . . Megyénk termelőszövetkezeteiből november 5VII. ötéves tervidőszak fő teendőinek meghatározásával teltek az elmúlt hetek. A koncepció immár összeállt. A VI. ötéves tervidőszak fő célkitűzése a szarvasmarhatelep rekonstrukciója volt, s ezt sikerült is maradéktalanul megvalósítani. Új technológia javítja a tartási feltételeket. A kötött tartást felváltotta a kötetlen, elkészült a korszerű, svéd módszerekkel dolgozó ALFA-LAVAL technikára épülő fejőház. Itt a modern rendszeren a legszigorúbb higiénés követelményeknek is eleget téve jut el a tej a tehén tőgyéből a tartályokba. én 52 dolgozó indul üdülni. (Viharsarok Népe, 1950. október 25.) 7,5 millió tankönyv készült az új tanévre. Az 1950—51-es tanévre a múlt évben kiadott tankönyvek számának kétszerese, 7,5 millió tankönyv készült. A példányszám ilyen nagyarányú növekedése azt jelenti, hogy minden iskolatípust elláttak megfelelő tankönyvekkel. A tankönyvek az előző évhez viszonyítva olcsóbbak. (Viharsarok Népe, 1950. ok- ttóber 26.) Szovjet atléták utaztak át Békéscsabán. Ritka alkalomban volt része kedden délelőtt a békéscsabai sportolóknak. Néhány A VII. ötéves tervciklusban elsősorban épületberuházásokat kíván megvalósítani a szövetkezet. Szükségessé vált a tároló kapacitás bővítése, elkerülhetetlen egy tágabb és korszerűbb javítóműhely létrehozása is. A termelési központban szociális és kulturális helyiségeket, főként ebédlőt kellene kialakítani. S mindemellett legalább megőrizni a gépesítés jelenlegi szintjét. Ez utóbbi önmagában mintegy tízmillió forintba kerülne. A tervcélok tehát összeálltak, a forrás oldal azonban, hogy mindezt miből finanszírozzák, még nem egyértelmű. Hitelhez jutni nem könnyű, s persze az nem is olcsó. A tervcélokat és a pénzt nehéz egymáshoz „illeszteni”, s hasonló dilemmával valószínűleg több gazdálkodó küzd mostanában. Talán egy-két igazán jó mezőgazdasági év segít megoldani a gondokat .. .--- SZÍ --p ercre üdvözölhették a Békéscsabán átutazó szovjet atlétákat. akik Bukarestből Magyarországon át Csehszlovákiába utaztak. Az üzemek sportolói, élsportolók, úttörők, szabadságharcosok, valamint a békéscsabai Repülőclub növendékei tömött sorokban várták izgatottan a vonat megérkezését... Jönnek — futott végig a soron a boldog felkiáltás, amikor a távolban feltűnt a mozdony fekete teste. A vonat lassított, majd megállt és a jelenlévők tomboló lelkesedése, dübörgő hurrá kiáltásai közepette a vendégek kiszálltak, hogy üdvözöljék a fogadásukra megjelent közönséget. Elsőnek Blahut János elvtárs mondotta e) üdvözlő beszédét az újonnan megválasztott népi Tanács nevében. Utána Krajcsó Pál, a BSzSE egyik sportolója üdvözölte a szovjet atlétákat . . . (Viharsarok Népe, 1950. október 25. A burgonya, a zöldség, a gyümölcs termelése, forgalmazása az utóbbi években nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. A nagyüzemek kevesebb zöldséget termesztenek, amelyet a kisgazdaságok sem képesek pótolni. A szocialista kereskedelem felvásárlása és értékesítése ugyancsak csökkent, baj van a szerződések teljesítésével. Ezek a megállapítások megyénkre is érvényesek, szintúgy a gazdasági bizottság év eleji döntései, határozatai. Fontos láncszem ebben a mechanizmusban a szövetkezeti kereskedelem, amely a téli tárolású termékek folyamatos ellátásából is kiveszi a részét. A forgalmi részarány azonban meglehetősen változó. Battonyán és Tótkomlóson az áfész az összes eladáshoz képest csupán 10 százalék zöldséget, gyümölcsül értékesít, Mezőkovács- házán viszont ez a szám eléri a 7° százalékot. De az összes élelmiszerforgalmon belül is kevés a zöldség aránya: átlagosan 0.8—2 százalék. Gyomaendrődön a legmagasabb. ahol 4,2 százalékot tesz ki. Figyelemreméltó. hogy a szövetkezetek beszerzési munkája javult, szorosabbá vált a kapcsolat a szállítókkal, termelőkkel, a kereslet jobban igazodik a kínálathoz. Gond viszont, hogy évről évre kevesebb árut vásárolnak fel. Sokatmondó számokkal kifejezve: 1981—82-ben több mint 14 százalékkal nőtt a felvásárlás, míg tavalyelőtt 16.8, tavaly pedig csaknem 18 százalékkal csökkent. A boltok közvetlen zöldség- és gyümölcsbeszerzése is hasonlóképpen alakúit. Az elmúlt esztendőben zöldségfélékből 20. gyümölcsből 40,7 százalékkal vettek kevesebbet, mint 5 évvel ezelőtt. A kiskereskedelmi üzletek, ABC- áruházak a Zöldérttől, a léeszektől, saját felvásárlójuktól és a kistermelőktől vásárolnak. A nagykereskedelmi vállalattól általában téli tárolásra alkalmas burgonyát, sárgarépát, petrezselymet. hagymát, almát szereznek be. Leginkább a mezőberényi. a gyulai, a sarkadi, az orosházi Áfész. jelentős mennyiségű ilyen termékei tárol, árusít. Ezzel biztonságossá teszi az ellátást és az árakat is csökkenti. A fogyasztási szövetkezetek és a megyei Zöldért vállalat ez év júniusában megállapodást kötött a termeltetés, a felvásárlás, az értékesítés összehangolására. A Mészöv szakemberei pedig figyelemmel kísérik ezt a munkát. Az áfészek elsősorban a zöldségtermesztő szakcsoportok, tagjaival kötnek szerződést. A kosaras felvásárlás miatt saját boltjaiknak kevés zöldséget adnak el. a felesleget az ország más részein értékesítik, amely az összes beszerzés 55 százalékát jelenti. A közvetlen beszerzés előnyei között mindenképpen meg kell említeni, hogy kistermelők beszállítják az árut a boltba, naponta többször friss zöldséggel jelentkeznek, az üzletvezető kedvére válogathat és a termelők is jól járnak, mert itt kapnak legtöbbet az árujukért. A szövetkezetek élnek is a lehetőséggel, szinte valamennyi üzletnek engedélyezték ezt a beszerzési formát. Néhány helyen azonban korlátozzák a közvetlen bolti felvásárlást. Az áfészek 493 élelmiszer- boltja közül 368-ban árusítanak zöldséget és gyümölcsöt. A kínálat tükrözi a termőhelyi adottságokat, ezert gyümölcsből szerényebb a választék. Az üzletek zömének nincs elegendő raktára, szűk az elárusítóhelye. Itt főleg burgonyát, téli almát, vöröshagymát, esetleg sárgarépát és petrezselymet kínálnak. Sok bolt viszont a szerény lehetőségeit sem használja ki, a szegényes választékot a kereslet hiányával magyarázzák. Az új üzemeltetési formák bevezetése is csak ott hozott változást, ahol az üzletvezetők önállóan alakíthatják az árakat. Gazdasági számításokra sem került sor, így a jövedelmezőségre csak következtetni lehet. A hagyományos formában működő önálló zöldségboltok mindegyike veszteséges. Nem csoda, hogy számuk öt év alatt 21- röl 9-re csökkent. Közülük a három szerződéses, illetve bérbe adott üzlet képes egyedül megállni a lábán. Elérkeztünk az árakhoz. Valamennyi zöldség és gyümölcs szabadáras. Az idén életbe lépett szabályozók szerint a beszerzési ártól függetlenül a fogyasztói árnak kell arányosnak lenni. A szövetkezetek mindig a Zöldért árait veszik figyelembe. ehhez igazodnak. Ezért az árakat az adott területen nem befolyásolják, amiből az következik: a bolti árak magasabbak a szabad piacinál. Az üzletek közvetlen beszerzése sem csökkenti a fogyasztói árakat, mert itt is a Zöldért áraiból indulnak ki. Ezen a gyakorlaton kellene a jövőben változtatni. Annál is inkább, mert a jelenlegi pozíciók megtartása, javítása nagy erőfeszítéseket követel. S. S. „Ember és természet” Egy kiállítás szépségei ..Az ember és a természet kapcsolata szoros. mindennapi. Gyakran nem figyelünk erre. Több ezer éve tudatosan alakítja érdekeinek megfelelően az ember környezetét, amelyből és amelyben él, amely létének körülményeit jelenti. A társadalmi-gazdasági élet felgyorsulása, a mezőgazdasági nagyüzemi tevékenység során természeti értékeink egy része elvész, megsemmisül. Sokszor elkerülhető lenne a pusztulás, csak figyelmet kellene fordítani arra, amit teszünk. (...) A most rendezett kiállításnak az a célja, hogy az ember és a természet sokoldalú kapcsolatának egy-egy oldalát bemutassa. Felhívja arra a figyelmünket, amit a rohanó életben talán észre sem veszünk." — mondotta többek között dr. Romvári László, a Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei titkára a sarkadi művelődési központban megrendezett Ember és természet című kiállítás megnyitóján. A békési tájegység vadászatát, halászatát és a természetvédelmi munkát bemutató reprezentatív kiállítást megtekintő érdeklődők elé értékesen szép kép tárult. A művelődési központ nagytermében hat környékbeli vadásztársaság állította ki nagyméretű tablóin mindazokat a trófeákat és dokumentumokat, amelyekre méltán büszkék lehetnek. Némiképpen hibaként is említhető ez, hiszen a rendező elv azonossága miatt a különböző természeti-gazdasági feltételekkel tevékenykedő társaságokat összeveti a látogató. Mindezt azonban feloldja a Képcsarnok Vállalat által bemutatott, a vadászattal, a halászattal és a természettel foglalkozó műalkotások sora, amelyeket a helyszínen — igen kedvező hitelfeltételekkel — meg is lehetett vásárolni. A hazai kortárs festészet és szobrászat legnevesebb alkotóinak olajképeit, tűzzománcait és kisplasztikáit helyezték el a falakon, a tárlókban. Bánfi Zoltán nyugdíjas puskaműves gyűjteménye előtt állnak meg talán a legtöbben. Legfeljebb országos és nemzetközi szakkiállításokon látható ritkaságokat — lőfégyver-különlegességeket, tőröket, késeket, egyéb vadászati eszközöket — hozott el a mester. Vannak itt nemrégiben készült gyermekfegyverek (!) is, amelyeknek bemutatása — már csak annak okán is, hogy a látogatók zöme általános iskolás — nem éppen helyénvaló volt... De szóljunk a vizek szerelmeseinek, „vadászainak” valókról is. A két legnagyobb kiállító a helyi egyesület (szépen elkészített modellek segítségével mesélik el a horgászat-halászat történetét) és a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet. A Haki a jól áttekinthető tablók mellé két akváriumban a hazai ún. békés halakat is kiállította. Mivel ez egy természetvédelmi kiállítás is, feltétlenül meg kell jegyeznünk: az állatkínzás határát súrolja elhelyezésük. A har- mincegynehány literes medencékbe tizenegynehány, ilyen körülmények között nagytestű halat zsúfoltak össze . .. Méltatlannak tűnik talán, hogy a hibákat is megemlítjük. Mindezek ellenére is csak elismerés és köszönet illeti a rendezőket, a kiállítókat. Külön nagyszerű volt a nagyteremben állandóan hangzó madárének . . . De ezzel még nincs vége a látványosságoknak. Az emeleti galérián a gyulai díszmadártenyésztők és akvaristák szaktanácsadással teljessé tett bemutatót és vásárt is rendeztek. A legfiatalabbak között ez volt az egyik legnépszerűbb része ennek a nagyszabású bemutatónak. A másik szabadtéren, a művelődési központ előtti parkban található. VolierekLátogatók a nagyteremben ben fácánféléket, vetési lúd- párt, tőkés récéket és egy pár, vagyont érő királyi madarat, túzokokat helyeztek el. Itt mutatták be a vadászatot megkönnyítő eszközöket is. Az Ember és természet című kiállításhoz — lévén hogy október a múzeumi hónap — más rendezvények is csatlakoznak. Természetvédelmi és vadászati előadásokat, fórumokat is tartottak, illetve tartanak ebben az időszakban. A művelődési központ árkádja alatt és előcsarnokában dísznövényeket, valamint horgász- és vadászfelszereléseket is lehetett vásárolni. A lacikonyha illata pedig már messziről jelezte, hol is ez a szép, értékes kiállítás . . . (nemesi) Három faj, most emberközelben: ezüstíácán kakas, mókus, vetési lúd pár Fotó: Fazekas László
